Hajdú-Bihari Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit Kössön megegyezést a két német állam ULBRICHT ÚJÉVI ÜZENETE WALTER Berlin (MTI) Szilveszter estéjén az NDK valamennyi rádió és televízió állomása közvetítette Walter Ulbricht­­nak, az NSZEP Központi Bi­zottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének újévi üzenetét. Walter Ulbricht üzenetében az új év fontos problémája­ként jelölte meg a két német állam kapcsolatainak alakulá­sát. Hangsúlyozta, hogy az el­térő társadalmi fejlődés elle­nére a két állam népének van­nak közös érdekei és ezekre vonatkozóan megegyezésre le­hetne jutni. Ennek a meg­egyezésnek az érdekében szü­letett az a minimális program, amelyet elfogadhat az NDK és Nyugat-Németország min­den békét és biztonságot óhaj­tó polgára. A minimális prog­ram által meghatározott első feladatok: A két német állam kor­mánya megegyezést köt egymással a normális kap­csolatok felvételéről. — A két kormány szerződés­ben rögzíti, hogy eltekint az erőszak alkalmazásától egy­mással szemben. — A két kormány szerződé­ses megállapodás alapján fe­lére csökkenti fegyverkezési kiadásait. — A két kormány kinyi­latkoztatja, hogy sem köz­vetlen, sem közvetett mó­don nem óhajt atomfegy­vereket birtokolni és egy­idejűleg kinyilvánítja rész­vételi készségét egy euró­pai atomfegyvermentes övezetben. — A két kormány erőfeszíté­seket tesz normális viszony kialakítására és diplomáciai kapcsolatok helyreállítására valamennyi európai állammal. — A két kormány megegye­zést köt, amelynek alapján a nagyhatalmaktól garantált, semleges státuszt igényelnek a két német állam számára. — A két kormány megegye­zést köt, amelyben biztosítja, hogy tiszteletben tartja Nyu­­gat-Berlinnek mint sajátos és U­ü­ önálló területnek az önálló fejlődését. Az NDK kormánya és Nyu­­gat-Berlin szenátusa meg­egyezést köt, amelynek alapján a szenátus beszün­teti az NDK elleni hideg­háborúját, az NDK kor­mánya pedig biztosítja az átmenő forgalmat Nyugat- Berlinbe, egyelőre a német konföderáció megvalósításáig terjedő idő­tartamra.­­ A két kormány paritásos alapon bizottságot hív életre, amelynek feladata, hogy ellen­őrizze a potsdami határoza­tok végrehajtását a két Német­országban. A bizottság nyil­vánosságra hozza a jelentését és esetleges javaslatait. Walter Ulbricht aláhúzta a két német állam megegyezésé­nek jelentőségét Európa béké­je és biztonsága szempontjá­ból. A budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői december 31-én, az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek Gáspár Sándor és Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Gergely Miklós, a Külügymi­nisztérium protokoll osztá­lyának vezetője. A fogadás szívélyes légkör­ben zajlott le. (MTI) Magyar államférfiak •• 1 •• ■ A. * •­­ o üdvözlő táviratai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke táv­iratot intézett dr. Fidel Castro Ruz elvtárshoz, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága első titkárához, a kubai forradalmi kormány elnöké­hez és dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtárshoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez, mely­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magyar nép nevében szívből jövő üdvöz­letüket és legőszintébb jókí­vánságaikat küldik. A kubai államférfiaknak és a kubai népnek, a forradalom győzel­mének 8. évfordulója alkal­mából. Péter János külügyminisz­ter, a kubai nemzeti ünnep al­kalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garciát, a Kubai Köztársaság külügyminiszte­rét, a SZOT