Hajdú-Bihari Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
mjB&smpm ViiAQ fifielitixjai: 1 | szám HMF al WJp V ÉFfk Erősítsük » “kotortok JWJB jHBL JmTM*' nemzeti egységünket! -----------—....... mm m mm MB mm wmm Forradalmunk harmadik nagy szakaszának célja a szocializálus teljes felépítése hazánkban A IX. KONGRESSZUS SZERDAI TANÁCSKOZÁSA és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen. Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfeláldozó harcainak eredményeként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának , a munkáshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresszusa; ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló céljait, és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésével. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik, és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfront-mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztály nélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben. A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünk útjának ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó néirányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. pünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére. A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani. A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölti A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy munkát kell végezniük a jelölő gyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. KÁLLAI GYULA: Közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek : népfront politikánk szerves része Veres Péter, Z. Nagy Ferenc, Harrer Ferenc a kongresszus padsorában (MTI Fotó : Papp Jenő felvétele) Az állam és az egyházak viszonya Kedves elvtársak! A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban a katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttműködés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyközött kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Senki sem támadhat büntetlenül a nép hatalma ellen Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is tevékenységük főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán Fejlődik a szocialista demokrácia Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad, kié a hatalom. A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is. Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Államhatalom és államigazgatás Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is. Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét, kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és állam-(Folytatás a 7. oldalon) .