Hajdú-Bihari Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
Zamszi bhamnok ünnepi mozaika imiiiiiimiiiiimimimiimimiimmimiiiimiiiiiniiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiifiiimmiiiiiiii? Hóval, majd esővel és végül meleg napsütéssel végre megérkezett a tavasz. A kellemes idő frisseséget, derűt hozott magával, ami beköltözött az utcákba, házakba, családokba és munkahelyekre. Megyeszerte sok helyen megmutatkozott a jókedély, a friss lendület a tavaszi nagytakarításoknál, a házak, szobák, kertek és utcák széppé, kelleA tavaszi nagytakarítások idején és az ünnep alkalmával sokan vették igénybe a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat debreceni boltjának szolgáltatásait. A forgalom a szokásos háromszorosára emelkedett. Az ünnepet megelőző napokon reggel már 1 óra előtt sokan sorbaálltak a boltnál, hogy a takarításhoz szükséges porszívót, parkettakefélőgépet és egyéb háztartási gépet kölcsön vegyék, eizeknek a gépeiknek a kölcsönzését naponta 150—180-an vették igénybe. Húsvétra többek között 12 táskarádiót, 10 lemezjátszót és 10 magnót is kölcsönvettek a boltból. 43 házasságkötés Húsvét minden évben csúcsidőszak a házasságkötéseknél. •Ez alkalommal is sok fiatal párt adtak össze az anyakönyvvezetők. Debrecenben az I. kerületben március 28-án, szombaton 16 pár, vasárnap pedig három pár kötött házasságot. A II. kerületi házasságkötő-teremben szombaton 14 esetben, és a III. kerületben is 14 esetben csendült fel a nászinduló. A két nap alatt összesen 43 pár kötött házasságot a három kerületi tanácsnál. A kiskereskedelmi boltokban Az élelmiszer-kisikereskedelmi vállalat boltjaiban március 27—28-án összesen 778 hektoliter tejet, 1140 mázsa kenyeret, 37 mázsa vajat, 4300 félkésztortát, három vagon sertéshúst, egy vagon marhahúst, 200 mázsánál több sonkát és egyéb füstölt húsárut, valamint 250 hektoliter palac messé varázsolásánál. S mindez a szorgalmas munka egybeesett a húsvéti kétnapos munkaszünnappal, a tavaszi ünneppel. Elmondhatjuk, hogy az első igazán tavaszi napok, valamint az ünnep sok örömöt okoztak az embereknek. Ehhez az előkészületek is hozzájárultak. Erről szólunk az alábbiakban: kés sört adtak el. A boltokban két nap alatt 5 millió forint forgalmat bonyolítottak le, ami közel háromszorosa a szokásos napi átlagnak. Március 30-án a vállalat öt boltja tartott nyitva reggel 7—10 óráig, de mindegyikben gyér volt a forgalom. A kiskereskedelmi vállalat illatszer-boltjaiban a húsvét előtti héten mintegy 300 liter különféle kölnit mértek ki, ezenkívül eladtak több mint 20 ezer üveg kölnit Március 30-án, hétfőn , a vállalat öt illatszerboltjában folyt árusítás, s mintegy 23 ezer forint értékű kölnit adtak el. Az SZTK rendelőkben A debreceni SZTK-ban húsvét után, március 31-én a szokásosnál több ember jelentkezett különböző panaszszal. Igen sok volt a vidéki beteg. Délelőtt 10—1X óra tájban szinte zsúfolásig megteltek a rendelőintézet folyosói. Hosszú sorokban álltak az emberek az orvosi szobák előtt, különösen a belgyógyászaton, a szemészeten, valamint a fül-, orr-, gégeszakon. A rendelőintézeti orvosok e szokottnál forgalmasabb napon sokat dolgoztak. Megszigorították a felülvizsgálatot, mert régi tapasztalat, hogy húsvét után nemcsak a mértéktelen étel- és italfogyasztás miatt betegednek meg emberek, hanem akadnak olyan, főleg vidéki munkahelyekre járó dolgozók, akik az április 4-ra következő munkanapokat táppénzes állományban szeretnék eltölteni, spekulálnak, hogy ne kelljen arra a „pár napra” visszautazniuk a munkahelyre. Az ilyen előfordulható esetekre felkészültek a körzeti orvosok és az SZTK szakorvosai is. A berettyóújfalui rendelőintézetben szintén a szokottnál több beteg jelentkezett különböző panaszokkal. 