Hajdú-Bihari Napló, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

fialéztámad­ás kubai kikötő ellen Csütörtökön Kuba északi partjai ellen egy, az Egyesült államok irányából érkező kétmotoros repülőgép bomba­­ámadást hajtott végre. A tá­madás nyilvánvalóan egy épü­­lő erőmű ellen irányult, sze­rencsére azonban csak egy bomba robbant. A többi fel nem robbant bombát Tarafa kikötő közelében találták meg. (ADN) Riegget kiutasították Nicolas H. Riegg amerikai állampolgárt kiutasították a Szovjetunióból ellenséges pro­paganda és szov­jet-ellenes iro­dalom terjesztése miatt. Rieg­­°et ez év szeptemberében Harkovban érték tetten. (MTI) Koreai nyilatkozat az internált halászok ügyében A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság külügymi­nisztériumának szóvivője nyi­latkozatban hangsúlyozta, hogy a japán kormány érvény­telenül internálta a KNDK egyik halászhajóját és annak legénységét a szinomoszeku­ kikötőben, majd különböző po­litikai inntrikák után szeptem­ber 28-án a legénység több tagját átadta a dél-koreai báb­­rendszernek. A szóvivő rámutatott, a nyi­latkozat hangsúlyozza a japán hatóságoknak nincs joguk visszatartani a KNDK halász­hajóját, nincs joguk vallatni és elítélni a halászokat. (MTI) Interpelláció Szociáldemokraták parla­menti frakciója bejelen­tette, hogy a Bundestag legközelebbi interpellációs napján a következő két kérdést fogja feltenni: 1. Igaz-e, hogy az Er­hard kancellár washingto­ni utazásával kapcsolat­ban bérelt különrepülőgép költségei 140 ezer nyu­gatnémet márkát jelen­tettek? 2. Milyen politikai ha­szon származott abból, hogy a delegációt a wa­shingtoni utazásra elkí­sérte a kancellár felesége, leánya és veje, valamint a miniszterek feleségei. (MTI) Vietnami tiltakozás A VDK külügyminisztériu­mának szóvivője nyilatkozatot tett közzé, amelyben erélye­sen tiltakozott az ellen, hogy az amerikai agresszorok foly­tatják a mérgező vegyianyagok felhasználását a demilitarizált övezetben, és B-52-es straté­giai bombázóik újabb támadá­sokat hajtanak végre. A VDK követeli ezeknek az agressziós cselekedeteknek azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból és az 1954-es genfi megállapodások tisztelet­ben­ tartását. (MTI) Befejeződött a bizonyítás a Drovak-perben Franz Novak perében pén­teken befejeződött a bizonyí­tási eljárás. Az utolsó kihallgatott tanú Horst­­ Grell, egykori SS-tiszt és a budapesti, német követség tanácsosa volt, aki ellen je­lenleg Nyugat-Németország­­ban gyilkosságban való bűn­részesség miatt folyik eljárás. A tanú kijelentette, hogy No­vak az Eichmann-féle egy­ségnek — amely Budapesten a zsidók deportálását irányította­­— egyik vezetője volt. (MTI) Felszólalások a vietnami háború ellen az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének szeptember 30-i délelőtti ülé­sén az általános politikai vitá­ban elsőnek U Ti H­a­n bur­­mai külügyminiszter szólalt fel. Hangoztatta : érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden egyes állam kö­teles tiszteletben tartani más országoknak azt a jogát, hogy a maga választotta úton fej­lődjek. A külügyminiszter kö­vetelte, hogy a Kínai Népköz­­társaság törvényes ENSZ jo­gai helyreállításának kérdését pozitívan oldják meg. Luns holland külügymi­niszter sajnálkozott a vietnami nép szenvedésein, ennek elle­nére támogatta azonban az Egyesült Államok agresszív in­dokínai politikáját. Iribarren Borges, ve­nezuelai külügyminiszter kö­vetelte a vietnami háború be­szüntetését. Adam Malik indonéz külügyminiszter felszólalásá­ban bejelentette, kormánya támogat minden erőfeszítést, amelynek célja a vietnami há­ború beszüntetése. Gabriel Valdés chilei külügyminiszter követelte a nukleáris fegyverek előállítá­­sának, kipróbálásának és al­kalmazásának teljes megtiltá­sát és kifejezte azt a reményét, hogy Latin-Amerika és a Csen­des-óceán térsége atom­fegyvermentes övezetté válik. A közgyűlés az általános po­litikai vitát október 3-án dél­előtt folytatja. Péter János külügyminisz­ter, a közgyűlésen részvevő magyar küldöttség vezetője pénteken délelőtt