Hajdú-Bihari Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

HAJD­Ú-BIHARI Világ. [txoUtoMal, igyt­űltetekl XXII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. SZEPT. 12., VASÁRNAPNAPLÓ -A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rendkívüli intézkedések szükségesek az őszi munkák végrehajtása érdekében • Állami gazdasági főagronómusok értekezlete Pallagon Sokoldalú felkészülés az őszi munkák elvégzésére, ez most a feladat minden me­zőgazdasági üzemben. Az elmúlt napokban szinte min­den nagyüzemben értekezle­tek, aktívaülések, megbeszé­lések voltak, hogy a leg­apróbb részletességgel meg­tárgyalják azt a szerteágazó és nagyon bonyolult tenniva­lót, ami a következő hetek­ben vár rájuk. Ilyen céllal ültek össze pénteken délelőtt a pallagi mezőgazdasági technikum tangazdaságában megyénk állami gazdaságainak főagro­­nómusai és munkaértekezle­ten vitatták meg az állami gazdaságok helyzetét s az elkövetkezendő feladatokat. — Meg kell mondanunk — hangsúlyozta Pásztor Ist­ván, az Állami Gazdaságok megyei Igazgatóságának fő­­agronómusa —, hogy a gaz­daságaink bizony el vannak maradva mind a talajmun­kákkal, mind a vetési és be­takarítási munkákkal. S a mai értekezletünk célja, hogy közösen megtárgyaljuk ennek okait és főleg azt, hogy milyen lehetőségünk van az elmaradás pótlására és a további feladataink meg­oldására. Pásztor István beszámoló­­jójában négy témakört érin­tett: a betakarítási és vetési feladatokat, a talajerőgazdál­kodást, a vetőmag-gazdálko­dást és a növényvédelmet. ITT A VETÉS IDEJE —! Az őszi munkák legfon­tosabb­ja kétségtelenül a be­takarítás és a vetés határ­időben és kifogástalan mi­nőségben való elvégzése. Egy­részt azért, mert amit meg­termeltünk, arra nagy szük­ségünk van, ezért dolgoz­tunk, ezért fáradoztunk egy féléven keresztül, hogy minél több legyen a takarmányból, különböző ipari növényekből s több legyen a bevételünk Hogy a vetési munkák miért tartoznak a fontos feladatok közé? Egyszerűen azért, mert ahogy most fogjuk ezt elvé­gezni, úgy lesz jövőre kenye­rünk. Sajnos a gazdaságaink mindkét munkával máris el vannak maradva. Bár elké­szültek az őszi munkák ter­vei , s ezek jól sikerültek de csak papíron. Gyakorlat, megvalósításuk közel sem áll úgy, ahogy kellene. S az a megállapításunk, hogy a legfőbb hiányosság a szer­vezésben tapasztalható, ezt érezzük most, és ezt fogjuk érezni jövőre — de akkor már a termésátlago­kon —, ha nem foganatosí­tunk rendkívüli intézkedése­ket. Sok az objektív akadá­lyozó tényező, de azzal nem lehet megmagyarázni, hogy például tarlóhántási tervün­ket csak 78.8 százalékra, ve­tőszántási tervünket 41.3 százalékra, mélyszántási ter­vünket 20.4 százalékra, istál- sótrágyázási tervünket pedig 35 százalékra tudtuk eddig teljesíteni. Nagyon nagy itt az elmaradás, s talajmunka nélkül nincs vetés sem. Ezzel magyarázható, hogy az őszi árpa és a rozs veté­sét sok gazdaság még el sem kezdte. Pedig a legfontosabb feladat most már ez. Vetni, mert itt az ideje. S mit tu­dunk itt javasolni? Röviden azt, hogy már most nyújtott és kettős műszakban dolgoz­zanak, idegen erőket, bérfo­­gatokat is foglalkoztassanak, cél­jutalmakat is tűzzenek ki, hogy akadálytalanul, és fő­leg gyors ütemben mehessen a szántás, talajelőkészítés és a vetés. MILYEN MAGOT VESSÜNK ? Az előzőekhez kapcsolódik a vetőmaggazdálkodás témá­ja. Ennek elemzése során Pásztor István elmondta, hogy e téren is mindig ne­hézségekkel küzdenek a gaz­daságok. Ez többször az ag­rotechnikai hiányosságokra vezethető vissza. Ez okozza a gyenge eredményeket, és azt, hogy a szántóföldi szemléken sok tábla esett ki a vető­magtermesztésből. Pedig utasítás is van a saját vető­magellátásra, és erre töre­kednie kell minden gazda­ságnak. Szó esett a fajtakevere­désről, annak kihatásairól, a tisztítás fontosságáról és a most elvetésre kerülő vető­magvak