17 kisegítő járat az AKÖV-nél Szombaton délután csaknem 10 ezer ember fordult meg Debrecenben a MÁVAUT-állomáson. Az autóközlekedési vállalatnál ezen a napon bonyolították le az elmúlt évek legnagyobb forgalmát. Különösen az iskolai szünidőre hazatérő diákok emelték az utazóközönség számát. Legtöbben a berettyóújfalui, a hajdúsámsoni és a szegedi járaton utaztak. Ezen a délután 17 kisegítőjáratot kellett üzembeállítani, de még így is zsúfoltak voltak az autóbuszok. Szombaton déltől a késő esti órákig 45 autóbusz hagyta el a debreceni MÁVAUT- pályaudvart. A megye területén pedig 90 autóbusz állandóan üzemben volt. Vasárnap és a hétfői locsolási napon a szokásos 25 taxi helyett 40 üzemelt Debrecenben. A forgalom zavartalanabb lebonyolítása érdekében éjszaka is volt taxi telefonügyelet. A nap egyes időszakaiban a taxik nem tudtál igényeket kielégíteni, így történt meg, hogy három esküvő násznépét — taxi helyett — külön autóbusz szállította. A debreceni háztartásigép- és kultúrcikkkölcsönző boltban HARMINCEGY érettségiző fiatalt kérdeztem meg, véleményük szerint milyen foglalkozásnak, foglalkozási ágnak van Magyarországon a legnagyobb perspektívája? Az volt a szándékom ezzel a kérdéssel, hogy valamilyen képet nyerjek arról, mit tartanak a mai fiatalok a jövendő perspektívájának, olyan foglalkozásnak, amelyre érdemes rátenni egész életüket. Azt akartam látni, ismerik-e a társadalom céljait, törekvéseit és ismerik-e azokat a gondokat, amelyek a szakember ellátottságból adódnak. Nem válaszolt mindenki a kérdésre, sőt olyan diák is akadt, aki bevallotta, nem tudja kiválasztani a legperspektivikusabb szakmát. A tényleges válaszok azonban nagyon érdekes képet mutatnak. Elsöprő többségben az érettségizendők a mezőgazdaságot tartják perspektíva szempontjából a legjelentősebbnek. Tizenkilencszer említik ezt a területet és néhányan nagyon pontosan indokolják is döntésüket. Emlegetik a szakemberhiányt, emlegetik a mezőgazdaságnak a népgazdaságban betöltött szerepét, a nagyüzem új és egyre növekvő igényeit, de persze emlegetik azt is, hogy anyagilag nagyon jól jövedelmez a mezőgazdaság a jó szakembereknek, legyen az agrármérnök, vagy mezőgazdasági szakmunkás. A mezőgazdaság után másodsorban legtöbben — négyen — a műszaki területet említik, így általános értelemben. Kiemelten ezenfelül említik egyszer-egyszer az elektrotechnikát, a híradástechnikát, a finommechanikát, ketten az olaj- és földgázkutatást, hárman általánosabban az ipart, hárman közelebbről a vegyészetet, egy diák pedig a fizikát. Ezek a válaszok — úgy érzem — valahol összefüggnek. A technikailag fejlődő társadalom, az iparosodás igénye vetítődött itt ki nagyon határozott megnyilvánulásokban. A sorrenddel esetleg lehetne vitatkozni, a tényekkel azonban nem. Az eddig felsorolt foglalkozási ágakon kívül egyetlen tanuló említi az orvosi hivatást, egy a fodrász, egy a kozmetikus szakmát és ezzel a válaszok le is zárulnak. Mindenesetre az rendkívül meglepő, hogy az orvosi hivatást mindössze egy diák említette, nem tagadom ebben én valami pozitív, a fejlődés szempontjából kedvező jelenséget látok. (Természetesen tudom, hogy sok orvosra van szüksége elsősorban a falunak.) Sokáig ugyanis középiskoláinkban uralkodott az a szemlélet, hogy csak az orvosi és mérnöki pálya jelent perspektívát a továbbtanulás szempontjából, ezért volt olyan nagy a túljelentkezés az orvoskarokra. Volt ennek a nagy érdeklődésnek erős anyagi vonatkozása is, éppen emiatt látom örvendetesnek ezt az egyetlen választ. IDÁIG TEHÁT a kép pozitív. Úgy tűnik, a fiatalok helyesen, jól látják a jövendő perspektíváját, helyesen, jól mérték fel a társadalom szükségleteit is. Kétségkívül ebben elsősorban a pedagógusoknak van szerepe, akik nevelőmunkájukban tudatosan irányították a diákok figyelmét bizonyos területek felé. Ha erről az oldalról közelítem meg a kérdést, nyilvánvaló, hogy a jövőre való előkészítésről van szó s ez dicséretreméltó. Nem is nyugtalankodnék én, ha nem lenne néhány más — nem elhanyagolható — tényező, amely azt az érzést alakítja ki bennem, hogy a jövő perspektívájának felismerése a fiataloknál elsősorban megtanult ismeret, de nem szilárd egyéni meggyőződés. A fiatalok közül ugyanis néhányan közelebbről is megjelölték, hol szeretnének továbbtanulni, vagy dolgozni. S akik közelebbi egyéni céljaikról beszéltek — egyetlen kivétellel — valamennyien a pedagógus pályát jelölték meg egyéni perspektívának, egyéni célnak. Az ellentmondás ott keletkezik, hogy ezt a pályát senki sem tartja a jövő szempontjából perspektivikusnak, mégis nagyon sokan itt akarnak dolgozni, gyermekeket akarnak tanítani, nevelni. ENNEK IS VAN persze nagyon sok pozitív vonatkozása. Elsősorban az, hogy meggyőződésem szerint a pedagógus pálya iránti vonzalom csak olyan fiatalokban alakulhat ki, akiket jó tanárok tanítanak, olyan pedagógusok, akik személyükben tudnak vonzást gyakorolni a fiatalokra. Akiknek olyan az egyénisége, munkája, hogy felébresztik a fiatalokban azt a vágyat, hogy tanárukat követve pedagógusok legyenek. A személyi példa varázsa döntő ebből a szempontból, a saját példámon is tudom. És ráadásul mindez úgy alakult ki a középiskolás diákokban, hogy tapasztalták és hallották a pedagógusok nem is olyan ritka panaszait. Mert az köztudomású, hogy a pedagógusok nem túlságosan megelégedettek, elsősorban anyagi megbecsülésükkel. Már most a kérdés így vetődik fel: mi erősebb, a személyes példa, a személyes hatás, vagy az a szemlélet, amelyet a pedagógus tolmácsol? Életkori sajátosságok is szerepet játszanak itt, nyilvánvaló tehát, hogy az elsőt tartom erősebbnek, a jó pedagógus személyes hatását. Nos, egyáltalán nem tartom még csak gondnak sem, hogy sok fiatal akar pedagógus lenni. Csak az ellentmondásra szeretném felhívni a pedagógusok figyelmét, a mondott szó és a cselekedet ellentmondására. A diákok megtanulták, hogy a mezőgazdaság fontos, hogy az ipar is fontos és ezt valószínűleg el is hiszik, tehát nem egyszerűen szajkózzák a tanár álláspontját, hanem valamiféle meggyőződésből mondják, amit mondanak. Csakhogy a meggyőződés nem jutott el a cselekedet fokára, a perspektíva világos ismeretében is kevesen vannak, akik a mezőgazdaságot például, saját maguknak is megfelelő munkaterületnek érzik, hiszen akkor az egyéni vágyak emlegetésénél legalább egyszer szóba került volna. ÉPPEN EZÉRT azt hiszem, még mindig tudatosabb, érzelmileg is alátámasztottabb le- ◄ hetne az a nevelőmunka, amelynek alapvető célja a jövvőre való felkészítés. A tan-2 anyag elsajátíttatása ehhez^j kevés, sőt az átlagos, általán4 nos nevelőmunka is, úgy hi-^ szem ez a feladat speciális^ nevelőmunkát igényel. A jö-J vendő céljaival való azonosu-^ lás kialakítása a gyermekek-* nél, tanulóknál bizonyos, hogy^ kissé absztrakt, elvont neve-^ lői munka, de feltétlenül^ szükséges. Éppen ez a peda-^ gógus hivatásának egyik leg-* nehezebb területe: mai szem-^ lélettel, mai szemléletű embe-* reket a jövendő szakembereivé nevelni, egy korábbi fejlődési fokon kialakítani a jö-^ vendő emberét, az olyan em-J bert, aki a mából is „a tu—^ datos jövőbe lát.” Azt hiszem,^ hasznos eszköze lehetne en-* nek a nevelői munkának, ha* az iskola és az élet kapcsola-^ ta túlmenne a gyakorlati ok-* tatás keretein. Nagyon sok-^j szól a gyakorlati oktatás so-* rán — még ha az mezőgazda-* sági jellegű is — éppen nem^ szemléletet kapnak a tanulók,* hanem szűkebb értelemben^ vett ismereteket, amelyek* persze gyakorlati jellegűek.