Hajdú-Bihari Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Aláírták a szovjet-jugoszláv közös közleményt Mikojan és Tito beszélt a szovjet-Jugoszláv barátsági gyűlésen Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és az SZKP Központi Bizott­sága szerdán a nagy Kreml palotában fogadást adott Joszip Bros Tito jugoszláv elnök tiszteletére. A fogadáson megjelentek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a társadalmi, a tudományos és a kultu­rális élet képviselői, a diplo­máciai képviseletek Moszkvá­ban akkreditált vezetői. Leonyid Brezsnyev beszédet mondott a fogadáson. „A szovjet—jugoszláv ba­rátság megerősítésében lénye­ges elemét látjuk annak a kö­zös ügynek, amelynek célja: tömöríteni korunk minden haladó, szabadságszerető és békeszerető erejét az agresz­­szió, az elnyomás, a más né­pek ügyeibe való beavatkozás politikája ellen, amelyet az imperialista erők, mindenek­előtt pedig az amerikai impe­rialisták folytatnak” —­ muta­tott rá az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. Joszip Broz Tito válaszában kijelentette, hogy a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalá­sokon jóformán nem volt olyan kérdés, „amelyben ne vallottunk volna azonos néze­teket”. »le A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége fő­titkárának, Jovanka Broznak, a jugoszláv küldöttség tagjai­nak és a kíséretükhöz tartozó személyiségeknek, akik részt vettek a német­­ fasiszta bitor­lók ellen vívott­ harcban, át­nyújtotta azt a jubileumi em­lékérmet, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20. évfordulója al­kalmából létesítettek. Az emlékérmeket Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke nyújtotta át szerdán a Kremlben. » • 4» Szerdán a Kremlben Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitká­­rára aláírta a szovjet—ju­goszláv közös nyilatkozatot. n * Moszkva (TASZSZ) A Kremlben, a kongresszusi pa­lotában szerdán szovjet—ju­goszláv barátsági gyűlést tar­tottak. Az elnökségben Tito jugoszláv elnökkel együtt he­lyet foglaltak az SZKP és a szovjet állam vezetői. A gyűlésen Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Tito elnök mondott beszédet. (MTI) Az előre beharangozott akció semmi eredményt nem hozott Betiltottak harminc dél-vietnami lapot A Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai haderők pa­rancsnokságának szóvivője be­jelentette, hogy amerikai és dél-vietnami harci repülőgépek szerdán rakétákkal és bom­bákkal támadtak célpontokat a VDK területén. A támadó gé­pek pilótái azt jelentették, hogy egy hidat leromboltak, egy másikat megrongáltak, továbbá egy vasúti szerel­vényt, két folyami bárkát. Két dél-vietnami repülőgép röp­cédulákat dobott le a demar­kációs vonaltól mintegy 110 kilométerrel északra fekvő Ha Tinh helységre. Az AFP saigoni jelentése szerint szerda reggel óta a kö­zép-vietnami fennsíkon heves harcok dúlnak. A szabadság­­harcosok Phu Bon tartomány­ban bekerítettek egy dél-viet­­nami egységet és meg nem erősített hírek szerint hatal­mukba kerítették a Saigontól 320 kilométerrel északkeletre fekvő Thuan Mon városkát. A terület felett elrepülő egyik amerikai felderítő gépet a sza­badságharcosok lelőtték. A bekerített kormánycsapatok felmentésére dél-vietnami ej­tőernyősöket vetettek be. A dél-vietnami parancsnokság a rendelkezésére álló valameny­­nyi vadászbombázót bevetette Thuan Mon körzetében. Meg­figyelők szerint a Dong Xoai vidékén június 9 és 12 között lezajlott csata óta, amelyben a saigoni