elnöksége a ku­bai dolgozók forradalmi szak­­szervezeti szövetségének, a KISZ Központi Bizottsága a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanács a Kubai Béketa­nácsnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksé­ge a kubai forradalom védel­mére alakult bizottságnak kül­dött táviratot az évforduló al­kalmából. (MTI) Kormányrendelet a választásokról (Foly­tatás a 1. oldalról) lapokat január 11-ig köte­lesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeíró­lapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is ki­töltheti. A választók ideiglenes név­jegyzékét legkésőbb február 4-ig kell összeállítani, s feb­ruár 6-tól 11-ig a tanács vég­rehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kiha­gyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellene­sen történt felvétel miatt bár­ki kifogással élhet. A kifogást az ideiglenes névjegyzék köz­szemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végrehaj­tó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt álla­pítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kiha­gyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pót­névjegyzékbe kell felvenni. Az általa alaptalannak tartott ki­fogásokat a végrehajtó bizott­ság elbírálás céljából átteszi a járásbírós­ghoz, amely népi ülnökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után — végér­vényesen határoz. A választók ideiglenes név­jegyzéke, valamint a pótnév­jegyzék és a járásbíróságnak a jogások elbírálására vonat­kozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizott­sága legkésőbb március 2-ig állítja össze a válasz­tók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e kö­zött kell közszemlére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását kö­vetően megváltoztatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye sze­rint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a ko­rábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság átal ki­adott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók név­jegyzékébe felvették. (MTI) 1966 világpolitikai eseményei Az újévi szokásokhoz hozzá­tartozik a jókívánság, s akad­nak politikusok, akik ezt az alkalmat jóslásra is felhasz­nálják. Ám kevesen vannak, akik az esztendő végén, mér­legkészítéskor előveszik há­romszázhatvanöt nappal ko­rábban beharangozott jóslá­saikat, ígéreteiket... Igaz, McNamara 1966 elején már nem ígérte, hogy karácsony­ra végleg hazatérnek Viet­namból az amerikai katonák, de a döntés kicsikarásában, vagy legalábbis a „vietnami kaland” számukra kedvező fordulatában reménykedtek. Az Egyesült Államoknak azon­ban a rekord hadiköltségve­tés és a szennyes háborúba bevetett közel 400 ezer ame­rikai katona ellenére sem si­került megváltoztatnia a ha­dihelyzetet — ugyanakkor a nemzetközi közvélemény szé­­les-''örű tiltakozásával talál­tál­ szemben magukat. [ '•'-▼’“•AMI HÁBORÚ KITERJESZTÉSE Az 1966. esztendő nemzetkö­zi eseményeire a Vietnam el­leni amerikai agresszió vetett árnyékot. Szilveszterkor Johnson szóvivője még azzal hintett port a világ szemébe, hogy az elnöknek a „vietnami rendezésre irányuló fárado­zásairól” beszélt és felfüg­gesztették a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni bombatámadásokat. Harminc­két napos szüneteltetés után azonban Johnson levetette a béke tógáját és az idei kará­csonyi kétnapos tűzszünet ide­jén is Hanoi fölé küldte ka­lózrepülőgépeit. Végeredmény­ben ez a lépés, a bombázások­nak Hanoira történt kiterjesz­tése volt a betetőzése annak a veszélyes eszkalációnak, amelyben