Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

-------------------------------------------------­ SZOLIDARITÁS Bármennyire is furcsa és különös, jelenkori történelmünk úgy alakítja az életünket, hogy régről ismert sza­vak, fogalmak szivárognak bele s aztán az életünkben azok a régről ismer szavak és fogalmak új hang­zást, új tartalmat, új jelentőséget nyernek. - Szolidaritás - hangzik nap mint nap nyelvünk organizmusában, s már mondanunk sem kell, hogy mit jelent, nem kell magyaráznunk se tartalmát, se magyarra fordított értelmezését. Népünk egyértelműen tudja és érti a jelentését. Tudja, hogy a szó értelmi anyaga mögött mi rejtőzik, érti, hogy a szó hangzásában milyen fények és árnyékok sűrűsödnek. A Napló keddi száma beszámolt már a vietnami szolidaritási nagy­gyűlésről. A tudósítás hírül adrta, hogy Debrecenben az üzemek, az in­tézmények, a vállalatok dolgozói felemelték tiltakozó szavukat, s va­lami belső és mindig hangzó meg­szállottsággal ők is elmondták: „Ve­led vagyunk, Vietnam". Igen, veled vagyunk, Vietnam - erősítjük fel most újra a fogadalom lényegét s néhány gondolatnyira a tiltakozáson túl szembesítsük csak magunkban a tények makacs és megdöbbentő logi­káját! Vietnamban háború van - hang­zik nap mint nap. Írják az újságok, mondják a rádiók, sugározzák a tv­­képernyők. A korszerű híradástechni­ka, az emberi leleményesség jóvoltá­ból vág szemünkbe a valóság. Rop­pant méretű repülőgép-anyahaj­ókról lökhajtásosok emelkednek a magasba, hatalmas légierődök száguldoznak félelmetes terheikkel, láng, dörrenés, pusztulás árnyékolja be a szemünket. Iszonyatos a látvány, s mennyivel iszonyatosabb lehet a valóság! Az ember azonban szellemiségének meg­felelően értelmileg képes arra is, hogy a vetített képek látványa mögé a borzalom, a rettenet vizualitását is odagondolja. S ilyenkor, amikor a sokfajta benyomás, az ezerféle ese­mény egy gondolattá alakul át, az ember azt mondja: ilyen lehetett Dante Infernója. Ilyen lehetett, de­h­át azt a költői képzelet festette bor­zalmasra. De ezt az infernót emberek csinálják, ezt az infernót nagyon is okos agyú, nagyon is kiemelkedő ké­pességgel rendelkező emberek készí­tik, megfontolt és szinte mértani pontossággal átgondolt tervek sze­rint. Persze ennek a háborúnak a bor­zalmakon, a szenvedéseken, a fájdal­makon túl van egy nagy-nagy tanul­sága. Lehetne azt mondani, hogy helytállás, hazaszeretet, ragaszkodás az élethez, konok hit és meggyőző­dés az igazságban s még hosszan le­hetne sorolni hogy mi minden, s ezek igazak is. Mert ennek a háború­nak valóban megszámlálhatatlan a tanulsága, de amikor azt mondjuk, hogy van egy nagy-nagy tanulsága, akkor erre gondolunk. Radnóti, a magyar költők egyik legtragikusabb véget ért alakja mintha csak erre a háborúra is gondolt volna, amikor ezt írta: „Ha kell szívós leszek, mint fán a kéreg, s a folytonos veszély­ben, bajban élő férfiak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat.” Nemcsak a metafora s nemcsak a jel­ző lényegéről van itt szó. Egy nép lelkiségéről, egy nép elszántságáról van szó, ahol a nők s a gyermekek ugyanavval a szívóssággal tapadnak szülőföldjük, hazájuk éltető talajá­ba, mint a férfiak, s ez a háború így válik egy nép szívdobbanásává, er­kölcsi és etikai cselekedetévé. S ennek a háborúnak van még egy figyelmeztető mozzanata. A viet­nami háború mindannyiunk szeme előtt játszódik. Látjuk a tévében, lát­juk a mozihíradókban. S amikor lát­juk, és utána soha többé nem tudjuk magunkat függetleníteni tőle. Érzel­mileg állást foglalunk, és magunkban ítéletet fogalmazunk. S ennek az íté­letnek újból és újból ez a lényege: „Veled vagyunk, Vietnam." A vége­l­ső győzelemig. I Világ proletárjai,egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. O­KTÓ­B­ER 23., SZERD­A KÖZÖS PROGRAM Munkásfiatalok és diákok találkozója Néhány héttel ezelőtt alakult meg a Debreceni Tanítóképző Intézet 1/1 KISZ-­alapszerveze­­te. Az ifjúkommunisták a MEDICOR Művek debreceni gyáregysége Sziklai Sándor szo­cialista brigádjával vették fel a kapcsolatot. A közösen elkészí­tett program szerint az elmúlt napokban együtt ünnepelték a Kommunisták Magyarországi