Hajdú-Bihari Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

Az Orszég­gyűlés ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról) vértanúira. Érdemeik és áldo­zataik örökké emlékezetesek maradnak. Számunkra valóban megvál­tás volt a felszabadító seregek­ megjelenése hazánk földjén. A szabadságot hozták nekünk a felemelkedés, az emberi élet lehetőségét sok millió elnyo­mott magyar számára. Népünk és országunk életében forra­dalmi és történelmi fordulatot jelentett a felszabadulás, ezért nevezzük és érezzük április 4-ét legnagyobb nemzeti ünne­pünknek. Kérem kedves vendégein­ket, elsősorban szovjet bará­tainkat, s mellettük azoknak az országoknak a képviselőit, amelyek a szovjet seregek ol­dalán részt vettek Magyaror­szág felszabadításában, az itt megjelent román, bolgár, ju­goszláv küldötteket, fogadják a hála és tisztelet kifejezését, amit népünk, országgyűlésünk és a magam nevében tolmácso­lok. Érezzék, hogy ez a hála és tisztelet népünk szívéből­­lelkéből árad országuk és né­peik felé. Tisztelettel emékezem meg ezen az ünnepnapon a fasiz­mus ellen harcolt szövetség többi országáról és népéről is, külön kegyelettel azokról az angol, amerikai és lengyel ka­tonákról, akik itt haltak hősi halált, magyar földben pihen­nek, s csehszlovák barátaink­ról, testvéreinkről, akik ve­lünk egyek voltak a szenve­désben, és partizánharcaikkal a mi sorsunkon is enyhítettek. Ma ünnepel az ország, a ma­gyar nép. Kérem kedves ven­dégeinket, osztozzanak örö­­­münkben, s szeretném, ha a nagy ünnepség örömében a szocialista család és vala­mennyi szomszédunk részt venne. Ménetének legnagyobb tanul­sága, hogy egy nép, ha erőit összefogja, öntudattal, fele­lősségérzettel és szorgalom­mal lát munkához, csodálatos erőfeszítésekre, történelmi nagy tettek megvalósítására képes. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy az ország­gyűlés fogadja el, iktassa tör­vényeink közé a forradalmi munkás-paraszt kormány ál­tal a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságával, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésben benyújtott tör­vény­javaslatot, amely meg­örökíti a magyar nép felsza­badulásának történelmi jelen­tőségét. A magyar nép szocialista rendje megdönthetetlen Tisztelt Országgyűlés! Most két évtizedes szabad­ság, sokszor nehéz és küzdel­mes, de a magunk javára vég­zett munka eredményeit vesz­­szük számba. A nép két évtized társadalmi harcai közepette mind nagyobb biza­lommal fordult a kommunista párt és a vele szövetséges kö­vetkezetesen haladó, baloldali erők felé, a jobboldal, a reak­ció pedig döntő, történelmileg visszavonhatatlan vereséget szenvedett. A legfőbb, hogy a hatalom szilárdan a munkás­­osztály vezette dolgozó nép ke­zében van, szocialista az ipar, a mezőgazdaság, megszűnt a tőkés kizsákmányolás, lerak­tuk a szocializmus gazdasági alapjait. A múlt, a hárommillió kol­dus, a nyomor, a munkanélkü­liség, a szellemi sötétség, az urak Magyarországa örökre el­tűnt. Új ország született, a dolgozók Magyarországa, amelyben a hatalomra egye­dül hivatott, arra egyedül jo­gosult dolgozó nép uralkodik. Független Magyarország szü­letett, amelynek kül- és belpo­litikáját nem külső hatalmak, hanem kizárólag a nép érde­kei irányítják. A nép áldozatos munkájá­val nemcsak a romokat taka­rította el, hanem megterem­tette a szocialista építés elengedhetetlen alapvető felté­telét, a nehézipart — előbb csak a szükségletek nyomá­ban haladva, később azonban már a nép megnövekedett igényeinek megfelelő módon fejlesztettük a könnyűipart, mind gazdagabban tudtuk el­látni közszükségleti cikkekkel a kereskedelmet. Iparvároso­kat építettünk új, hatalmas üzemekkel, kényelmes, kor­szerű lakónegyedekkel. Né­hány iparágban elértük a vi­lágszínvonalat, sok