Hajdú-Bihari Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

Hade in Hungary Milyen a Hajdú-Biharban készülő exportáruk minősége Vta már szinte minden ii­­gészbe eljutnak a hajdú­­iari üzemek termékei. Év­­i évre nő a külföldi meg­­ftélők száma. Mind több­­ről, több országból igény­termékeinket. S ez az igény­­­ekedés azt is jelenti, hogy a­lföldi partnerek meg van­­k elégedve a hajdúsági­ak minőségével. Bizonyítja­­ az is, hogy külkereskedes­­vállalatokon keresztül az múlt hónapokban több el­­térő, köszönőlevél érkezett, elismerő szavak még több­kötelezik a vállalatokat, ra, hogy használjanak fel nden lehetőséget, a minő­­r javítására. Ezt határozta az exportáló vállalatok bol­­lói becsülettel teljesítették porttervüket. Sőt néhány falatnál, mint például a nágyművekben, a BIOGAL­ógyszergyárban, a Szalag- Zsinórgyárban jelentős a teljesítés. A túlteljesítésből idő kedvező eredmények el­ére mégis azt kell monda­­hogy a cél nem a mennyi­­■ korlátlan növelése, hanem hogy azonos mennyiségből a devizához jusson a nép­­usaság. A megyei pártba­zátt­­, mellett működő exportbí­­rság által szervezett anké­­többen kiemelték, hogy az iortálandó termékeknél az elsődleges, hogy jobb, tartó­­bb, ízlésesebb, műszakilag ■gbízhatóbb legyen, mint a rábban előállított. Az Or- Lgos Tervhivatal szakembe­rnek véleménye szerint ezek­­­ a követelményeknek a be­­ítása, illetve a színvonal esése évente mintegy 20­llió dollárral növelné a­­gazdaság bevételét, örvendetes, hogy növekszik aknak a vállalatoknak a szá­­m, amelyek a Minőségi El­­tőrző Részvénytársaság ÉRT) ellenőrzése nélkül is ilkathatják termékeiket. Ez­indenképpen azt bizonyítja,­gy a vállalatok jobb miné­­gű árukat állítanak elő, at korábban. Ennek köszön­tő, hogy a Szalag- és Zsinór­ár debreceni üzemének, a jegyárnak, a kötszövő vál­­atnak termékei már nem­nek ellenőrzési kötelezett­­­ alá. Az egyre jobb műszaki fel­teleket, a nagyobb hozzáér­­st bizonyítja az is, hogy yes üzemek a külföldiek lciális igényeit is ki tudják építeni. A Hajdúsági Ipar­­ívek például a legfiatalabb portáló vállalatok közé tal­ált. Ennek ellenére a Tehe­­nnak szállított centrifugája mosógépe már az ottani ég­­i latnak megfelelő szerke­­ttel készült. Ugyanígy az Fítőgépkarbantartó Vállalat­tal kubai megrendelésre ke­ltett gépek a Karib-tengeri­igetország igényeinek, és­pecialitásainak megfelelően snlcs a ldefontosabb teendők között az MSZMP Központi Bizottságának múlt évi de­cemberi határozata is. Az üze­mi pártszervezetek mindenütt megtárgyalták a határozatból adódó közvetlen teendőket. Az ezt követő állami intézke­dések és a vállalatok gazdasá­gi vezetőinek intézkedései az áruk minőségének javítását szintén központba állították. Azóta eltelt egy félév, és a visszapillantás arról tanúsko­dik, az elmúlt hónapokban tovább javult az exporttermé­kek minősége. Ugyanakkor határidős és mennyiségi köte­lezettségeinek is eleget tett az üzemek nagy része, készültek. A már világszínvo­nalú debreceni csapágyak Af­rikában is egyre keresettebb cikkek. Hasonlóan a ruhagyár termékei is, amelyek ebben a félévben jutottak el először afrikai országokba. A női ru­hákról meg kell jegyezni, hogy a MERT által kifogásolt mennyiség az idén volt a leg­kisebb. Hasonlóan pozitívan lehet beszélni a­ fémfeldolgozó