Hajdú-Bihari Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Múi vagyunk az ilyen irányú fejlődésnek. A legfőbb mindebben az, hogy szocialista társadalmunk fejlődésének előrehaladó folyamatában élünk, s ezt a folyamatot akarjuk a továbbiakban is előrevinni. A párt és a népfront választási programja ennek a fejlődésnek egy állomása. Továbbvivő lépcsője, s ez mindent megmond. Fejlődik és erősödik a munkás—paraszt szövetség. A szocialista átszervezés előtt is sok parasztember vett részt a népfront-mozgalomban, s a szocialista átszervezés után is sok szövetkezeti vezető és tag tevékenykedett a közéletben. De a IX. kongresszus és az azt követő agrárpolitikai intézkedések nyomán ehhez képest nagyarányú fellendülés következett be. Termelőszövetkezeti vezetők és egyszerű tagok, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt megnövekedett felelősséggel és aktivitással lépnek föl minden fórumon: a népfront-bizottságokban, a tanácsokban és a szövetkezeti testületekben. Mindez örvendetes és jó dolog, de aggályok is merülnek fel, s erre annál nagyobb figyelmet kell fordítani, mert éppen az ipari munkásság körében. Nem részesül-e aránytalanul nagy mértékben a parasztság a nemzeti jövedelemből, s egyáltalán nem kedvez-e gazdaságpolitikánk túlságosan a mezőgazdaságnak az ipar, a bérből és fizetésből élők rovására? — ez az aggályok lényege. Akik jól ismerik népgazdaságunk viszonyait, tudnem fordulat, hanem vábbhaladás és előbbrelépés az eddig követett úton. Az eddigiekben — mint a Hazafias Népfront szószólója — a párt és a népfront politikájáról beszéltem. Engedjék meg, hogy a következőkben magáról a népfront-mozgalomról szóljak néhány szót tünk. Ma már a népfront-mozgalom kiterjed társadalmunk minden rétegére, összefog minden alkotó erőt a szocialista nemzeti egység alapján. Ják, hogy ez az aggály nem megalapozott, de statisztikai adatok és közgazdasági számítások idézése nélkül is eloszlathatók az aggályok. Az egyik, amire nyomatékosan lehet hivatkozni: még a legutóbbi agrárpolitikai intézkedések sem szüntették meg teljesen az ipar és a mezőgazdaság, a bérből és fizetésből élők, valamint a szövetkezeti parasztság közötti aránytalanságokat, csak egy lépést tettek afelé, hogy csökkenjenek a mezőgazdaság és a mezőgazdaságból élők hátrányai. A másik, amire külön fel kell hívni a figyelmet: a mezőgazdaság és a parasztság javára hozott intézkedések korántsem csak paraszti érdeket, hanem általános népgazdasági, ipari és ipari munkás érdekeket is szolgálnak. A különféle értelmiségi rétegek kezdettől fogva igen tevékenyek a népfrontban. De itt is tapasztalható a kiterjedés. A Hazafias Népfront választási felhívásában tömören megfogalmazott választási program politikánknak minden lényeges kérdésére kiterjed. Ezek közül csupán egyről kívánok szólni még néhány szót: a szocialista demokráciáról. E tekintetben sem valami eddig nem létezett új dologról van szó, hanem arról, hogy a szocialista demokrácia történeti fejlődésének olyan fázisához értünk, amikor társadalmi viszonyaink lehetővé és szükségessé teszik az előrehaladást, intézményeink továbbfejlesztését és közéletünk demokratikus jellegének erősítését. A társadalmi szükséglet és a fejlődés követelményei azonban újabb igényeket támasztanak; "Kis halad előre az a filmi folyamat, amely intézményeink szervezeti fejlesztését, intézményeinken belül az eljárások demokratizálását állítják előtérbe. Előrelátható, hogy a gazdaságirányítás reformja tovább erősíti a szocialista demokrácia fejlesztésének lehetőségeit, feltételeit is és a bürokrácia betegsége ellen is a demokrácia szélesítése és fejlesztése a legfőbb orvosság. Nagy eredmények elérése után s nagy feladatok előtt kerül sor a mostani választásra. De van elegendő alap a bizalomra aziránt, hogy az a politika, amely az eddigi időszakban eredményes volt, képes lesz a következő időszak ma is ismert és még előre nem látott feladatainak a megoldásában is helytállni. Ebben a tudatban szavazhat minden választópolgár a Hazafias Népfront jelöltjeire, — fejezte be beszédét Erdei Ferenc. