Hajdú-Bihari Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1968-08-01 / 179. szám
Hármas karambol Debrecenben Szerdán reggel 9 óra előtt hármas karambol történt Debrecenben, a Vörös Hadsereg útja és a Kossuth utca kereszteződésében. A Széchenyi utca irányából a Kossuth utcába igyekezett CP 96-51 rendszámú Moszkvics gépkocsijával Varga István jászboldogházi, Vasutas utca 18. szám alatti lakos. A síneken átérve nem adott elsőbbséget az állomás felől érkező CG 64-24 rendszámú személygépkocsinak, és összeütköztek. Varga kocsiját balra kapva nekivágódott a Kossuth utca felől érkező CT 12-55 rendszámú Trabant gépkocsinak. Ekkor a Moszkvics vezetője balra ránta fi a kormányt, és a gyalogátkelőhelyen elütötte T. E. 13 éves leányt, majd kidöntötte a Ruházati Bolt előtti jelzőtáblát, s a járdán elütötte M. I.-nét. A két sérültet a mentők elszállították. A sérüléseken kívül mindhárom kocsiban anyagi károk is keletkeztek. A rendőrség a hármas karambol ügyében megindította a vizsgálatot. Ez a komoly közlekedési baleset is figyelmeztet, hogy a Széchenyi utca, a Kossuth utca és a Vörös Hadsereg útja kereszteződése igen veszélyes mind a járművek, mind a gyalogosok számára. Az úttorkolatoknál és az útkereszteződésben — különösen itt — igen nagy figyelem, körültekintés, óvatosság szükséges ahhoz, hogy elkerüljék a baleseteket. A veszélyhelyzet következtében a forgalom lelassul, különösen csúcsforgalomban, a járművek az úttorkolatokban összetorlódnak, várakoznak, igen sok esetben megindulnak, majd a felbukkanó keresztező járművek előtt ismét megállnak, a legtöbbször a gyalogátkelőhelyen. Ezt különösen a teherautók és pótkocsis gépjárművek vezetői követik el. Az útkereszteződésben nehézkes az áthaladás, ugyanis a betorkolló utcákból érkező járművek vezetőinek igen sokfelé kell fordítani a figyelmet. Osztályozóvonalak, záróvonal, zebra, több jelzőtábla, kettős villamosvágány és a keresztező forgalom is megosztja a figyelmet, s ezek által nő a baleseti veszély. A szerda reggeli baleset és az eddigi tapasztalatok sürgetővé teszik, hogy ebben a balesetveszélyes kereszteződésben mielőbb megoldják a forgalom irányítását. Az élet követeli, hogy ebben az útkereszteződésben rendőr vagy forgalomirányító jelzőberendezés irányítsa a forgalmat. Ezzel lényegesen csökkenteni lehet a baleseti veszélyt, s csúcsforgalomban gyorsulna a közlekedés. (fülöp) Válasz a Napló cikkére NEM JÓ EGY ÜVEGBŐL SÖRÖZNI A Hajdú-Bihari Napló július 18-i számában „Nem jó egy üvegből sörözni” című cikk kifogásolta, hogy a debreceni Víg mozi büféjében a filmvetítés szünetében kevés a pohár. A cikkre a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalattól a következő válasz érkezett: A cikkben foglaltakat kivizsgáltuk, és intézkedtünk, hogy a debreceni Víg mozi büféjében legyen elegendő mennyiségű papírpohár. A büfében ugyanis van megfelelő mennyiségű üvegpohár, de tekintve, hogy a szünetekben egyszerre jelentkeznek az igények, viszont a poharak mosása nehézségekbe ütközik, célszerűbbnek látjuk a papírpoharakban történő kiszolgálást, ami higiénikusabb, és gyorsítja is a kiszolgálást. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1968. AUGUSZTUS 1. „A vihar” Salzburgban Az ausztriai Salzburgban most folyó ünnepi játékok során bemutatták Shakespeare „A vihar” című színművét. Képünk a premier egy jelenetét mutatja. (Rádiótelefotó AP-CP) Közgazdászok a mezőgazdaságban Aligha kell külön is bizonyítani, hiszen sokéves tapasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait, és hagyja el a felső- és középfokú tanintézetek falait. A szocialista átszervezés óta megduplázódott a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mezőgazdasági szakembereknek alig több mint egyharmada dolgozik. A termelőszövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű — egyetemről vagy főiskoláról kikerült — szakembert. Emellett szinte mindenütt kevés a szakember az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, nincs elég építőipari mérnök, tartósító-, ipari- és növényvédelmi mérnök és nem utolsósorban, közgazdász. A „hiánylista” tehát hosszú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szüksége lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy, a mezőgazdasági üzemekben — elsősorban a tsz-ekben — még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között, amikor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségeinek kiszélesítése, a szakemberek hatáskörének megnövekedése. Mindezt követi az információáramlás bősége a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Úgy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges információk rendelkezésre állnak, a szakmai vezetés pedig a termelésszervezés gondjainak nagy részét leveszi a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megváltozik, és ezzel együtt a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, hogy — felhasználva a belső tartalékokat, illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehetőségét — a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztani azt, amelyik az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazdasági elemző munka előzi meg, amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat, és felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A tsz-ekben eddig is végeztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban általában rövid távra szóltak, és kevés kivételtől eltekintve — csak résztapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazdaságvezetés időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfeltételekről és egyéb, a gazdaságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitelfelvétel vagy változtatás a termelési szerkezetben — alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan döntés komoly károkat okozhat a szövetkezeteknek. Ezt a rendkívül széleskörű és mélyreható közgazdasági elemzőmunkát nyilvánvalóan nem lehet felelősségteljesen fél kézzel végezni. Olyan szakemberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jellegű munka a feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgazdászokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általában a szakemberek beállításával szemben. Ennek is mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan a közgazdasági munka közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodása érdekében. Dankovits László Londoni miniatűrök Ha az ember külföldre utazik, elsősorban az érdekes és számára furcsa dolgokra figyel fel. Néhány ilyen tipikus albioni érdekességről szeretnék beszámolni. Thank you. Levelezőlapokat vásárolok.. Csúcsforgalom. Az üzletben sokan vásárolnak. A pultok mögött alig látni eladót, önkiszolgáló rendszer. Mindenki turkál az áruban, és ami megfelel, odaviszi az eladóhoz. — Thank you — mondja a kiszolgáló, nyugtázva a kívánságot. — Thank you — mondja kísérőm a kiszolgálás kedvességéért. — Thank you — újra megköszöni, és átveszi az árut. — Parancsol még? — kérdi az eladó. — Thank you — ez a köszönés most már azt jelenti, hogy mást nem kérünk. Fizetünk. — Thank you — az eladó visszaad. — Thank you — újra megköszönjük a visszakapott pénzt, és indulunk kifelé. — Thank you — biccent fejével a kiszolgáló, megköszönve, hogy nála vásároltunk. Szatyor helyett. Ha már a vásárlásnál tartunk, hadd mondjam el, hogy a háziasszonyok kis kétkerekű kocsit húzva járnak üzletről üzletre. Nagyon praktikus. Sohasem láttam dagadó szatyrokat cipelő embereket. Vannak, akik gyermekkocsival — amelyek inkább emeletes buszokhoz hasonlítanak — vásárolnak. Alul a csecsemő alszik, fölötte üldögél a kéthárom éves kicsi, odaszíjazva és ügyesen hozzászerkesztve