az USA agresszió­jában részt vevők manilai értekezlete csak az amerikai választók megnyugtatását szolgálta. Johnson békeszólamai el­lenére nemzetközi méretekben —­s immár az amerikai közvé­leményben is fokozódó mér­tékben — növekszik a tiltako­zás a világkatasztrófa veszé­lyét magában hordozó vietna­mi agresszió ellen. Washing­tonnak a katonai győzelem kicsikarására irányuló kép­telen erőfeszítései és az ag­resszió kiterjesztésére (Laosz után most már Thaiföldön is bevetették az amerikai kato­naságot a hazafiak ellen) vo­natkozó lépései nem tömörí­tették, hanem tovább lazítot­ták a nyugati szövetséget. Nemcsak a SEATO és a CEN­TO bomlása folytatódott, ha­nem éles ellentétek dúlnak a NATO-ban is. MEGKEZDŐDÖTT A NATO BOMLÁSA Franciaország ebben az év­ben kivált a NATO integrált katonai szervezetéből, s ez volt a legszembetűnőbb jele annak, hogy — a Neue Zür­cher Zeitung szavait idézve — 1966 „a szövetség nyílt és lát­ványos válságának esztendeje volt”. 1964-ben még a sokol­dalú atomütőerők kérdésé­ben törtek felszínre az ellen­tétek, azóta az Amerika-elle­­nesség tovább terjedt Nyugat- Európában. Az Egyesült Álla­mok hiába igyekezett rávenni NATO-beli partnereit a viet­nami agresszió támogatására , az Atlanti Szövetség tagál­lamai nem akarnak belebo­nyolódni ebbe a konfliktusba. Annál inkább keresik a kap­csolatokat a Szovjetunióval és az európai szocialista orszá­gokkal, és ez az esztendő jo­gos reményeket keltett arra, hogy Európában csökkenthető a feszültség, hogy kitartó erő­feszítésekkel lehetséges előre­lépés az európai biztonság megteremtéséhez. Bár Wilson kormánya túlságosan elköte­lezte magát az amerikai poli­tika mellett, számos NATO- országban, így elsősorban Franciaországban, de kisebb mértékben Dániában, Olasz­országban, sőt Nyugat-Német­­országban és Törökországban is új utakat, vagy legalábbis új kapukat keresnek. Erre mutat többek között az a látogatás­sorozat is, amelyet NATO-or­­szágok kormányfői, külügy­miniszterei tettek a Szovjet­unióban, de Magyarországon is (az idén többek között Hakkerupp dán miniszter­­elnök, Couve de Murville francia külügyminiszter járt Budapesten). Másrészt a NA­TO miniszteri tanácsának de­cemberi párizsi értekezlete, amelynek záróközleményében egyetlen szóval sem emlékez­tek meg a „vietnami konflik­tusról”, noha korábban min­den esetben kifejezték az amerikai politika iránti támo­gatásukat. AZ ERHARD-KORMÁNY BUKÁSA Szélesebb értelemben a nyugati szövetség „válságos évének” legfőbb jellemzői kö­zé tartozik a sokat reklámo­zott „gazdasági csoda” és prosperitás vége, s hogy ez a gazdasági visszaesés politikai válságokban robbant ki. A nyugati kormányválságok kö­zül elsősorban az Erhard-kor­­mány bukását kell kiemel­nünk és a kereszténydemokra­ta—szocdem nagykoalíció lét­rejöttét. Az új Kiesinger— Brandt féle kabinet az elavult adenaueri koncepció helyett új kezdeményezéseket ígér. Azonban csak a tények ad­hatnak választ arra, vajon a Washingtonnak hűséget ígé­rő, Párizsnak baráti jobbot nyújtó és a szocialista orszá­gok felé reális közeledést han­goztató nyugatnémet kormány merre lép majd igazán? A Szovjetunió és a szocia­lista országok a tettek meze­jén igyekeztek érvényesülést szerezni a békés egymás mel­lett élés politikájának s tá­mogatni a vietnami nép har­cát, leleplezni és elszigetelni az Egyesült Államok agresz­­szív politikáját. Januárban az India és Pakisztán közötti bé­kéhez vezető taskenti tanács­kozásokkal a szovjet kormány olyan tekintélyt és előnyt szerzett a nemzetközi diplo­máciában, amelynek hatása