csávázásáról. A vetőmag csiráztatási próbáját is el kell végezni m­inden gazdaságban. Erre azért van szükség, hogy a vetőmagmennyiséget ennek alapján állapítsák meg. Súly­többlettel kell vetni a ki­sebb csiraképességű magot, s nem a kilogramm, hanem a holdak­kénti csiraszám bizto­sítása a mérvadó. NEM SZABAD KIU­ZSORÁZNI A TALAJT A munkaértekezleten a ta­lajerőgazdálkodás kérdése úgy került szóba, mint most már nagyon időszerűvé váló és termést befolyásoló ténye­ző. Ma már tényleg nagy terméseket takarítunk be úgyszólván minden növény­féleségből, s a talaj táp­anyagvesztesége éppen emiatt tekintélyes. Ezért kell külö­nös figyelmet fordítani a tápanyag visszapótlására. Saj­nos pillanatnyilag a szerves­­trágyázási tervüktől is le van­nak maradva a gazdaságok. Ti­­zennyolcezer-hétszázny­olcvan holdat terveztek istállótrá­gyázásra, ezzel szemben 6600 holdon végezték el eddig. Pedig közismert, hogy a leg­optimálisabb az istállótrá­gyázásra az augusztus és szeptember hónap. A feladat tehát világos: minél gyor­sabban pótolni a hiányt. Az is nehézséget okoz, hogy ke­vés az istállótrágya és nagy a terület. S ez a feszültség még csak fokozódik most, amikor a kalászos utáni ve­tése már kötelezővé válik, területhiány miatt. S ha a búza harmadik évben is ka­lászos után kerül, akkor a második év végén nagyon ajánlatos — ha csak fél adag­gal is — istállótrágyázni. Megyei szinten ez is elég nagy területtel növeli az is­tállótrágyázandó területeket. Nagy figyelmet kell fordí­tani a műtrágyázásra is. Itt főleg az adagok és az ará­nyok a döntőek. Sajnos sok helyen még ma is a trakto­rosok döntik el a műtrágyák arányát kint a táblákon. Ez tarthatatlan, mert nem meg­felelő arányok esetén nem sokat ér a műtrágyázás. Pásztor István végül fel­hívta a figyelmet a növény­­védelem fontosságára. Is­mertette néhány legfontosabb növényi kártevő megválto­zott életmódját, megváltozott kártételét és az ebből követ­kező új védekezési eljárást. A munkaértekezleten a to­vábbiakban hozzászólások hangzottak el, majd gazda­ságonként — figyelembe vé­ve az adottságokat s a pilla­natnyi helyzetet — tárgyal­ták meg a szakemberek a tennivalókat. A kábai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben sok em­bert foglalkoztat a kertészet. A képen a nyugdíjasok mun­kacsapata szedi a cecei paprikát ÚJ EXPORTÁRUK ANYAGMEGTAKARÍTÁS Két debreceni üzemben Debrecen két üzemében, a kötszövő vállalatnál és a ke­­fegyárban eredményesen tesz­nek eleget az exportfelada­toknak. Mindkét vállalat túlteljesítette első félévi exporttervét, s minden re­mény megvan az egész éves terv túlteljesítésére is. 80 EZER NŐI SPORTPULÓ­­VER HOLLANDIÁBA A debreceni kötszövő vál­lalat első féléves exportter­vét 102,4 százalékra teljesí­tette. A vállalat évente kö­rülbelül 120 000 különféle kesztyűt gyárt exportra: női, férfi, téli és­­ nyári kötött kesztyűfajtákat. Az export­áruk 40 százalékát a Szov­jetunióba, 60 százalékát a tőkés országokba szállítja a vállalat. Debreceni kesztyű­ket használnak többek kö­­zött Hollandiában, Svédor­szágban, Angliában, Francia­­országban, Finnországban. A vállalat jó hírét a kesztyűk jó minősége is megalapozta. A kötszövő már évek óta kiváló minőségű gyártmá­nyokat állít elő, s ezt bizo­nyítja az is: a vállalat export­­termékeit nem ellenőrzi a Minőségi Ellenőrző Rt , a készáruk saját ellenőrzés után kerülnek exportra. Ez a tény annál inkább jelentős, mert országos viszonylatban csak két kötszövő vállalatnál van így. A jó minőséget bizo­nyítják az újabb megrende­lések is. Ez évben először el­rendeltek az üzemtől — kesztyűkön kívül — más árut is. Hollandiából jött meg­rendelés — 80 000 nőt kötött sportpulóverre, s a vállalat még ez évben leszállítja ezt a mennyiséget. Természetes, hogy a minő­ségnek döntő szerepe van az export­termelésben, abbatt, hogy milyen a külföldi cé­gek érdeklődése a vállalat termékei iránt. A kötszövő­­nél az elmúlt időkben meg­teremtették az alapot a mi­nőségi munkához. Sokat ja­vult a vállalat gépparkja, több új gépet helyeztek üzembe, melyek jelentősen megkönnyítik a termelést is. A géppark javulása körülbe­lül ötven százalékos. Míg 2- 3 évvel ezelőtt 12 féle gépen gyártották a termékeket, ma már csak kétfajta gép alkat­részellátása okoz problémát. 