Hajdú-Bihari Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

Az új igézetében Napjaink legszembetűnőbb jelen­sége: társadalmunk fogékonysága az új iránt. Az új, a jobb, a kor­szerűbb iránt, amiből az egyénnek csakúgy haszna származik, mint a közösségnek. Az eredmény dialekti­kája tehát ebből származik, ebből táplálkozik, jelentősége és lényege így válik mind nagyobb és átfo­góbb méretűvé. A Hajdú-Bihari Napló az elmúlt napokban eléggé részletesen beszá­molt a műszaki napok debreceni eseményeiről. A tudósításokban per­sze elsősorban csak a tények kaptak helyet, de a tények és a sorok mö­gött valahol az előbb megfogalma­zott gondolat kapott igazán rangot. Igen, a műszaki napok az új iránti érzékenység lényeges szempontjai­ra figyelmeztettek. Arra, hogy a mi termelésünk egyik igen lényeges alapja — vagy így még pontosabb: tartaléka — az emberek érdeklődé­se, új iránti fogékonysága. Persze — műszaki napokról lévén szó — természetes, hogy ott a tár­gyi és ténybeli rendezvények mesz­­szemenően magukon hordták tudo­mányos életünk pregnáns eredmé­nyeit. Ez is volt a célja, ez is volt a jellege. Az tehát, hogy technikai és műszaki halállásunk korszerű­­ és európai színvonalát bizonyítsa. Az eseménysorozat, hogy úgy mond­juk, ezt a küldetését teljesítette is. De ezen a tartalmi igazoláson túl volt egy eszmei mondanivalója is: az, hogy az alkotói értelem épp az eredmények láttán és hasznán nyer mind nagyobb inspirációt a még jobbra, még korszerűbbre való tö­rekvés akarására. És itt már elérkeztünk korunk egyik nagyon lényeges társadalmi mozgalmához: az újítómozgalom­hoz. Üzemek, gyárak, tudományos intézetek, termelőüzemek szinte egymást előzve és ösztönözve ku­tatják és keresik a korszerű „kife­jezési mód” lehetőségét. Az egyes ember csakúgy, mint a kollektívák latba vetik szellemi energiájukat, és meglepő eredményeket produ­kálnak. Igen, meglepő eredménye­ket, s ezek mögött — és ez a leg­fontosabb — legtöbbször a közös­ség, a társadalom iránt érzett fele­lősség a meghatározó. Társul ter­mészetesen ehhez az egyéni érde­keltség is, dehát ebben nincs sem­mi különös, a megfelelő szinkron nem mond ellent a végeredmény­nek. Persze épp e kérdés megfogalma­zásánál nem szabad egyoldalúságba esnünk. Az újítómozgalom — még ha óriási méretű is — nemegyszer éppen a meg nem értés, a gáncsos­­kodások miatt apad és halványul el. Közismert példák vannak erre is, de talán ezért — vagy éppen ennek ellenére — kell még inkább pártfogolnunk dolgozóink szellemi akaratát. Képletesen szólva: az ér­dekeltek s az illetékes kötelessége, hogy állandóan tréningben tartsák ezt a társadalmi energiát, arról nem is beszélve, hogy az eredmény­ből egyaránt részesülünk. Az új segítésében, gyámolításában nekünk — az újságnak is — meg­van a feladatunk. Nemcsak azáltal, hogy propagáljuk az eredményeket, hanem azáltal is, hogy az eredmé­nyek ismertetésével, felhasználásá­val új és új lendületet adjunk. S ehhez a munkához mindjárt hadd adjunk egy jó tanácsot Jevtusenko szovjet költő versét idézve: „Nagy­­gyá nem lenni — gyalázat. — Mind naggyá legyetek!” Társadalmunkban megvan az erő is, az igény is, hogy ezen küldeté­sünket betölthesse mindannyiunk­kal. Tapasztalatcsere Jugoszláviában A Debrecen és Környéke Területi Tsz Szövetség közreműködésével 28 termelőszövetkezeti elnök és más ve­zető szakember járt egyhetes tanul­mányúton Jugoszláviában. Voltak Újvidéken, Eszéken, s meglátogat­ták a csaknem 50 000 holdas beljes állami mezőgazdasági