valamint a cipész kisz termé­keiről. Az utóbbi által készí­tett jéghoki-cipők olyan nagy tetszést arattak Svédország­ban, hogy egy év alatt meg­duplázták a rendelést. Tovább javítani a minőséget Lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek azt bizo­nyítják, hogy Hajdú-Bihar üzemeiben az első félévben készült exporttermékek minő­sége javult. De mindezek elle­nére néhány üzemben — ha nem is tekintélyes mennyiség­ről van szó — a MERT szak­emberei kisebb-nagyobb hiá­nyosságokat találtak. Különö­sen vonatkozik az a Medicor Művek debreceni üzemére, ahol az elmúlt hetekben az injekciószűk egy része nem fe­lelt meg a minőségi követel­ményeknek. A gyár termékei­re már a korábbi időszakba** is érkezett panasz. Ha történt is minőségi javulás, a­ fejlődés nem kielégítő. A javulás sür­gős: a Medicor az egyik leg­nagyobb exportáló vállalat a megyében. A Szellőzőművek ventillá­torainál korábban tapasztalt kisebb minőségi hibákat sike­rült kijavítani. A budapesti központ szakembereket kül­dött Hajdúnánásra, és innen is utaztak a fővárosba tapaszta­latcserére. Ez máris kedvező­en érezteti hatását a minőség javulásában. Az elmúlt hónapokban a Szék- és Kárpitosipari Válla­latnál is észleltek minőségi hi­bát az ellenőrök. A minőségi kifogások elsősorban kisebb munkákra — festésre, fénye­zésre, csavarozásra — vonat­koznak. Tehát olyanokra, ame­lyeket különösebb beruházás nélkül, nagyobb figyelemmel ki lehetne javítani. Ezeket a problémákat há­zon belül, jobb munkaszerve­zéssel, a technológiai fegye­lem szigorúbb megkövetelésé­vel meg lehet oldani. Sajnos, vannak azonban olyan akadá­lyozó tényezők, amelyeknek megszüntetése már nem a gyá­ron múlik. A ruhagyárban például már évek óta gondot okoz a raktározás, az áruk megfelelő elhelyezése. Nem­egyszer megtörtént, hogy ép­pen a szakszerűtlen raktáro­zás miatt romlott a minőség. Szinte minden vállalatnak gondja, problémája a csoma­golás. Ezen a téren vajmi ke­vés a javulás. A külföldi part­nerek pedig igénylik a szebb, ízlésesebb csomagolást. Az áruk minőségét, tartósságát feltétlenül javítaná az is, ha a kül- és belföldi tapasztalat­­cseréket ésszerűbben szervez­nék meg. A szakembereket, meghatározott célfeladatokkal,­ küldenék külföldre, ahol hasz­­­nos ismereteket tudnának­ szerezni. E Rangja van az E exportmunkának E Az élet számtalan példája­­bizonyítja, hogy nagyobb be­ E­csületet, rangot kapott az ex-E­portmunka. Ez érthető is, hi-E szén a Made in Hungary Deb-5 récén felirattal készült termé-E kék megyénket képviselik a­ világ számos országában. Ró-E rünk állítanak ki jó vagyE rossz bizonyítványt. Elsősor-E ban a vállalatok dolgozóin ésE vezetőin múlik tehát, hogy­­milyen lesz a bizonyítvány ;jó azon, hogy még nagyobb gond-s­­al, körültekintéssel készítsék­ a gyártmányokat; azon, hogy a­ minőség még gyorsabban jav­­vuljon. Király Ferenc : jobb, tartósabb, ízlésesebb legyen CSŐRENDSZER szövi át az üzemet,­indenfelé műszerek, ellenőrző órák.