Hajdú-Bihari Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
XXV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Fokozódó aktivitás a népfrontválasztási gyűléseken Ülést tartott a megyei népfrontelnökség Szerdán délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az ülésen, amelyen dr. Murányi Klára alelnök elnökölt, Ónosi László, a bizottság titkára számolt be a népfrontválasztási gyűlések eddigi tapasztalatairól és a küldöttgyűlés előkészítésének helyzetéről. A hét első napjaiban is nagy érdeklődés mellett folytak a megyében a nagygyűlések, amelyeken a népfrontbizottságokat választják újjá. A számok arról tanúskodnak, hogy egyre többen tartják fontosnak a községekben, hogy részt vegyenek a gyűlésen, és számos közérdekű problémát is felvetnek. Több helyen kultúrműsorral, filmvetítéssel is szórakoztatják a gyűlés után a részvevőket.A bihardancsházi nagygyűlésen jelen volt a járás országgyűlési képviselője, dr. Schnitzler József és Somogyi Lajos, a járási népfrontbizottság elnöke is. A részvevők a községi bizottság elnökévé Szabó Lajost, titkárává Perde Lajost választották. Nagyrábén megjelent a gyűlésen Szegedi Nándor, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, valamint dr. Matuz Károly, a megyei népfrontelnökség tagja. Elnöknek Patai Józsefet, titkárnak Takács Józsefet választották. Berettyószentmártonban, ahol a gyűlésen részt vett Bondár Ferenc, a járási népfrontelnökség tagja, a községi bizottság elnökévé Nagy Vincét, titkárává Katona Lászlót választották. A polgári járás községeiben, tanyai településein is igen nagy érdeklődés mutatkozik a népfrontválasztások iránt. Ezt bizonyítja, hogy Újszentmargitán kétszáznál többen voltak jelen a nagygyűlésen, amelyen részt vett Bácskai István, a járási vb-elnökhelyettese, és Elekszai András, a járási népfrontbizottság tagja is. Elnöknek Kosina Józsefet, titkárnak Thurzó Györgynét választották. A terület lakosságához viszonyítva ugyancsak igen sokan,mintegy százan vettek részt a folyási népfrontbizottság választásán. A folyásiak elnöknek Hajdú Józsefet, titkárnak Képes Józsefet választották. Debrecenben két körzeti bizottságot választottak újjá az elmúlt napokban. A Nagy Sándor telepen, megtartott gyűlésen részt vett dr. Szilágyi Gábor, a városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, valamint Kovács Imre, a városi népfrontbizottság titkára is. A körzeti bizottság elnöke Cseh Imre, titkára Hajtó Miklósné lett. Mézeshegyen a választási gyűlésen 135 részvevő volt. Megjelent Halász Gyula országgyűlési képviselő, Czinege Albert, a városi pártbizottság osztályvezetője, Hüse Péter, az I. kerületi tanács vb-elnöke és dr. Sajó Sándor, a kerületi népfrontbizottság elnöke is. A tanyai körzet népfrontbizottsága elnökének Csegezi Bélát, titkárának Havrilla Jánost választották. Megtartották az első hajdúvárosban is a népfrontbizottságot újjáválasztó nagygyűlést. Hajdúnánáson négyszázan vettek részt a gyűlésen, amelyen jelen volt Sebő Simon, a városi pártbizottság titkára, Varga Sándor országgyűlési képviselő, Fazekas Sándorné, a megyei pártbizottság és a megyei népfrontelnökség tagja, valamint Tokaji László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A városi bizottság elnökévé Batta Lajost, titkárává Fülöp Lajost választották. A nagygyűlés után filmvetítés volt. A csökmői nagygyűlésen kétszázötvenen vettek részt, s jelen volt L. Kiss Géza, a Berettyóújfalui Járási Pártbizottság titkára. A községi bizottság elnöke Horváth Gyula, titkára Tóth P. Sándor lett. Kábán mintegy kétszáz fő részvételével választották meg a községi népfrontbizottságot. Megjelent a gyűlésen Nyilas Viktor, a Püspökladányi Járási Pártbizottság titkára és Nemes István, a járási népfrontbizottság titkára is. A bizottság elnökévé Kiss Gábort, titkárává Juhász Zoltánt választották. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a konyári Sóstón is, ahol mintegy százan vettek részt a nagygyűlésen. Jelen volt Nagy József, a megyei pártbizottság tagja, dr. Cseh István, a járási népfrontbizottság elnöke is. A bizottság elnökévé Aranyi Andrást, titkárává Bodnár Sándornét választották. A termelőszövetkezetek csatlakozása a versenyhez A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére versenyt kezdeményezett a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet. Versenyfelhívásukban — melyhez csatlakozásra szólították fel a megye valamennyi szövetkezeti gazdaságát — elsősorban arra tettek vállalást, hogy ebben az évben az elmúlt évihez képest újból jelentős mértékben emelik a terméseredményeket, csökkentik a költségeket, tehát még eredményesebb gazdálkodást folytatnak. Azóta számos termelőszövetkezeti gazdaság pártszervezetében beszélték meg a versenyfelhívást, és ennek alapján tették meg felajánlásukat. Többek között megtárgyalták a hajdúszováti kezdeményezést a tépei Aranykalász Termelőszövetkezetben is,ahol úgy döntöttek: elfogadják a feltételeket, csatlakoznak a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának tiszteletére indított szocialista versenyhez, és adottságukat, lehetőségüket figyelembe véve teljesítik a versenyfeltételeket. Baromfihizlalás os módszert dolgoztak ki a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet szakemberei a szárnyasok tartására: ablaktalan sötét ólakat építenek, amelyekben különféle szellőztető-, fűtő- és világítóberendezésekkel az állatoknak optimális klímát tudnak biztosítani. Napi 16 órán át teljes sötétségben van a baromfisereg, így kevesebbet mozognak, többet pihennek , jobb a takarmányértékesítésük, magyarán, gyorsabban híznak. Költségvetésről, önállóságról, tervekről Ma, csütörtökön tartja ez évben első ülését a Hajdú-Bihar megyei Tanács. Mint ezekben a hetekben a legtöbb helyen, a megyei tanács ülésének napirendjén is az 1968-as esztendő költségvetése és a fejlesztési terv szerepel. Dr. Ambrus Istvánt, a megyei tanács vb-elnökét kerestük fel, hogy megkérdezzük, hogyan mutatkozik meg a költségvetés tervezésében a tanácsok nagyobb önállósága. —■„ Az új mechanizmusban jogszabályok biztosítják a nagyobb önállóságot, és számos törekvés arra irányul, hogy minél kisebbre csökkentsük a bürokráciát. Lényeges változás, hogy a minisztériumok csak javaslatokat tesznek, az egyes szakosztályok feladatait a végrehajtó bizottság határozza meg. — Hogyan jelentkezik ez az önállóság a költségvetés készítésénél? — Nincs megkötve a tanács keze. Csupán néhány mutatót kapunk, s a költségvetést és a terveket a megye sajátosságainak figyelembevételével magunk készítjük. Természetesen a nagyobb önállóság ebben az évben még nem jelenti azt, hogy nagyobb összegek is állnak rendelkezésünkre, mint az előző esztendőben. Takarékosságra törekszünk, minden forintot háromszor megnézünk, mielőtt kiadjuk, de megalapozottan bízunk benne, hogy ha terveink beválnak, most is teljesítjük azt, amit a ciklusprogramban erre az évre megszabtunk, s a jövőben nagyobb lépésekkel is mehetünk előre. Az önállóság elve az alsóbb szintű tanácsokra is vonatkozik? — Természetesen. A járási, városi és községi tanácsok éppenúgy maguk dolgozzák ki fejlesztési, beruházási terveiket, mint a megyei. Ez azt is jelenti, hogy a tanácsok szabadabban kezdhetnek vállalkozásokba. Nem köti őket az sem, mint korábban, hogy a december 31-ig el nem költött öszszegeket elveszítik, ezután a következő évben is felhasználhatják. Belátásuk szerint gazdálkodhatnak. — Felkészültek-e