Pártjának közelgő jubileumát, amelyen a brigád tagjai, a gyáregység társadalmi szervei­nek vezetői is részt vettek. Csernátoni Julianna elsőéves hallgató emlékezett meg a KMP megalakulásáról, majd Bimbó Antal, a szocialista brigád tagja beszélt névadójuk, Sziklai Sán­dor mártírhalált halt kommu­nista munkásságáról. A munkásmozgalmi témát felölelő irodalmi műsor után a hallgatók és a brigád tagjai hosszasan elbeszélgettek mun­kájukról, életükről, s arról, hogy a jövőben miképpen te­gyék még szorosabbá a kiala­kult jó kapcsolatot. Jubileumi verseny az építőknél Új szocialista brigádok A jubileumi munkaversenyben szép eredményeket értek el a Haj­­dú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói — írja tudósí­tónk, Kőszeghy György.­­ Számos új szocialista brigád alakult a vál­lalatnál, ugyanakkor néhány épí­tésvezetőség a szocialista cím el­nyerését tűzte ki célul. A vállalat egyik legnagyobb munkahelyén, a házgyári építkezéseknél hat szocia­lista brigád alakult 58 fővel, s ez­zel az ott dolgozók mintegy 90 szá­zaléka szocialistabrigád-tag. A Bilincsi Károly építésvezető irányítása alá tartozó dolgozók ter­melési tanácskozáson elhatározták, hogy indulnak a szocialista építés­­vezetőség cím elnyeréséért. Vállal­ták többek között, hogy a szerződés szerinti átadási határidőket lerövi­dítik, elsősorban a lakásépítkezé­seknél. Újításokkal, gazdaságos öt­letek bevezetésével segítik a gyors és minőségileg kifogástalan kivi­telezést. Ifjúsági szocialista brigád alakult a TMK-ban. A fiatalok elhatároz­ták, hogy a házgyár és a konzerv­gyár építkezései felett védnökséget vállalnak. Anyagtakarékossággal, a gépek javítási idejének csökkenté­sével segítik a zavartalan terme­lést. Ezenkívül havonta 20—30 tár­sadalmi munkaórát végeznek. Rákos Zoltán építésvezető szocia­lista brigádjai olyan jelentős mun­kahelyeken dolgoztak, mint a Kál­vin téri irodaház, a komádi tv-to­rony. Jó munkájukat tükrözi az a tény is, hogy az építésvezetőség 84 százalékos létszáma ellenére ter­melési tervét 105 százalékra telje­sítette. A többlettermelés értéke mintegy hárommillió forint. A jubileumi versenyvállalás alap­ján kerülhet határidő előtt átadás­ra megyénk legnagyobb lakóháza, a Batthyány utcai, mely 205 lakást foglal magában. Szűcs Bertalan, Bodnár István és Végvári Antal ve­zette szocialista brigádoknak kö­szönhető, hogy a 205 lakás közül 123-ba már a jövő hónap végén be­költözhetnek a lakók. Nagy lakásépítkezés folyik a Bar­na utca környékén. A tervek sze­rint december 31-ig kellene átadni 120 lakást. Ezzel szemben Mile La­jos építésvezető kollektívája vállal­ta, hogy 60 lakást november 20-ig, újabb 60 lakást pedig december 15-ig átadnak a beruházóknak. A szak- és szerelőipari dolgozók jó munkája alapján az itt készülő épületek a tervezett 9 hónap he­lyett átlagosan 8 hónap alatt ké­szülnek el. Tanácsi elismerés a böszörményi földmű­vesszövetkezetnek A Hajdúböszörményi Városi Tanács V. B. a közelmúltban tárgyalta a hajdú­­böszörményi általános fogyasztási szövet­kezet ez évi tevékenységét. A szövetke­zet munkájáról és taglétszám-növekedésé­ről Móré János, a szövetkezet elnöke tá­jékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait. A tájékoztató részletesen foglalkozott a szövetkezet kereskedelmi tevékenységé­vel is. A városi tanács végrehajtó bizottsága a jelentés megtárgyalása után elismerését fejezte ki a fogyasztási szövetkezet veze­tőségének és tagjainak eredményes te­vékenységükért, a város kereskedelmi hálózatának bővítésében kifejtett munká­jukért. Szentiványi-kiállítás Pénteken nyílik Szentiványi Lajos ki­állítása Debrecenben, a Medgyessy te­remben. A Kossuth-díjas festőművész október 25-én kezdődő tárlatán negyven festményt állít ki. A kiállítást délután fél 6 órai kezdettel nyitják meg. November 20-ára elkészül az első vanlakásos tömb a Barna utcában (Fotó: Kőszeghy György) TÍZÉVES A DEBRECENI NAPFIZIKAI OBSZERVATÓRIUM Az MTA Debrecenben működő napfizikai obszervatóriuma tízéves mű­ködése alatt nemzetközi hírnévre tett szert. A számszerűleg kis kollektí­va négy különféle nemzetközi kooperációban vesz részt. Az obszervató­rium igazgatója, dr. Dezső