Hajdú-Bihari Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

JOGI TANÁCSOK A tévesen kifizetett táppénz visszatérítésének egyes esetei H. T.-né debreceni olvasónk ír­ja : Munkaviszonya megszűnése után két hónapig nem helyezke­dett el. Ezután hat hónapig állott munkaviszonyban, amikor megbe­tegedett , táppénzes állományba került. Tíz nap híján egy évig volt táppénzes állományba és erre az időre fel is vette a táppénzt. Most 5 hónapra eső táppénzt visszaköve­telnek tőle azzal az indokolással, hogy csak hat hónapig volt jogo­sult táppénzre és így miután 11 hónapra vette fel,­­ az öt hónap­ra eső táppénzt vissza kell fizet­nie. Az a kérdése, hogy köteles-e ezen öt hónapi táppénz visszatérí­tésére mikor tudomása szerint egy évig jogosult a dolgozó táppénzre. A jogszabály valóban úgy rendelkezik, hogy a kereső­­képtelen dolgozó egy , illetve TBC esetén két évig jogosult táppénzre. E szabályon túl azonban a rendelkezések egyéb feltételeket is tartal­maznak, amelyek a táp­pénz folyósításának elbírá­lásánál számításba jönnek. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a dolgozó keresőképtelen betegség esetén annyi ideig jogosult táppénzre, amennyi ideig a megbetegedés napját közvetlenül megelőzően folya­matosan dolgozott. Annyi idő­re jár tehát a táppénz, ameny­­nyi időt a dolgozó egy, illetve két éven belül folyamatos munkaviszonyban töltött. Fo­lyamatosnak pedig azokat a munkaviszonyokat lehet te­kinteni és számításba venni, amelyek között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A levélből kitűnőleg olvasónk két hónapig nem állott mun­kaviszonyban, és folyamatosan csak­ hat hónapot dolgozott, így a fentiek szerint táppénzre is csak hat hónapra jogosult. Olvasónk tehát a hat hóna­pot meghaladóan kifizetett táppénzt jogtalanul vette fel, és azt a kifizető­hely jogosan követeli vissza. A visszakövetelés módjára is tartalmaz a jogszabály ren­delkezést. Kimondja, hogy a biztosítottat a kár megtéríté­sére a téves kifizetéstől számí­tott 30 napon belül írásban kell kötelezni. Ha a kifizetőhely a visszaté­rítésről szóló felszólítást 30 napon belül nem küldi ki, a tévesen kifizetett táppénz visz­­szatérítésére már csak akkor kötelezhető a dolgozó, ha a ki­fizetés helytelenségéről tudo­mása volt, vagy a téves kifi­zetést maga idézte elő. Felmondás a rokkantsági nyugdíjazás előtt álló dolgozónak N. L.-né hajdúbagosi olvasónk írja: Már tizenegy hónapja van betegállományban, és mivel táp­pénzideje lejártáig már nem nyer­heti vissza munkaképességét, rok­kantsági nyugdíjba kíván menni. Közölték azonban vele, hogy mun­kaviszonyát a vállalat fel akarja mondani, és így nem lesz lehető­sége egészsége visszanyerése ese­tén munkaviszonyban maradni, il­letve azt folytatni. Az a kérdése, hogy joga van-e a vállalatnak ilyen felmondásra. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a rokkant­tá nyilvánított dolgozónál megszűnik a betegség esetére szóló felmondási tilalom. Ez alól kivételt csak az üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség miatt megrokkant dol­gozók képeznek. A munkáltató tehát nem követ el szabálytalanságot, ha felmond annak a dolgozónak, akit egy évi betegállomány után rokkantsági nyugdíjba helyeznek. A munkaviszony megszün­tetéséből azonban az ilyen dolgozót sem éri hátrány. Amennyiben ugyanis felgyó­gyulását követően 30 napon belül ismét munkába áll, munkaviszonyának folyama­tossága nem szakad meg. Ugyanúgy jogosult lesz a munkában töltött évek után pótszabadságra, jubileumi ju­talomra és más kedvezmé­nyekre, mintha a munkaviszo­nya