diktatúra csapatai és az amerikaiak súlyos vereséget szenvedtek, a legnagyobb üt­közet van kifejlődőben. Egy amerikai szóvivő sze­rint befejezettnek tekinthető a Saigontól észak—északkelet­re levő „D”-zóna ellen hét­főn megindított amerikai­— dél-vietnami—ausztráliai kom­binált hadművelet. Nyugati tudósítók egyöntetűen megál­lapítják, hogy a sok hűhóval beharangozott akció úgyszól­ván semmi eredményt sem hozott. „A Vietcong-erők még a támadás megindulása előtt a dzsungel mélyére húzódtak vissza.” Legújabb jelentések szerint az átfésülő művelet­ben részt vett csapatok visz­­szafordultak és úton vannak a Bien Hoa-i támaszpontra. Nyilván a „D”-zónában el­szenvedett kudarc késztette a dél-vietnami hatóságokat ar­ra, hogy nagy győzelmet kür­töljenek világgá: szerdán dél­után bejelentették, hogy a kormánycsapatok Saigontól délnyugatra jelentős sikereket értek el a partizánok ellen. Részletekkel azonban a kér­kedő kormányközlemény nem szolgál. Nguyen Cao Ky dél-vietna­mi miniszterelnök az ország északi részében tett egynapos látogatása során felkereste Hue városát és a Da Nang-i támaszpontot. A látogatás idejére szigorú biztonsági in­tézkedéseket hoztak. Saigonban hivatalosan be­jelentették, hogy július 1-től egy hónapi időtartamra min­den — több mint harminc — dél-vietnami lap megjelenését szüneteltetik és csupán két hivatalos közlöny jelenik meg, az egyik a katonák részére „A front” címmel, a másik a pol­gári lakosság számára „Hát­ország” címmel. Hanoi jelentés szerint ked­den az észak-vietnami Son La tartomány..­­felett­ két ame­rikai támadó repülőgépet lőt­tek­ le és többet megrongál­tak. A vietnami néphadsereg­nek a nemzetközi ellenőrző bizottsághoz kirendelt össze­kötő missziója erélyesen tilta­kozott a június 29-én a VDK területét ért amerikai légitá­madások miatt. (Reuter, AI, Új-Kína, AFP, UPI, MTI) A lengyel belbiztonsági szolgálat beolvadt a hadseregbe VARSÓ (MTI) Marian Spychalsi marsall honvédel­mi miniszter és Mieczyslaw Móczar belügyminiszter közös napiparancsban közölte, hogy július 1-i hatállyal — a kor­mány idevonatkozó határoza­ta értelmében — az eddig a belügyminisztérium hatáskö­rébe tartozó belbiztonsági alakulatokat­, a néphadsereg kötelékébe olvasztották be. A napiparancs megállapít­ja, hogy a belbiztonsági szol­gálat az elmúlt húsz év alatt a nép szolgálatában tel­jesítette kötelességét. Ma, ami­kor a legutolsó szejm-válasz­­tások után az egész nép is­mételten hitet tett a népi hatalom és a szocialista rend­szer mellett, megszűnt a bel­biztonsági szolgálat eddigi szerepe. (MTI) mnémiu "■»■«* i NAPLÓ Ostwmnn.n­sw’ ■- n: ........ 7. oldal — 1965. július A forradalmi tanács 15 tagjából 11 katona Jelentés Algírból Algír (MTI) Algírban a keddi nap nyu­galomban telt el, este sem volt semmiféle tüntetés. A kulcsfontosságú helyekre ki­rendelt rendőrséget is vissza­vonták röviddel éjfél előtt. Hivatalos közlés szerint utasítást adtak ki arról, hogy a rádióamatőrök azonnal szüntessék be adásaikat. Buteflika algériai külügymi­niszter magához kérette az Algériában működő nagykö­veteket hogy közölje velük „Algéria nem engedi meg, hogy bárki is beavatkozzék belügyeibe”. A külügyminisz­ter által összehívott nagykö­vetek listája nem került nyil­vánosságra, diplomáciai kö­rökből annyit meg lehetett tudni, hogy a francia és az amerikai nagykövet nem volt figyelmeztetés közlé-jelen a sekor. Lambotte, a l’Huma­­nité algíri tudósítója — aki­ről kedden azt a hírt terjesz­tették, hogy nyomtalanul