Hajdú-Bihari Napló, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit Kössön megegyezést a két német állam ULBRICHT ÚJÉVI ÜZENETE WALTER Berlin (MTI) Szilveszter estéjén az NDK valamennyi rádió és televízió állomása közvetítette Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének újévi üzenetét. Walter Ulbricht üzenetében az új év fontos problémájaként jelölte meg a két német állam kapcsolatainak alakulását. Hangsúlyozta, hogy az eltérő társadalmi fejlődés ellenére a két állam népének vannak közös érdekei és ezekre vonatkozóan megegyezésre lehetne jutni. Ennek a megegyezésnek az érdekében született az a minimális program, amelyet elfogadhat az NDK és Nyugat-Németország minden békét és biztonságot óhajtó polgára. A minimális program által meghatározott első feladatok: A két német állam kormánya megegyezést köt egymással a normális kapcsolatok felvételéről. — A két kormány szerződésben rögzíti, hogy eltekint az erőszak alkalmazásától egymással szemben. — A két kormány szerződéses megállapodás alapján felére csökkenti fegyverkezési kiadásait. — A két kormány kinyilatkoztatja, hogy sem közvetlen, sem közvetett módon nem óhajt atomfegyvereket birtokolni és egyidejűleg kinyilvánítja részvételi készségét egy európai atomfegyvermentes övezetben. — A két kormány erőfeszítéseket tesz normális viszony kialakítására és diplomáciai kapcsolatok helyreállítására valamennyi európai állammal. — A két kormány megegyezést köt, amelynek alapján a nagyhatalmaktól garantált, semleges státuszt igényelnek a két német állam számára. — A két kormány megegyezést köt, amelyben biztosítja, hogy tiszteletben tartja Nyugat-Berlinnek mint sajátos és Uü önálló területnek az önálló fejlődését. Az NDK kormánya és Nyugat-Berlin szenátusa megegyezést köt, amelynek alapján a szenátus beszünteti az NDK elleni hidegháborúját, az NDK kormánya pedig biztosítja az átmenő forgalmat Nyugat- Berlinbe, egyelőre a német konföderáció megvalósításáig terjedő időtartamra. A két kormány paritásos alapon bizottságot hív életre, amelynek feladata, hogy ellenőrizze a potsdami határozatok végrehajtását a két Németországban. A bizottság nyilvánosságra hozza a jelentését és esetleges javaslatait. Walter Ulbricht aláhúzta a két német állam megegyezésének jelentőségét Európa békéje és biztonsága szempontjából. A budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői december 31-én, az újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Magyar államférfiak •• 1 •• ■ A. * • o üdvözlő táviratai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke táviratot intézett dr. Fidel Castro Ruz elvtárshoz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a kubai forradalmi kormány elnökéhez és dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtárshoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez, melyben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magyar nép nevében szívből jövő üdvözletüket és legőszintébb jókívánságaikat küldik. A kubai államférfiaknak és a kubai népnek, a forradalom győzelmének 8. évfordulója alkalmából. Péter János külügyminiszter, a kubai nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garciát, a Kubai Köztársaság külügyminiszterét, a SZOT elnöksége a kubai dolgozók forradalmi szakszervezeti szövetségének, a KISZ Központi Bizottsága a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanács a Kubai Béketanácsnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége a kubai forradalom védelmére alakult bizottságnak küldött táviratot az évforduló alkalmából. (MTI) Kormányrendelet a választásokról (Folytatás a 1. oldalról) lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb február 4-ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az általa alaptalannak tartott kifogásokat a végrehajtó bizottság elbírálás céljából átteszi a járásbírósghoz, amely népi ülnökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után — végérvényesen határoz. A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak a jogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-ig