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Álalános érdekek 7. oldal — 1967. február 23. MifBÓLmASl «M»' # NAPLÓ VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN Kádár János elvtárs beszéde Kádár János elvtárs bevezetőben rámutatott: " A hárommillió választó részvételével lezajlott nyolcvanötezer jelölő gyűlés jól mutatja, hogy a választás olyan belpolitikai esemény, amely áthatja egész társadalmunk életét. A jelölő gyűlésekre a megnövekedett és nagyfokú közéleti érdeklődés és aktivitás volt a jellemző. Ez érthető, mert a választások középpontjában a népünk életét, országunk fejlődését legközvetlenebbül érintő és legfontosabb kérdések állnak. A továbbiakban kijelentette: érdemes és kell beszélni arról, milyen viszonyok között készül ma a magyar nép a választásokra. Mivel az élet semmit sem ad ingyen, és sokéves harcunk legfőbb eredményét ebben látom, elsőként említem: választásra készülő hazánkban ma szilárd néphatalom, törvényes rend és nyugalom van, békés és eredményes szocialista építőmunka folyik. Nemrégiben végezte el munkáját társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. Ez sokat segít politikánk helyes értelmezésében és feladataink széleskörű megvilágításában. Komoly jelentősége van annak, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári ülésén egyhangúlag állást foglalt a párt IX. kongresszusának alapvető tételei, a szocialista társadalom teljes felépítésének programja mellett, és ennek megvalósítására szólít fel mindannyiunkat választási felhívásában. Szilárd szocialista rendszerünk intézményesen garantálja a dolgozó nép érdekeinek védelmét. A párt IX. kongresszusa, kiindulva az adott helyzetből, megjelölte tennivalóinkat, világosan kijelölte a szocialista társadalom teljes felépítésének, a munkásosztály, az egész dolgozó nép, a nemzet boldogulásának biztos és reményteljes útját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári határozatával és választási felhívásával, amelyben a szocialista társadalom teljes felépítésének célját a nemzet céljaként támogatta, programot adott. Ez együttvéve, elvtársaim, azt jelenti, hogy az országban jó feltételek vannak a választáshoz. Dolgozó népünk március 19-én szavazatával nyilváníthatja egyetértését politikánkkal, szocialista céljainkkal, és jó összetételben választhatja újjá legfőbb törvényhozó és néphatalmi szerveinket, az országgyűlést, a tanácsokat, helyzetének méltányos rendezéséről időközben már kiadott állami rendelkezések. Az emberek látják, hogy a kongreszszuson elhangzottak, a határozatok nem maradnak papíron, ellenkezőleg végrehajtásuk nyomban megkezdődött. Kádár elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: " Bennünket, kommunistákat mély megelégedéssel tölt el az, hogy pártkongresszusunk mindazon program jellegű célkitűzései, amelyek csak az egész nép munkájával valósíthatók meg, széleskörű egyetértésre és támogatásra találtak a népfrontmozgalom keretében és társadalmi életünk más területén tevékenykedő pártonkívüli szövetségeseinknél. Úgy véljük, ez tovább erősíti egységünket, a nép, a nemzet minden alkotó erejének tömörítését és annak hatékonyságát. A mai népfrontmozgalom alapjait azok a magyar hazafiak rakták le, akik annak idején világnézeti és minden más ellentétet félretéve összefogtak a hitlerfasiszták háborúja és megszálló csapatai, horthysta és nyilas csatlósaik ellen, a nemzeti megsemmisülés fenyegető veszélyének elhárítására, a szabadság kivívására. Ma más időket élünk. Az egykori kizsákmányoló osztályok eltűntek, a nép van hatalmon, szocialista társadalmat építünk. De viszonyaink még átmenetiek. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, ezek szilárdak, de még sok a tennivalónk a virágzó és gazdag, magasan fejlett ország, a szocializmus teljes felépítéséig. Éppen ezért nagy jelentőséggel bír annak még jobb megértése, hogy belső, nagy feladataink megoldása és a nemzetközi helyzet egyaránt megköveteli minden hazafias erő összefogását a nép érdekelt legjobban előmozdító szocialista céljaink közös szolgálatára. Társadalmunk összetételének és fejlettségi fokának megfelelően ma a Hazafias Népfrontmozgalom keretében a képviselő- és tanácstagjelöltek között, itt a gyűlés részvevői között is különböző emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek és kispolgárok képviselői találhatók. Vannak közöttük kommunisták, párttagok és pártonkívüliek, marxisták és hívők, különböző egyházak papjai is, különböző világnézetek képviselői. A Hazafias Népfront-mozgalomban tömörült különböző emberek összefogása nem ideológiai azonosulást, hanem politikai szövetséget jelent. A mozgalomban részvevők viszonyában éppen az a döntő, hogy még világnézeti különbségek ellenére is összeköt bennünket az a felismerés és elhatározás, hogy a nép és a haza ügyét teljes meggyőződéssel és együtt szolgáljuk. Mi kommunisták nagyra értékeljük a párttagok és pártonkívüliek szövetségét, és örülünk annak, hogy ez a választás, amely a Hazafias Népfront égisze alatt megy végbe, ismét demonstrálja egységünket ország-világ előtt. , Kedves elvtársak! Az országgyűlés a múlt esztendőben új választási törvényt fogadott el. Eszerint most már a képviselőket is egyéni választókerületben jelölik és választják. A törvény lehetővé teszi a képviselőválasztásnál is több jelölt állítását. Az egyéni választókerület magával hozza — ez már a mostani jelöléseknél is így alakult —, hogy csökken a központi és növekszik a helyi képviselőjelöltek száma. Most, az előzőkhöz képest, kevesebb a képviselőnek ajánlott miniszter és más állami és közfunkcionárius. Ez elősegíti — és ez a célja is —, hogy növekedjék az Országgyűlés ellenőrzése a kormány és az egyes minisztériumok ügyviteli munkája felett. A képviselőjelöléseknél kevesebb, a tanácstagoknál több esetben került sor egyazon kerületben második jelölt ajánlására és elfogadására. Itt meg szeretném jegyezni: úgy gondolom, a legközelebbi választáson több második és harmadik jelölt lesz, mint most volt. Ehhez még mindannyiunknak kicsit hozzá kell szoknunk. Azonkívül figyelembe kell venni azt a rendkívül örvendetes adottságot, hogy nálunk a néptömegekben van a szó legszebb értelmében vett öntudat és messzemenő bizalom a párt és a Hazafias Népfront iránt. Nem egy jelölő gyűlésen maguk a párt, a népfront vezetői szívesen vették volna, ha mást is jelölnek. Előadódott, hogy több jelöltet hoztak szóba, mint amennyit a népfront ajánlott, de a jelölő gyűlés csak az eredeti jelöltet fogadta el. A jelöltek — a második jelöltek is — kivétel nélkül a Hazafias Népfront programjával léptek fel, és indulnak a választáson. A szocializmus ellenségei ezt természetesen kifogásolják, mondván, nem igazi demokrácia az, ahol nincs több párt, és a jelöltek azonos programmal lépnek fel. Ezzel az