Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-26 / 252. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. OKTÓBER 26., SZOMBAT Vita a szövetkezetekről A Társadalmi Szemle februári számában jelent meg Erdei Ferenc „A szövetkezetek elméleti kérdései” című vitaindító cikke, amelynek gondolatébresztő megállapításai nyomán a párt elméleti és politikai folyóiratában izgalmas vita alakult ki. A közérdeklődést jelzi a február óta megjelent 19 hozzászólás, amelynek némelyike kisebb önálló tanulmánynyal is felér. Erdei Ferenc a szövetkezeti szektor népgazdasági fontosságát hangsúlyozva kimondja: elérkezett annak az ideje, hogy napirendre tűzzük a szövetkezetek legfontosabb elvi kérdéseinek tisztázását, igyekezünk azokat tisztultabban és határozottabban megfogalmazni. A vitázók közül többen is érintik ezt a témát és Erdei Ferenc álláspontját tartják elfogadhatónak. Ugyanilyen értelemben fejti ki véleményét a Társadalmi Szemle októberi számában megjelent hozzászólásában Nyers Rezső. Megállapítja, hogy a tudományos szocializmus elmélete, Marx, Engels, Lenin gondolatrendszere ma is korszerű elméleti alap, mert helytálló eligazítást nyújt a társadalom fejlődésének alapvető kérdéseiben. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tudományos szocializmus megalkotói a maguk korában még nem ismerhették fel és nem elemezhették a mi korunk megannyi problémáját. Ezért fejti ki Nyers Rezső azt a véleményét, hogy ma, amikor a szocializmus alapjai már állnak, csupán klasszikusaink öröksége már nem elég. „Bizonytalanság származik abból, ha elméletünk csak a múltunkat tisztázza, de csak felszínesen határozza meg a szövetkezetek mai társadalmi szerepét és nyitva hagyja jövőjüket. . . ezért a hozzászólók többségével együtt én is azt tudom ajánlani, hogy a klaszszikusok gondolati alapjait megőrizve, bátran kutassunk csak, vitatkozzunk és alkalmazzunk új elméleteket, ahol ez szükséges.” lényeges vonása a vitának az állam és a szövetkezetek közötti viszony tisztázásának felvetése. Általános társadalmi és gazdasági fejlődésünk, de különösen a gazdaságirányítási reform az eddigiektől eltérő körülményeket teremt, illetve a fejlődésnek megfelelő követelményeket állít például a jogalkotás elé. Ezt fejezi ki dr. Nagy László hozzászólása (Társadalmi Szemle 1968. 4. szám), amelyben taglalja az állami irányítás szerepét, és módszereit. Megállapítja, hogy az irányítás egyik eszköze a szövetkezetek működési kereteit megszabó jogszabályalkotás, a másik pedig a gazdasági ösztönzők útján való befolyásolás. Több hozzászóló foglalkozik a termelőszövetkezetek - különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek - szervezeti kérdéseivel. Szinte egységes a megállapítás, hogy jelenleg itt a gyakorlat előbbre tart, mint az elméleti tisztázás. Ez a jelenség is sürgeti a szövetkezetekkel foglalkozó elméleti munka erősítését. Sarkalatos témája a vitának a szövetkezeti demokratizmus és a centralizmus problémaköre. Több hozzászóló megállapítja, hogy a szövetkezetek demokratizmusának erőssége gazdálkodási értelemben abban rejlik, hogy a szövetkezetek olyan kis vagy középnagyságú gazdasági egységek, amelyek tevékenységét az egész tagság képes áttekinteni és a fontos döntésekben közvetlenül részt venni, így értelmesen érvényesül a gyakorlatban az egy ember - egy szavazat elv. A vita több résztvevőjének véleménye szerint ezt a demokratizmust sértené, ha a szövetkezeti életben a centralizmus elvét alkalmaznánk. A szövetkezetekről folyó elméleti jelentőségű vita - már az eddig megjelent írások megítélése alapján is - nagy segítségére lehet a szövetkezeti gyakorlatnak. Ezért hasznos lenne a vita anyagát külön könyvben is megjelentetni. Fock Jenő elvtárs látogatásai Debrecenben Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt a debreceni BIOGAL Gyógyszergyárba látogatott. Kíséretében voltak D. Nagy Gábor, Gál István, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke, dr. Tóth József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A gyárkapuban az egyenruhás ifjúgárdisták tisztelgése fogadta a miniszterelnököt és kíséretét. Majd Patkovszky Imre igazgató, Rácz Elemér, az üzemi pártbizottság titkára, Boros László szb-titkár, Ács Sándor KISZ-titkár, dr. Varga Pálné országgyűlési képviselő köszöntötte Fock elvtársat. Patkovszky