állítja össze a választók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását követően megváltoztatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság átal kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. (MTI) 1966 világpolitikai eseményei Az újévi szokásokhoz hozzátartozik a jókívánság, s akadnak politikusok, akik ezt az alkalmat jóslásra is felhasználják. Ám kevesen vannak, akik az esztendő végén, mérlegkészítéskor előveszik háromszázhatvanöt nappal korábban beharangozott jóslásaikat, ígéreteiket... Igaz, McNamara 1966 elején már nem ígérte, hogy karácsonyra végleg hazatérnek Vietnamból az amerikai katonák, de a döntés kicsikarásában, vagy legalábbis a „vietnami kaland” számukra kedvező fordulatában reménykedtek. Az Egyesült Államoknak azonban a rekord hadiköltségvetés és a szennyes háborúba bevetett közel 400 ezer amerikai katona ellenére sem sikerült megváltoztatnia a hadihelyzetet — ugyanakkor a nemzetközi közvélemény széles-''örű tiltakozásával találtál szemben magukat. [ '•'-▼’“•AMI HÁBORÚ KITERJESZTÉSE Az 1966. esztendő nemzetközi eseményeire a Vietnam elleni amerikai agresszió vetett árnyékot. Szilveszterkor Johnson szóvivője még azzal hintett port a világ szemébe, hogy az elnöknek a „vietnami rendezésre irányuló fáradozásairól” beszélt és felfüggesztették a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokat. Harminckét napos szüneteltetés után azonban Johnson levetette a béke tógáját és az idei karácsonyi kétnapos tűzszünet idején is Hanoi fölé küldte kalózrepülőgépeit. Végeredményben ez a lépés, a bombázásoknak Hanoira történt kiterjesztése volt a betetőzése annak a veszélyes eszkalációnak, amelyben az USA agressziójában részt vevők manilai értekezlete csak az amerikai választók megnyugtatását szolgálta. Johnson békeszólamai ellenére nemzetközi méretekben —s immár az amerikai közvéleményben is fokozódó mértékben — növekszik a tiltakozás a világkatasztrófa veszélyét magában hordozó vietnami agresszió ellen. Washingtonnak a katonai győzelem kicsikarására irányuló képtelen erőfeszítései és az agresszió kiterjesztésére (Laosz után most már Thaiföldön is bevetették az amerikai katonaságot a hazafiak ellen) vonatkozó lépései nem tömörítették, hanem tovább lazították a nyugati szövetséget. Nemcsak a SEATO és a CENTO bomlása folytatódott, hanem éles ellentétek dúlnak a NATO-ban is. MEGKEZDŐDÖTT A NATO BOMLÁSA Franciaország ebben az évben kivált a NATO integrált katonai szervezetéből, s ez volt a legszembetűnőbb jele annak, hogy — a Neue Zürcher Zeitung szavait idézve — 1966 „a szövetség nyílt és látványos válságának esztendeje volt”. 1964-ben még a sokoldalú atomütőerők kérdésében törtek felszínre az ellentétek, azóta az Amerika-ellenesség tovább terjedt Nyugat- Európában. Az Egyesült Államok hiába igyekezett rávenni NATO-beli partnereit a vietnami agresszió támogatására , az Atlanti Szövetség tagállamai nem akarnak belebonyolódni ebbe a konfliktusba. Annál inkább keresik a kapcsolatokat a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal, és ez az esztendő jogos reményeket keltett arra, hogy Európában csökkenthető a feszültség, hogy kitartó erőfeszítésekkel lehetséges előrelépés az európai biztonság megteremtéséhez. Bár Wilson kormánya túlságosan elkötelezte magát az amerikai politika mellett, számos NATO- országban, így elsősorban Franciaországban, de kisebb mértékben Dániában, Olaszországban, sőt Nyugat-Németországban és Törökországban is új utakat, vagy legalábbis új kapukat keresnek. Erre mutat többek között az a látogatássorozat is, amelyet NATO-országok kormányfői, külügyminiszterei tettek a Szovjetunióban, de Magyarországon is (az idén többek között Hakkerupp dán miniszterelnök, Couve de Murville francia külügyminiszter járt Budapesten). Másrészt a NATO miniszteri tanácsának decemberi párizsi értekezlete, amelynek záróközleményében egyetlen szóval sem emlékeztek meg a „vietnami konfliktusról”, noha korábban minden esetben kifejezték az amerikai politika iránti támogatásukat. AZ ERHARD-KORMÁNY BUKÁSA Szélesebb értelemben a nyugati szövetség „válságos évének” legfőbb jellemzői közé tartozik a sokat reklámozott „gazdasági csoda” és prosperitás vége, s hogy ez a gazdasági visszaesés politikai válságokban robbant ki. A nyugati kormányválságok közül elsősorban az Erhard-kormány bukását kell kiemelnünk és a kereszténydemokrata—szocdem nagykoalíció létrejöttét. Az új Kiesinger— Brandt féle kabinet az elavult adenaueri koncepció helyett új kezdeményezéseket ígér. Azonban csak a tények adhatnak választ arra, vajon a Washingtonnak hűséget ígérő, Párizsnak baráti jobbot nyújtó és a szocialista országok felé reális közeledést hangoztató nyugatnémet kormány merre lép majd igazán? A Szovjetunió és a szocialista országok a tettek mezején igyekeztek érvényesülést szerezni a békés egymás mellett élés politikájának s támogatni a vietnami nép harcát, leleplezni és elszigetelni az Egyesült Államok agreszszív politikáját. Januárban az India és Pakisztán közötti békéhez vezető taskenti tanácskozásokkal a szovjet kormány olyan tekintélyt és előnyt szerzett a nemzetközi diplomáciában, amelynek hatása azóta is érződik. A „taskenti szellem” jegyében fáradozott a Szovjetunió annak érdekében, hogy tovább erősítse a baráti szálakat szomszédaival. DIPLOMÁCIAI LÁTOGATÁSOK Az esztendő legnagyobb diplomáciai utazásai is a szovjet kormány lépéseihez kapcsolódtak: a nyáron De Gaulle elnök tett eredményes látogatást szovjet földön, az év végén pedig Koszigin miniszterelnök Párizsban már a moszkvai megállapodások kereteinek kitöltéséről, az együttműködés sokoldalú kiterjesztéséről folytatott eszmecserét. A békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati megvalósítását segítette Koszigin decemberi törökországi látogatása is. De az Egyesült Nemzetek Szervezete idei 21. közgyűlésén is sikerült pozitív határozatokat elfogadtatni — mindenekelőtt a szocialista országok, valamint a népek szabadságáért határozottan fellépő fiatal független ázsiai, afrikai és latinamerikai országok erőfeszítéseinek eredményeként. KEDVEZŐBB LÉGKÖR 1966 egyik fontos eredménye, hogy a világban ma olyan légkör alakult ki, amely kedvező a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötésére. Fontos lépés történt az ENSZ-ben a világűrben való nemzetközi együttműködés fejlesztésére is — 1967 feladata, hogy az ENSZ-közgyűlésen elfogadott előremutató döntések valóra váljanak. Ha a most véget ért esztendő nem is hozott látványos előretolódást, sőt a jelenlegi kínai vezetők helytelen politikája, és az Afrikában végbement neokolonialista pucscsok bizonyos mértékig gátolták az előrehaladást , 1968- ban a szocialista világrendszer országai politikai és katonai, gazdasági téren egyaránt tovább erősödtek, s ezzel együtt azoknak az erőfeszítéseknek befolyása, amelyek képesek megakadályozni egy új világháború kirobbanását. (S. T.) Vietnamban életbe lépett a kétnapos tűzszünet Szombaton reggel hét órakor — magyar idő szerint pénteken éjfélkor — életbe lépett a kétnapos újévi tűzszünet Vietnamban. A tűzszünet előtti órákban már nem került sor komolyabb akciókra, viszont az amerikai szóvivő szerint Saigontól húsz kilométerre nem sokkal hét óra után harc tört ki egy őrjáraton levő amerikai szakasz és a gerillák között — a veszteségekről azonban nem érkezett jelentés. Az amerikai légierő, amely pénteken még teljes erővel támadta az ország északi és déli részét és több száz bevetésben bombázott különböző célpontokat, szombaton „csak” felderítő repüléseket hajtott végre. Az AP beszámol arról, hogy közvetlenül a tűzszünet életbelépése előtt megkezdődött négyezer amerikai katona partraszállása Vang Tao térségében. Velük együtt az amerikai csapatok létszáma 1967 küszöbén 380 000 főre emelkedik Dél - Vietnamban. Az új egységek amerikai katonai források szerint a Mekong deltájában veszik fel a harcot a partizánokkal. Londonban péntek este bejelentették, hogy Brown angol külügyminiszter újabb „békekezdeményezést” tett a vietnami konfliktus megoldására. Az angol külügyminiszter