­lig néhány ember dolgozik itt. Szín­­mindent gép végez. Az ember csak gyelemmel kíséri, ellenőrzi a folya­­atokat, a bonyolult folyamatokat, ki nem jártas ebben a szakmában,­intha idegen nyelven beszélnének érte, amikor sorolják, milyen vegyi­omlás megy végbe a készülékekben. — Nekem is idegen volt minden — cséli Szoják István —, amikor két év­el ezelőtt ide kerültem a debreceni IOGAL Gyógyszergyárba. Közvetle­­ül az érettségi után­ lettem üzemm­unkás. S azóta már letette a szakmunkás­­zsgát, s most a nemrég átadott fi­­lm vegyszergyártó-üzemben dolgozik, még csak kísérleti gyártás folyik. S­gy érthető, hogy több a gond, több a­robléma. — Éppen ezért kettőzött figyelemmel áll kísérni a gyártást — folytatja a atal munkás. S főleg azt, nehogy va­­lhol szennyeződés történjen. Ugyan­ezeket a vegyszereket nemcsak a hor­dástechnikai iparban használják, ha­em gyógyszerek előállításánál is. KÍVÁNCSIAN nézem az egyik külön­­iges alakú tartályt. Nagy nyomás latt üzemel. A benne zajló folyamatra észséggel ad felvilágosítást. — Jelenleg nátriumtioszulfátot állí­­unk elő. Számos iparágban lehet kasz­­álni. Nagy a kereslet iránta. S már röpködnek is képletek, vegy­esek. Nagy szakmai hozzáértésről ad­anúbizonyságot. Mintha kitalálná gondolatom, így folytatja: — A vegyipari technikum tanulója Az új üzemben vagyok. Esti tagozatra járok. A bo­nyolult gyártástechnológia követeli a nagyobb tudást, a szélesebb körű is­mereteket. S a gyárnak is mind több vegyipari szakemberre van szüksége. Hiszen az elmúlt hónapokban több új üzemrész kapcsolódott be a termelésbe. Még ebben az évben befejezik a több mint 220 milliós beruházást. S átadják az építők a többi üzemrészeket. A gyár rövid idő alatt megduplázza a terme­lést. A különböző gyógyszerek és vegyszerek nemcsak hazánkban isme­retesek, hanem keresett cikkek kül­földön is.­­ Rövidesen ebből az üzemből is exportálunk. Akkor, ha már teljes kapacitással termelünk. MIKÖZBEN az üzemről, a holnap­ról beszél, fürkészve nézi a bonyolult műszerek skáláit. A legkisebb rend­ellenesség komoly bonyodalmakat és jelentős károkat okozhat. Ezért a pontos, figyelmes ellenőrzés a legfőbb követelménye itt a munkának. Ez pe­dig nem könnyű feladat. Hiszen a tengernyi csőkígyó között még kiiga­zodni is nehéz. Nem beszélve arról, hogy a több mint 10 méter magas üzem több szintre van osztva, s a műszerek is így helyezkednek el. Egy évvel ezelőtt még az alapot építették. Ma már próbaüzemelés fo­lyik. A közeljövőben pedig már teljes kapacitással termelnek. Modern kö­rülmények között. Szoják István és az ott dolgozó néhány munkás csak irá­nyítja, ellenőrzi a folyamatot. Nagy, nagy figyelemmel... K. K. Szoják István a vegyszer kristá­lyosodását ellenőrzi i!iiiiiiiiiimiimiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiimiiimiiiiii ! A MUNKAHELY ERKÖLCSE A munkahely szocialista erkölcsének nagy szerepe és jelentősége van. Az üzem, a termelőszövetkezet, a vállalati dolgozószoba — vagyis a munkahely — minden­napos színtere annak a küzdelemnek, amelyben a helyes és helytelen birkózik egymással, ahol a szocialista erköl­­csiség nap mint nap csatát vív a polgári, kispolgári né­zetekkel. A küzdelemben különös és kiemelkedő szerepük van a kisebb-nagyobb szintű vezetőknek, a kommunisták­nak, a tömegszervezeti, tömegmozgalmi aktivisták ezrei­nek, vagyis azoknak, akik állandóan kapcsolatban állnak dolgozó társaikkal, és akiknek a magatartása, véleménye különös súllyal befolyásolja a dolgozók magatartását, gon­dolkodásmódját. Magatartástól és véleménytől függően jó vagy rossz irányba. A munkahely erkölcsének problémájáról azért