Hajdú-Bihari Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

­ Karlovy Vary-i nyilatkozat az ENSZ-blen A szovjet ENSZ-képviselet kedden a világszervezetben közrebocsátotta az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban tartott érte­kezletének „Az európai bé­kéért és biztonságért” elneve­zésű dokumentumát. (MTI) Asevérnyilvánoás Kosziginnak Leonyid Brezsnyev, Nyiko­­laj Podgornij, Dmitrij Pol­­janszkij, Mihail Szuszlov, va­lamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője részvétét tolmácsolta Alekszej Koszigin szovjet miniszterel­nöknek felesége, Klavgyija Koszigina halála alkalmából. (MTI) Rapcscki Ankarába érkezett Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter kedden hivata­los látogatásra Ankarába ér­kezett. Az ankarai repülőtéren Caglayangil török külügymi­niszter és több más hivatalos személyiség fogadta a lengyel vendéget. (MTI) I Új kambodzsai kormány Szihanuk herceg, kambod­zsai államfő kedden reggel ismertette az új kambodzsai „szükségkormány” összetéte­lét, amely három hónapra alakult. Szihanuk herceg maga áll a kormány élén. Munkájában egy „kormánytanácsos”, Fenn Houth volt miniszterelnök, to­vábbá „miniszterelnöki” cím­mel felruházva Son Sam­, a kambodzsai Nemzeti Bank ed­digi kormányzója segíti. Ez a két politikus eddig Szihanuk magántanácsadója volt. (MTI) Kádár János nyilatkozata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-i seregszemléjéről többek között a következőket mondotta: — Megragadom az alkalmat és szívből köszöntöm a magyar kommunisták nagy táborát, az öntudatos dolgo­zókat, egész népünket, s jó egészséget, sikereket kívánok közös feladataink megoldásához. Úgy érzem, elmondha­tom: az öntudatos magyar nép szívből köszöntötte ezen a napon is nemzetközi osztálytestvéreit, a szocializmust épí­tő népeket, a szabadságért és a békéért küzdőket az egész világon. Ünnepelt a világ ★ BUDAPEST Budapesten tizennégy kerület dolgozói indultak el korán reggel a Felvonulási térre a központi ünnepségre. Kilenc óráig zsúfolásig megteltek a teret övező utcák, a tribünökön ott voltak az ünnepség hazai és külföldi vendégei. Tíz óra előtt néhány perccel el­foglalta helyét a díszemelvényen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ne­mes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság póttag­ja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Blaha Béla, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának elnöke, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára. A felvonuló budapestieket Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tag­ja, a SZOT főtitkára köszöntötte. ★ LONDON Május elseje alkalmából nagy­szabású tüntetést rendeztek Lon­donban a nyomdászok és az épí­tőmunkások. A felvonulók a kor­mány bérrögzítő akciói ellen til­takoztak. Elítélték a dolgozók lét­érdekeit támadó kormánypoliti­kát. (MTI) ★ MOSZKVA A vasárnapi h­ózáporok u­tán hét­főn kristálytiszta napsütéses idő­­­­ben került sor a szovjethatalom­­ jubileumi évének első díszszemlé­jére a moszkvai Vörös téren. A szemlét Andrej Grecsko marsall fogadta. Moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor foglalták el helyüket a Le­­­­nin mauzóleum mellvédjén az­­ SZKP KB Politikai Bizottságának­­ tagjai, élükön Leonyid Brezs­­nyevvel, a párt és a kormány ve­zetői, a szovjet hadsereg maarsall­­jai, Grecsko marsall mondott be­szédet. A katonai felvonulás impozáns, nagy eurót sugárzó volt. A szovjet főváros kerületeinek dolgozói két órán keresztül vonul­tak át a Vörös téren. ★ PÁRIZS Párizsban a szaszervezetek székháza előtt tartott nagygyűlé­sen a baloldali egység és a nem­zetközi munkásszolidaritás jegyé­ben ünnepelték meg május elsejét. (MTI) ★ HAVANNA Kuba fővárosában immár hagyo­mánnyá vált, hogy a hosszúra nyúló tüntetőmenet élén a párt és a kormány képviselői haladnak, élükön Fidel Castróval és a szak­­szervezeti vezetőkkel. A felvonu­lás után a Forradalom téren gyű­lést tartottak. (MTI) ★ NEW YORK Május elseje alkalmából hétfőn New Yorkban több ezer részve­vővel nagygyűlést tartottak a Union Square-n. A vietnami hábo­rú beszüntetését, a négerek egyen­jogúságát, a bérek emelését és az árak csökkentését követelték. ITAS257)­ I BtJVÚBniABl «.