Hajdú-Bihari Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-30 / 307. szám
xxm. 507. mám .Hi JM lagt* írás 50 filler 1W§ Jglg §|ÉÉIP §| N §|§ 1966. DECEMBER 20. g||L J§§|L E&W Hajdú-bihari Nagy fejlődés előtt áll a megye mozihálózata Beszélgetés Kkincsek Lászlóval, a floziüzemi Vállalat igazgatójával Nemrégen hallottam egy érdekes adatot a Hajdú-Biharmegyei Moziüzemi Vállalatnál Debrecen moziellátottságára vonatkozóan. Eszerint az európai városok közül Róma után Debrecenbenvan a legtöbb mozi, természetesen a városok arányait figyelembe Iskolamozi a Januárban kezdi meg működését a Hungária Kamaraszínház helyiségében az iskolamozi — mondja Hanesch László,a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat igazgató,ja. — Az iskolamozi megindítása a mi gondolatunk volt, ezt a Vas megyeiek is átvették, és a megvalósításban meg is előztek bennünket A vetítések célja, hogy az oktatónevelő munkához segítséget nyújtsunk. A műsorok kizárólag a tananyaghoz kapcsolódnak, és témában is együtt haladnak az anyaggal. A vetítések szigorúan zártkörűek lesznek, kizárólag a tanulóifjúság, elsősorban az általános iskolások számára tesszük lehetővé a részvételt, bár tervezzük a különböző iskolatípusok igényeinek kielégítését is a jövőben. A programot pedagógusokból és a Moziüzemi Vállalat dolgozóiból álló munkaközösség dolgozza ki. Az egyes vetítések előtt szaktanárok bevezetője fogja a filmet a tananyaghoz kapcsolni. Ezek az alkalmak lehetővé teszik, hogy a tanulók filmesztétikai szemléletének kialakításához az alapokat lerakjuk. A film munkaeszközévé válhat a pedagógusnak, és hozzájárul az oktató-nevelőmunka komplexitásához. Vándor Terészolggálat A műsorellátás javítása és a technikai színvonal emelése érdekében széles vetítésre is alkalmas tizenhat milliméteres vetítőgépet állítunk be a megye tizennyolc községében, ahol most keskeny mozi működik. Ennek több előnye lesz. Javul a képminőség, és változatosabb műsort kap a közönség. Ugyanekkor működni kezd majd a vándor vetítőszolgálat is, amely kisebb helyeken teszi lehetővé a technikailag jobb minőségű vetítéseket. Mindez a falu kulturáltabb mozi ellátottsága szempontjából lényeges. A tervek szerint 1909-ben itván mozi építését kezdik meg Debrecenben, amelyik 70 milliméteres filmek vetítésére is alkalmas lesz. Emellett 1967-ben sor kerül a debreceni mozihálózat felújítására. Az Apolló mozi teljes belső burkolását fogják elvégezni akusztikai és esztétikai szempontok figyelembevételével. A Meteor mozi külső felújítása és az előcsarnok rekonstrukciója mellett a Hungária előcsarnokának felújítása és a Horváth Árpád művelődési otthonban működő mozi akusztikai burkolása szerepel a megvalósításra váró feladatok között. A mozik H Hosszúpályiban rövidesen átadásra kerül a megye egyik legszebb mozija. Vámospércsen januárban kezdi meg működését új gépi berendezéssel a művelődési házban működő mozi. Püspökladányban és Berettyóújfaluban a mozihelyiségek teljes rekonstrukciójára kerül sor. Egyeken 1967 végén véve. A Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat „műhelyében” ennek ellenére új lehetőségek felderítésén, új feladatok megoldásán fáradoznak nap mint nap. Ezek közül több az 1967-es esztendőben kerül megvalósításra. Hungáriában indul az új mozi üzemeltetése. Ezenkívül a megye több helységében (Kokad, Bagamér, Nyírábrány), ahol eddig művelődési otthonokban működik a mozi, akusztikai burkolásokat és egyéb berendezések felújítását végezteti el a Moziüzemi Vállalat. A felújítások általában az