kell be­szélni, mert ezen a téren látnivalóan, tapasztalhatóan nincs minden rendben. Sok még a visszásság, és főleg nem egyeznek minden esetben a tettek a szavakkal. Nos, va­lóban tudjuk, hogy ahogy a társadalom egészében, úgy az egyes emberek gondolkodásában is folyik a harc a régi és az új között, és azt is tudjuk, hogy ez alól senki sem kivétel. Egy munkavezetői, brigádvezetői, művezetői vagy akár igazgatói beosztás sem avathat senkit azonnal szep­lőtlen szentté. De ahogy ez igaz, úgy igaz az is, hogy a mérce, a követelmény egyre magasabb a párt tagjainál, aktív politikai munkásoknál, a különböző szintű, beosztá­sú és rangú vezetőknél. A küzdelemben a szocialista esz­me mind jobban tért hódít, visszaszorítja a régit, a mara­di eszméket, nézeteket, a régi világ önző, individualista morálját. A zászlóhordozóknak ebben is a vezetőknek kell lenniük, és különösen az ő munkahelyi magatartásuk be­folyásolja a legérzékenyebben, legközvetlenebbül az embe­rek fejlődését, világnézeti előrehaladását. V­alóban nincs minden rendben ezen a téren. Vannak munkahelyek, ahol kárt szenved a szocialista erköl­­csiség, igazságosság, és vannak a munkahelyeknek különö­sen érzékeny területei, mint a jutalmazás, az előléptetés, a prémiumkifizetés és így tovább. Példákat is lehet mon­dani, megtörtént eseteket részletezni. A Debrecen Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága pénz­ügyi osztályának revizorai vizsgálatot tartottak a tanácsi vállalatoknál, és jelentésükben súlyos szabálytalanságokra hívták fel a figyelmet. Többek között arra, hogy a Debre­ceni Közlekedési Vállalat néhány vezetője, az igazgató és a főmérnök 1964 első felében jogtalanul vett fel négy­négyezer forintnyi prémiumot. Jogtalanul, mert mint a vizsgálat megállapította, nem teljesítettek minden pré­mium-feltételt. Feltétel volt például a felbontott debreceni járdák burkolatának rendbehozása, amelyet rendeltetés­szerűen végzett a DKV útburkoló részlege. Prémiumból kizáró ok, ha a vállalat a városi tanács által megszabott 14 napos javítási határidőt túllépi. Köztudomású, hogy Debre­cenben a felbontott járdák általában a luca­ székének gyártá­si gyorsaságával születnek újjá, és ez sok bosszúságot okoz. Néhány pontos adat arra vonatkozóan, hogy mit jelentett a városi tanács 14 napos helyreállítási terminus­ rendelete a DKV számára. A Csapó utca elején a vállalat útbur­­kolói 1963. december végén kezdtek munkához, és a 2-es és 4-es számú ház előtti járdaszakasz javítását 1964. július 30-án fejezték be. A Vörös Hadsereg útja 20. szám előtt 69 napig tartott a javítás, a Nagyerdei körúton 32 napig, a Hajó és Görbe utcákon 143 napig. És így tovább. A lehe­tő legnyilvánvalóbb, hogy mindez prémiumot kizáró ok, tehát prémiumot felvenni nem lehet. De a vállalat két vezetője felvette, és a felügyeleti hatóság, az építési és közlekedési osztály ehhez hozzájárult. Hasonló dolog tör­tént a DIK-nél, jogtalanul vett fel prémiumot a pénzügyi osztály revizorainak megállapítása szerint az igazgató, a műszaki igazgató és a főkönyvelő. A két vállalatnál ilyenformán megnyilvánuló anyagias­ság különösen visszatetszőnek tűnik akkor, ha tovább ol­vassuk a revizorok jelentését. Megállapítják ugyanis, hogy amíg a DKV-nál a vezetők különösebb érzékenykedés nél­kül vették fel