állásponttal könnyen tudunk vitázni. A demokrácia szó eredeti értelmezése és jelentése szerint népuralmat jelent. Nálunk nincs többpártrendszer, de népuralom, tehát demokrácia van. A Horthy-rendszerben többpártrendszer volt, de még a szocializmus, a kommunizmus esküdt ellenségei sem állítják, hogy volt demokrácia, mi pedig tudjuk, hogy fasiszta diktatúra volt és nem a nép, a nép képviselői, hanem a kapitalisták és földesurak képviselői ültek a Parlamentben. Szerdán közzétették az elfogadott képviselőjelöltek névsorát. Nem merem ezt a névsort dicsérni, mert történetesen az én nevem is szerepel benne (derültség), de azért ország-világ előtt demonstrálni tudjuk, hogy a dolgozó nép hivatott és kipróbált fiait fogják az országgyűlésbe, az egyéni kerületekben megválasztani. Nézzük meg, máshol hogyan értelmezik a demokráciát. Az Egyesült Államokban úgynevezett polgári demokrácia és többpártrendszer van, a hatalom szerveiben mégis a kiváltságosak, a monopoltőke, a milliárdosok képviselői ülnek, és nem a dolgozók képviselői. Az a körülmény, hogy egy kapitalista országban több párt jelöltjei között választhatnak a szavazók, az esetek többségében egyáltalán nem azt jelenti, hogy többféle politika között választhatnának. Elnézést, de erre megint csak az Egyesült Államok nyújtja a legszemléltetőbb példát. A legutóbbi elnökválasztás során az Egyesült Államok jelenlegi elnöke békeszólamokkal, az állampolgári egyenlőség érvényesítésének programjával, a nyomor elleni harc programjával lépett fel a háborús uszító Goldwater ellenpárti jelölttel szemben. A választók a jelenlegi elnökre szavaztak, ő azonban a bukott jelölt háborús programját valósította meg, és nincs szó ma sem az Egyesült Államokban sem állampolgári egyenjogúságról, még kevésbé a nyomorgók helyzetének megjavításáról. Ilyen az ő demokráciájuk. Ezt nem mi találtuk ki. Egy nyugati lapban láttam egy karikatúrát, Amerikában egy utcán egy gépkocsit ábrázol, amelynek hátulján a következő felirat olvasható: „Én semmiért se felelek, én Goldwaterre szavaztam.” A Hazafias Népfront képviselőjelöltjeinek, ha bejutnak az országgyűlésbe, el kell látniuk majd mindenekelőtt törvényhozói tisztjüket. Választóik elvárják tőlük, hogy emellett szorgalmazzák területük fejlesztését, és szükség esetén emeljenek szót egyes választók közérdekű és indokolt panaszainak orvoslásáért is. Mindezt azonban úgy, hogy sohase feledjék: a legfőbb kötelességük a közügy, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus és a béke ügyének hű szolgálata az ország házában. Népünk joggal elvárja, hogy a képviselők méltók legyenek a bizalomra. A képviselők pedig legyenek büszkék arra, hogy az eddig ismert legdemokratikusabb rendszerben, szocialista ország parlamentjében a nép ügyét szolgálhatják! — jelentette ki Kádár elvtárs, majd rámutatott: A választás eddigi menetében, a jelölő gyűléseken, inkább az ajánlók és a választók beszéltek, most, a második részben, a tömeggyűléseken már a jelölteknek kell a program alapján fellépni és beszámolni az eddigi munkáról, a jövő feladatairól és saját munkájukkal kapcsolatos elgondolásaikról. Ha szocialista építőmunkánknak eredményeit, az ország fejlődését, a választói előtt négy évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeket vizsgáljuk, akkor a választási gyűléseken a Hazafias Népfrontot képviselő emberek tiszta lelkiismerettel adhatnak számot a végzett munkáról, a megtett útról. Kádár elvtárs beszédét mondja lépsunk helyesli kiűt- és belpolitikánkat Kedves elvtársak! A kongresszus óta még nem sok idő telt el, de a visszhang ismeretében, nem utolsósorban a jelölő