Hajdú-Bihari Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ. [txoUtoMal, igytűltetekl XXII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. SZEPT. 12., VASÁRNAPNAPLÓ -A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rendkívüli intézkedések szükségesek az őszi munkák végrehajtása érdekében • Állami gazdasági főagronómusok értekezlete Pallagon Sokoldalú felkészülés az őszi munkák elvégzésére, ez most a feladat minden mezőgazdasági üzemben. Az elmúlt napokban szinte minden nagyüzemben értekezletek, aktívaülések, megbeszélések voltak, hogy a legapróbb részletességgel megtárgyalják azt a szerteágazó és nagyon bonyolult tennivalót, ami a következő hetekben vár rájuk. Ilyen céllal ültek össze pénteken délelőtt a pallagi mezőgazdasági technikum tangazdaságában megyénk állami gazdaságainak főagronómusai és munkaértekezleten vitatták meg az állami gazdaságok helyzetét s az elkövetkezendő feladatokat. — Meg kell mondanunk — hangsúlyozta Pásztor István, az Állami Gazdaságok megyei Igazgatóságának főagronómusa —, hogy a gazdaságaink bizony el vannak maradva mind a talajmunkákkal, mind a vetési és betakarítási munkákkal. S a mai értekezletünk célja, hogy közösen megtárgyaljuk ennek okait és főleg azt, hogy milyen lehetőségünk van az elmaradás pótlására és a további feladataink megoldására. Pásztor István beszámolójójában négy témakört érintett: a betakarítási és vetési feladatokat, a talajerőgazdálkodást, a vetőmag-gazdálkodást és a növényvédelmet. ITT A VETÉS IDEJE —! Az őszi munkák legfontosabbja kétségtelenül a betakarítás és a vetés határidőben és kifogástalan minőségben való elvégzése. Egyrészt azért, mert amit megtermeltünk, arra nagy szükségünk van, ezért dolgoztunk, ezért fáradoztunk egy féléven keresztül, hogy minél több legyen a takarmányból, különböző ipari növényekből s több legyen a bevételünk Hogy a vetési munkák miért tartoznak a fontos feladatok közé? Egyszerűen azért, mert ahogy most fogjuk ezt elvégezni, úgy lesz jövőre kenyerünk. Sajnos a gazdaságaink mindkét munkával máris el vannak maradva. Bár elkészültek az őszi munkák tervei , s ezek jól sikerültek de csak papíron. Gyakorlat, megvalósításuk közel sem áll úgy, ahogy kellene. S az a megállapításunk, hogy a legfőbb hiányosság a szervezésben tapasztalható, ezt érezzük most, és ezt fogjuk érezni jövőre — de akkor már a termésátlagokon —, ha nem foganatosítunk rendkívüli intézkedéseket. Sok az objektív akadályozó tényező, de azzal nem lehet megmagyarázni, hogy például tarlóhántási tervünket csak 78.8 százalékra, vetőszántási tervünket 41.3 százalékra, mélyszántási tervünket 20.4 százalékra, istál- sótrágyázási tervünket pedig 35 százalékra tudtuk eddig teljesíteni. Nagyon nagy itt az elmaradás, s talajmunka nélkül nincs vetés sem. Ezzel magyarázható, hogy az őszi árpa és a rozs vetését sok gazdaság még el sem kezdte. Pedig a legfontosabb feladat most már ez. Vetni, mert itt az ideje. S mit tudunk itt javasolni? Röviden azt, hogy már most nyújtott és kettős műszakban dolgozzanak, idegen erőket, bérfogatokat is foglalkoztassanak, céljutalmakat is tűzzenek ki, hogy akadálytalanul, és főleg gyors ütemben mehessen a szántás, talajelőkészítés és a vetés. MILYEN MAGOT VESSÜNK ? Az előzőekhez kapcsolódik a vetőmaggazdálkodás témája. Ennek elemzése során Pásztor István elmondta, hogy e téren is mindig nehézségekkel küzdenek a gazdaságok. Ez többször az agrotechnikai hiányosságokra vezethető vissza. Ez okozza a gyenge eredményeket, és azt, hogy a szántóföldi szemléken sok tábla esett ki a vetőmagtermesztésből. Pedig utasítás is van a saját vetőmagellátásra, és erre törekednie kell minden gazdaságnak. Szó esett a fajtakeveredésről, annak kihatásairól, a tisztítás fontosságáról és a most elvetésre kerülő vetőmagvak csávázásáról. A