nem szűnt volna meg. Olyan rendelkezés azonban nincs, amely a vállalatokat arra kötelezné, hogy a rok­kantsági nyugdíjazás miatt, el­bocsátott dolgozót újra alkal­mazzák. Erre ugyan megvan a lehetőség — ha a vállalat lét­számkerete megengedi, akkor bárkit foglalkoztathat —, ilyen kötelezettség azonban a nyugdíjazott dolgozójával szemben nem terheli. Budapesti Épületelemgyár (XI., Budafoki út 78.) keres azonnali belépésre férfi és nol­mifi­nkásokat ivandó munkahely, jó ..e­­r eseti lehetőség. Vidéki­k­nek tanácsi igazolás szüksé­­geseti lehetőség. Vidékiek­­lunk. SS/DO STUASJ ta&Tdatw. «saa»' V NAPLÓ 1­ 11. oldal — 1966. december 1. A végrendelet értelmezése Több olvasónk felveti a kérdést, hogy ha az örökhagyó által készí­tett végrendelet nem tartalmaz vi­lágos és félreérthetetlen rendelke­zést az öröklés tekintetében és a végrendelet egyes intézkedései két­értelműek, akkor hogyan kell az öröklést megállapítani. A végrendeleti öröklés ese­tében gyakran van jelentős szerepe a végrendelet értel­mezésének. Olvasóink kérdéseiből is ki­tűnően ugyanis a végintézke­désből nem mindig tűnik ki minden kétséget kizáróan az örökhagyó valóságos akarata, illetőleg az, hogy a végintéz­kedés minden vonatkozásban teljesen és helyesen juttatja-e kifejezésre az örökhagyó szán­dékát. A jogtudomány és az ítélke­zési gyakorlat teljesen egyön­tetű álláspontja szerint a végrendeletet mindig szigo­rúan az akarati elv szem előtt tartásával úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a lehetőség határai között a leg­­messzebbmenően érvényre jusson, a végrendelet érvé­nyes legyen és hatályban ma­radjon. A végrendelet értelmezésé­nél az örökhagyó szándéká­nak helyes megállapításához nemcsak a végrendelet egyes intézkedéseit és nemcsak a végrendeletben használt egyes kifejezéseket magukba véve külön kell elemezni és magya­rázni, hanem a végrendelet összes intézkedésének és egész tartalmának összefüggéseiben történő teljes feltárása alap­ján kell a végrendelkező való­di végakaratát felderíteni. Ilyenkor a végintézkedés körülményeiből, különösen magának az örökhagyónak a végrendelkezésen kívül — azt megelőzően vagy azt követő­en — bármilyen formában tett nyilatkozataiból, kijelentései­ből is következtetni lehet ar­ra, hogy a végrendelkezőnek mi volt a valódi­ akarata. Műszaki átadás Abbahagyhatjátok ... átvették! Meglepetés a szerkesztőségben Magának van baja az erőnlétemmel? Mióta érez fájdalmakat? Horváth László KERESTFEJTVÉMT A magyar sajtó napja Évről évre december 7-én ünne­peljük a magyar sajtó napját. Rejtvényünk szemlét ad a magyar sajtó történetéről. VÍZSZINTES 1. 1780-ban, Pozsonyban megje­lent, első magyar nyelvű hírlap. 12. Állami bevétel (—’). 13. Sav el­lentéte. 14. Doktor. 16. Kettős be­tű. 17. Áruk ki- és bevitelekor fi­zetendő. 18. Időhatározó szó. 19. Fej. 20. Létezést jelentő ige. 21. Ruhatisztítás. 22. Arcon jelenik meg. 23. Romániai város. 25. Be­lepte a por. 26. Milyen. 27. Bot. 28. Színművésznőnk (Irén) családi ne­ve, keverve. 29 ötven százalékos. 30. Fél édes! 31. Egymás utánra. 32. Becézett férfinév. 33. Régi magyar öltönydarab. 34. Afrikai folyó. 35. Marhagyomor. 36. Vonalzó. 37. Pe­tőfi Sándor. 39. ... Kálmán, tör­ténetíró. 40. Írunk rá. 41. Gyerme­ke (fölös ékezettel). 42. Támaszték. 43. Illusztrált. 44. A Szovjetunió egyik népe (röviden). 45. Tizenkét hónapja. 46. Számnév. 47. Kicson­tozott hal. 48. 3,14. 49. Égtáj. 50. Kitüntetés. 52. Mezsgye. 53. Női név. 54. Német személyes névmás. 55. Számnév. 58. Cukros. 