akusztikai, esztétikai, technikai és kényelmi célok szolgálatában állnak. Filmemtrum Szó van arról, hogy a megyei művelődési ház létrehozása után a Művész mozi tevékenységének kiszélesítése érdekében filmcentrumot alakítsunk ki a Művész mozi mellett. A klubhelyiségben a Művész mozi baráti köre rendszeresen tarthat majd összejögvételeket, vitákat, találkozójat. A klubot könyvtárral és folyóiratolvasóval fogjuk kiegészíteni, ahol a filmművészetre vonatkozó irodalom áll az érdeklődők rendelkezésére. Előreláthatólag a megyei filmtárat is itt helyezik el. A Hajdú-Bihari Napló már több alkalommal közölt hírt a szinkronfilmszemle Debrecenben történő megrendezéséről. A legutóbbi tárgyalások eredményeként most már biztosra vehető, hogy márciusban a Művész moziban bemutatják az év legjobban szinkronizált külföldi filmjeit. A szemle évenként történő megrendezése gazdagítani fogja Debrecen kulturális programját, és öregbíti a városnak a filmkultúra terjesztésében kivívott hírnevét. M. V. Hét év alatt százmillió forint gépjárműszavatosségi károkra Tíz év alatt a magántulajdonban levő személygépkocsik száma országosan 3900-ról több mint százezerre emelkedett, és háromszor annyi motorkerékpár fut utamkon, mint 1937-ben, nem szólva a közúti forgalomban részt vevő egyéb járművek sokasodásáról. Már évekkel ezelőtt a maihoz képest gyér forgalom is felvetette a kérdést, mi történik akkor, ha egy autó vagy motorkerékpár üzembentartója olyan nagy összegű kárt okoz, hogy nem tud kártérítési kötelezettségének eleget tenni. A károsultak védelmére 1959-ben kormányrendelet kötelezővé tette a gépjárművek szavatossági biztosítását. A járművek üzembentartóival szemben sokféle követelés támasztható. Személyi sérülés esetén meg kell téríteni a gyógykezelés költségeit. Ez a költség olyan magas összegű lehet, hogy azt a gépjármű üzembentarlója kisen tudja fizetni, mert az SZTK a gyógykezelés költségeit visszaköveteli a kárt okozótól. Ha a sérült a gyógykezelés után munkaképtelen marad, vagy munkaképessége csökken, járadékot állapítanak meg számára, a baleset következtében elhunyt személy hozzátartozói is jogosultak lehetnek a járadékra. Mindezektől függetlenül a károkozónak természetesen az anyagi károkat is meg kell térítenie. Ezeket a kiadásokat vállalja át az Állami Biztosító. Például G. I. berettyóújfalui lakos személygépkocsijának bal első kereke üzemi meghibásodásból leszakadt, és súlyosan megsebesítette az arra haladó F. I-t. Nevezett sérült gyógykezelésének, ápolásának költségeire és keresetveszteségének pótlására az Állami Biztosító 77 000 forintot fordított, ezenfelül F. L-nek havi 880 forint rokkantsági járadékot fizet G. L. helyett a kötelező gépjárműszavatossági biztosítás alapján. S. S. debreceni lakos motorkerékpárjával egy kanyarban felborult. Pótutasa, H. G. súlyos fejsérülést szenvedett, emiatt jelenleg is munkaképtelen. Az Állami Biztosító 18 000 forint gyógykezelési és ápolási költséget fizetett, és a sérült havonta 600 forint járadékot kap felgyógyulásáig. A kötelező gépjárműszavatossági biztosítás bevezetése óta mintegy százmillió forintot fordított országosan az Állami Biztosító az ügyfelei által okozott károk megtérítésére. Míg 1960-ban másfél milliót fizetett az ügyfelei helyett a Biztosító, 1966-ban már 22 milliót. Hajdú-Bihar megyében az Állami Biztosító 170 esetben összesen 740 000 forint gépjárműszavatossági kárt fizetett ki. A Biztosító által folyósított járadékok összege is emelkedik. 