nagyüzemet. A szövetkezeti vezetők tanulmá­nyozták az üzemszervezést, érdek­lődtek egyes termékeik önköltsége iránt, s kinn a földeken tekintették meg az őszi kapások, elsősorban a cukorrépa gépi betakarítását. A be­takarításnál igen hasznos tapaszta­latokat szereztek a jugoszláv nagy­üzemekben a szövetkezeti vezetők. Nemsokára a bihari területi szö­vetség szervezésében a tagszövetke­zetekből 45 főnyi küldöttség indul ugyancsak Jugoszláviába egyhetes tanulmányútra. XXV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. SZEPTEMBER 17., KEDD Mai számunkban: 100 éves múltját ünnepli... (3. old.) Eredményes munkáról... Olvasóink írják (4. old.) Félreismernek (3. old.) Sport (7. old.) Megkezdődött az őszi búza vetése Törik a tengerit, szedik a répát Az utóbbi napokban egyre több a munka a határban. Ezekben a hónapokban — szeptemberben, ok­tóberben — több tízezer hold ter­mését kell betakarítani a megye ter­melőszövetkezeteiben, de ugyanak­kor el kell végezni közel 200 000 hold őszi vetést, és fel kell szánta­ni a talajt a tavaszi vetések alá is. Hogy mennyi munka vár ezekben a hetekben a szövetkezeti gazdaságok tagjaira, azt egyetlen egy számmal is jól lehet érzékeltetni. A különbö­ző növények terméseiből szerény számítások szerint is több mint százezer vagonnal kell felásni, le­törni, betakarítani és beszállítani a raktárakba, tárolóhelyekre, vasút­állomásokra. Hajdú-Bihar megye termelőszö­vetkezeteiben a családtagokkal, be­­segítőkkel együtt a felmérések sze­rint mintegy 90—100 000 ember dolgozik most. A cukorrépa ásását, szedését és szállítását néhány közös gazdaságban már szeptember első napjaiban megkezdték, és azóta egy­re több gazdaság fog hozzá ennek a növénynek a betakarításához. Be­értek a korai fajta kukoricák is, s ezeknek a törése szintén megkezdő­dött. De folyik a burgonya szedése és válogatása, a dohány törése és fűtése is. Ez az esztendő újból jó példáját szolgáltatta annak: ha idejében, jól elkészített talajba kerül az őszi ko­­szosok magja, akkor jelentős ter­méstöbbletet lehet elérni még ak­kor is, ha az időjárás nem a leg­kedvezőbb. A hosszú, száraz hóna­pok után az utóbbi hetekben jelen­tősnek mondható csapadék hullott le Hajdú-Bihar megye földjeire. És ez lehetővé tette nemcsak a talaj­­munka meggyorsítását, hanem azt is: olcsóbban, jobb magágyat tud­janak készíteni, biztonságosabb a magoknak a kelése. A rozs vetését — a homoki területeken gazdálko­dó szövetkezetekben — már augusztus végén megkezdték. Szep­tember elején számos gazdaság­ban láttak hozzá az őszi árpa veté­séhez, és a napokban érkezett a hír: megkezdte a megyében néhány gazdaság az őszi búza vetését. A becslések szerint eddig mintegy 25—30 000 hold rozsot, őszi árpát, takarmánynövényeket és búzát ve­tettek el a szövetkezetek. Minden remény megvan tehát arra — ha az időjárás egy kicsit is kedvez —, hogy ebben az évben is október vé­ge felé el lesz vetve az összes őszi kalászos. Tanévnyitó a tanítóképzőben és a zeneművészeti főiskolán Ünnepélyes tanévnyitót tartottak szeptember 16-án, hétfőn délelőtt Debrecen két felsőoktatási intéz­ményében, a Tanítóképző Intézet­ben és a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola zene- és énektanár­képző szakának debreceni tagoza­tán. A tanítóképző tanévnyitóján Sü­tő Sándor igazgató üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepségen részt vett Kiss Imre, a Hajdú-Bihar Me­gyei Tanács vb-elnökhelyettese, Czinege Albert, a Debrecen Városi Pártbizottság