gyűlések tapasztalatai alapján, teljes joggal megállapítható, hogy párttagságunk és népünk jól fogadta és helyesli annak határozatait. Osztatlan egyetértéssel találkozott, hogy politikánk fő iránya változatlan marad, s az is, hogy változtatunk ott, ahol ez szükséges, és megfelelő döntések születtek fejlődésünk megoldást kívánó kérdéseiben. Közvéleményünk helyesli és támogatja világos és határozott imperialistaellenes külpolitikánkat, amely a szocializmust, a haladást, a békét szolgálja. Teljes egyetértéssel találkozott világos, előremutató belpolitikánk, amelynek egyértelmű célja társadalmunk szocialista és demokratikus vonásainak erősítése és továbbfejlesztése. A kongresszusról kialakult kedvező közvéleményt erősítették a gyermekgondozási segélyről, a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról, a bányászok A harmadik ötéves terv Kádár János ezután viszszapillantást nyújtott az elmúlt évtized gazdasági fejlődésére, eredményeire. Majd hangsúlyozta: a szocialista társadalom építési programjának, így választási programunknak is fontos része a harmadik ötéves terv, amely az ipari termelés 32—36 százalékos, a mezőgazdasági termelés tizenhárom-tizenöt százalékos, a reáljövedelem tizennégy-tizenhat százalékos növelését irányozza elő. A harmadik ötéves terv első éve, az 1966-os népgazdasági terv kedvező eredményekkel zárult. Az ipari termelés hét százalékkal, a mezőgazdasági termelés több mint öt százalékkal, a nemzeti jövedelem hat százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az ipari termelés növekedésének 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A munkások és alkalmazottak átlagkeresete négy és fél százalékkal emelkedett A múlt év eredményei alapján az állami iparban az idén körülbelül száznegyvenmillió forinttal nagyobb nyereségrészesedést fizetnek ki, mint tavaly. A szövetkezeti parasztság személyi jövedelme — a termeléssel arányosan — szintén növekedett. Az életszínvonal emelkedésének kérdését a legnagyobb felelősséggel kell mindenkor kezelni. Nemcsak valljuk, de a gyakorlat igazolja nálunk, hogy a szocializmus építése együtt jár a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Erre mindig akkor kerül sor, amikor a termelés növekedésével, a gazdaságosság javításával a feltételek megteremtődnek. Ez függ a vezetéstől, de nem kisebb mértékben a dolgozók, munkások, parasztok, mérnökök, tudományos kutatók munkájától, s ennek hatékonyságától. A továbbiakban Kádár János a gazdaságirányítási reform bevezetésének előkészítéséről beszélt. Meggyőződésünk, hogy a reform előreviszi a szocializmus ügyét, és előreviszi nemzeti fejlődésünket. Fokozatosan előre kell törnünk a fejlettség magasabb szintjei felé, emelnünk kell hazánk szerepét és rangját a világgazdaságban. Ennek útja a műszaki fejlődés, a termelékenység, a jövedelmezőség energikusabb növelése. A reformmal kapcsolatos felvilágosító munka eredményeképp ennek alapeszméje mind nagyobb megértésre, és mind szélesebb támogatásra talál. Ahogy minden új és nagy dolognál történni szokott, kezdetben a legkülönbözőbb félreértések és félremagyarázások is adódtak. Az ellenség és annak nyugati hírverői, a „kapitalista gazdálkodás elemeinek felújításáról”, a gazdasági vezetők tömeges elbocsátásáról, munkanélküliségről és hasonlókról fecsegtek. Ezzel szemben az igazság az, hogy a gazdaságvezetési reform a szocialista tervgazdálkodásnak, az új követelményeknek megfelelő továbbfejlesztése. A népgazdaság tervszerű fejlesztését az eddiginél lényegesen kisebb mértékben központi utasítással és nagvoti® mértékben közgazdasági á gaz» (Folytatás a 3. oldalon)