Hajdú-Bihari Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

az újszentmargitai Ezerötszáz holdon gazdál­kodnak az újszentmargitai Kossuth Termelőszövetkezet gazdái. Stabil a gazdaság, s évek óta garantált munkaegy­séget fizet. Ez azt jelenti, hogy a 45 forintot munkaegy­ségenként abban az esetben is kifizetik, ha a szövetkezet a tervezett termésátlagokat és az állati termékek értéke­sítési tervét nem tudná elér­ni. Hogy miből? — A gazdál­kodás magas színvonalának eredményeként a termelőszö­vetkezetnek olyan tartaléka van, hogy egy-két rossz eszten­dő esetén is van mihez nyúlni. Már három éve, hogy a fix munkaegységérték fizetését bevezették, s azóta sem kel­lett a­­ tartalékokat igénybe venni. A terveket még min­dig elérték, és tavaly pél­dául 62 forintot fizettek mun­kaegységenként. Ehhez a számhoz nem kell különö­sebb magyarázat. Nem szük­séges a tagok szorgalmas, jó munkáját sem dicsérni, hiszen természetes, hogy 62 forintos munkaegységértéket nem könnyű elérni. Ehhez már elengedhetetlen a jó vezetés és a szorgos munka. Az idei eredményekről és kilátásokról érdeklődöm a tsz elnökénél Sallai László­nál. Éppen a 9 holdas szőlőtáb­lánál jártunk, ahol szorgos asszony- és leánykezek sza­porán végezték munkájukat a sorok között. Kacsolták a szőlőt, az idén már harmad­szor. A tőkék tömött fürtök­kel vannak tele. A tiszta, ren­dezett sorok, szépen kötözött tőkék is az emberek munká­ját dicsérik. Az elnök elővette noteszét, és az előbbi kérdésemre vá­laszol: — Megtörtént a féléves felmérés. Bár kalászosokból egy kis kiesésünk volt — mert nagyon rosszul jött az a kánikula —, de a kertészet és a jól sikerült pillangóster­més ellensúlyozta ezt, sőt mintegy 300 ezer forint több­let mutatkozik. Kétszáztíz holdas pillangós területün­kön — amiből 120 holdat öntözünk — lucernából 30 mázsás, vörösheréből 25 má­zsás szénatermést kaptunk. A 100 hold kertészet is (a dohányt, szőlőt, dinnyét és gyümölcsöt is ide számítják) jól jövedelmező ága a szö­vetkezetnek. A 100 katasztrá­­lis holdról a tervezett bevétel 800 ezer forint. Ezt a jelek szerint biztosan túlteljesítik. Hiszen a 60 hold dinnyéjük csak eddig több mint 250 ezer forint bevételt adott. De kedvezőbb időjárás esetén még annyit tudnának értéke­síteni, mint amit eddig le­szedtek. Tizennyolc holdon termel­nek dohányt. Nyolcmázsás átlagterméssel 230 ezer forint jövedelmet hoz. Ennyi a ter­vezett, s ez mindenképpen meglesz. Már megkezdték a törését is. A kukoricának kellene legjobban az eső. Ha nem kapja meg, akkor kétséges, hogy eléri-e a 12 mázsás át­lagtermést. Viszont a cukor­répa a 160 mázsa tervezett helyett már most 250 mázsás átlagot ígér. — Eső kellene már — mondja az elnök —, minél sürgősebben. S akkor szinte biztosak volnának a tervtúl­­teljesítések, a növénytermesz­tési ágazatnál. És még ott van az állattenyésztés is. Hiszen az állattenyésztés ho­zamának nagyobb része — eltolódás miatt — csak ez­után kerül értékesítésre. Ed­dig még mindössze 45 mázsa csirkét, 96 mázsa kacsát érté­kesítettünk. De az év folya­mán eladunk tízezer csirkét, ötezer kacsát, 160 hízott ser­tést, 200 sovány süldőt, 60 hí­zómarhát és 680 hektoliter tejet. Ilyen alapokon joggal lehet számítani arra, hogy a biz­tonsági fedezetet az idén sem kell igénybe venni a munka­egység fizetéséhez. Boda László A 9 holdas szőlőben már harmadszor végzik a kacso­lást a szöve­t­ezet tagjai. Az idén különösen jó termésre számítanak: holdanként 40 mázsára jól jövedelmező ága a szövetkezetnek a kacsatenyész­­tés. Eddig 06 mázsa kacsát értékesítettek Megkezdték a dohány törését. Az asszonyok már a dohány fűtését végzik (Szegő Ibolya felv.) Karácsonyra 150 000 karalábé „Második műszakra” készí­tik elő ezekben a napokban a hajdúszoboszlói Kossuth Termelőszövetkezetben a hő­forrásvízzel fűtött üvegháza­kat. Az elmúlt hónapokban a paprika volt a fő szezoncikk a primőr áruk közül, most pedig a karalábé foglalja majd el a terület nagy részét. A tervek szerint karácsony­ra mintegy 150 000 karalábét nevelnek, illetve