Hajdú-Bihari Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-17 / 297. szám

Ahol a vasat pálcaként lehet törni r Építik a világ legészakibb gázvezetékét . Azok a geológusok, akik a jakutiai tajgán a m­a már vi­lághírű gyémánt-, arany- és ónlelőhelyeket felfedezték, már akkor sejtették, hogy e te­rület gazdag földgázban. Saj­nos, feltevésük a legutóbbi időkig puszta sejtelem maradt, amíg néhány évvel ezelőtt hi­vatalosan meg nem állapítot­ták, hogy Taasz—Tumusz fa­lucska környékén mintegy kö­rülbelül 30 milliárd köbméter földgáz rejtőzik a talajban. A jakut köztársaságnak még nincs megfelelő úthálózata: mocsaras talajon a gázvezeték építése rendkívül drágának ígérkezett. Ennek ellenére jó­váhagyták a vezetéképítés tervét, mert arra számítottak, hogy a földgáztartalék segítsé­gével 8—10 év alatt teljesen megváltoztathatják a köztár­saság életviszonyait. A gázve­zeték segítségével már a kö­vetkező években üzembe he­lyezhető lesz az erőmű, amely első részlegétől 100 000 kilo­­wattos teljesítményt várnak; az újabb 50 000 kilowattot ter­melő második részleg teljesen biztosítani fogja a főváros, Ja­­kutszk áramellátását. A gáz­vezeték üzembehelyezésével az összes fővárosi vállalatok véget vethetnek a drága szén­fűtésnek. A vezeték lefektetésével egy­idejűleg mesédül a pokrovszki ipari kombinát, amelynek lesz tégla- és cementgyára, herm­­zit- és zúzaléküzeme. Itt gyár­tanak majd vasglop-elemeket és paneleket, Pokrovszkban lesz a távoli Észak legnagyobb építőanyag-vállalata, amelynek termelését Jakutia szükségle­teire alapozzák. Jakutszktól 30 kilométernyi­re lakótelep épült, amely „No­­voszibirszkij” nevet viseli. Már van étkezdéje, fürdője, áruháza, sőt iskolája is. La­kossága elsősorban a gázveze­ték építőiből áll, akik már jócskán előrehaladtak a mun­kával. Az év elejihez hasonló tar­tós fagyra a legidősebb benn­szülöttek sem emlékeznek. Három hónapból mintegy 60 napon át a higanyoszlop a mí­nusz 50 alatt maradt. Az erős hidegben még a fém is töré­keny; a feszítővasat úgy lehet törni, mint a közönséges pál­cát Még a gázcsövek is megre­pednek a gőzkalapács ütésétől. Az építés munkáját mégis hő­siesen tovább folytatják. A „Nyefteprovodsztroja” tröszt 8. számú igazgatóságá­nál elmondották: „Az új öt­éves terv fontos népgazdasági feladatként írja elő a termelő­erők gyorsított fejlesztését Szi­bériában és Távol-Keleten. E feladat keretébe tartozik a Ja­kut ASZSZK 400 kilométeres gázvezetékének építése is. Még sok munka vár ránk: a tajga hét folyóján kell még átjut­nunk a vezetékkel, mintegy 200 kilométernyi csővezetéket kell összehegesztenünk. A két építő részleg találkozását a jö­vő nyár végére tervezzük. Úgy képzeljük, hogy a világ leg­északibb gázvezetékét 1967 szeptember 1-én üzembe he­lyezzük. Gennaevij Galkin MajvOBntAXi «WB. «s | NAPLÓ 6. oldal — 1966. december 17. A képen: Dalnyij körzetében az Ulunda folyó part­ján elhelyezik a gázvezetéket f Uj típusú cellulózdü­zem OSTROLENKÁBAN Ostrolenka­­ nevét jól is­merjük a történelemből, sőt a magyar irodalomból is, hiszen Petőfi Sándor örök emléket ál­lított egyik versében Bem apó­nak, „Ostrolenka csillagá”­­nak. Ez a lengyel kisváros a sajátos folklórral rendelkező Kurpie-vidék központja. A varsói vajdaság egyik járási központja, tizennyolcezer la­kossal, Varsótól északkeletre, a Mazuri-tavak felé vezető for­galmas országút mentén. Három tényező: a víz, az erdő s a gyengén fejlett ipar döntötte el a város jövőjét; azt, hogy Ostrolenkában cellulóze- és papíripari kombinát lé­tesül. Az építkezés 1957-ben indult meg. Két év elteltével üzembe helyezték az első termelő rész­­­­leget, megindult a papírzsákok gyártása. Ostrolenkai papír-­­ gyár ennek az iparágnak leg­nagyobb és legkorszerűbben felszerelt üzeme egész Lengyel­­országban. A termelést úgyszólván teljesen automatizálták. A farönköket gépesített be­rendezés emeli fel, gépek hántják le róluk a kérget, majd darabokra hasogat­ják. Mindenféle termék gyártása automatizálva van, az ember mindössze irányító szerepet tölt be. A papírgyár évente