üzenetet intézett amerikai, északvietnami és dél-vietnami kollégáihoz. Hármas találkozót indítványozva az ellenségeskedések befejezésének megvitatására. Brown felajánlotta kormányának jószolgálatait a találkozó megszervezésére brit fennhatóság alatt álló területen. (AFP, AP, Reuter, MTI) Hamburg (MTI) Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke a Hamburgban megjelenő Spiegel számára adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a vietnami béke csak akkor valósítható meg, ha az amerikai csapatokat kivonják Vietnamból. Elkészült a 400 kilovoltos távvezeték terve Prága (MTI) A szocialista országok Prágában működő központi energia diszpécser szolgálatának adatai szerint Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Szovjetunió, Magyarország és Románia 1966. évi kölcsönös energia cseréje elérte a 6,5 milliárd kilowattórát, ami 20 százalékkal több mint a tavalyi. A hat ország erőműveinek teljesítménye egy év alatt 3000 mgw al növekedett. Sikerült biztosítani minden tagállamban az ipar és a lakosság folyamatos villanyellátását. 1966-ban is fejlődött a hálózat műszaki színvonala. Megkezdték a 400 kV feszültségű távvezetékek építését. Befejeződött a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia között megépítendő 400 kV-os vezeték tervezése. Gyilasz kegyelmet kapott Belgrád (MTI) Mint a Tanjug jugoszláv hírügynökség jelenti, Milovan Gyilasz, a jugoszláv kormány egykori alelnöke elnöki kegyelmet kapott. Gyilasz szombaton szabadult a börtönből, miután négy évet és nyolc hónapot letöltött nyolc éves és nyolc hónapos börtönbüntetéséből. Az évszázad képrablása Londonban London (MTI) Újabb szenzációs képrablás tartja izgalomban az angol műkereskedőket. Szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek betörtek az angol főváros déli külvárosában fekvő Dulwich kiállító terembe és 1 500 000 font értékben eltulajdonítottak több remekművet. Szakértők szerint ilyen értékű műkincseket egyszerre még sohasem loptak el angliában és valószínűleg a világon sehol sem. EURÓPA LEGNAGYOBB SZÁLLODÁJA Moszkva (MTI) Az új moszkvai szálloda, a „Rosszija” januárban nyitja meg kapuit A „Rosszija” Európa egyik legnagyobb szállodája lesz. Teljes felépítése után csaknem 6000 vendég számára nyújt majd kényelmes elhelyezést. A Debrecen Városi Tanács V. B. közlemény© A városi tanács II. sz. épületének felújítása, illetve műszaki átvétele után a felújított épületrészbe az alábbi szakosztályok beköltöztek: A tanácsháza I. sz. épületének felújítása (a II. sz. épülethez hasonlóan) 1967 január hónapban kezdetét veszi. A felújítás megkezdése előtt a szakosztályokat ideiglenes jelleggel a Vörös Hadsereg útja 20. sz. épületéből (elnökség és titkárság, valamint a Hazafias Népfront kivételével) ki kell költöztetni. A tanácsháza 7. sz. épületében (bejárat a Kossuth utcai épület sarka mellett, a Sas utca felőli oldalon) végleges elhelyezést nyertek az alábbi szakosztályok: 1. fszten 2., 3., 4. helyiségben Városi Polgári Védelmi Parancsnokság, 2. fszt-en 5-től 12-ig városi tanács vb mezőgazdasági osztálya, 3. fszt-en 14-től 17-ig munkaügyi osztály, 4. fszt-en 18. és 20. sz. KÖFA- csoport, 5. I. em. 27-től 30-ig igazgatási osztály, 6. I. em. 31-től 34-ig iparügyi osztály, 7. I. em. 37-től 40- ig kereskedelmi osztály, 8. I. em. 41- től 53-ig építési és közlekedési osztály. A tanácsháza T. sz. épületéből ideiglenesen az alábbi szakosztályok nyernek elhelyezést, illetve kihelyezést: 1. művelődésügyi osztály, a Csokonai gimnázium Béke útja 17. épületében a 14-től 17-ig sz. helyiségeiben, 2. egészségügyi osztály a II. sz. Pallagi úti szociális otthonban, 3. tervosztály tanácsháza II. sz. épületének 24—26.z. helyiségeiben, 4. pénzügyi osztály tanácsháza (Vörös Hadsereg útja 20.) I. em. 31. sz. (Nagytanácsterem) helyiségében, 5. gondnokság tanácsháza II. sz. épület fszt. 13. sz. helyiségében. A végleges beköltözések már megtörténtek, az ideiglenes elhelyezések 1967. január 10- tel nyer befejezést. MITBÓLztAS! BiUS 23. r NAPLÓ 2. oldal — 1967. január X.