értékesítenek üvegházaikból, és ennek több­ségét külföldre viszik. Közben készülnek a tervek is a 6000 négyzetméternyi alapterületű üvegházak kor­szerűsítésére. Az elmúlt évek­ben, különösen a nagy hi­degekben nem tudtak meg­felelő hőmérsékletet biztosí­tani a növényeknek, s emiatt elhúzódott a primőr áruk gyors szállítása. Most ezen akarnak segíteni a korszerűsítéssel. £ A Tisza most szelíden hul­­lámzik Tiszagyulaháza hatá­❖ f ában. Szőke fodrain táncol­­j,a napsugár. Távolabb tutaj •••kúszik megrakottan. Hirte­len az idei kora tavaszi kép ❖ elevenedik meg előttem. £ Áradt a nagy folyó, és a •­• medréből kizúdult víz mint­­£ egy 150 holdját borította el *a tiszagyulaháza Béke Tar­❖ melőszövetkezetnek. Emiatt is csak hetekkel később kezd­ethették meg a tavaszi mun­❖ kákát a közös gazdaságban. ❖ Tardi János elnök és a veze­tőség több tagja naponta ki­szekerezett az árterületre, és •••megnézte, vajon mikor taka­­­rodik már le a víz a szövet­❖ kezet földjéről. ❖­­*• Ez év januárjában egye­❖ sült a falu két szövetkezete. * Eleinte egyes emberek attól .❖féltek, hogy ellentétek, né­£ zetel­térések adódnak majd . •:• az egyesülésből. Kíváncsiak i­s voltak arra, hogy a vezetőség ..­. milyen célkitűzéssel lép a közgyűlés elé, az érdekek egyeztetésével megtalálják-e .❖az emberek a számításukat? . * Kétkedés, bizonytalanság ! ❖ azonban csak a közgyűlésig­ i­s volt. Az éves terv célkitűzé­ssé, a premizálás meghatáro­zása, a gazdálkodás irányvo­nala egyetértést váltott ki az emberekben. Megértették: együttes erővel, összefogással az eddigieknél gyorsabban és jobban megalapozhatják a község jövőjét. Bíztak a ve­zetőség ígéretében. S ennek eredményeként lendületesen, szervezetten kezdődtek meg a tavaszi munkák a közös gazdaságban. A tavaszi áradás következ­tében összetorlódtak a nö­vényápolási munkák. Ahhoz, hogy az elmaradást pótolják, minden szorgalmas kézre szükség volt a közös gazda­ságban. A családtagok is részt vállaltak a munkában. A dohánytermeléssel járó összes feladatot az asszonyok végezték. Az ifjúság sem hagyta cserben a szövetkezetet. Nem kívánkoztak ipari üzemekbe, hiszen a szövetkezetben is megtalálták számításukat. Megtalálták, mert a vezető­ség a tagsággal együtt megte­remtette a gondtalan megél­hetés felételeit. A szövetke­zet közgyűlése határozatba foglalta, hogy azok a fiatalok, akik két éven át rendszeresen részt vesznek a közös munká­ban, 1500 forint értékű nász­ajándékot kapnak házasság esetén. Huszonegy fiatal dolgozik a termelőszövetkezetben. Tar­di János a dicséret hangján szól róluk. A sok közül csak egy nevet említ. Mészáros Irén 1963-ban 339 munka­egységet teljesített. Amikor férjhez ment, megkapta a közgyűlés által megszavazott 1500 forint értékű ajándékot. Az elmúlt évben havi kere­sete 1369 forint volt. Munká­ja most is példamutató. ★ Az idei aratásban is dere­kasan megállta a helyét a szövetkezet tagsága. A gazdák 550 holdon­­befejez­ték a hordást, és július 27-én hozzáláttak a csépléshez. Az emberek vállalták, hogy augusztus 10-re befejezik a cséplést. Az aratásban a szövetkezet traktorosai közül nagyszerű eredményt ért el Derecskei Ferenc, Daga Imre és Kovács János. ★ Az első félév banki felmé­rése is igazolta a szövetkeze­ti gazdák lankadatlan szor­galmát. Több mint 150 ezer forint volt a szövetkezet, többletbevétele. És amit meg­elégedéssel fogadtak a tagok: az eddigi jó munka eredmé­nyeként egy forint ötven fil­lérrel emelkedett az egy munkaegység értéke. ★ Jártuk a határt. A Füzesi­dűlőben, a Tárnokháton, a Tizesi-dűlőben mindenütt igyekvő tagokkal találkoz­tunk. A tavaszi árterület he­lyén gyönyörű a növényzet. A napraforgó és a korai ku­korica egyik büszkesége a közös gazdaságnak. A szor­galom, a lelkesedés jó orvos­ság a mostoha időjárás kár­tételére. ★ Pénteken reggel a siló­kombájn is feltűnt a szövet­kezet határában. Megkezdő­dött a kender aratása. E fon­tos ipari növényből holdan­ként 30 mázsa termésátlagra számítanak a közös gazdaság vezetői. Ez évben 130 holdon termeltek kendert. Ez is biztos