el­tűnt Algériában — Raymond Pradines-nel, a lap másik munkatársával együtt Toulou­­se-ba érkezett. . Az algériai forradalmi ta­nács, amelynek összetételét eddig még nem hozták nyil­vánosságra, 15 tagból áll, s ezek között 11 katona, a négy civil pedig a következő négy miniszter: Buteflika, Medeghrn, Belkaszem és Bu­­maza­n, írja tájékozott for­r­ásra hivatkozva az AFP. Hozzáteszi: lehetséges, hogy­özreműködésre kérik fel Berhat Abbaszt, az algériai ideiglenes kormány volt el­nökét és Rabah Bitatot, Ben Bella első kormányának volt miniszterelnökhelyettesét. Ferhat Abbasz azonban — folytatja a francia hírügynök­ség — politikai feltételeket szabott közreműködéséhez, amelyek a következők: több­­párt­rendszer és választások megtartása. Az új kormány nehéz hely­zetben van, mert a burzsoázia olyan vezetőinek együttmű­ködését, mint amilyen Ferhat Abbasz, csak az egypárt­rend­­szerről való lemondással biz­tosíthatja, de ha kitart mel­lette, ezzel egyes baloldali erőknek, elsősorban az algé­riai szakszervezeti szövetség­nek a jelentőségét csökkent­­heti. (MTI) KÖZLEMÉNY a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakáról Leningrád (TASZSZ), a­ bankjának 1964-ben végzett KGST titkársága közleményt adott ki a KGST végrehajtó bizottságának Leningrádban megtartott 18. ülésszakáról. A felek megállapodtak, hogy a közlemény a lapokban egy­idejűleg, július 1-én jelenik meg. A közlemény szövege a kö­vetkező: A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. július 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, O. S­­­m­u­n­e­k , a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­­niszterelnökhelyettese, P Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, D Gombozsav, a­ Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, H. Me­user, az NDK Állami Tervbizottságának elnökhe­­lyettese, G. Radulescu, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese és V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese el­nökölt. A végrehajtó bizottság meghallgatta a végrehajtó bizottság irodájának tájékoz­tatóját, amely­ összegezte s a­ KGST-tagországok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vonatkozólag az 1966—1970 közötti időszak­ban, meghallgatta továbbá az iroda összefoglalóját a KGST- tagországok között lefolyt kétoldalú konzultációk ered­ményéről. A KGST-tagorszá­­gok között 1966—1970. évi­­­ri&szfezdákágS­­lärVeik összszfS hangolása érdekében lefolyt kétoldalú konzultációk lehető­vé tették, hogy a KGST-tag­­országok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek a gazda­sági fejlesztési tervek továb­bi kidolgozása szempontjából. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy létrejöttek a szükséges feltételek az emlí­tett időszakra szóló, hosszúle­járatú kereskedelmi és más gazdasági egyezmények meg­kötéséhez. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST deviza és pénzügyi kérdésekkel foglal­kozó állandó bizottságának tá­jékoztatóját a gazdasági együttműködés nemzetközi tevékenységéről. Ebben az évben először alkalmazták a gazdasági együttműködés nem­zetközi bankja keretében a KGST-tagországok között át­számítási rubelben történő sokoldalú elszámolások rend­szerét. A bank a KGST-tagor­szágok között átszámítási ru­belben történő sokoldalú el­számolások központjává vált és 1964-ben körülbelül 23 milliárd átszámítási rubel ér­tékű külkereskedelmi elszá­molást és egyéb fizetést tett lehetővé. A bank megkezdte a betétek gyűjtésére és elhe­lyezésére vonatkozó művele­teket, valamint a szabadon átváltható valutában történő hiteloperációkat is. A végrehajtó bizottság ja­vasolta, hogy a KGST-tagor­­szágoknak a bank tanácsában helyet foglaló képviselői az első év tapasztalatai alapján tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket a bank tevékeny­ségének fejlesztésére és to­vábbi javítására. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta azokat a javaslato­kat, amelyeket a KGST gép­gyártási állandó bizottsága terjesztett elő a textilipari gé­pek és felszerelések gyártá­sának szakosítására és az 1966—1970 közötti időszakban történő kölcsönös szállítására vonatkozólag megvizsgálta továbbá az erdőgazdasági gé­pek és néhány nagyfontossá­gú fakitermelő gépfajta gyár­tásának szakosítására és köl­csönös szállítására vonatkozó javaslatokat. A végrehajtó bizottság több mint 200 fajta textilipari gép és felszerelés, valamint több mint 30 fajta erdőgazdasági és fakitermelő gép gyártásának szakosítására vonatkozólag fogadott el ajánlásokat. Az ülésszakon tájékoztató hangzott el arról, hogyan hajtsák végre a KGST 15. ülésszakának határozatait, amelyek a KGST tagorszá­gokban 1970-ig építendő ten­geri szállítóflotta hajótípusai­ra vonatkoztak. A tájékozta­tót' fiiogoitatva'­ a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a KGST gépgyártási és köz­lekedési állandó bizottsága az 1962—64 közötti időszak­ban jelentős munkát végzett a KGST tagországok tengeri szállí­tóflottájának hajótípusai kérdésében. Az ülésszakon jóváhagy­ták a KGST tagországokban 1970-ig elkészítendő fő ten­geri szállítóhajó-típusok lis­táját. A végrehajtó bizottság ülés­szakán megvizsgálták a gaz­dasági együttműködés folyó kérdéseit is,­ s ezekkel kap­csolatban megfelelő javaslato­kat és határozatokat fogadtak el. Az ülésszak a testvéri ba­rátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. (MTI) Befejeződött a kairói kis csúcsértekezlet I­fi Kairó (MTI) Kairóban szerdán az afro-ázsiai érte­kezlet támogatására felhívó közös közleménnyel befejező­dött Nasszer egyiptomi elnök, Csou En-laj kínai miniszter­­elnök, Suka­-no indonéz elnök, továbbá Ajub Khan pak­sztá­­ni elnök „kis csúcsértekez­lete”. A pakisztáni államfőt — aki már korábban hazautazott — a szerda délelőtt megtartott utolsó tanácskozáson Bhutto pakisztáni külügyminiszter képviselte. A megbeszélés után a kül­ügyminiszterek ültek össze, hogy megfogalmazzák a záró­közleményt. A közlemény hangoztatja: a négy ország teljes támogatá­sáról biztosítja a november 5-ére Algírba kitűzött afro­ázsiai csúcsértekezletet. A közlemény rámutat, hogy a második afro-ázsiai értekez­let célja a Bandungban kidol­gozott elvek elmélyítése és fel­­frissítése, azoknak az új ve­szélyeknek és új helyzeteknek megfelelően, amelyek 1955 óta keletkeztek, továbbá az impe­­rir­zmus, a gyarmatosítás és rr -­ngyarmatosítás elleni harc tok­ozása. Nasszer, Sukarno, Khan és Csou En-laj felhívás­sal fordult az afro-ázsiai né­pekhez és kormányokhoz: te­gyenek meg mindent a másod­­­dik afro-ázsiai értekezlet lehe­tő legteljesebb sikeréért. Csou En-laj kínai minisz­terelnök szerdán a kora dél­utáni órákban Csen Ji külügy­miniszter társaságában külön­­repülőgépen haza indult Pe­­kingbe. Elutazása előtt megbe­szélést folytatott Ali Bhutto pakisztáni külügyminiszter­rel. (AFP, Reuter, AP, MEN) Az elnapolt értekezlet Mikor szombatra virradó éj­jel Algírban, az afro-ázsiai külügyminiszteri értekezlet tervezett színhelyén bomba