«»*­ * NAPLÓ I. oldal — 1961. május X Megalakult a n­aji-b­ihari országgyűlési képviselők megyei csoportja Kedden délelőtt tartotta alakuló ülését a hajdú-bihari országgyűlési képviselők me­gyei csoportja. Az ülésen részt vett és felszólalt Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Ambrus István, a megyei ta­nács vb-elnöke. Megjelent még a tanácskozáson dr. Ács Ist­ván, a Debrecen Városi Ta­nács vb-elnöke, Ónosi László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A hajdú-bihari országgyű­lési képviselők a megyei cso­port elnökévé dr. Szilágyi Gábort választották. Május elseje a leningrádi Hajdú-Bihar megyeiek a felvonuláson (Telefon jelentésünk) Leningrád, május 2. Kelle­mesen telt el az utazás a ba­rátság vonattal Debrecentől Leningrádig, amellyel 150 Hajdú-Bihar megyei termelő­szövetkezeti tag és üzemi mun­kás tesz látogatást a Szovjet­unióban. Különösen nagy az élmény, hogy az utasok leg­többje először jutott el a forra­dalom hősi városába, L­enin­­grádba. Az élmények máris sokasodnak és sűrűsödnek, mert a néhány napos leningrá­di tartózkodás valóban emlé­keket adó barátkozás a hősi várossal, annak mai lakóival, dolgozóival. Mert valóban , barátkozással kezdtük. A barátság vonat leningrádi érkezésének ugyan­is ünnepélyes eseményt adtak az itteniek. A pályaudvaron április 29-én este a Szovjet— Magyar Baráti Társaság el­nöksége üdvözölt bennünket. Minden ünnepien szép itt Leningrádban, ahol teljesen más a május elseje köszönté­se. Itt, ahol a forradalom tör­ténelmi emlékei vesznek kö­rül mindenkit, olyan sugárzó erőt ad a nemzetközi proleta­riátus ünnepe, hogy arra kevés hasonlót lehet találni. Azt mondják a leningrádiak, hogy Moszkván kívül náluk van a legnagyobb ünnepség május elsején, így is van, mert mi is láttuk és éreztük ennek való­ságát. A Néván például hadi­hajók jelennek meg. Ünnepi köntösben, zászlókkal. Nem is kettő vagy négy, hanem sok ezekből a hadihajókból, ame­lyek tisztelegnek ilyenkor má­jus elsején a hős város lakói­nak. A Nyevszkij sugárút va­lósággal villanyfüzért öltött. Csodálatosan szép ez a kilo­métereket ölelő sugárút este, amikor a fények füzért alkot­va fonják csillagos éggé a Nyevszkij sugárút koronáját. A hős város, Leningrád, döb­benetes erővel hat az emberre, különösen akkor, ha lépten­­nyomon érzi a forradalom ele­ven, élő emlékeit, találkozik a második világháború 51­0 na­pos ostromának hőseivel, em­lékeivel, így találkoztunk mi is ezekkel a hősökkel, akik előtt tisztelegtünk. Május el­seje előtti napon vendéglátóink elkísértek bennünket a pisz­­kárevi hősi temetőbe, ahol több mint félmillió leningrá­di emléke tűnt elénk. A hősi temetőben, a kilencszáznapos ostromállapot bátor kom­munistáinak emléke előtt tisz­telegtünk. A barátság vonat részvevői: Hajdú-Bihar me­gyeiek és a velünk együtt levő Komárom megyeiek, akiknek javarésze tatabányai bányász, koszorúzással tisztelegtek a hősök előtt. Az emlékmű ta­lapzatára került a küldöttség koszorúja. A május elseje kedves meg­lepetéssel köszöntött ránk. Közölték, hogy részt vehetünk a felvonuláson, mégpedig a híres Kirov kerület dolgozói­val együtt. A barátság vonat vezetőit pedig a dísztribünre invitálták. Én onnan néztem végig a több mint kétórás fel­vonulást. Mellettem a dísztri­bünön állt Szilas György, az Állami Biztosító megyei igaz­gatója, a barátság vonat egyik vezetője. A felvonulást annak a gépkocsinak a mása nyitotta meg, amelyről Lenin híres beszédét mondta annak idején. A páncélautó másán pedig ott állt Lenin életnagyságú szob­ra, így adtak tiszteletet a le­ningrádiak a forradalom nagy vezérének. Mint említettem, a felvonulás, amely színpom­pás és szemet-lelket gyönyör­ködtető volt, több mint két órán át tartott. A katonai dísz­szemle pedig ötven percre vonta el minden más látniva­lótól a szemünket. Ami pedig külön érdekessé­get adott, az, hogy május el­sején havazott Leningrádban. Nyugodtan