Imre adott tájékoztatót az egyre szépülő és fejlődő gyár munkájáról, dolgozóinak életéről. Már az első percektől jó hangulatban folyt az ismerkedés. Fock elvtárs egyebek között arrl érdeklődött a gyár gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőitől, hogyan alakult a termelékenység a munkaidő csökkentése után, hogyan folynak a pártvezetőség-választások, milyen a szakszervezeti élet. Kérdések és válaszok váltották egymást. Országos ügyek és gyári gondok, örömök sorakoztak egymás mellé. Amikor a munkások keresetére terelődött a beszélgetés, a Minisztertanács elnöke megjegyezte: — Az nem baj, ha a gyár vezetői az év első felében óvatosak voltak. De ha az előzetes tervek megvalósultak, a dolgozók becsületesen dolgoztak — hiszen eredményeik erről tanúskodnak —, akkor a bérekkel nem szabad óvatoskodni. Ami a a munkásnak jár, azt meg kell adni neki. Éppen ehhez a témához kapcsolódott a nyereség egyik forrása, az export alakulása. — A mi gazdasági rendszerünkben időlegesen szembekerülhetnek a gyár és a népgazdaság érdekei. De a lehetőségeket mindig mérlegelni kell. És bátran alkalmazni az újat, előrevivőt — mondotta ezzel kapcsolatban Fock elvtárs. Elsorolta azután, hogy milyen távlati lehetőségek, elképzelések foglalkoztatják az ország vezetőit. Örömmel vette tudomásul Fock elvtárs Rácz Elemér szavait, hogy a pártalapszervezeti választásokon aktívak, őszinték voltak a kommunisták, és sok hasznos, megszívlelendő tanácsot adtak a gazdasági vezetőknek. A rövid beszélgetés után gyárlátogatás következett. A kísérleti, a Kémia L, IV. és VI. üzemrész dolgozói mindenütt nagy kedvességgel és szeretettel fogadták a kormányfőt. Az egyik üzemrészben, ahol többségében nők dolgoznak, szóba kerültek az óvodai gondok, a szolgáltatások bővítésének szükségessége, a közlekedés megjavítása stb. S az, hogyan élnek, tanulnak, művelődnek a brigád tagjai. A másik ütemben Kiss Sándorné kérte meg Fock elvtársat, hogy néhány soros bejegyzéssel a brigádnaplóba örökítse meg látogatását a brigád számára. Ugyanezzel a kéréssel állt elő a Kabay brigád vezetője. A Minisztertanács elnöke Látogatás a műanyaggyárban (Fotó: Süli Andor) külön gratulált a brigád tagjainak a szép sikerhez, ahhoz, hogy a „Mesterségünk címere” országos vetélkedőn bejutottak a döntőbe. Búcsúzóul az igazgató a gyár dolgozóinak nevében az üzemek munkájáról, életéről készített képes tablót adott át Fock elvtársnak, aki megköszönve a kedvességet, tréfásan megjegyezte: — Üres lapot miért nem hagytak benne? Arra, hogy — amint hallottam tovább bővül a gyár — az új üzemrészeknek is legyen hely. Majd így búcsúzott a gyár vezetőitől: — Eddig is sok jót hallottam gyárukról. Továbbra is sok sikert kívánok a vállalat minden dolgozójának. A programban ezután a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni új gyáregységének megtekintése szerepelt. A gyárkapuban dr. Horváth Ernő, a nagyvállalat műszaki igazgatója, valamint a debreceni gyáregység vezetői: Nagy Mihály igazgató, Szabó Mihály párttitkár, Körösi Iván szb-titkár, Kőkúti Lajosné KISZ-titkár fogadta és köszöntötte Fock Jenő elvtársat és kíséretét. Nagy Mihály adott tájékoztatót a fiatal üzem munkájáról, a dolgozók munkakörülményeiről, arról, hogy ebben az évben több mint 300 munkást — főleg nőket — vettek fel az üzembe. Amikor a műanyaggyár fejlesztése került szóba, százmilliós számok röpködtek a levegőben. Valaki megjegyezte, hogy a második üzem megvalósításához félmilliárd forintra lenne szükség, de a vállalat saját erőből csak 70 milliót tud biztosítani. Erre mondotta Fock elvtárs: — De mire fizetni kell, bizonyára több lesz. Higgyék el, minél jobban megnézik saját lehetőségeiket, annál gyorsabban eljutnak a célhoz. Természetesen mindent nem lehet megoldani saját erőből, de a helyi lehetőségeket mindenképpen jobban ki kell használni. Majd példákat sorolt fel annak bizonyítására, hogy az év elején több helyen „vészharangot kongattak”. Az eltelt kilenc hónap megmutatta: a gazdasági irányítási rendszer alapjában jó, helyesen szolgálja mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekét. Ez a téma tovább folytatódott az üzemlátogatás során is. A különböző üzemrészek dolgozói elmondották Fock elvtársnak, hogyan vannak megelégedve a munkafeltételekkel. Különösen a szocialista brigádok