osztályvezetője, Ko­roknái Berta, a Debrecen Városi Tanács V. B. művelődésügyi osz­tályának vezetője, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, Kovács Imre, a Hazafias Népfront debreceni városi bizottságának titkára, Stre­­belovszky Lajos, a Pedagógus Szak­­szervezet megyei és Bazsa Ernő, a Pedagógus Szakszervezet debreceni városi bizottságának titkára. Ünnepi beszédet É. Kiss Sándor igazgatóhelyettes mondott, aki töb­bek között hangsúlyozta annak je­lentőségét, hogy államunk kedvező feltételeket teremt a fiatalság ta­nulmányainak folytatásához, ugyanakkor felhívta a tanulóifjú­ság figyelmét közösségi életének öntevékeny megszervezésére. A to­vábbiakban búcsút vett az intézet nyugállományba vonuló tanáraitól. Dr. Kiss Tihamér, dr. Bujdosó Er­nő, Félegyházi László, Rimóczy Jó­zsef és dr. Krisch Gábor ebben a tanévben már nem vesz részt az in­tézet oktató-nevelő munkájában. Az ünnepi beszéd befejezése után került sor az elsőévesek esküté­telére és beiktatására, majd dr. Nagy Gábor, a Tanítóképző Intézet pártalapszervezetének titkára mon­dott üdvözlő beszédet. Ünnepélyes pillanatai voltak a tanévnyitónak, amikor 35 arany- és 18 gyémántdiplomát adott át Stre­­belovszky Lajos az ötven és hat­van évvel ezelőtt diplomát szerzett pedagógusoknak, akik nevében Bá­lint Mihály mondott köszönetet. Az ünnepség a népköztársasági ösztön­díjban részesülő hallgatók névso­rának ismertetése után, az Inter­­nacionálé hangjaival ért véget. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző szakának debreceni tagozata tan­évnyitó ünnepségén megjelent Ba­sa Imre, a Debrecen Városi Párt­­bizottság titkára, Kiss Imre, a Haj­dú-Bihar Megyei Tanács vb-elnök­­helyettese, Ördög László, a Debre­cen Városi Tanács vb-elnökhelyet­­tese, Takács Lászlóné, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola fő­igazgató-helyettese, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei és Ko­vács Imre, a Hazafias Népfront Debrecen városi bizottságának tit­kára, dr. Váci Lajos, egyetemi ta­nár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, dr. Fe­hér András, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem dékánja, dr. Hel­­meczy Balázs, az Agrártudományi Főiskola rektorhelyettese, dr. Ku­­rucz Albert, a Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese és Gyarmati Kál­mán, a Megyei Művelődési Ház igazgatója. Gulyás György, a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának igazgatója ünnepi beszédében átte­kintést adott az iskola egyéves múltjáról, eredményeiről, elemezte az iskola mai helyzetét, és megha­tározta azokat a célokat és fel­adatokat, amelyek az új tanévben az iskola tanárai és valamennyi hallgatója előtt állnak. Hangsú­lyozta, hogy a hallgatóknak korunk teljes műveltségének elsajátítására kell képessé tenni magukat. Ezt követően az elsőévesek es­kütétele és beiktatása következett, majd a hallgatók rövid műsorával zárult a tanévnyitó ünnepség. Elsőévesek eskütétele a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tago­zatán (Fotó: Süli Andor) özv. Budaházi Jenőné pedagógus át­veszi a gyémántdiplomát a Tanítóképző Intézet tanévnyitó ünnepségén Műszaki napok Debrecen vízellátásának Hétfőn, szeptember 16-án tovább folytatódott a debreceni műszaki napok érdeklődéssel kísért rendez­vénysorozata. A második hét első napján négy érdekes előadást tar­tottak az MTESZ aktivistái, illetve meghívott előadói. Ezek közül há­rom speciális részterületeket érin­tett, ennek ellenére sok szakember és