megbeszélést folytatott Abdul Rahman Pazhwak-kal, a közgyűlés 21. ülésszakának elnökével. Külügyminiszterünk délután felkereste hivatalában U Than­­tot, az ENSZ főtitkárát, akivel a világszervezet kérdéseiről, nemzetközi problémákról foly­tatott megbeszélést. A Biztonsági Tanács pénte­ken összeült, hogy megvitassa a kongói köztársaságnak (Kinshasa) Portugália ellen emelt panaszát. A kongói pa­nasz szerint Portugália zsol­dosokat von össze Angolában, hogy ezek Csembe volt minisz­terelnök érdekében támadást intézzenek Kongó ellen. (MTI) Szabadon bocsátották Speert és Schirachot Pénteken, pontosan éjfélkor i­t1 megnyílt a Berlin melletti­­­k spandaui börtön egyik kapuja, és kilépett rajta Albert Speer,11­1­ a náci kormány ma 61 éves , volt fegyverkezési minisztere, és Baldur von Schirach, Hitlert egykori ifjúsági vezetője, aki­ jelenleg 59 éves. A nürnbergi nemzetközi­törvényszék Speert és Von­fi Schirachot húszévi börtön-­ büntetésre ítélte és ez a bün­ sst­tetés pénteken éjfélkor telt le.S Nagy nyugatnémet és más­ nyugati illusztrált lapok már­­ is mesés összegeket helyeztek­ kilátásba a két náci háborús­ bűnös exkluzív nyila­tkoza­s­­aiért. Schirach és Speer sza­s­badonbocsátása után már­ csupán egyetlen cellának, a B 7-es számú cellának lesz lakója­ Spandauban. Itt tölti életfogy-E­tiglani börtönbüntetését Ru-E­dolf Hess, Hitler volt helyet-S­tese. A 72 éves Hess ma sem­ ismeri be, hogy bűnös. Hesss ezáltal a világ legdrágább 5 foglya lesz, a spandaui Kör-E­ton fenntartása — amelynek­­ ő az egyetlen lakója — évi új , mm 800 000 nyugatnémet márkába­­kerül. (MTI) lIBBailllllllllllBlllllliiiMiRiaiaaanaaiiiin ítélet Nürnbergben Az amerikai—angol—francia—szovjet Nemzetközi Kato­nai Törvényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hit­leri Németország háborús főbűnösei felett. Jelképes is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta tetemre a náci rendszer fő­kolomposait — abban a városban, amely egykor erőt fitogtató parádéik, s embertelen törvényeik meghirdetésének színhelye volt.• A Nemzetközi Katonai Törvényszék az előkészítő mun­kálatok során több mint százezer dokumentumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvé­telt, amelyek sok esetben magukra a náci háborús főbűnö­sökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék a per mintegy tizenegy és félhónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésén meghallgatott 116 tanút, s megvizs­gált kétezer írásbeli tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmé­nyek vagy szerződésszegések bűncselekménynek tekinthetők — mondotta a per amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Né­metország követi el­­azokat. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amelyeket magunk ellen nem kívánunk alkalmazni”. A nürnbergi ítélet­ óta húsz év telt el Két évtized alatt a világ sokat változott. S e változások közül az egyik legszo­morúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürnbergi perre. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly doku­mentum könyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964-ben a Német Szövetségi Köztársaság huszonegy felelős kormány­­tisztviselője, száz tábornoka és tengernagya, 823 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugat­német parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világméretű felháborodás kényszerítő hatására az eredeti határidőt a bonni parlament öt évvel meg­hosszabbította: még öt évig bíróság elé kerülhetnek a búj­­káló vagy éppen leplezetlen háborítatlanságban élő hábo­rús bűnösök. Azután bonni mércével elévül, amit az emberi­ség ellen elkövettek. Mi több, most szeptember 15-én az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazság­ügyi hatóságok fontolóra vették: megkegyelmeznek Ilse Kocá­nak, akit életfogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchen­­waldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőré­ből lámpaernyőket készíttetett, s akinek büntetését annak ide­jén még amerikai bíróság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihirdetésének évfordulóján tehát saj­nálatosan bő anyag áll rendelkezésünkre az elmélkedéshez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürn­bergben. Húsz esztendeje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része napjainkban az Egye­sült Államok katonai szövetségese. Húsz esztendeje még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaság­ban valaki aktív miniszterként is megtehet: a szomszédos országok határainak megváltoztatását követelő izgatásért. Igen, volt egysz­er egy háború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben­.. És a világ emlékezik "át Serény Péter BáfDÓ SIfV'JJ «‘•u- KSJOi' r ~ NAPLÓ I 2. oldal -9 1966. október 1. K Testvéri Mihail Kapica moszkvai egyetemi tanár, a Les Nou­­velles de Moscou most megjelent számában cik­ket írt a Kínai Népköz­­társaság kikiáltásának 17. évfordulója alkalmából. A cikk rámutat egyebek kö­zött, hogy Kínában szovjet közreműködéssel épült az első atomreaktor és az el­ső ciklotron. A Szovjetunió 200 nagyüzem építéséhez nyújtott segítséget. 1960- ban a szovjet segítséggel létesített üzemek adták Kí­na acéltermelésének 39 százalékát, traktorgyár­tásának 91 százalékát, vil­­lanyenergia-termelésének 25 százalékát. A Szovjetunió 1400 üzem teljes dokumentá­­cióját bocsátotta a népi Kína rendelkezésére, tíz­szer annyit, mint ameny­­nyit Kínától cserébe ka­pott. Jelentősen elősegítet­te Kína szakemberképzé­sét. Érdekes mozzanatra emlékeztet Kapica pro­fesszor cikkében, amikor a csangkajsekisták és óceánontúli támogatóik sorozatos berepülésekkel próbálták terrorizálni a Kínai Népköztársaság la­kosságát, a népi kormány felkérésére szovjet repü­lők érkeztek Kínába, akik hamarosan elvették a be­tolakodók kedvét az or­szág légiterének megsér­tésétől. A moszkvai hetilap cik­ke végezetül idézi az SZKP Központi Bizottsá­gának szeptember elsejei nyilatkozatát, amely sze­rint a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Kínai KP vezetői által támasztott nehézségek ellenére, töre­kedni kíván a barátság erősítésére a kínai kom­munistáikkal és a kínai néppel, határozottan ra­gaszkodva a kommunista világmozgalom fő irány­vonalához, a marxizmus- leninizmus és a proletár­­internacionalizmus elvei­hez. (MTI) Jugoszláviában elutasítják Bonn legújabb beavatkozási kísérletét Jugoszláviában éles formá­ban bélyegzik meg az NSZK külügyminisztériumának csü­törtöki nyilatkozatát. Amint ismeretes, a bonni külügyminisztérium Walter Ulbricht jugoszláviai látogatá­sa alkalmából kiadott nyilat­kozatában a jugoszláv kor­mány szemére vetette, hogy erőfeszítéseket tesz a NDK-hoz fűződő kapcsolatok megjaví­tására és kijelentette: Jugo­szlávia „nem tulajdonít fon­tosságot a jugoszláv—német kapcsolatok fejlesztésének” és emiatt az NSZK kormánya már levonta a „következtetése­ket”. Belgrádi hivatalos körökben durva beavatkozási kísérlet­ként bélyegzik meg és vissza­utasítják a bonni nyilatkoza­tot. (MTI) Belgium felülvizsgálja NATO-kötelezettségeit A belga kormány péntek délelőtti ülése után hivatalo­san bejelentették, hogy Bel­gium a NATO-val szemben fennálló katonai kötelezettsé­geinek felülvizsgálását kéri. A hadügyminiszter előkészíti a NATO-val kapcsolatban javas­latait és közölni fogja Belgium szövetségeseivel, az elkövetke­ző öt évben a belga kormány milyen erőket képes a NATO rendelkezésére bocsátani. (MTI) Az Osztrák Kommunista Párt a kínai fejleményekről Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén a Politikai Bizottság dokumentuma alapján fog­lalkoztak a kínai fejlemé­nyeikkel. A dokumentum megállapít­ja: Nyilvánvaló, hogy a Kíná­ban az utóbbi időben végbe­ment fejlemények nagy ká­rokat okoztak a szocializmus ügyének. A Kínai Kommunis­ta Pártban megnyilvánuló sú­lyos válságjelenségek a sze­mélyi kultusz tovább már nem fokozható formáiban jelentkeznek. Ezt az elfaju­lást a „proletár kulturális forradalom” gyűjtőfogalom alatt baloldali frázisokkal próbálják magyarázni. A kínai pártvezetés vonala új tápot ad a kommunizmus ellenségei­nek tevékenységéhez. Éppen ezért a KKP jelenlegi