mondhatom, ezt észre sem vették a leningrá­diak. Megszokott dolog, hogy ilyen távoli északon május elsején még a hóesés is színe­sebbé teszi a látványt. Mert ezúttal valóban érdekes válto­zatával ismerkedtünk az itteni időjárásnak. Kikandikált a Nap is, de néhány percre rá már esett a hó. Mi, megvallva őszintén, kissé fáztunk, mert volt köztünk olyan is, aki or­kánkabátban vonult fel. De az a lelkes hangulat, amely itt érezhető volt, felpezsdítette az embert s kezdtük elfeledni az idő zordságát. Mert a hó­esés, amely vegyült havaseső­vel is, hét órán át tartott. Ez nem zavarta az ittenie­ket s mi olyan zsúfolt prog­rammal voltunk, hogy lassan el is feledtük a hóesést, mert a városnézés során az Aurora megtekintése, a Szmolnij, a Téli Palota, az Ermitázs, az Admi­ralität mindent feledtetett. Ismerkedtünk Leningráddal, a száz szigeten épült várossal, amelynek több mint hatszáz hídja van. Észak Velencéje csak bepillantást adott gaz­dagságába, kincseibe. Mert ki is tudná ilyen utazás során végigjárni ennek a metropolis­nak minden látványosságát, ötven múzeuma, 13 színháza, 7 koncertterme, 42 főiskolája, 2600 könyvtára, 129 kultúrpa­lotája és kultúrterme van Le­­ningrádnak, amelynek törté­nelmi emlékei a leggazdagab­bak. Megálltunk Rastelli mes­terműve előtt, a Téli Palotá­nál, csodáltuk a gránittömb­ből készült Sándor oszlopot, a diadalívet s természetesen el­fáradtunk az Ermitázsban. Ez a világ legnagyobb múzeuma: 323 termében kétmilliónál több múzeumi darab van s ezeknek csak töredékét láthattuk meg. A Vendéglátók, a Kirov ke­rületiek vacsorát adtak tiszte­letünkre és ez még jobban elmélyítette azt a barátságot, amelyet itt kötöttünk a szov­jet emberekkel. Leningrádi tartózkodásunk után május 4-én Moszkvában leszünk. Ha­­todikán este érkezünk haza, gazdagon telve élményekkel. Pallós Imre Invázió? A vietnami helyzet veszé­lyesen emlékeztet arra az idő­szakra, amikor az amerikai csapatok Koreában átlépték a 38. szélességi fokot — jelentet­te ki kedden Mike Mansfield, az amerikai szenátus demokra­ta pártcsoportjának vezetője. Az amerikai hadvezetés igen nagy erőket összpontosított a vietnami demilitarizált övezet tőszomszédságában. Egyes ka­tonai szakértők rámutatnak: katonai körökben régóta hall­ható az a követelés, hogy in­dítsanak inváziót a VDK ellen. (MTI) Görög beismerés Kohász görög miniszterelnök görög újságíróknak adott nyi­latkozatában elismerte, hogy az új katonai rendszerrel szemben megnyilvánult „bizo­nyos kézzelfogható ellenállás”, amelyet azonban a kormány „eltűrt”. Az a körülmény, hogy a kor­mány nem torolta meg az álta­la említett „törvénytelen ak­ciókat”, azt bizonyítja, hogy „az új rendszer stabilizáló­dott”. Ez volt az első olyan kor­mánynyilatkozat, amely elis­merte, hogy a görög nép nem nézi tétlenül a katonai diktatú­rát. (MTI) Huszonegyedszer - h­uszonegyedszer ülnek össze, ezúttal már hárommst- 1­l­lió szervezett dolgozó képviseletében, nagy hagyo­­mányok örököseként és nem kisebb feladatok gaz­­­­z­dáiként a mai napon a kongresszusi küldöttek. Tulajdonképpen van valami sajátos és furcsa is abban, aho­gyan ezt a kongresszust üdvözöljük, mert önmagunkat kö­szöntjük vele. Az újságíró, aki a sorokat leírja, a gépszedő, aki kiszedi, a gépmester, aki kinyomja, a postás, aki az újsá­got a vasútra viszi és a mozdonyvezető, aki továbbítja, egy­aránt szervezett dolgozó. Aki a szakszervezetekre gondol — még ha ez nem is mindig jut az ember eszébe — a maga ér­dekeire, érdekeinek védelmére, egy olyan közösségre gondol, ahová munkahelyén túl is tartozik. Szakmájának szerveze­te ez, hivatásának hadserege. Bár nem szándékolt, mégis jelképes, hogy ez a kong­resszus alig 48 órával a májusi menet, a hagyományos felvo­­­­nulás után ül össze. Akik az Építők Székházában a szónoki emelvényre lépnek, szavaznak, állást foglalnak, mindazokat képviselik, akik május elsején a nemzetközi munkásszolida­ritást és a békét ünnepelték. Növekvő jogok, növekvő kötelességek — növekvő fele­lősség: így foglalhatók össze a szakszervezetek távlatai a most következő