kellőképpen a tanácsok erre a feladatra, tudnak-e élni az önállósággal? — Véleményem szerint igen. Nemcsak azért, mert a tanácsi vezetők tanfolyamokon vettek részt, hiszen a mi munkánkban alig van két egyforma eset; ezt nem lehet csak tanfolyamon megtanítani. A fő összefüggésekkel mindenki tisztában van, aki illetékes. Ezen túlmenően egyelőre az a követelmény i s ez a tanácsapparátusra vonatkozik —, hogy mindenki a saját szakterületén legyen biztos a dolgában, értsen hozzá, tudjon önállóan intézkedni, határozni. — Nagymértékben megnövekedik a választott testület felelőssége is. A tanácstagok tudnak vajon véleményt alkotni olyan kérdésekben, mint a költségvetés, fejlesztési tervek? — A jogszabály, amelyik az önállóságot biztosítja, felnőtt, szocialista típusú embereknek tekinti az embereket, szerintem így is van. Mindenki eszével, közös tudásával fogjuk építeni a szocializmust. A tanácstagok eddig is nagy érdeklődéssel foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, most konkrétabbá válik a felelősségük is, nagyobb gonddal, figyelemmel számítgatnak, s az a tapasztalat, hogy mindenki töri a fejét, hogyan lehetne a rendelkezésre, álló összegeket a legjobban, legésszerűbben felhasználni. Természetesen könnyebb lesz a tervezés a következő évben, ha már ismerjük 1968 tapasztalatait. — Valóban, minden tervnek az alapját az előző évi eredmények adják. Ha most a tanács 1967-es terveit nézzük át, mit mondhatunk? — A 67-es tervet alapjában véve teljesítettük. A mezőgazdaság területén a terméseredményekben kellemes meglepetéseket is hozott ez az év. Van alapunk rá, hogy optimisták legyünk — fejezte be nyilatkozatát dr. Ambrus István. Nagy Zsuzsa CSERÉPKÉSZÍTÉS A hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet tagjai 1350 hold természetes vízen folytatnak halászatot, ezenkívül 300 holdas halastavuk is van. A halászat mellett az utóbbi esztendőben egyre nagyobb bevételhez jut a szövetkezet a különböző melléküzemági tevékenységből is. Van a szövetkezetnek kútfúró brigádja, gombüzeme, sőt cserépkészítő műhelye is. Ebben az évben a dísztárgyak mellett már mintegy egymillió virágcserepet készítenek. Képünkön, formázókorongon készítik az úgynevezett padlóvázát, amely különösen az utóbbi időben egyre divatosabb lesz a lakásokban Ülést tartott a Debreceni Járási Pártbizottság A Debreceni Járási Pártbizottság szerdán délelőtt ülést tartott. Első napirendi pontként megvitatták a pártbizottság, az üzemi, községi pártbizottságok és pártszervezetek 1968. évi gazdaságpolitikai feladatairól szóló előterjesztést, amelynek előadója Gáspár Mihály, a járási pártbizottság titkára volt. Megvitatta a pártbizottság az 1967. évi munkájáról szóló jelentést, valamint az 1968. évi munkatervét. Előadó Czipa Mihály, a pártbizottság titkára volt. A járási pártbizottság ülésén megjelent és a vitában felszólalt Gál István, a megyei pártbizottság titkára is. Elektronikus gyorstáblázó A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat debreceni üzeme nemcsak megyénk területéről, hanem a szomszédos Szabolcs-Szatmár és Borsod megyékből is vállal munkát. A három megyéből jelenleg 20 vállalat, üzem munkáját segítik korszerű gépeikkel, amelyekkel gyorsabban és egyszerűbben végzik az anyagkönyvelést, bérstatisztikai munkákat és kalkulációkat. A debreceni üzem jelenleg havonta 300 000 alaptétel feldolgozását végzi el. A napokban megérkezett az üzembe a legkorszerűbb gép, amely Debrecenben üzemel. A francia elektronikus gyorstáblázó gép szerelése megkezdődött, s a tervek szerint február közepén már működik ez a berendezés, amely különböző műszaki és számítási feladatok megoldására is alkalmas, további igényeket elégít majd ki.