kb. félmillió köbméter faanyagot használ fel. Népgazdasági szempontból igen lényeges, hogy az üzem gyárt ún. fél­vegyi cellulóze-masszát is, amelyet nem az elsőrendű, ha­nem az alacsonyabb kategó­riákba tartozó fafajtákból állí­tanak elő. A félvegyi massza a­­ hullámpapír-gyártás alapanya­ga. Közismert, hogy a papírgyá­rak a folyók és tavak vizét leg­inkább szennyező üzemek kö­zé tartoznak. Ostrolenkára azonban ez sem vonatkozik. A szennyvízcsatornák vegyi és mechanikai tisztítóberendezé­­sein kívül itt helyezték üzembe Len­gyelország legelső bioló­giai tisztítórendszerét, amely a szennyeződés el­leni harcban baktériumo­kat alkalmaz. Az üzem egyik másfajta, ve­gyi jellegű kuriózuma a cellu­lózmassza előállításához fel­használt lúgok tisztítója. A használat után a lúgok beke­rülnek a tisztítóberendezésbe, ahonnan teljes értékű termék­ként térnek vissza a cellulóze­­gyártó részlegbe. Ez az eljárás komoly megtakarítást eredmé­nyez a népgazdaságnak. Ostrolenkában ma már min­den üzemrész normális tempó­ban dolgozik A korszerű be­rendezések teljes kihasználá­sának köszönhető, hogy az üzemben az átlagos munkater­melékenység közel duplája an­nak, amit az egész ország cel­lulózé- és papíripara felmutat. A termelés megindulásá­tól a múlt év végéig szá­mított együttes akkumulá­ció egyenlő volt a kombi­nát építési költségeivel. Ostrolenka tehát visszaszolgál­tatta már az államnak a léte­sítésére fordított összeget. A mai napig több mint 1500 embert képeztek itt ki. Ha a cellulóze-részlegben, vagy a panírüzem­ben megkérdezzük, melyik dolgozó szerzett szak­mát itt helyben, a kombinát­ban, meglepett tekintetekkel találkozunk. Mindenki! Az ostrolenkai üzem dolgozóinak 96 százaléka helyi lakosságból rekru­tál­ódik, amelyeknek leg­alább ugyanekkora százaléka fiatal Az üzem iskolái ma már a testvérüzemek számára ké­peznek szakembereket. Ostro­lenka 18 500 lakosából több mint 2000 ember dolgozik a pa­pírgyárban Krystyna Niedzielska Képünkön: Részlet az ostrolenkai üzemből A sertésfiaztal fűtése Az állattenyésztésben a szü­letés utáni elhullás a legvesze­delmesebb. Kiküszöbölésére, csökkentésére minden eszközt meg kell ragadnunk. A sertéstenyésztésben — a magzati elhullás kiküszöbölése érdekében — nagy gondot kell fordítanunk az elletők hőmér­sékletére. Alkalmazzuk a ha­gyományos és a legmodernebb eszközöket, hiszen a hideg igen jelentékeny elhullást okozhat. A néhány napos malacok na­gyon érzékenyek a hidegre, különösen a kultúrfajták, amelyek a legnagyobb értéket képviselik. Franciaországban jó ered­ménnyel használják a „Caro­­lette” elnevezésű készüléket, amely 430 mm átmérőjű. 10/ 15-ös alumíniumlemezből ösz­­szeállított melegítő 25 W-os fűtőellenállást építenek bele, árammegszakítója, hőfokszabá­lyozója nincs. Biztonságos, tar­tós és egyszerű készülék. Az elért hőmérsékletet egyórás üzemelés után tartja. Azon túlmenően, hogy a hi­deg következtében pusztító el­hullást megszünteti, megaka­dályozza a kocát a malacok­­ agyonnyomásában is. Igen gaz­­­­daságossá teszi alkalmazását­­ az is, hogy csökkenti a gondo­zók munkáját, a felfelé szálló hő — miután a készülék a pa­dozaton van elhelyezve — a malacok körül áramlik és nincs hőveszteség. Végül pedig még más célra is használható. A fűtés idejé­nek meghosszabbításával hoz­závetőlegesen húsz nappal, megakadályozza a malacok hasmenéses megbetegedését. Bőven megtérül tehát a költ­sége. Miután könnyen mozgat­ható, nemcsak a malacok fiaz­­tatásánál, hanem a baromfiak és a bárányok melegítésére is alkalmazható. Felületén elfér 15 malac, 80 kiscsirke vagy 2 bárány. A tudomány és technika VILÁGÁBÓL ÚJ HŐÁLLÓ ANYAG Egy yokohamai tudományos kutatóintézetben olyan szinte­tikus gyantát állítottak elő, amely jól tűri a négyezer Cel­sius fokos hőt is. A gyantát hat­féle szintetikus gyanta és egy szervetlen anyag vegyítéséből nyerik. Az újfajta gyantából készült védőréteggel bevont réz a kétezer fokos hőt is áll­ja. Az amerikai aeronautikai és űrkutatási országos bizottság űrhajók kabinjainak borításá­ra szándékozik