1964-ben megyénkben még csak 52 000 forint járadékot fizetett az Állami Biztosító, 1966-ban már 135 000 forint járadék került kifizetésre. Három ország — 1400 A NÁDUDVARI VÖRÖS CSILLAG TSZ TAGJAINAK JUTALOMKIRÁNDULÁSA II. Krakkó volt a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet utazó tagjainak a végállomása. Nem két nap, de két hét is szűkösnek bizonyult volna, hogy alaposan körülnézzünk a régi, de azért újnak is mondható városban. Autóbuszba ültünk és úgy jártuk végig az új várost, a nagy gyárnegyedet, Nowa Hutát, amely Lengyelország legnagyobb és legkorszerűbb nehézipari üzeme lett, amelynek az, alapjait a felszabadulás után kezdték lerakni. Valóban új és valóban város. Mint ahogy elmondották, Krakkónak ezen a részén több mint százezer ember részére épült új otthon két évtized alatt, de újabb és újabb lakóházak alapjait ássák, falait rakják. A második világháború után 250 ezer lakosa volt Krakkónak, most pedig a lélekszám meghaladja a félmilliót. A város központja, annak minden utcája történelmi emléket őriz, idegenvezetőnknek bőven volt dolga, hogy a legnevezetesebbeket megmutassa és néhány mondatban ismertetőt adjon. De még valamit magáról az idegenvezetőnkről, aki úgy beszélt magyarul, mintha debreceni lakos lenne. Valamikor volt is. Elmondotta, hogy családja az 1848-as szabadságharc idején Magyarországra került, és Magyarországon élt 1948-ig. Az egész család akkor települt, vissza Lengyelországba, s azóta is Krakkóban él. Amikor magyar csoport érkezik hozzájuk — s mint mondotta különösen nyáron ez egyre gyakoribb — ő vezeti végig .Krakkóban, s viszont , a csoport tagjaitól állandóan friss élményeket kap Magyarországról. A délelőtti órákban léptünk be a cipőnkre és csizmánkra húzott mamuszban a Wawelbe, a híres-nevezetes krakkói várba. Az óriási méretű várnak, kastélynak, királyi palotának egyetlen szobája sincs talán, amely valamilyen formában ne idézné a magyar—lengyel nép történelmi kapcsolatait. S ezt nemcsak a szakemberek tartják nyilván, a magyarok iránti vendégszeretetet, kedvességet az utcán, szállodában, vagy étteremben egyaránt mi is lépten-nyomon tapasztaltuk. A Wawel egyik nevezetessége a torony, amely több száz évvel ezelőtt fagerendákból készült, és ennek a harangja a legnagyobb Európában — ahogy ott mondották. Felkapaszkodtunk a keskeny falépcsőkön mi is s megnéztük a harangot, amelyet a győztes király a vereségetszenvedett sereg ágyúiból öntetett. Amellett, hogy a legnagyobb harangot, láttuk, másik nevezetessége is van. Mégpedig a nők részére. Azt tartja a hagyomány: az a lány, aki az óriási harangnak az ütőjét megérinti, még abban az esztendőben férjhez megy. Mondani se kell: amikor a velünk volt lányok meghallották, a harang alatt csináltak maguknak helyet. S hogy ki mikor megy férjhez? Még van egy kis idő. Azt viszont megígértük: mindenképpen megírjuk majd egy levélben lengyel barátainknak, hogy a Wawel torony legendája vonatkozik-e a nádudvari és debreceni lányokra. Míg odafelé a Magas-Tátrán keresztül vezetett utunk, vissza más volt az útirány, de mondhatni, ugyanolyan szép, változatos és felejthetetlen élményeket nyújtott. A lengyel— csehszlovák határt átlépve az Alacsony-Tátrán keresztül indultunk a magyar határ felé. Lipótszentmiklós, Besztercebánya, Zólyom voltak a nagyobb állomások, ahol hoszszabb-rövidebb ideig tartózkodtunk. Az átkelés nem volt könnyű, az ugyancsak 2000 méter magas hegyeken, ahol vastag, puha hótakaró borította a tájat. Dole Vali. Sokáig emlékezetes marad a nádudvari kirándulóknak ez a hely. Azért is, mert valóságos paradicsoma a téli sportok