árucik­künk a legnagyobb ipari or­szágok áruival is versenyké­pes. Húsz év tapasztalataiban joggal látjuk annak zálogát, hogy a munkásság, a műsza­ki szakemberek és a gazdasá­gi vezetők biztosítani tudják a jövőre vonatkozó ipari ter­veink beteljesedését is. A magyar társadalom osz­tályainak fejlődéséről be­szélt ezután, majd a követke­zőket mondta Dobi István: A szocialista építés gazdasá­gi és politikai erőfeszítései közben sikerült népünket a műveltség magasabb fokára emelni. A nép életszínvonala állan­dóan növekedik. A nemzeti jövedelem 1938 óta meghá­romszorozódott, s nyugodtan mondhatjuk, hogy ez most már valóban a nemzet jöve­delme. Nem kiváltságos osz­tályok fényűzésének, pazarlá­sának eszköze, és nem folyik ki az országból a nemzetközi tőke csatornarendszerén. A munkások és alkalmazot­tak reálbére 1949 óta 70 szá­zalékkal nőtt, s hasonlóan emelkedett a parasztság fo­gyasztásának reálértéke. A lakosságnak majdnem teljes egésze társadalombiztosítás­ban részesül. Rombadőlt or­szágot örököltünk, százezrek­nek nem­ volt a fejük felett hajlék, s ma az ország népé­nek egyötöde, kétmillió em­ber új lakásban él, amit már mi építettünk. Ma úgy állunk a világ előtt, mint olyan ország, és nép, amely figyelemre méltó sike­reket ért el. Hazánk belső rendje és nemzetközi tekin­télye szilárd, eredményei elismerésre méltók, jövője megalapozott és biztató. A Magyar Szocialista Munkás­párt okos, emberséges, lenini kommunista politikával oldja meg életünk problémáit. A hibák és tévedések nyomai eltűntek életünkből, a sebek begyógyultak, a párttal egy­ségbe forr a nemzet és dolgo­zik a szocializmusért, a jö­vőért. A magyar történelem­ben első ízben beszélhetünk zavartalan, harmonikus, az egész nemzetre kiterjedő egy­ségről. Feladatainkról nem szabad megfeledkeznünk most sem, amikor eredményeink felett tartunk seregszemlét. Jobban, olcsóbban, szervezetteb­ben kell termelnünk. Gondosab­ban kell takarékoskodnunk javainkkal. Meg kell becsül­nünk a kötelességtudó dolgo­zókat, ébresztgetnünk kell a társadalomért érzett felelős­séget. A jól végzett munka, a népért vállalt közös erőfeszí­­tések az alapja a gazdagabb életnek, szocialista hazánk felvirágzásának. A kék® és a társadalmi haladás oldalán van a nagyobb erő Tisztelt Országgyűlés! Húsz év alatt nemcsak ná­lunk történtek alapvető vál­tozások, hanem a bennünket körülvevő világban is. A szo­cializmus ma már több világ­részre terjed ki és 14 ország­ból álló világrendszert alkot. Szemünk előtt omlott össze az egykor megingathatatlan­nak hitt gyarmatvilág. Helyén független ázsiai és afrikai né­pek, országok jelentek meg. A Szovjetunió nagy technikai és katonai fejlődése, az egész szocialista világ megerősödé­se, Ázsia, Afrika új országai­nak függetlenségi és béke­akarata, az emberiség béke­mozgalma megváltoztatta a világpolitikai erőviszonyokat. Először a történelemben a béke és a társadalmi haladás oldalán van a nagyobb erő. Van lehetőség arra, hogy megakadályozzuk a világhá­borút. A Magyar Népköztársaság tagja, része a szocialista vi­lágrendszernek. Testvéri szö­vetségünk, szoros összefogá­sunk a szocialista országok­kal támasza a békénknek, nemzeti függetlenségünknek, politikai és gazdasági bizto­sítéka szocialista építőmun­kánk zavartalanságának. Elé­g­ed­ettek lehetünk, hogy e tör­ténelmi erő részei vagyunk, és magunk is hozzájárultunk ahhoz, hogy az még nagyobb, még hatalmasabb legyen. Tisztelt Országgyűlés! A végső rend, a biztonság, a szo­­d emberi élet, a gaz­daság, gyarapodás, a kulturá­lis és társadalmi felemelkedés jegyében örömmel ünnepel­jük felszabadulásunk husza­dik évfordulóját. Húsz év­től- I---------------------------------------— igmii NAPLÓ -T' «' ' ■ »Hottgs­ 4. oldal — 1965. április 4. Törvény