^ Szemléleti jellegű és értékű* kérdésekről van itt szó első-* sorban, amelyek feltételezik* azt is, hogy nekünk a jövendő érdekében a diákokkal, a** középiskolás diákokkal meré-* szebben és aktívabban kell* politizálnunk, különösen jövendő elképzeléseit, terveit, céljait illetően. Ez pedig nem* kifejezetten a gyakorlati ok-* tatás feladata, hanem az egész oktatási-nevelési rendszeré. * Nem új követelmény ez, az* oktatási reform szerves része,* de úgy érzem — éppen a vá-* laszok alapján — megvalósí-2 tásával még mindig adósakéi vagyunk egy kicsit. Nemcsak* a nevelők, az egész társada-* lom, hiszen a jövendő cél-«t jaiért lelkesedni is tudó fia-^ talokat nevelni a pedagógusok feladata. 2 B. J. A jövő perspektívája és a nevelés Telt ház az éttermekben Az ünnep két estéjén Debrecen nagyobb éttermeiben és szórakozóhelyein ,,művészet” volt helyet kapni. Az átalakítás után szombaton megnyílt és újjávarázsolt Aranybika Grillben a hivatalos nyitás előtt már egy órával minden hely foglalt volt, vasárnap és hétfőn. Egyébként a szálloda és vendéglátó vállalat éttermei, cukrászdái az ünnepek alatt mintegy 10 ezer üveg sört, 22 ezer üveg bort és 500 hektoliter kimérős sört adtak el. Az éttermekben 13 bárányt főztek meg. Különösen nagy volt a forgalom az elmúlt napokban megnyílt új, az ország első vidéki palackozott italáru önkiszolgáló üzletében. Az ünnepek alatt is nyitvatartó üzletben mintegy kétezer üveg palackozott italt vásároltak a vevők. Az okozott némi bosszúságot, hogy a 20 ezer tortalap kevésnek bizonyult, s így nem tudtak minden ígértt kielégíteni a kapacitás hiánya miatt. A lottó tárgyeremény-sorsolás gyorslistája A Sportfogadási és Lottóigazgatóság március 30-án, hétfőn tartotta meg a lottó márciusi tárgynyereményeinek sorsolását, amelyben a 10. játékhét szelvényei vettek részt. Alább közöljük a Hajdú-Bihar megyében eladott lottószelvények közül kihúzott számokat és a nyereményeket. A gyorslistában előforduló hibákért felelősséget nem vállalunk. 262 738 élelmiszerutasv. 292 254 robotgép 295 689 Budapest, n. ker., Horváth u. 19—23. száma alatt felépülő társasházban 2 szobás, erkélyes, komfortos Öröklakás 798 270 rádió- és lemezút. 1 500 748 bútor 1 505 901 élelmmiszerutalvány 1 512 229 televízió 1 518 669 élelmiszerutalv. 1 526 856 kerékpár duó 1 530 242 rádió 1 531 997 hűtőgép 1 532 105 televízió 1 543 922 csemege ajándékkosár 1 544 904 élelmiszerutalv. 1 550 606 rádió 1 557 402 rádió 1 569 975 hűtőgép 1 574 093 2 személyes tokiói utazás 1 589 043 aranyóra 1 580 813 aranyóra 1 617 058 porszívó 1 621 033 televízió 1 624 227 televízió 1 629 437 vásárlási utalv. 1 631 472 óra- és ékszerut. 1 163 012 vásárlási jegy 1 633 018 óra duó 1 633 818 óra 1 641 780 vásárlási utalv. 1 657 007 rádió 3 713 957 rádió 3 719 183 televízió 3 721 045 televízió 3 725 754 élelmiszerutasv. 3 736 058 rádió 5 618 245 televízió 9 598 371 mosógép 9 51 580 televízió * A nyertes jutalomsorsjegyrészt 1964. április 20-ig kell beküldeni a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz. | Dr. Doleschali Frigyes | A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány mély fájdalommal tudatja, hogy dr. Doleschali Frigyes egészségügyi miniszter, az orvostudományok kandidátusa, aki több év óta gyógyíthatatlan és az utóbbi hetekben súlyosbodó betegségben szenvedett, 1984. március 31-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Dr. Doleschak Frigyes a kiválóan képzett, nagyszerű orvos személyében a szocialista építés a szocialista egészségügy fáradhatatlan szervezőjét vesztettük el. Kitűnő képességével, széleskörű tudásával, nemzetközileg is elismert gyógyító és tudományos tevékenységével, akadályokat nem ismerő odaadó munkájával és rendkívül gazdag tapasztalataival példamutatóan szolgálta népünk felemelkedését. Felejthetetlen érdemeket szerzett a szocialista egészségügy fejlesztésében. A nép, a szocializmus iránt tanúsított rendíthetetlen hűségéért, nagyértékű alkotó munkásságáért, közvetlen és megértő emberi magatartásáért mindenki tisztelte és nagyrabecsülte. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány dr. Doleschall Frigyest saját halottjának tekinti, emlékét kegyelettel megőrzi. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Dr. Doleschali Frigyes temetésének megrendezésére kormánybizottság alakult. A temetés időpontjáról később történik intézkedés. (MTI) * * * Dr. Doleschali Frigyes 1897. szeptember 28-án született Budapesten. Apja egyetemi tanár volt. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1915-ben iratkozott be az orvosi egyetemre. 1916— 1918 között katona volt, ebből egy évet fronton töltött. Orvosi oklevelét 1922-ben szerezte Budapesten. 1923-tól 1929-ig a budapesti I. számú belklinikán dolgozott Bálint professzor mellett. 1930-ban a debreceni belklinikán lett tanársegéd, majd adjunktus, 1935-ben a keringési rendszer kór- és gyógytana című tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1951. januárjában az Egészségügyi Minisztériumban lett főosztályvezető, majd miniszterhelyettes. 1957. márciusában lett egész-,ségügyi miniszter. Igen nehéz körülmények között vette át az Egészségügyi Minisztérium vezetését. A több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező belgyógyász, a kórházirányítás és az egyetemi oktatás terén széleskörű ismereteket szerzett kiváló orvos tudása, emberi bölcsessége volt az a biztos alap, amelyre épült az Egészségügyi Minisztérium munkája az elmúlt hét év alatt. Kitüntetései: 1950. decemberében a Munkaérdemrend ezüstfokozata, 1957. szeptemberében: a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. (MTI) A közlekedés húsvéti mérlege: két baleset - négy súlyos sérült Balesetet okozott az ittas motoros Tavaly húsvétkor hat súlyosabb közlekedési baleset történt Hajdú-Bihar megyében. Az áldozatok között egy álott halott is volt. Amint azt a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán érdeklődésünkre közölték, az idei húsvét mérlege kedvezőbb képet mutat. Két baleset történt. Az egyik: március 29-én, vasárnap Bagamér községben Biczó István gyárimunkás Budapest, Gergely utca 80—82. szám alatti lakos a délutáni órákban személygépkocsijával a Bocskai utca 18. számú ház előtt a sáros úttesten megcsúszott. A nagy sebesség következtében a személygépkocsi az úttest szélén szabályosan haladó Bíró István és Bíró Istvánné, Bagamér, Bocskai utca 37. sz. lakosnak nekiütközött, majd áttörte a ház kerítését és a 18. sz. ház végénél állt meg. A Bíró házaspár nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A közlekedésrendészeti osztály Biczó ellen gyorshajtás miatt megindította a bűnvádi eljárást. A másik baleset 30-án, hétfőn történt Sárrétudvari és Püspökladány között a Chakadám úton a 29—30 kilométerkő között. Szabó Gyula traktorvezető, a sárrétudvari Béke Tsz dolgozója motorkerékpárjával felborult. Utasával, Jenei Béla sárrétudvari lakossal egyetemben súlyos sérüléseket szenvedett. Amint a vizsgálat megállapította, Szabó ittas állapotban ült a motorra. Az ittas vezetés miatt bűnvádi eljárás indult ellene. Sajnos, a húsvét két napján elég sokan voltak, akik ittas állapotban vezették járművüket. A közlekedésrendészeti osztály beosztottai ellenőrzéseik során 12 motorkerékpár vezetőt és egy tehergépkocsi vezetőt találtak ittasnak. Valamennyiük ellen megindították a szabálysértési eljárást. 2. oldal —i 1964. április 1, xgDÚJuwnt «*.«.,-■*» m NAPLÓ