felhasználni az új hőálló anyagot. (Negyelja) ÚJABB HATALMAS LÉPÉS ELŐRE A rendelkezésre álló adatok szerint a szovjet hatalom fenn­állásának 50. évfordulójára, vagyis 1967-ben az ország ösz­­szes kolhozát és szovházát el­látják villamosenergiával. Könnyű elképzelni, mit je­lent gyakorlatilag minden szov­jet ember élete, életszínvonala szempontjából ez a történelmi jelentőségű vívmány. Azon­kívül, hogy kigyúl a villany a szinte végtelenül nagy ország legtávolabbi szegletében lakó paraszt házában is, az egész mezőgazdasági termelést, a vá­roshoz, az iparhoz hasonlóan villamosítják. A szovjet állami és közös gazdaságokban már most körülbelül kétmillió vil­lanymotor működik. Az idén további egymillió villanymo­tort helyeztek, illetve helyez­nek üzembe, az ötéves terv vé­gére pedig számukat nyolcmil­lióra növelik. (APN) használnak, amelynek felvé­teleihez a fényforrást és a film­tekercset a beteg lenyeli. Min­den felvétel után kívülről to­vább lehet forgatni a filmte­kercset egy plasztikba ágyazott vezeték segítségével. Egy-egy felvétel 5—8 perc alatt készül el. Bármilyen furcsán hangzik, a 124 belsőleg fényképezett beteg közül mindössze három nem tudta lenyelni a szükséges tárgyakat. / © AP] GYÓGYSZER AZ ÁZSIAI INFLUENZA ELLEN A Nemours-i Dupont cég új gyógyszert hoz rövidesen forgalomba az úgynevezett ázsiai influenza ellen. A Sim­­metrel nevű gyógyszert ugyan­is január 3-tól fogják árusíta­ni orvosi rendeletre az ameri­kai gyógyszertárak. Az új gyógyszer szájon át szedendő és készítői szerint fokozza a sejtek ellenállóképességét a ví­rus behatolásával szemben. Előnye még, hogy nem csök­kenti az antitestek képződését sem. (AFP) SZÍNES FÉNYKÉPEK AZ EMBER BELSEJÉRŐL Eddig tizenkét japán orvos­nak sikerült színes fényképe­ket készíteni a betegek gyom­ráról. Erre a célra olyan kamerát PARAFÁNÁL KÖNNYEBB TÉGLA Ez a tégla nem égetett agyagból, hanem különleges műanyagból, polisztirol-habból készül, amely tízszerte köny­­nyebb a parafánál. Más hasz­nos tulajdonságokkal is rendel­kezik: magasfokú vegyi szi­lárdsággal, remek hőszigetelő képességgel, jól elnyeli a han­got, nem korhad, könnyen megmunkálható. A nagyszerű új anyagot Le­­ningrádban, a polimer mű­anyagok tudományos kutató intézetében hozták létre. Tö­meges gyártását Ukrajnában, a gorlovszki nitrogén-műtrágya­gyárban kezdték meg. (APN) EGY ÓRIÁSI EXKAVÁTOR Szverdlovszkban megkezdték a Szovjetunió legnagyobb ex­kavátorának építését. Kotró­puttonyában kényelmesen el­férne egy háromtengelyes te­herautó. Ez a gépóriás évente kétmillió köbméter földet tud megmozgatni s egyebek közt kétszáz méter széles csatorna ásására is alkalmas. Korának hossza 125 méter, kotróputto­nyának befogadóképessége öt­ven köbméter. A gépóriást a kurszki mágneses anomália te­rületén állítják munkába, ahol a föld mélyében óriási érc­készletek vannak. Az exkavá­tort két vasúti szerelvény szál­lítja a helyszínre. A gép súlya négyezer tonna. Az exkavátor 24 000 föld­munkást helyettesít és egy ope­ratőr fogja irányítani. (LPN) GÉPPEL A BŰNÖZÉS ELLEN Philadelphiában (USA) rövi­desen üzembe állítanak egy elektronikus gépet, amely elő­rejelzést készít a várható bű­nözésről. Miután a gép óriási mennyiségű statisztikai adatot ,,emésztett meg”, előre jelzi, hogy hol és mikor várható a bűnözési hullám fellendülése. (Express) Audiovizuális eszközök az iskolai oktatáshoz A modern technika gyakorlatilag bevonul az iskolába, s alkalmazása színvonalasabbá, érthetőbbé teszi a nevelők ok­tató munkáját. Az audiovizuális eszközök területén várható fejlődés szükségessé tette, hogy az Iskolai Felszereléseket Ér­tékesítő Vállalat e technikai eszközöket összegyűjtve mu­tassa be az érdeklődőknek. Megnyitották a vállalat új bemu­tatótermét (Budapest, V., Báthory u. 4—6.), ahol elhelyezték — a tanszercsere egyezmény alapján — a népi demokrati­kus országok auditív és vizuális eszközeit, s ez jelentős mértékben hozzájárul a választék bővítéséhez. Képünkön: magyar, jugoszláv, NDK-beli, csehszlovák diavetítők (MTI Fotó : Gárdos Katalin felvétele)

Next