munkájáról érdeklődött melegen Fock elvtárs. Jókívánságait a Béke, a Gagarin és Tyereskova brigád naplójába jegyezte be. A déli órákban a debreceni konzervgyár építkezését tekintette meg a Minisztertanács elnöke, ahol Nagy László igazgató és Zsupos István fő-építésvezető fogadta. Fock elvtárs tréfásan kérdezte Zsupos Istvántól: — Láttam, gyönyörű székházat építettek maguknak. Itt is ilyen becsületesen és jól dolgoznak? Nagy László közbevágott: — Kitesznek magukért az építők. Minden elismerés nekik. És sorolta a terveket, az üzemelés megkezdésének időpontját, a kapacitást. — Néhány dátumot megjegyeztem — mondta mosolyogva Fock elvtárs. — Majd idővel számon kérjük egymástól. A konzervgyár után Debrecen új létesítményeinek, egyebek között a két új városrésznek a megtekintése szerepelt a programban. A gépkocsik áthaladtak azokon az utcákon is,ahol annak idején — 1939— 40-ben — Fock elvtárs szervezte Debrecenben a kommunista ifjúsági mozgalmat. Ehhez a városhoz soksok emléke fűződik, amit a kétnapos látogatás során gyakran felelevenített. Fock Jenő elvtárs pénteken délután elutazott a megyéből. Király Ferenc Fock elvtárs Kiss Sándorné brigádjának naplójába jegyzi be jókívánságait Permetezőgépek bemutatója Pallagon Pénteken délelőtt igen jelentős gépbemutató színhelye volt a Debreceni Agrártudományi Főiskola pallagi kísérleti üzeme. A Budapesti Mezőgazdaságigép-gyár debreceni gyára itt mutatta be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízása alapján kifejlesztett „Gramospray” gyomirtó permetezőgépeit. A Mosonmagyaróvári Mezőgépgyár három vetőgéppel szerepelt a bemutatón. A bemutató célja az volt, hogy a szakemberek véleményét megismerjék, lemérjék a fejlesztés ütemét s a várható igényeket. A permetezőgépeket Tündik Ferenc, a BMG debreceni gyárának műszaki fejlesztési osztályvezetője ismertette az ország különböző helyeiről érkezett mintegy nyolcvan érdeklődővel. A bemutató után az építők székházában összegezték a tapasztalatokat. A 44 órás munkahét tapasztalatai a sermitjavítóban Az elmúlt napokban ülést tartott a járműjavító szakszervezeti tanácsa, s a július 1-től bevezetett 44 órás munkahét tapasztalatait értékelte — írja tudósítónk, Volosinovszki János. A téma előadója Bíró Béla üzemigazgató volt. A rövidített munkaidőben az üzem dolgozói termelési és termelékenységi tervüket túlteljesítették, s a dolgozók átlagkeresete nem csökkent. Korrigált darabszámos tervét az I. félévi 100,8 százalékkal szemben a III. negyedévben — amikor már 44 órás munkahét volt — 103,44 százalékra teljesítette az üzem. A termelékenységi terv is kedvezően alakult: az I. félévi 101,19 százalékkal szemben 104,72 százalék volt az eredmény. Ez azért is jelentős, mert a III. negyedévben a tervezetthez képest 14 dolgozóval kevesebb végezte a feladatokat. Az eredmények magyarázata az, hogy az üzem igazgatósága és társadalmi szervei a dolgozók véleményének meghallgatásával, ésszerű javaslataik megvalósításával jól felkészültek az önerőből bevezetett munkaidő-csökkentésre. Munkapadokig bontott intézkedési terveket készítettek, melyekből világosan kitűntek azok a tennivalók, amelyeket a kieső idők pótlására tenni kellett, illetve tenni kell. A műszaki fejlesztés, a technikai színvonal emelése is sokat segített: sok helyütt alkalmaztak kisgépesítést a műveletek meggyorsítására. A munka- és üzemszervezést is a célnak megfelelően gyakorolták. A járműjavító kollektívája is bebizonyította tehát: ott, ahol a dolgozók segítségével, javaslataik széles körű alkalmazásával készítik elő a csökkentett munkahét bevezetését, nincs visszaesés a termelésben, a munkában. Dr. Dán Sándor tanszékfoglaló előadást tartott Október 25-én, pénteken a debreceni I. számú Belgyógyászati Klinika tantermében tartotta meg dr. Dán Sándor, a II. számú Belgyógyászati Klinikára kinevezett egyetemi tanár tanszékfoglaló előadását. Az előadás előtt dr. Kesztyűs Loránd, az egyetem rektora köszöntötte az új professzort, s méltatta eddigi munkásságát. Ezután dr. Dán Sándor megtartotta tanszékfoglaló előadását „A májdiagnosztika gyakorlati és elméleti problémái” címmel. A tanszékfoglaló előadáson számos budapesti és vidéki belgyógyász, dr. Dán Sándor egykori tanítványai, munkatársai és jó barátai vettek részt, és köszöntötték őt e nevezetes esemény alkalmából.