azóta is érződik. A „taskenti szellem” jegyében fáradozott a Szovjetunió annak érdeké­ben, hogy tovább erősítse a baráti szálakat szomszédaival. DIPLOMÁCIAI LÁTOGATÁSOK Az esztendő legnagyobb diplomáciai utazásai is a szov­jet kormány lépéseihez kap­csolódtak: a nyáron De Gaulle elnök tett eredményes látoga­tást szovjet földön, az év vé­gén pedig Koszigin miniszter­­elnök Párizsban már a moszk­vai megállapodások keretei­nek kitöltéséről, az együttmű­ködés sokoldalú kiterjeszté­séről folytatott eszmecserét. A békés egymás mellett élés el­veinek gyakorlati megvalósí­tását segítette Koszigin de­cemberi törökországi látoga­tása is. De az Egyesült Nemzetek Szervezete idei 21. közgyűlésén is sikerült pozitív határozatokat elfo­gadtatni — mindenekelőtt a szocialista országok, valamint a népek szabadságáért határo­zottan fellépő fiatal függet­len ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok erőfeszíté­seinek eredményeként. KEDVEZŐBB LÉGKÖR 1966 egyik fontos eredmé­nye, hogy a világban ma olyan légkör alakult ki, amely ked­vező a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zásáról szóló szerződés meg­kötésére. Fontos lépés történt az ENSZ-ben a világűrben való nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésére is — 1967 feladata, hogy az ENSZ-köz­­gyűlésen elfogadott előremu­tató döntések valóra válja­nak. Ha a most véget ért eszten­dő nem is hozott látványos előretolódást, sőt a jelenlegi kínai vezetők helytelen poli­tikája, és az Afrikában végbe­ment neokolonialista pucs­­csok bizonyos mértékig gátol­ták az előrehaladást , 1968- ban a szocialista világrend­­szer országai politikai és ka­tonai, gazdasági téren egyaránt tovább erősödtek, s ezzel együtt azoknak az erőfeszíté­seknek befolyása, amelyek ké­pesek megakadályozni egy új világháború kirobban­ását. (S. T.) Vietnamban életbe lépett a kétnapos tűzszünet Szombaton reggel hét óra­kor — magyar idő szerint pén­teken éjfélkor — életbe lépett a kétnapos újévi tűzszünet Vietnamban. A tűzszünet előtti órákban már nem került sor komo­lyabb akciókra, viszont az amerikai szóvivő szerint Saigontól húsz kilomé­terre nem sokkal hét óra után harc tört ki egy őrjáraton le­vő amerikai szakasz és a ge­rillák között — a veszteségek­ről azonban nem érkezett je­lentés. Az amerikai légierő, amely pénteken még teljes erővel támadta az ország észa­ki és déli részét és több száz bevetésben bombázott külön­böző célpontokat, szombaton „csak” felderítő repüléseket hajtott végre. Az AP beszámol arról, hogy közvetlenül a tűzszünet élet­belépése előtt megkezdődött négyezer amerikai katona partra­szállása Vang Tao térsé­gében. Velük együtt az amerikai csa­­­­patok létszáma 1967 küszöbén 380 000 főre emelkedik Dél - Vietnamban. Az új egységek amerikai katonai források sze­rint a Mekong deltájában ve­szik fel a harcot a partizánok­kal. Londonban péntek este­­ bejelentették, hogy Brown angol külügymi­niszter újabb „békekezde­ményezést” tett a vietnami konfliktus megoldására. Az angol külügyminiszter üze­netet intézett amerikai, észak­vietnami és dél-vietnami kol­légáihoz. Hármas találkozót in­dítványozva az ellenségeskedé­sek befejezésének megvitatásá­ra. Brown felajánlotta kormá­nyának jószolgálatait a talál­kozó megszervezésére brit fennhatóság alatt álló terüle­ten. (AFP, AP, Reuter, MTI) Hamburg (MTI) Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke a Ham­burgban megjelenő Spiegel számára adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a vietnami béke csak akkor valósítható meg, ha az amerikai csapato­kat