Loránd és két tudományos munkatársa az utóbbi időben több külföldi tudományos tanácskozáson vett részt. Készül a fénykép a Napról. A képen Gyertyános Gyöngyi tudományos segédmunkatárs. (MTI-Fotó : Bajkor József felv.) Gyémántdiplomásokat ünnepeltek Bárándon Raffay Lajos nyugdíjas tanító és fele­sége, nyugdíjas óvónő hatvan évvel ez­előtt, 1908-ban került Bárándra, s e köz­ségben tanítottak, neveltek ötven éven keresztül. Most, oklevelük megszerzésé­nek hatvanadik évfordulóján gyémántdip­lomát kaptak. A pedagógus szakszervezet iskolai alapszervezetének kezdeményezé­sére a napokban ünnepélyes diplomaátadó ünnepséget rendeztek az idős házaspár tiszteletére, amelyen részt vettek volt ta­nítványaik, munkatársaik, ismerőseik, jó­barátaik. A tanító-, illetve óvónőképző intézet nevében és megbízásából Nemes László, a járási tanács vb-elnökhelyettese adta át a gyémántdiplomákat és a pénzjutalmat az idős házaspárnak. A pedagógus szak­szervezet járási bizottságának ajándékát Orosz János, a járási tanács vb művelő­désügyi osztályának vezetője adta át a gyémántdiplomás tanítónak és óvónő­nek, akiket számos volt tanítvány, jóba­rát köszöntött e napon - írja tudósítónk, Deli Andor. Nagyzenekari hangverseny, singár-est Debrecenben Az Országos Filharmónia október 21-én, hétfőn tartotta az évad második bérletes nagyzenekari hangversenyét a Bartók te­remben. Műsoron Schubert-, Mahler- és Kodály-számok szerepeltek. Közreműkö­dött Komlóssy Erzsébet (ének). Vezé­nyelt Lukács Ervin. Az esten a debrece­ni MÁV Filharmonikus Zenekar szere­pelt. Ma, szerdán este 8 órakor a zeneművé­szeti szakiskola hangversenytermében kerül sor a Kamara­bérlet C. sorozat első hangversenyére, Ungár Imre zongoraest­jére. Műsoron: Bach, Beethoven, Schu­bert, Chopin, Bartók művek szerepelnek. Leszállt az Apollo 7 HELYSZÍNI TV-KÖZVETÍTÉS Feszültséggel teli, de szerencsé­sen végződő volt az Apollo 7 ame­rikai űrhajó útjának végső szaka­sza: az űrhajó, fedélzetén a vete­rán Walter Schirraval és két tár­sával, Don Eiselevel és Walter Cun­­ninghammal orral lefelé érkezett a vízre, és huzamosabb időn át el­vesztette rádiókapcsolatát a külvi­lággal. Mintegy negyed órán át tartott, amíg a kiküldött helikopte­rek pontosan megtalálták az űrka­bint. Az Apollo űrhajó fékező rakétáit ma­gyarországi idő szerint körülbelül há­romnegyed 12 órakor kapcsolták be, amikor az űrhajó Hawai felett haladt. A leszállás pályája szinte teljesen meg­felelt az előzetes számításoknak. Az űr­hajósok nem panaszkodtak arra, hogy megfázásuk, eldugult fülük különösebb fájdalmat okozott volna. Schirra és tár­sai űrruhában, de sisak és kesztyű nél­kül foglaltak helyet az űrkabinban. Az Apollo 7 pontosan a megszabott időben ereszkedett le az Atlanti-óceán felszínére. Az Essex fedélzetén a három űr­pilótát ünnepélyesen fogadták, Schirra és két társa kitűnő kedély­állapotban, szemmel láthatóan jó hangulatban, csak alaposan kinőtt szakállal fogadta a köszöntést. Az Apollo 7 utasai több mint 11 nap, körülbelül hétmillió kilométeres utazás után kerültek az anyahajó fedélzetére. Az új típusú űrhajó, amellyel az Egyesült Államok 1970- ben embert kíván jutattni a holdra, a próbán mindvégig igen jól mű­ködött s az egyetlen problémát a három utas megfázása okozta. Az űrhajósok a Bermuda szige­tektől mintegy 600 mérföldnyire délre szálltak le. Az amerikai tv­­nézők helyszíni közvetítést láthat­tak a mentési munkálatokról: mes­terséges hold közvetítésével az Es­sex fedélzetéről sugározták az adást­­ Washington. Johnson elnök kedden délben te­lefonbeszélgetést folytatott a három űrhajóssal. Az elnök azt mondotta, hogy az űrhajósok útja a békét szolgálta, és meghívta az űrhajóso­kat magához, egy meg nem határo­zott későbbi időpontra. Moszkva. A szovjet közvélemény minden­fajta nemzeti szűkkeblűségtől men­tesen üvd­özi: az Apolló 7 űrpiló­táit, a világűr bátor úttörőit. Az amerikai űrhajó „hajráját” és le­szállását elemző tudományos kom­mentárok sikeresnek minősítik az Apolló 7 űrrepülését és nyomaté­kosan hangsúlyozzák, hogy az űr­hajó berendezései kiállták a pró­bát egy olyan távon, amely egyenlő a Föld—Hold—Föld út hosszával. (MTI)

Next