59. Bírósági ügy. 60. Hétköznaponként 750 000 példányszámban megjelenő napila­punk. 63. Földünk legmagasabb hegység nevének fele. 64. Igekötő. 65. Shakespeare királya. 67. Szov­jet folyó. 69. Névelős rostnövény. 70. Női név. 72. Férfi párja. 73. 1966- ban. 74. Irodalomtörténetünk egyik legjelentősebb irodalmi és kritikai folyóirata, a századelő iro­dalmi megújulásának szervezője (1908). 75. Ezt az állampolgár fizeti (—’). 76. Ezt a pasztát kenjük a padlóra (—’). 78. Férfinév. 80. Tö­rök férfinév. 81. DN. 02. Felkiáltó szócska. 83. Régebbi iskolatípus. 84. Férfinév becézve. 86. Mint a vízszintes 12-es. 87. Kossuth szer­kesztésében 1841-ben megindított lap, amely hetenként kétszer je­lent meg. FÜGGŐLEGES 1. 1845-ben Fran­kenburg Adolf szerkesztésében jelent meg. 2. Nagy költőnk. 3. Menj — angolul. 4. Régi nép. 5. Szeszes ital. 6. Wells személynevének kezdőbetűi. 7. Ne­ves színművészünk volt (István). 8. „A”-val szósz. 9. Vétó (—’). 10. Idegen — nem. 11. D. S. 15. A Kommunisták Magyarországi Párt­jának 43 esztendővel ezelőtt megje­lent hivatalos lapja. Évfordulója: a magyar sajtó napja. 17. Nem sze­líd. 18. Fő ütőér. 19. Befejezés, vég zenei elnevezése, (olasz szó). 20. M­­int a függőleges 17-es. 21. Nehéz selyem. 22. Pest környéki hely­ség. 24. Mint a vízszintes 27-es. 25. Illeték. 26. Két szó a) bátor, b) ugyanaz — rövidítve. 28. Hal. 29. Feljegyez. 31. Ékezettel: a tenger tündére. 32. Végső küzdelem. 33. Mint a függőleges 21-es. 34. Sok­tagú. 36. Naponta olvassuk. 37. Pép (i­ü). 39. Hónapi. 40. Férfinév. 41. Vetítik. 43. Búza része. 44. Gyakori kérdés. 46. Számnév. 47. Mai. 49. Fafajta, megcserélt betűkkel. 50. Ébredezik. 51. Kisfaludy Károly szerkesztésében megjelent irodalmi almanach. 53. Porció. 54. Kötőszó. 56. Ritka női név. 57. Műalkotás fő­­gondolata. 58. Fafajta. 59. Elmúlt nap, keverve. 61. Ügy legyen, lati­nul. 62. Pest környéki helységben (első magánhangzón felesleges éke­zet). 63. 1843-ban Indult divatlap a főnemesség számára. 66. Képző­­művészeti alkotás. 68. Szovjet fo­lyó — névelővel. 69. Élet. 70. Egyik szülő nevének része. 71. Lábával lökdös. 73. Pásztorköltemény, fran­ciául (utolsó előtti betűje kettőz­ve). 74. Innen való a bibliai ifjú. 75 Vissza, büszke madár. 76. Vissza­­aludt. 77. Politikai napilap. Jókai Mór indította 1863-ban 79. Rag. 80. Női becenév. 82. Juttat. 84. Igekö­tő. 85. K. R. 86. Majdnem apa! Beküldendő: a vízszintes 1., 89., 74., 87., valamint a függőleges 1., 15., 51., 63. és 77. számú sorok meg­~gj ^ggg_ A borítékra Keresztrejtvény” írandó. Beküldési határidő decem­ber 14. A Napló 1966. november 20-i szá­mában megjelenni keresztrejtvény helyes megfejtése: Mukányi — Cif­ra nyomorúság — A proletárok — Arnold — Buborékok — A nagyra termett — Jóslat. Könyvet nyertek: Lázár György Debrecen. Sarok utca 10.; Vékony Margit Esztár. Rákóczi u. 74.; Schwerlichovszky Endréné Debre­cen, 1. Posta­: Barmos Anikó Nagy­­hegyes, Kossuth u. II.: Borbély Ilona Debrecen, Landler Jenő utca 51. A könyveket postán küldjük el. [ | 1 | 1 | | 1 | | 1 | |­­ Gordius kocsiját Sándor elé húzták, aki érdeklődéssel figyelte a csomót, amely a ru­dat a kocsihoz rögzítet­te. A kocsit Sándor kí­sérete, és Gordius ud­varoncai vették körül, s feszült figyelemmel várták a fejleménye­ket. A csomót eddig még senki sem tudta kiol­dani, bár egy év alatt — mióta a csomót meg­kötötték — igen sokan megpróbálkoztak vele. Sándor fülébe is elju­tott a hír, s azóta nem tudott nyugodni. Nem érdekelték az állam­ügyek, a politika, a va­dászat, minden vágya az volt, hogy neki si­kerüljön először a fur­fangos csomó kibogo­zása. Ezért