kivonják Vietnamból. Elkészült a 400 kilovoltos távvezeték terve Prága (MTI) A szocialista országok Prágában működő központi energia diszpécser szolgálatának adatai szerint Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Szovjetunió, Magyar­­ország és Románia 1966. évi kölcsönös energia cseréje el­érte a 6,5 milliárd kilowatt­órát, ami 20 százalékkal több mint a tavalyi. A hat ország erőműveinek teljesítménye egy év alatt 3000 mgw­ al nö­vekedett. Sikerült biztosítani minden tagállamban az ipar és a lakosság folyamatos vil­lanyellátását. 1966-ban is fej­lődött a hálózat műszaki szín­vonala. Megkezdték a 400 kV feszültségű távvezetékek épí­tését. Befejeződött a Szovjet­unió, Magyarország, Csehszlo­vákia között megépítendő 400 kV-os vezeték tervezése. Gyilasz kegyelmet kapott Belgrád (MTI) Mint a Tan­­jug jugoszláv hírügynökség jelenti, Milovan Gyilasz, a ju­goszláv kormány egykori al­­elnöke elnöki kegyelmet ka­pott. Gyilasz szombaton sza­badult a börtönből, miután négy évet és nyolc hónapot le­töltött nyolc éves és nyolc hó­napos börtönbüntetéséből. Az évszázad képrablása Londonban London (MTI) Újabb szen­­zációs képrablás tartja izga­lomban az angol műkereske­dőket. Szombatra virradó éj­szaka ismeretlen tettesek be­törtek az angol főváros déli külvárosában fekvő Dulwich kiállító terembe és 1 500 000 font értékben eltulajdonítot­tak több remekművet. Szakértők szerint ilyen ér­tékű műkincseket egyszerre még sohasem loptak el ang­­liában és valószínűleg a vi­lágon sehol sem. EURÓPA LEGNAGYOBB SZÁLLODÁJA Moszkva (MTI) Az új moszkvai szálloda, a „Rosszi­­ja” januárban nyitja meg ka­puit A „Rosszija” Európa egyik legnagyobb szállodája lesz. Teljes felépítése után csaknem 6000 vendég számá­ra nyújt majd kényelmes el­helyezést. A Debrecen Városi Tanács V. B. közlemény© A városi tanács II. sz. épületének felújítása, illetve műszaki átvétele után a felújított épületrészbe az alábbi szakosztályok beköltöztek: A tanácsháza I. sz. épületének fel­újítása (a II. sz. épülethez hason­lóan) 1967 január hónapban kezde­tét veszi. A felújítás megkezdése előtt a szakosztályokat ideiglenes jelleggel a Vörös Hadsereg útja 20. sz. épületéből (elnökség és titkár­ság, valamint a Hazafias Népfront kivételével) ki kell költöztetni. A tanácsháza 7. sz. épületében (bejárat a Kossuth utcai épület sarka mellett, a Sas utca felőli ol­dalon) végleges elhelyezést nyer­tek az alábbi szakosztályok: 1. fszt­­en 2., 3., 4. helyiségben Városi Pol­gári Védelmi Parancsnokság, 2. fszt-en 5-től 12-ig városi tanács vb mezőgazdasági osztálya, 3. fszt-en 14-től 17-ig munkaügyi osz­tály, 4. fszt-en 18. és 20. sz. KÖFA- csoport, 5. I. em. 27-től 30-ig igaz­gatási osztály, 6. I. em. 31-től 34-ig iparügyi osztály, 7. I. em. 37-től 40- ig kereskedelmi osztály, 8. I. em. 41- től 53-ig építési és közlekedési osztály. A tanácsháza T. sz. épületéből ideiglenesen az alábbi szakosztá­lyok nyernek elhelyezést, illetve kihelyezést: 1. művelődésügyi osz­tály, a Csokonai gimnázium Béke útja 17. épületében a 14-től 17-ig sz. helyiségeiben, 2. egészségügyi osztály a II. sz. Pallagi úti szociá­lis otthonban, 3. tervosztály tanács­háza II. sz. épületének 24—26.­­­z. helyiségeiben, 4. pénzügyi osztály tanácsháza (Vörös Hadsereg útja 20.) I. em. 31. sz. (Nagytanácste­­­rem) helyiségében, 5. gondnokság tanácsháza II. sz. épület fszt. 13. sz. helyiségében. A végleges beköltö­zések már megtörténtek, az ideig­lenes elhelyezések 1967. január 10- tel nyer befejezést. MITBÓLztAS! BiU­­S 23. r NAPLÓ 2. oldal — 1967. január X.

Next