vetőmag csiráztatási próbáját is el kell végezni minden gazdaságban. Erre azért van szükség, hogy a vetőmagmennyiséget ennek alapján állapítsák meg. Súlytöbblettel kell vetni a kisebb csiraképességű magot, s nem a kilogramm, hanem a holdakkénti csiraszám biztosítása a mérvadó. NEM SZABAD KIUZSORÁZNI A TALAJT A munkaértekezleten a talajerőgazdálkodás kérdése úgy került szóba, mint most már nagyon időszerűvé váló és termést befolyásoló tényező. Ma már tényleg nagy terméseket takarítunk be úgyszólván minden növényféleségből, s a talaj tápanyagvesztesége éppen emiatt tekintélyes. Ezért kell különös figyelmet fordítani a tápanyag visszapótlására. Sajnos pillanatnyilag a szervestrágyázási tervüktől is le vannak maradva a gazdaságok. Tizennyolcezer-hétszáznyolcvan holdat terveztek istállótrágyázásra, ezzel szemben 6600 holdon végezték el eddig. Pedig közismert, hogy a legoptimálisabb az istállótrágyázásra az augusztus és szeptember hónap. A feladat tehát világos: minél gyorsabban pótolni a hiányt. Az is nehézséget okoz, hogy kevés az istállótrágya és nagy a terület. S ez a feszültség még csak fokozódik most, amikor a kalászos utáni vetése már kötelezővé válik, területhiány miatt. S ha a búza harmadik évben is kalászos után kerül, akkor a második év végén nagyon ajánlatos — ha csak fél adaggal is — istállótrágyázni. Megyei szinten ez is elég nagy területtel növeli az istállótrágyázandó területeket. Nagy figyelmet kell fordítani a műtrágyázásra is. Itt főleg az adagok és az arányok a döntőek. Sajnos sok helyen még ma is a traktorosok döntik el a műtrágyák arányát kint a táblákon. Ez tarthatatlan, mert nem megfelelő arányok esetén nem sokat ér a műtrágyázás. Pásztor István végül felhívta a figyelmet a növényvédelem fontosságára. Ismertette néhány legfontosabb növényi kártevő megváltozott életmódját, megváltozott kártételét és az ebből következő új védekezési eljárást. A munkaértekezleten a továbbiakban hozzászólások hangzottak el, majd gazdaságonként — figyelembe véve az adottságokat s a pillanatnyi helyzetet — tárgyalták meg a szakemberek a tennivalókat. A kábai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben sok embert foglalkoztat a kertészet. A képen a nyugdíjasok munkacsapata szedi a cecei paprikát ÚJ EXPORTÁRUK ANYAGMEGTAKARÍTÁS Két debreceni üzemben Debrecen két üzemében, a kötszövő vállalatnál és a kefegyárban eredményesen tesznek eleget az exportfeladatoknak. Mindkét vállalat túlteljesítette első félévi exporttervét, s minden remény megvan az egész éves terv túlteljesítésére is. 80 EZER NŐI SPORTPULÓVER HOLLANDIÁBA A debreceni kötszövő vállalat első féléves exporttervét 102,4 százalékra teljesítette. A vállalat évente körülbelül 120 000 különféle kesztyűt gyárt exportra: női, férfi, téli és nyári kötött kesztyűfajtákat. Az exportáruk 40 százalékát a Szovjetunióba, 60 százalékát a tőkés országokba szállítja a vállalat. Debreceni kesztyűket használnak többek között Hollandiában, Svédországban, Angliában, Franciaországban, Finnországban. A vállalat jó hírét a kesztyűk jó minősége is megalapozta. A kötszövő már évek óta kiváló minőségű gyártmányokat állít elő, s ezt bizonyítja az is: a vállalat exporttermékeit nem ellenőrzi a Minőségi Ellenőrző Rt , a készáruk saját ellenőrzés után kerülnek exportra. Ez a tény annál inkább jelentős, mert országos viszonylatban csak két kötszövő vállalatnál van így. A jó minőséget bizonyítják az újabb megrendelések is. Ez évben először elrendeltek az üzemtől — kesztyűkön kívül — más árut is. Hollandiából jött megrendelés — 80 000 nőt kötött sportpulóverre, s a vállalat még ez évben leszállítja ezt a mennyiséget. Természetes, hogy a minőségnek döntő szerepe van az exporttermelésben, abbatt, hogy milyen a külföldi cégek érdeklődése a vállalat termékei iránt. A kötszövőnél az elmúlt időkben megteremtették az alapot a minőségi munkához. Sokat javult a vállalat gépparkja, több új gépet helyeztek üzembe, melyek jelentősen megkönnyítik a termelést is. A géppark javulása körülbelül ötven százalékos. Míg 2- 3 évvel ezelőtt 12 féle gépen gyártották a termékeket, ma már csak kétfajta gép alkatrészellátása okoz problémát. 