rohant, meglehetősen nyilván­valóvá vált, amit kislü­iben már nemzetközi körökben sej­tettek, hogy e pillanatban nem éppen látszik a legalkal­masabb helynek Algéria a második Bandung megrendezé­sére. Az afro-ázsiai országok ál­láspontjában egy sor fontos kérdésben, nincs meg a teljes egység. Az afro-ázsiai hatal­mak gyarmatosítás-, neokolo­­nializmus-, és imperializmus­ellenes összefogásban pedig mindig is döntő momentum volt az egységes fellépés. En­nek hiánya objektíve csak az ellenkező tábort, az imperialis­tákat, a gyarmatosítás és a neokolonializmus erőit szol­gálta a múltban, segíti a je­lenben és támogatja a jövő­ben. Mindezek alapján nyilván­valóan igaza van a Pravdának, amikor az afro-ázsiai értekez­let elhalasztásához ezt a meg­jegyzést fűzi: ■ .aus. előkészítő bizottság döntése, amelyet az Algériában kialakult helyzet diktált, kétségkívül előmoz­dítja az egység és a kölcsönös megértés erősödését az afrikai és az ázsiai országok népei kö­zött.” E józan állásfoglalás, amely az afro-ázsiai értekezlet mostaninál sokkal jobb előké­szítését és majdan az adott idő­pontban sikerét szolgálja, nem egykönnyen érvényesült az érdekelt országok egy részének körében. Az algériai fél — ért­hetően — ragaszkodott ahhoz, hogy az értekezletet akár még bombarobbanás közepette is megtartsák hiszen ez közvetve, sőt közvetlenül is nemzetközi elismerését segíthette volna. Egyébként már az előző vi­ták és tapogatózások is azt mutatták, hogy az afro-ázsiai országok túlnyomó többsége nem sok hajlandóságot mutat valamiféle diszkrimifilíciós el­járás követésére. Ebben nyil­vánvalóan nagy része van an­nak, hogy az erőviszonyokat józanul számbavevő afro-ázsi­ai országok nemigen tudnak elképzelni hatásos antiimpe­­rialista frontot a Szovjetunió részvétele nélkül. Afrikában és Ázsiában egyaránt nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió töl­tötte be a múltban is és tölti be a jelenben is a legfontosabb szerepet az imperializmus el­leni harcban, adta és adja a legkézzelfoghatóbb támogatást a felszabadulásáért küzdő né­peknek. A jelek szerint a végső józan döntés meghozatalában több más kompromisszumot kereső hatalommal együtt oroszlánrésze volt az EAK- nak. Ezt azért is érdemes kiemelni, mert hiszen az EAK és személy szerint Nasszer elnök az algériai for­dulatot követő első időben még a konferencia megtar­tását szorgalmazta. Fokozato­san felismerve azonban az algériai változások és a helyzet buktatóit, az EAK és Nasszer elnök előharcosa lett annak az akciónak, amely végül is az elhalasztáshoz vezetett. Az október—novemberig,­­ az afro-ázsiai értekezlet új időpontjáig rendelkezésre ál­ló szakasz alkalmas lesz ar­ra, hogy az érdekelt felek a­ legkülönbözőbb csatornákon, keresztül megismerjék és­ egyeztessék véleményüket és mindezek alapján a második? Bandung majd még jobban szolgálja a békéért, az im-­­­perialista agresszió ellen , harcoló erők ■ nemzetközi­­ frontjának megszilárdítását. Nemes János Apró Antal látogatása az Intorga-65 kiállításon MOSZKVA (MTI) Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, aki a KGST végrehajtó bi­zottságának leningrádi ülés­szakán az elnöki tisztséget töltötte be, Moszkvába érkez- Ajub­o­ve szerdán megtekintette az INFORGA—65. kiállítást. Apró­ Antalt a KGST-országok kollektív műszaki kiállítására elkísérte Márai László, hazánk állandó ENSZ képviselőjének helyettese, és Greiner Sándor kereskedelmi főtanácsos, a moszkvai magyar kereskedel­mi kirendeltség vezetője.

Next