érdeklődő kísérte figyelemmel az előadást és a hozzászólásokat. A Debreceni Dohánygyárban a meghívott előadó helyett Héjas Fe­renc, a gyár főmérnöke tartott elő­adást „A dohányipar fejlesztési perspektívái Hajdú-Bihar megyé­ben” címmel. Az előadó röviden is­mertette a dohányipar 100 éves múltját s Hajdú-Bihar megye sze-­­repét ebben a múltban, majd a je­lenről és a jövőről beszélt. A Deb­receni Dohánygyár az elmúlt évek­ben nagy fejlődésen ment át, bő­vült és korszerűsödött, s ennek megfelelően veszi ki részét az or­szág dohányiparának feladataiból mint a cigaretta-tömeggyártás nagy bázisa. A fejlődés azonban nem áll meg a megyében sem: az igények­nek, a feladatoknak megfelelően korszerűsödik majd tovább a do­hányfeldolgozás, de a dohányter­mesztés is. Az előadást több hozzá­szólás követte. A Technika Házában délelőtt ke­rült sor „Az üzemi világítástechni­ka és a színdinamika kapcsolata, a városkép és a fényarchitektúra” cí­mű előadásra, melyet dr. Sziráki Zoltán, az ÉVM Középülettervező Vállalat osztályvezetője tartott nagy érdeklődés mellett, fil­mekkel illusztrálva. Ezt a Geodé­ziai és Kartográfiai Egyesület elő­adása követte: „Rétegvízhasználat­tal kapcsolatos szintváltozások vizs­gálata Debrecen területén geodéziai módszerekkel” címmel, majd ,.A reprezentatív mintavétel alapján történő minőségvizsgálat szerepe a konzerviparban” címmel hangzott el előadás. A keddi program is tartalmasnak ígérkezik. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon 14 órakor kezdődik a „Debrecen vízellátásának megol­dása, mint a város komplex fejlesz­tésének alapja” című előadás s ugyanebben az időben a Technika Házában Hajdú-Bihar megye sütő­iparának területi fejlesztési koncep­ciójáról lesz szó, s ezt 15 órai kez­dettel a MTESZ helyi szervezete ipargazdasági bizottságának rende­zésében követi a „Hajdú-Bihar me­gyei vállalatok jelenlegi helyzete az új gazdasági me­h­anizmusban és a további fejlődés útja” című elő­adás. Húszéves a barcsi Vörös Csillag Tsz Megalakulásának 20. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepi köz­gyűlést tartott a barcsi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet. A jubileu­mi ünnepségen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a nagyhírű tsz alapító tagja és egy­kori elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács elnöke, dr. Nagy Sándor, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának fő­titkára, Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. Az ünnepségen felszólalt Loson­czi Pál. Tolmácsolta a pártnak és a kormánynak s külön Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának személyes üd­vözletét, és további sikert kívánt a Vörös Csillag tagságának. Ezután Dobi István átadta az Országos Szö­vetkezeti Tanács üdvözletét. Ezt követően Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és dr. Soós Gá­bor, a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter helyettese kitünteté­seket adott át. (MTI) Megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő barcsi Vörös Csillag Tsz-be látoga­tott vasárnap Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a tsz egykori alapító tagja és elnöke, valamint Dobi István, az Elnöki Tanács nyugal­mazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Képünkön: Szilonics pusz­tán — a tsz megalakulásának helyén — Birovecz Pálné, a tsz egyik alapító tagja a hőskorról eleveníti fel emlékeit a kedves vendégeknek. (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele)

Next