bevételi forrása a szö­vetkezetnek. ★ Az egyesülés óta még job­ban összekovácsolódtak az emberek. Ma már 330 tisza­­gyulaházi szövetkezeti gazda vallja: érdemes és hasznos az összefogás. Ezt tetteikkel igazolták. Bieliczky Sándor cm összefogás Jól gazdálkodnak Tiszagyulaházán Hol van szükség •• i •# r • öntözésre. Másodpercenként 38 köb­méter vizet kap a Tiszából a Keleti-főcsatorna, illet­ve a tiszalöki öntözőrend­szer. Ennek túlnyomó ré­szét Hajdú-Bihar megyében használják fel. Vagyis az öntözővíz biztosítva van, nem lehet panasz. De az öntözésre annál inkább. Nem mindenkire egyforma érvényű és súlyú ez a pa­nasz az öntözést illetően, de sajnálatos módon sok olyan termelőszövetkezet nevét olvashattuk a július közepén készült kimuta­tásban, ahol alig tettek va­lamit a magasabb termés érdekében. A hajdúszováti Ezüst Kalász Termelőszö­vetkezet, sok utánjárással, terven felül kapott két esztendővel ezelőtt egy hordozható öntözőberende­zést. Tavaly alig felét dol­gozta le a megyei átlag­nak, s az idén is júliusig mindössze 39 üzemórát dol­gozott a gép. A hajdúná­nási Rákóczi és Dózsa, a hajdúszoboszlói Vörös Hajnal, a polgári Tisza mente és Új Élet tsz nevei azok között volt olvasható, ahol a meglevő öntözési lehetőségeknek csak Ids részét használták ki. Az bizonyos, hogy az eső nem mindenütt egyformán esik, egyes helyeken bőségesebb a csapadék. De az már ko­rántsem lehet való, hogy ép­pen az elmarasztalt szövetke­zetek földjeit mindig előny­ben részesítené az elő. A hajdúszováti Május­­ Tsz­­ben már a fenti időpontig több mint 390 üzemórát aoárostak a gépek, a haj­dúszoboszlói Köztársaság Tsz-ben 400-at, a hajdúná­nási Lenin Tsz-ben pedig július elejéig az 500 üzem­órát is meghaladta egy garnitúra üzemelése. Pe­dig itt sem volt kevesebb eső, mint máshol. Az elmúlt napokban bi­zonyára javult a helyzet. A nagy meleg, a száraz, forró napok nagymértékben meg­követelték ezt. De az ön­tözésnek nem a termés­mentés a­ célja, hanem a terméseredmények rendsze­res fokozása. Ha csak meg­permetezik a kiszáradt ta­lajt öntözés helyett, azzal nem biztosítják a maga­sabb terméseredményeket. Sürgős a fa Még mindig kevés gép dolgozik kettős műszakban Az aratás befejezése után növekedett a talajmunkát végző traktorok száma a ter­melőszövetkezeti földeken. A gépállomások a múlt heti 100 erőgéppel szemben 200 trak­tort adtak erre a célra a szö­vetkezeteknek, s így saját erő­gépeikkel együtt mintegy 800 traktor végzi a talajmunkát. Ezekben a napokban a leg­sürgősebb feladat a tarlóhán­tás és a nyári mélyszántás. A gépállomások közül a haj­dúnánási és­­ a derecskei kör­zetében végezték a legtöbb talajmunkát az elmúlt hetek­ben. A hét közepéig Hajdú­nánáson több mint 3000 hol­don végezték el a munkát. A Hajdúnánási Gépállomásnak 50 erőgépe dolgozik, de ebből mindössze 14 üzemel kettős műszakban. A Vámospércsi Gépállomás körzetében 75 erőgép dolgozik a szántásnál, a nyári talajművelésnél. Nemcsak a gépállomásokon, hanem a termelőszövetkeze­tekben is fokozott figyelmet kell fordítani a gépek jobb kihasználására, hogy augusz­tusban befejezzék a nyári ta­lajmunkákat. Jelenleg ugyan­is a szántó traktoroknak alig egyharmada dolgozik kettős műszakban. Állattenyésztési hírek tsz­ekkel Az elmúlt hetekben 131 hízott szarvasmarhát raktak vagonba a hajdúnánási Le­nin Termelőszövetkezetben, s ebből 114-et exportra küldtek Svájcba és az NSZK-ba. Da­rabonként 450 forintos ex­portfelárat kapott a szövet­kezet a kiváló minőségű hí­zott marhákért.* A komádi Lenin és a haj­dúnánási Lenin Termelőszö­vetkezet lesz a következő esz­tendőkben a liba­tenyésztés központja. A két közös gaz­daságban több mint tízezer nagy tojáshozamú, úgyneve­zett rajnai libát tartanak majd. Komádiban már építik az állandó férőhelyeket, a hajdúnánási Lenin Tsz-ben pedig egy 15 holdas részt je­löltek ki erre a célra, aminek közepén nagy tó van. Ennek a szomszédságában öntözik a legelőt is, ahol a libákat tart­ják. 3. oldal — 1964. augusztus 1« Bd/DVtvMS: Wa, .h­u­.li ml. II »•■'• ff NAPLÓ

Next