vonalát, mint a marxizmus-leninizmus alapelveivel ellentétben állót, az osztrák kommunisták eluta­sítják. (MTI) Ü­dvözlő táviratok Kína nemzeti ünnepe al­kal­máből Dobi István elvtárs üdvözlő táviratot küldött a kínai nem­zeti ünnep alkalmából Liu Sao­­csi elvtársnak, a Kínai Nép­­köztársaság elnökének. Hang­súlyozza: „Közös ügyünk győ­zelemre juttatása, közös ellen­ségeink visszaverésének érde­keitől vezettetve, őszintén óhajtjuk népeink barátságának erősödését, országaink kap­csolatainak fejlődését.” A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 17. évfordulója alkalmából Péter János kül­ügyminiszter táviratban üdvö­zölte Csen Ji kínai külügymi­nisztert. A Magyar—Kínai Ba­ráti Társaság Elnöksége és dr. Jávor Ervin, a Magyar—Kínai Műszaki Tudományos Együtt­működési Bizottság magyar elnöke szintén táviratot kül­dött kínai partnerének. A SZOT elnöksége az összkínai Szakszervezeti Szövetségnek küldött üdvözlő táviratot. (MTI) Jövőre termelői árrendezés lesz a Szovjetisión A jövő év derekán a Szov­jetunióban átlagosan 11—12 százalékkal emelik a nehéz­ipar gyártmányainak termelői árait. Ezt az intézkedést a Szovjetunió állami ármegál­lapító bizottságának most ja­vasolt reformja tartalmazza. A Kommunyiszt című folyó­irat hasábjain Vlagyimir Szit­­nyin, a bizottság elnöke leírja, hogy az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszerre való át­állás szükségessé teszi a ter­melői átrendezést, minthogy az új gazdasági elvek értelmé­ben növekszik a nyereség sze­repe. (MTI) Szombaton kezdődik a Subandrio-per Mint az AFP jelenti, 400 fő­nyi hallgatóság előtt szomba­ton nyitják meg Djakartában Subandrio volt külügyminisz­ter perét. Tizenöt külföldi új­ságírót is beengednek az ese­mény tudósítására, közöttük a NBC és CBS amerikai rádió­­televíziós társaságok képvise­lőit. Mint a Reuter rámutat, Djakartában igen feszült a légkör, a katonaságot egy hétre rendkívüli készültségbe helyezték. A hírügynökség — sokak véleményét idézve — bizonyosra veszi, hogy Sa­­bandriót halálra fogják ítélni. A megfigyelők most azt talál­gatják, hogy a per folyamán más jelentős személyiségek ne­ve is szóba kerül-e és nem vádolják-e meg bűnrészesség­gel Sukamo elnököt. (MTI) Bolsivana Pénteken, né­hány perccel éjfél előtt a gaberonesi stadionban kialud­tak a fények, a királyi első ír lö­vészezred zeneka­ra rázendített az angol himnuszra, miközben az an­gol zászlót lehúz­ták a stadion kö­zepén elhelye­zett zászlórúdról. Pontban éjfélkor a fények ismét ki­gyulladtak, a ref­lektorok fényében tündöklő zászló­­rúdra új, kék—fe­hér—fekete zászló kúszott fel és új himnusz hangzott el, jelezve, hogy új független ál­lam jött létre Af­rika földjén. Be­­csuánaföld angol protektorátus Botswana néven önálló állammá lett. Becsuánaföld­­ 1885-ben, 81 év­vel ezelőtt került angol „védnök­ség” alá, a becsuánák ellen­állásának leveré­se után. Gazda­ságának vezető ágazata az állat­tenyésztés. A föld­területnek mind­össze két százaléka áll művelés alatt, egy százaléka er­dő, 58 százaléka legelő, az ország többi része műve­lésre alkalmatlan A földterület 60 százaléka angol koronabirtok, 2 százaléka a British South African Company birtoka, 38 százaléka a né­ger törzseké. Az országban jelen­tős az azbesztbá­nyászat. Export­jának 51 százalé­kát és importjá­nak 78 százalékát a Délafrikai Köz­társasággal bo­­­nyolítja le. Rho­desiával szintén jelentősek gazda­sági kapcsolatai. A 38. függetl­en afrikai állam te­rülete 712 000 négyzetkilométer, nagyobb, mint Franciaország. La­kossága ugyan­akkor mindössze 543 000 fő. Ebből mintegy 4000 a fe­hér. A független­né vált ország ne­héz gazdasági helyzete követ­keztében erősen függ a jelenleg fajgyűlölők ural­ma alatt álló két szomszédjától, hosszú közös ha­tára van a Dél­afrikai Köztársa­sággal és Rhode­siával is. Seretse Khama minisz­terelnök ezért már korábban is­mételten hangoz­tatta, hogy orszá­ga „összekötő híd" kíván lenni a fe­hérek uralma alatt álló Dél-Afrika és az apartheid-poli­tikát élesen elíté­lő afrikai álla­mok között. (Reuter)

Next