125 új orvost avattak Debrecenben lással, munkával tettek bi­zonyságot arról, hogy érde­mesek az orvosi címre, s az eskü letétele után megkezd­hetik gyógyító tevékenysé­güket. Az ünnepélyes tanácsülé­sen megjelent Molnár Viktor, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára, Nagy Tiborné, a debre­ceni városi pártbizottság tit­kára, Gál György, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osz­tálya egészségügyi alosztályá­nak vezetője, d­r. Szilá­gyi Gábor, a debreceni városi tanács vb-elnöke, dr. Kolozsvári Lajos, a me. megyei tanács vb-titkára. Dr. Szabó Gábor rek­torhelyettes nyitotta meg az ünnepséget, majd Went Erzsébet kérte társai ne­vében is avatásukat. D­r. Váczi Lajos rektorhe­lyettes ismertette, hogy eb­ben az évben összesen 125 orvos nyert diplomát az egye­temen, közülük 31 summa cum laude eredménnyel. A végzett hallgatók Váczi Lajos szavai után letették az orvosi esküt. Az egyetemi ta­nács nevében a három rek­torhelyettes fogadta orvossá a fiatalokat. A kézfogás után dr. Szabó Gábor mondott beszédet, amelyben felhívta a fiatal orvosok figyelmét arra, hogy milyen fontos és felelősség­­teljes hivatást fognak a jövőben betölteni. Az új orvosok nevében Kiss Bar­nabás tett ígéretet, hogy esküjüket mindig megtart­ják. Dr. Lampé István­nak, az orvosegyetem párt­­titkárának beszéde után az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Százhuszonöt sötét ruhába öltözött fiatal sorakozott fel szombaton délelőtt a Kossuth egyetem díszudvarán a Deb­receni Orvostudományi Egye­tem tanácsának nyilvános ünnepi ülésén. Hat évi tanu­ ­­ádár János látogatása a zágrábi nemzetközi vásáron Szeptember 9-én megnyílt az őszi nemzetközi áruminivásár Zágrábban. A képen: Kádár János (középen) és Joszip Broz Tito (jobbról) a kiállítás magyar pavilonjában (Telefoto / MTI Külföldi Képszolgálat) FILMHULLADÉKBÓL „KEFESZÖR” A Debrecenben gyártott kefék ma már világhírűek. Angliától a távol-keleti or­szágokig több helyen hasz­nálják a Debreceni Kefe­gyárban készített ruha-, haj- és körömkeféket. A finom­­kefeárukon kívül cipő- és sárkeféket is exportál a kefe­gyár. A tetszetős, színes külsejű keféknek különösen nagy sikere van a távol­keleti országokban. A gyár exporttermelése egyenletesen felfelé ívelő. Évről évre nőnek az export­feladatok, mind nagyobb értékben gyárt exportárut az üzem. Az elmúlt napokban is svéd és norvég cégek képviselői keresték fel a debreceni kefegyárat újabb megrendelés céljából. A jö­vő évben kétmillió forinttal emelkedik — tervek szerint — a kefegyár exporttermelé­si értéke. A nagyobb értékű árugyártást közel száz száza­lékban a termelékenység emelésével akarja biztosítani a kefegyár. A nemrégen el­készített beruházási terv sze­rint előreláthatólag 1967-re —­ több millió forintos beruházás­sal­­ bővül az üzem. A termelés anyagellátása jó, ez évben nincs különö­sebb alapanyagprobléma. A faellátás is biztosítva van, de a jövő­ évre még nincs biztosíték­­a faanyagra. Pe­dig ez már lassan aktuális lenne, hiszen a gyár­­csak olyan fából tud dolgozni, mely 3—4 hónapig megfele­lő előkészítésen megy át. A tömítőanyagokat illetően a gyár egyre kevesebb import­anyaggal dolgozik. A drága importanyag helyét egyre inkább átveszik a magyar gyártmányú műanyagok, s egy rendkívül olcsó hulladék­anyag: a film. Augusztusi exporttervét jóval a határidő előtt telje­sítette a kefegyár, s úgy ígérkezik, hogy az egész évi exporttervet is túlteljesítik 4,5 százalékkal.

Next