kereste fel a frigiai király, Gordi­us palotáját, s most ott állt a kocsi előtt, mely­nek rúd­ját a híres cso­mó rögzítette. Ez hát az a csomó — gondolta magában Sándor. Nézzük meg közelebbről! A fél világ meghódí­tója a kocsi elé kupo­rodott, kardját lecsa­tolta, hogy az se zavar­ja mozdulatait, s elmé­­lyülten tanulmányozni kezdte a csomót, mely nem látszott nagyon bonyolultnak. Vigyázni kell — gondolta az uralkodó —, az eddig próbálko­zók talán éppen azért vallottak kudarcot, mert túlságosan egy­szerűnek vélték a meg­oldást. Nézzük meg például ezt a szálat! Ha ezt egy kicsit meghúz­zuk, akkor ez a hurok meglazul. Igen, megla­zult ... de ez a másik hurok, itt ni, meghú­zódott. Vissza az egész. A lényeg az, hogy" el­találjam a fő szálat, s azzal kell tovább kísér­letezni. Ez az! De csak akkor lehet hozzáférni, ha előbb ezt a másik hurkot meglazítom. Nem, nem jó, hiszen akkor az előbbi hurok megszorul ezt már próbáltam, más úton kell haladni. Mi lenne, ha az egyik hurkot ki­szabadítanám a szál alól? Meghúzom a szálat... így... átdu­gom alatta a hurkot, most egy újabb szál jön, ismét nyeg,­kell húzni... nem­, ezt nem lehet. Miért nem enged a szál? De meleg van itt! Hé, szolgák, egy korty forrásvizet! Persze, hogy nem tudtam meghúzni a szálat, hiszen az tulaj­donképpen az előző szállal van kapcsolat­ban, ha azt, meghúzom, a másik még jobban szorítja a hurkot. Túl finoman bánok én ez­zel az átkozott csomó­val! Nem szabad vadul nekirontani, de épp oly hiba, ha feleslege­sen finomkodik az em­ber. Megfogom a szál végét, s erősen meg­rángatom, hadd mozog­janak a hurkok ezen a hülye madzagon! A mennyben lakók ... ott felejtettem a bal mutatóujjamat, s­ az egyik megszorult szál odacsípte. Még egyszer megrántom ... semmi változás, nem tudok elég lendületet venni, egyébként is már elfá­radtam a guggolásban, felállok. — Félre, söpredék! Túl közel állnak ezek a fickók. No, most meg tudom rántani, hogy széjjelmegy az egész! Nem, mégsem lazul a csomó. A nap erősen süt, érzem, hogy a homlokom verejtékez­ni kezd. Abba kellene hagyni, majd délután vagy estefelé folyta­tom, akkor hűvösebb lesz. Nem lehet. Ha fel­nézek, látom a frigiai­­ak vigyorgó arcát, nyomban vinnék a hírt Gordiusnak. A hurkok! Igen, a hurkokat kell megrán­gatni, hiszen akkor szabaddá válnak a szá­lak. Két gyors rántás, de semmi eredmény ... Átdugnám a szálakat, de ez nem sikerült, mert a szálak is fesze­sen tapadnak a csomó többi részéhez. Újabb rántás a hurkokon .. . megcibálom a kilógó szálat... A verejték megindul a homloko­mon, és kis patakok­ban folyik le az ar­comra. Hiába rángatom, nem bomlik a csomó... a frig udvaroncok rö­högnek magukban. Ta­lán a fogammal... így jobban meg tudom ra­gadni. Tépem, cibálom ezt az átkozott kötést... nem megy. Iszonyú me­­­j­­­leg van. Egy verejték­­csepp áttöri szemöldö­kömet, s a szemembe folyik, csíp, mint a mé­reg. Elönt a düh ... na­gyot rántok a csomón, elvesztem egyensúlyo­­mat, s a földre kerü­lök. Kezem valami ke­­ményre tapint... A­­­­ kardom! Felugrom, az éles penge egyet villan,­­ és silány kócként vág­­j­­a ketté a csomót. A kocsit körülálló frigiaiak előbbi moso­­lya az arcukra der­­medt. Azt hitték, a csomó után rájuk is sor kerül. Mikor azon­­ban látták, hogy nem esik bántódásuk, elis­merően bólogattak, és azt mondták: Ez a tett méltó a nagy uralkodó­­hoz. Sándor gyanakod­­va nézett az őt körül­­vevő udvaroncok sze­­mébe, majd miután a gúnynak egy szikráját sem vette észre, kard­­ját hüvelyébe dugta, és kíséretével a palota fe­­lé indult. Gőz József | | | 1 |

Next