években, és ez arra is utal, hogy a dolgozó mil­liók, a szakszervezetek tagsága érdeklődéssel fordul vezető szervei, választott küldöttei felé. Milyenek lesznek ezek a nö­vekvő jogok és kötelességek? Mennyiben lesz alkalmas a há­rommilliós mozgalom és újonnan választott vezetőgárdája a növekvő felelősség viselésére? Ezek a kérdések foglalkoztat­ják azokat, akik komolyan elgondolkodnak a tennivalók fö­lött. A szakszervezeti jogok növekedése a szocialista demok­rácia fejlesztésének, szélesítésének eszköze. Szakszervezeti ta­gok jogai, valamint a munkások és alkalmazottak jogai közé nyugodt lelkiismerettel tehetünk egyenlőségjelet, mert egy­részt a munkások és alkalmazottak több mint kilenctizede tagja a szakszervezeteknek, másrészt a szakszervezetek hi­vatása minden dolgozó érdekeinek, jogainak képviselete. En­nek a hivatásnak a betöltése, a munka- és életkörülmények javítása minden szakszervezeti tevékenység természetes ré­sze. Bizonyos, hogy az önálló döntési jog szélesedése — a vál­lalati szociális, kulturális, jóléti alapok felhasználásában — megnöveli az érdeklődést a szakszervezetek munkája iránt, de felelősségüket és kötelezettségeiket is erősíti. Hajdú-Bihar több mint százezres szervezett dolgozóját 24 küldött képviseli a kongresszuson. Kívánjuk, hogy a minden üzemi munkást, vállalati dol­gozót, tisztviselőt, pedagógust képviselő kongresszus eredmé­nyesen dolgozzon, és jelentős lépéssel vigye előre az egész dolgozó nép ügyét. (K. Sz.) Budapestre érkezett Klaus osztrák kancellár Fock Jenőnek, a Miniszter­tanács elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár és felesége. A kancellárt magyarországi látogatására elkísérte dr. Lu­­jo Toncic-Sorini külügymi­niszter, dr. Heinrich Haymerle nagykövet, a külügyminiszté­rium főosztályvezetője, dr. Franz Menzik, a kancellári hi­vatal sajtófőnöke, dr. Franz Karasek követ, az oktatásügyi minisztérium főosztályveze­tője, dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete és­ felesége, akik a magyar határállomáson csat­lakoztak a küldöttséghez. Na­g­­ri­t­a­n­n­ia a Közös Piac mellett dönt Az angol kormány kedden háromórás minisztertanácsot tartott, s ezen úgy döntött, hogy Nagy-Britannia kérni fogja felvételét a Közös Piac tagállamai közé. Wilson miniszterelnök a döntést délután jelentette be az alsóházban. (MTI) Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése Kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében az 1967. évi közgyűléssel meg­kezdődött a négynapos akadé­miai nagygyűlés. A közgyűlésen megjelent dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a kormány elnökhelyet­tese is. A közgyűlést Rusznyák Ist­ván, az Akadémia elnöke nyi­totta meg. Ezután Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára terjesz­tette elő az elnökség beszámo­lóját. — Áttekintve az utóbbi években akadémiánk keretei között végbement tevékeny­séget, összefoglalóan megál­lapíthatjuk, hogy a maga esz­közeivel hatékonyan támogat­ta népünknek a szocializmus megvalósítására irányuló erő­feszítéseit. Hozzájárult a mű­szaki fejlődés előkészítéséhez, elősegítette korszerű új tech­nológiák bevezetését, a meg­levők továbbfejlesztését. Ezen túlmenően tovább mélyítette és szélesítette a tudomány és az­ alapkutatás közvetlen kap­csolatait a gyakorlattal. En­nek eredményeként sok szaba­dalmat is kaptak akadémiai kutatóhelyek munkatársai. Ezután dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a kormány el­nökhelyettese a Központi Bi­zottság és a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány nevében üdvözölte a közgyű­lést. Az Akadémia közgyűlésének nyilvános része az akadémiai aranyérem és az akadémiai dí­jak átadásával végződött. Az elnökség az idei akadé­miai aranyérmet Ligeti Lajos­nak, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének ado­mányozta. Ezután Rusznyák István el­nök kiosztotta az 1967. évi aka­démiai díjakat. Az akadémiai díj 12 000 forintos I. fokozatát kapta többek között Szabi István nyugalmazott egyetemi tanár, a történettudományok doktora. (MTI).

Next