kedvelőie. A hegytetőn gyönyörű szálloda, étterem, kávéház, mellette sípálya felvonóval. A kellemes idő, a friss hó szinte csábított, a napok óta tervezett nagy hócsatának a megrendezésére. Az egyes és a kettes busz utasai voltak a részvevői a csaknem egy óra hosszáig tartó, térdig érő hóban lefolyt nagy hócsatának. Itt két dolog bizonyosodott be: a lányok bátrabbak voltak, az élvonalban küzdöttek s néhány — a szobában nagy szavakat dobáló férfi— alig dobott el egy-két hógolyót, s mindjárt futásnak eredt. A legyőzött buszbeliek között volt a csata hőse, s a vacsoránál háromszoros éljennel köszöntötték bátorságát. Zólyomban töltöttük az utolsó éjszakát a híres vár közvetlen szomszédságában épült új, korszerű szállóban, ami valóban minden igényt kielégít. Délelőtt még egy kis városnézés s utána irány: a határ. A késő esti órákban futott be a két Ikarusz a Vörös Csillag Tsz kultúrháza elé. S egy hét alatt a három országban 1400 kilométert tettek meg utasai. Sokat láttak, tapasztaltak, gyönyörű és felejthetetlen élményben volt részük. Néhányan az idősebbek közül úgy fogalmazták meg: azelőtt már jártunk arrafelé, de ahhoz nagyon szomorú emlékek fűznek. A második világháború lángja perzselt akkor mindenfelé. A szegény ember valamikor csak ilyen körülmények között juthatott el ilyen helyekre. Most a szövetkezet vendégeiként, mint turisták, utaztak. Ez volt az első igazán nagyobb szabású közös kirándulásuk, három országban. De azt hozzátették: nem az utolsó. További jó munkájuk után bizonyára így is lesz. Szűcs Lajos A Magas-Tátra legszebb részein épültek az üdülőtt, szállodák, ahol hazai és külföldi turisták, dolgozók pihennek és gyógyulnak. S nemcsak nyáron vonzza az embereket a hegy, hanem télen is, amikor a vidéknek különös varázsa van Hazafelé... összecsomagolt mindenki, beszállás a buszba s a következő éjszakát már mindenki odahaza tölti traida&Ifrarsang, 1969 A Hortobágyi Intéző Bizottság a vendéglátóiparral, az Idegenforgalmi Hivatallal, a megye állami gazdaságaival, a művelődésügyi szervekkel karöltve a jövő év elejére nagy eseményt készít elő a megyében „Hajdúsági farsang 1967” elnevezéssel egy kb. 10 napos rendezvénysorozat kerül lebonyolításra. Az elmúlt évtől eltérően az eseményeket nem Debrecenre összpontosítják, hanem úgy szervezik, hogy minden város és nagyobb község részese legyen a vigalomnak A rendező bizottság azt szeretné, hogy ez a hajdúsági farsang az idegenforgalmi szezon első rendezvénye legyen a jövőben. Szerepel a programban az elképzelések szerint szakácsverseny , nótaest, műsoros bál,szánkókirándulás a hortobágyi pusztán, mulatságos farsangi felvonulás és még sok kellemes és vidám meglepetés. Ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, az elkövetkező években ezt a hajdúsági farsangi sorozatot az IBUSZ-szal és az Idegenforgalmi Hivatallal együtt az országhatárokon túl is propagálnák, és így újabb megyei érdekességgel gyarapodna a magyar vendéglátás. A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú- Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Pallás Imre Szerkesztőség: Debrecen, Tóth falusi tér 10. Telefon: 21-40 Kiadja a Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat Debrecen, Tóth falusi tér 10. Felelős kiadó: Bagoch Endrédé Telefon- S0-én Terjeszti « Magyar Posta Előfizetési díj egy hóra 18 forint Előfizethető a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél Index* 25 mm Szabadság Lapnyomda Deb* -en felelő« vezet«? Reményi Sándor HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