a felszabadulás történelmi jelentőségéről Dobi István beszédét hosz­­szantartó nagy taps fogadta. A magyar nép felszabadulá­sa történelmi jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat a következő­ket mondja: 20 évvel ezelőtt történelmi fordulat következett be orszá­gunk és népünk sorsában. A fasizmus leverésére tö­mörült szövetségesek győzelmé­nek, elsősorban a szovjet had­sereg áldozatos és diadalmas harcának eredményeként né­pünk felszabadult a sok év­százados úri zsarnokság és idegen elnyomás alól. Valóra vált, amiért a magyar nem­zet legjobbjai, a kommunis­ták és szövetségeseik, az el­nyomott tömegek harcoltak, népünk elnyerte szabadságát, nemzeti függetlenségét, és végre megnyílott előtte a társadalmi fejlődés útja. Kegyelettel gondolunk a magyar szabadságharcosokra, örök hálával és igaz szeretet­tel emlékezünk hős felszaba­dítóinkra, a szovjet nép fiai­ra és a felszabadító harcokban részt vett román, bolgár, ju­goszláv fegyvertársakra és más nemzetek fiaira, mind­azokra, akik életüket áldoz­ták, vérüket ontották népünk szabadságáért. A szabad és önáló fejlődés útjára lépett magyar nép fel­számolta a népelnyomó tőkés, földesúri rendszert, és szocia­lista társadalmi rendet terem­tett. Két évtized alatt né­pünk szorgalma és teremtő ereje az elmaradott tőkés­földesúri Magyarországot a fejlett szocialista ipar, a fej­lődő szocialista mezőgazdaság, a kulturális felemelkedés or­szágává tette. Az egykor anya­gi és szellemi nyomorúságban sínylődő, elnyomott nép ma­ szilárdan kezében tartja a hatalmat, gyarapítja anyagi, szellemi, erkölcsi erőit, szaba­don és öntudatosan dolgozik, sikeresen gazdálkodik az or­szág javaival és kincseivel. Egész gazdaságunk szilárd szocialista alapokon nyug­­szik. Nem zsákmányol ki többé ember embert, senki sem élősködhet más munká­jából. Leraktuk a szocializ­mus alapjait, a Magyar Nép­­köztársaság a dolgozó embe­rek országa. A Magyar Népköztársaság ott van azoknak az országok­nak sorában, melyek állhata­tosan küzdenek a békéért, a társadalmi haladásért. Népünk harcol az általános és teljes leszerelésért, hogy ne fenyegessék tömegpusztító fegyverek a ma élő és az utá­nunk jövő nemzedékek életét, küzd a népek szabadságáért, minden nép nemzeti függet­lenségéért. Az országgyűlés hazánk fel­­szabadulásának 20. évfordu­lója alkalmából a következő törvényt alkotja: Nagyra értékelve azokat a hatalmas társadalmi, gazdasá­­gi és kulturális eredményeket, amelyeket a magyar nép a felszabadulás óta eltelt 20 év alatt elért. Annak biztos tudatában, hogy a magyar nép odaadó munkája eredményeként, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal testvéri összefogásban felépül hazánk­ban a szocializmus és népünk békében, boldogságban élhet, az országgyűlés a magyar nép felszabadulásának törté­nelmi jelentőségét törvénybe iktatja. Az elnöklő Vass István­­n­é ezután bejelentette, hogy a beterjesztett törvényjavas­lathoz hozzászóló nem jelent­kezett. Szavazás következett: az országgyűlés egyhangú ha­tározattal elfogadta a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségének törvénybe ikta­tásáról szóló törvényjavasla­tot Ezután A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökség­ének tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője lépett viharos nagy taps közben a szónoki emel­vényre. A. I. Mikojan beszéde Igen tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak, kedves barátaim! Engedjék meg, hogy köszö­netet mondj­ak azért a nagy megtiszteltetésért, hogy mint a Szovjetunió képviselői jelen lehetünk ezen az ünnepen, a Magyar Népköztársaság nagy ünnepén és részt vehetünk az országgyűlés ülésén. Mi a Szovjetunióból a legforróbb testvéri, forradalmi üdvözle­tét hoztuk, s új sikereket kí­vánunk