125 új orvost avattak Debrecenben lással, munkával tettek bizonyságot arról, hogy érdemesek az orvosi címre, s az eskü letétele után megkezdhetik gyógyító tevékenységüket. Az ünnepélyes tanácsülésen megjelent Molnár Viktor, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Nagy Tiborné, a debreceni városi pártbizottság titkára, Gál György, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztálya egészségügyi alosztályának vezetője, dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi tanács vb-elnöke, dr. Kolozsvári Lajos, a me. megyei tanács vb-titkára. Dr. Szabó Gábor rektorhelyettes nyitotta meg az ünnepséget, majd Went Erzsébet kérte társai nevében is avatásukat. Dr. Váczi Lajos rektorhelyettes ismertette, hogy ebben az évben összesen 125 orvos nyert diplomát az egyetemen, közülük 31 summa cum laude eredménnyel. A végzett hallgatók Váczi Lajos szavai után letették az orvosi esküt. Az egyetemi tanács nevében a három rektorhelyettes fogadta orvossá a fiatalokat. A kézfogás után dr. Szabó Gábor mondott beszédet, amelyben felhívta a fiatal orvosok figyelmét arra, hogy milyen fontos és felelősségteljes hivatást fognak a jövőben betölteni. Az új orvosok nevében Kiss Barnabás tett ígéretet, hogy esküjüket mindig megtartják. Dr. Lampé Istvánnak, az orvosegyetem párttitkárának beszéde után az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Százhuszonöt sötét ruhába öltözött fiatal sorakozott fel szombaton délelőtt a Kossuth egyetem díszudvarán a Debreceni Orvostudományi Egyetem tanácsának nyilvános ünnepi ülésén. Hat évi tanu ádár János látogatása a zágrábi nemzetközi vásáron Szeptember 9-én megnyílt az őszi nemzetközi áruminivásár Zágrábban. A képen: Kádár János (középen) és Joszip Broz Tito (jobbról) a kiállítás magyar pavilonjában (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat) FILMHULLADÉKBÓL „KEFESZÖR” A Debrecenben gyártott kefék ma már világhírűek. Angliától a távol-keleti országokig több helyen használják a Debreceni Kefegyárban készített ruha-, haj- és körömkeféket. A finomkefeárukon kívül cipő- és sárkeféket is exportál a kefegyár. A tetszetős, színes külsejű keféknek különösen nagy sikere van a távolkeleti országokban. A gyár exporttermelése egyenletesen felfelé ívelő. Évről évre nőnek az exportfeladatok, mind nagyobb értékben gyárt exportárut az üzem. Az elmúlt napokban is svéd és norvég cégek képviselői keresték fel a debreceni kefegyárat újabb megrendelés céljából. A jövő évben kétmillió forinttal emelkedik — tervek szerint — a kefegyár exporttermelési értéke. A nagyobb értékű árugyártást közel száz százalékban a termelékenység emelésével akarja biztosítani a kefegyár. A nemrégen elkészített beruházási terv szerint előreláthatólag 1967-re — több millió forintos beruházással bővül az üzem. A termelés anyagellátása jó, ez évben nincs különösebb alapanyagprobléma. A faellátás is biztosítva van, de a jövő évre még nincs biztosítéka faanyagra. Pedig ez már lassan aktuális lenne, hiszen a gyárcsak olyan fából tud dolgozni, mely 3—4 hónapig megfelelő előkészítésen megy át. A tömítőanyagokat illetően a gyár egyre kevesebb importanyaggal dolgozik. A drága importanyag helyét egyre inkább átveszik a magyar gyártmányú műanyagok, s egy rendkívül olcsó hulladékanyag: a film. Augusztusi exporttervét jóval a határidő előtt teljesítette a kefegyár, s úgy ígérkezik, hogy az egész évi exporttervet is túlteljesítik 4,5 százalékkal.