a jogtalan prémiumot, addig a vállalat dol­gozóit egyre-másra sújtották a törvénytelen pénzbünte­tésekkel. Törvénysértő módon fegyelmeztek, nem egy esetben a forgalmi dolgozók bevételi jutalékából rendeltek el levonásokat. A büntető levonás sokszor elérte a 150 forintot is azoknál, akiknek a jövedelme egyébként sem túlságosan magas. A magatartásnak ez a két vetülete ugyanannak az éremnek két oldala. Az anyagias, önző, csak magát tekintő egoizmus két egyforma árnyalatú ol­dala, ar­unkahelyi erkölcsről van szó és különösen a vezetők, a politikai munkások, aktivisták példamutatására. A dolog természetesen nem ilyen egyoldalú. A munkahely szocialista erkölcse minden dolgozóra egyformán kötelező, beosztásra, rangra való tekintet nélkül. A munkahely minden dolgozójának kötelessége, hogy harcoljon a ter­melést gátló helytelen munkamódszerek vagy nézetek ellen, hogy kövesse és alkalmazza az új, haladó eljáráso­kat, képezze magát, vagyis szocialista módon dolgozzon. Senki sem mondhatja, hogy ezen a téren már minden rendben van. Még mindig nem bírálják, nevelik eléggé a különböző munkakollektívák azokat, akik megsértik a munkafegyelmet, lógnak és kevesebbet végeznek el, mint amennyi a kötelességük lenne. A szocialista eszmeiséget, erkölcsöt uralkodóvá tenni nemcsak a vezetők kötelessége, hanem mindenkié, annál is inkább, mert ez az egész dol­gozó nép érdeke. A munkahely erkölcsi légköre, az igazságosság érvénye­sülése nemcsak a vezetőktől függ, hanem az egész kollek­tívától, a kollektíva minden egyes tagjától. Sokat beszélünk manapság a szocialista tudat fontossá­gáról. Mégsem eleget. Különösen arról nem eleget, hogy a szocialista tudat nemcsak azt jelenti, hogy értelemmel birtokomba veszem, elsajátítom, megtanulom a marxiz­must, hanem a szó teljes értelmében azt, hogy cselekede­teimmel, mindennapos magatartásommal, egész munkám­mal azonosulok vele. Odaadó munka, a közérdek önzetlen szolgálata, a hétköznapi hősiesség, szembeszállva mind­azzal, ami károsítja a közösséget, ami haszonlesés, önzés, rossz munkaerkölcs. Nem könnyű ezt az azonosulást a hétköznapok munka­helyein teljes önszigorral és következetesen megvalósíta­­ni. De a szocializmus építése a szocialista tudat, a munka­helyi erkölcs magas szintre való emelése nélkül nem hoz­hat tartós és maradandó eredményeket a termelés terü­letén sem.­­ _ Sz­S*] MAGYAR VÁLLALATOK KÜLFÖLDI BEMUTATÓI 5 A hivatalos kollektív kiállí­tásokon kívül ez évben 280 szakmai bemutatón jelennek me­g külföldön a magyar kül­kereskedelmi vállalatok. A kö­vetkező hónapokban több mint 100 helyen mutatják be­n­nek. (MTI) a magyar ipar készítményeit. 5 A legjelentősebb árubemuta­ó­tök Frankfurtban, Kölnben,­­ Londonban, Ljubljanában,­­ Helsinkiben, Bukarestben,s Brüsszelben, Stuttgartban lesz-E nek 1M0­1 . AZ ÖTÖSFOCAT KOCSIJA­­ KICSIBEN Zs. Nagy Géza debreceni lakos, téglagyári munkás érdekes időtöltésnek hódol. Munka után faragókést, lomb­­fűrészt vesz elő, s remekbe készít egy-egy miniatűr ma­kettet vagy cifra lószerszámot. Tizenkét éves korától kezd­ve készít maketteket, amelyek közül a debreceni ötös­fogat kicsinyített mása ma is megtalálható a Déri Mú­zeumban. Jelenleg a régi, kézi téglavetés eszközeit és fel­szereléseit készíti, de emellett még sok-sok terve vár megvalósulásra

Next