a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó ma­gyar népnek. Tudjuk, hogy ez a nap a felszabadulás napja nyitotta meg a magyar nép számára azt az utat, amely a szocializmushoz vezet. Mikojan ezután arról a hagyományos forradalmi ba­rátságról beszélt, amely né­peinket összefűzi, arról az in­ternacionalista szolidaritásról, amelynek gyökerei a messze múltba nyúlnak vissza, majd így folytatta beszédét: A magyar nép sikereiben nagy része van annak, hogy Magyarország proletariátusa már nem megosztott, mint va­laha volt, hanem egységes, egy pártja van, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Meg­győződésünk elvtársak, hogy önök további sikereket érnek majd el, mert munkásosztá­lyuk, marxista-leninista pártjuk és annak összeforrott, egységes vezető kollektívája, élén Kádár János elvtárssal, hozzáértően, marxista-leni­nista módon vezeti a népet sikerről-sikerre. A szovjet nép, amely a kommunizmust építi, önökkel van! A szovjet emberek érzik­­a magyar nép testvéri barát­ságát. Barátságunk napról­­napra erősödik. Mi ugyanúgy, mint magyar barátaink is, minden erőnket latba vetjük, hogy ez a barátság továbbra is erősödjék. Mélyen meghatott bennün­ket az az elvtársi, testvéri magatartás, amelyet a magyar nép a fasizmus elleni harcok­ban, magyar földön elesett szovjet emberek emléke iránt tanúsít. Megható szeretettel őrzik emléküket! Hálás köszö­netet mondunk ezért. Köszön­jük azt is, hogy meghívták ün­nepükre azokat a szovjet em­bereket is, akik részt vettek ezekben a harcokban. Nagyra értékeljük, hogy az önök pártja, a magyar nép a Szov­jetunió iránti szeretet érzésére neveli a fiatalságot. Legyenek meggyőződve elvtársak, hogy mi nem maradunk le ebben a testvéri versenyben. Ma, amikor pártunk, a köz­ponti bizottság, a szovjet kor­mány, legfelsőbb tanácsunk, minden szovjet ember testvé­ri üdvözletét tolmácsoljuk a magyar népnek, meg akarjuk mondani önöknek, magyar ba­rátaink, hogy a világon a mun­kásosztály minden becsületes tagja,­­a haladás minden híve, önök mellett van, mindazon országok mellett, amelyek a szocializmus útjára léptek! Ezután A. I. Mikojan fel­olvasta az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözletét a Magyar Népköz­­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából, majd átnyújtotta Posztyikov szobrász „A világ­űrben” című szoborművét. Szovjet és magyar államférfiak táviratváltása KADAR JÁNOS ELVTÁRSNAK, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, DOBI ISTVÁN ELVTÁRSNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, BUDAPEST A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és valamennyi szovjet ember nevében szívből üdvözöljük önöket, kedves elvtársak, vala­mint az egész testvéri magyar népet, nagy nemzeti ünnepü­kön — Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója al­kalmából. Az eltelt 20 esztendő Magyarország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű volt. A magyar nép, miután kezébe vette a hatalmat, szilárdan és visszavonhatatlanul az új, szo­cialista társadalom építésének útjára lépett, s rendkívül mélyreható és nagyarányú változtatásokat hajtott végre. A mai Magyarország­o­n fejlett szocialista ipar, a szövetkeze­tekben egyesített mezőgazdaság, s a magas fokú, sajátos vo­násokkal rendelkező kultúra országa. A Magyar Népköztár­saság aktívan harcol a szocialista közösséghez tartozó orszá­gok egységének és összefogásának további megszilárdításáért, a békéért és a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett éléséért, a gyarmatosítás szégyenletes maradványainak végleges felszámolásáért, s ezzel kivívta más népek jogos elismerését. A szocialista Magyarország eredményei eltéphetetlen kapcsolatban vannak a Magyar Szocialista Munkáspártnak — a magyar