a bevásárlókosár. *** Bukósisak. Gépkocsi van bőven, motorkerékpár, robogó viszont kevés. Bukósisak nélkül nemigen vezet senki, pedig nem kötelező. A szenvedélyes motoros ■fiúk udvarolni is két keréken járnak. Amikor aztán a kislány már bukósisakot is kap partnerétől, ez csöndes eljegyzést jelent. *** Trafalgar Square. Két érdekessége van: a galambok és a „hontalanok”. A sok száz madár nem éppen kellemes illatot áraszt, de nincs olyan külföldi, aki néhány fillérért ne vásárolna madáreledelt és a karjára, fejére szállt galambokkal ne készíttessen fényképet magáról. Tömeg mindig van, nem tudni, az ember vagy a galamb-e a több. A hontalanoknak két csoportja van: a Rockok és a Moodsok. A különbség csupán annyi közöttük, hogy a Moodsoknak robogójuk van, és sok száz kivert szegeccsel viselik bőrzakójukat. Egyforma tulajdonságuk: valamennyien váltig érő hajat, szakállt viselnek, határtalanul koszosak és agreszszívek. Unalmukat sokszor úgy vezetik le, hogy a város valamelyik pontján összeverekednek, s mindent törnek, zúznak, ami kezük ügyébe kerül. Ilyenkor csak a rendőrök gumibotjai térítik észre őket. Egyébként „fegyverszünet" idején ott őgyelegnek a téren. A pipa. Van belőle minden trafikban és áruházban. Jellegzetes formája, kiállítása régi hagyományról tanúskodik. Megfigyeltem, kevés angol cigarettázik (talán mert drága), és így legtöbbjének pipa lóg a szájában. Vannak pipagyűjtők. Ezek általában a legutoljára szerzett pipákból szívják a legkülönfélébb, nagy választékban beszerezhető dohányféleségeket. Keménykalap. Szoros tartozéka a pipának. A kettő csak együtt „mutat”. Ezt az angolok is tudják. Keménykalapos angol urat pipa nélkül nem nagyon látni. Ha valaki újat vásárol, és véletlenül nem talál megfelelő méretet, néhány perc alatt készítenek fejméretére. Chaplin-mintájúak teli. Főleg a a kedvesönkiszolgáló jelzőlámpa. Olyan útkereszteződéseknél található, ahol gyér a gyalogosforgalom és nagy a gépkocsiké. A másik oldalra igyekvő gyalogos megnyom egy gombot a felállított automatán, és ha nem is azonnal, de néhány másodpercen belül zöldet mutat. Egyébként, ha a gyalogos átmegy a zebrán, kalapemeléssel köszöni meg a járművezetők előzékenységét. A rend őrei. Az angoloknál általában kétméteresek. Ezenkívül határtalanul nyugodtak. Ha két gépkocsi összeütközik, megvárják, amíg esetleg kiegyeznek, s csak szükség esetén lépnek közbe. A tilosban parkírozó gépkocsit kinyitják (minden gépkocsihoz van kulcsuk), és jó néhány kilométerre elviszik, hadd keresse figyelmetlen tulajdonosa. Ez a büntetés. *** Emléktárgy. A legérdekesebb a köd, amely originál csomagolásban kapható. Zárt fémdobozban árulják néhány shillingért. Felbontva füstszerű, de a szemnek nem bántó „köd” tódul ki belőle. Három-négy szobára való „eredeti" angol ködöt áraszt. Kiss Béla A kurszki mágneses anomália jövője Közép-Oroszországban, a kurszki mágneses anomália körzetében 2000-ben 167 millió tonna vasércet fognak kitermelni, többet, mint amennyi a múlt évben a Szovjetunió egész vasérctermelése volt. Ezt irányozza elő a mágneses anomália távlati fejlesztési terve. Az Ausztriánál kétszerte nagyobb területű kurszki mágneses anomália bolygónk leggazdagabb vasérclelőhelye. A geológusok kiszámították, hogy vasérckészlete háromszorosan meghaladja a világ összes többi lelőhelyeiét. Készleteiből több nemzedéken át el lehetne látni az egész világ kohászatát. Egyelőre azonban csak két telepet tártak fel itt (további három feltárását megkezdték), s ezek évi termelése 15 millió tonna. A jakovlevszki telep készlete 10,2 milliárd tonna (az érc itt 61—64 százalék vasat tartalmaz). A kitermelés 1976-ban el fogja érni a 100 millió tonnát. Az anomália területén a vasé'-'' kívül bauxitot, dolomitot, nik aranyat, platinát, kőszenet, tőze gipszet, palát, finom homokot is találtak.