munkásosztály legjobb forradalmi hagyományai örökösének — tevékenységével. A Magyar Szocialista Mun­káspárt alkotó módon alkalmazva a marxizmus—leninizmus tanítását Magyarország konkrét viszonyaira, a széles néptö­megek tevékeny részvételével, magabiztosan valósítja meg a szocializmus építésének befejezését elhatározó VIII. kong­resszusának irányvonalát. A magyar kommunisták méltó módon hozzájárulnak a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom egységéért, a béke és a szocializmus erőinek to­vábbi összefogásáért vívott küzdelemhez. Az elmúlt 20 év alatt a Szovjetunió és a Magyar Nép­­köztársaság között, pártjaink és népeink között a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló őszinte barátság, kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés alakult ki. Mély megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az utóbbi években ezek a kapcsolatok még inkább elmélyültek és megszilárdultak. Kedves elvtársak! Osztozva a Magyarország felszabadu­lásának 20. évfordulója alkalmával érzett örömükben, tiszta szívből kívánunk önöknek és minden magyar dolgozónak új, még nagyszerűbb győzelmeket maguk választotta úton , a Szocializmus építésének útján. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök és megbonthatatlan barátsága! L. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, A. MIKOJAN, a Szovjetunió Legfelsőbb Tan­ácsa Elnökségének elnöke, A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva, 1965. április 3. • * * L. I. BREZSNYEV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. I. MIKOJAN ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, MOSZKVA Kedves elvtársak! Népünk nagy nemzeti ünnepe, Magyarország felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében szívből köszönjük ünnepi jókívánságaikat, és elvtársi szeretettel küldjük üd­vözletünket önöknek, a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek. A Szovjetuniónak a második világháborúban aratott tör­ténelmi győzelme hozta meg a magyar nép szabadságát, nem­zetünk függetlenségét. Népünk élni tudott a szabadsággal: áldozatos, alkotó munkával kiemelte hazáját az elmaradott­ságból és eredményesen munkálkodik a szocialista társada­lom teljes felépítésén. A két évtizedes küzdelmes, de sikerekben oly gazdag utunkon a szovjet nép mindig önzetlen segítségre kész, igaz barátunk volt. A jövőben is szent kötelességünknek te­kintjük testvéri barátságunk erősítését, a szocialista közösség egységének védelmét és egybefortottságának szilárdítását. Nemzeti ünnepünkön további nagy sikereket kívánunk önöknek, az egész szovjet népnek a kommunista társadalom építésében, a szocializmus erőinek összefogásáért, az emberi haladásért és a világbékéért vívott fáradhatatlan harcokban. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Budapest, 1965. április 3. Nagy taps közben emelke­dett szólásra Emil Bodna­­r­a­s , a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének ve­zetője. Emil Bodnaras nagy taps­sal fogadott beszéde után Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszter­­tanács első elnökhelyettese, a bolgár párt- és kormánykül­döttség vezetője lépett a mik­rofonhoz. Ezután Alekszandar Ranko­­vics, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága vég­rehajtó tizottságának tagja, a központi bizottság titkára, a jugoszláv párt- és kormán­y­­küldöttség vezetője mondott beszédet. Alekszandar Rankovics nagy tapssal fogadott szavai utá O Jakar Simunek, Cseh Szlovákia Kommunista Párt­ Központi Bizottsága elnöks­é­­­gének tagja, miniszterelnök-­­helyettes lépett a szónok­i emelvényre, fejezte ki további jókívánságait. Otakar Simunek beszéde után Vass Istvánné, az or­szággyűlés elnöke zárta be az országgyűlés ünnepi ülését. (MTI)

Next