Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-26 / 252. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. OKTÓBER 26., SZOMBAT Vita a szövetkezetekről A Társadalmi Szemle februári számában jelent meg Erdei Ferenc „A szövetkezetek elméleti kérdései” című vitaindító cikke, amelynek gondolatébresztő megállapításai nyo­mán a párt elméleti és politikai fo­lyóiratában izgalmas vita alakult ki. A közérdeklődést jelzi a február óta megjelent 19 hozzászólás, amelynek némelyike kisebb önálló tanulmány­nyal is felér. Erdei Ferenc a szövetkezeti szek­tor népgazdasági fontosságát hang­súlyozva kimondja: elérkezett annak az ideje, hogy napirendre tűzzük a szövetkezetek legfontosabb elvi kér­déseinek tisztázását, igyekezünk azo­kat tisztultabban és határozottabban megfogalmazni. A vitázók közül többen is érin­tik ezt a témát és Erdei Ferenc állás­pontját tartják elfogadhatónak. Ugyanilyen értelemben fejti ki véle­ményét a Társadalmi Szemle októ­beri számában megjelent hozzászó­lásában Nyers Rezső. Megállapítja, hogy a tudományos szocializmus el­mélete, Marx, Engels, Lenin gondo­­latrendszere ma is korszerű elméle­ti alap, mert helytálló eligazítást nyújt a társadalom fejlődésének alap­vető kérdéseiben. Ám nem hagyhat­juk figyelmen kívül, hogy a tudomá­nyos szocializmus megalkotói a maguk korában még nem ismerhették fel és nem elemezhették a mi korunk meg­annyi problémáját. Ezért fejti ki Nyers Rezső azt a véleményét, hogy ma, amikor a szocializmus alapjai már állnak, csupán klasszikusaink öröksége már nem elég. „Bizonyta­lanság származik abból, ha elméle­tünk csak a múltunkat tisztázza, de csak felszínesen határozza meg a szö­vetkezetek mai társadalmi szerepét és nyitva hagyja jövőjüket. . . ezért a hozzászólók többségével együtt én is azt tudom ajánlani, hogy a klasz­­szikusok gondolati alapjait megőriz­ve, bátran kutassunk csak, vitatkoz­zunk és alkalmazzunk új elméleteket, ahol ez szükséges.” lényeges vonása a vitának az állam és a szövetkezetek közötti vi­szony tisztázásának felvetése. Álta­lános társadalmi és gazdasági fejlő­désünk, de különösen a gazdaság­­irányítási reform az eddigiektől el­térő körülményeket teremt, illetve a fejlődésnek megfelelő követelmé­nyeket állít például a jogalkotás elé. Ezt fejezi ki dr. Nagy László hozzá­szólása (Társadalmi Szemle 1968. 4. szám), amelyben taglalja az állami irányítás szerepét, és módszereit. Megállapítja, hogy az irányítás egyik eszköze a szövetkezetek műkö­dési kereteit megszabó jogszabály­­alkotás, a másik pedig a gazdasági ösztönzők útján való befolyásolás. Több hozzászóló foglalkozik a ter­melőszövetkezetek - különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek - szervezeti kérdéseivel. Szinte egységes a megállapítás, hogy jelen­leg itt a gyakorlat előbbre tart, mint az elméleti tisztázás. Ez a jelenség is sürgeti a szövetkezetekkel foglalko­zó elméleti munka erősítését. Sarkalatos témája a vitának a szö­vetkezeti demokratizmus és a cent­ralizmus problémaköre. Több hozzá­szóló megállapítja, hogy a szövetke­zetek demokratizmusának erőssége gazdálkodási értelemben abban rej­lik, hogy a szövetkezetek olyan kis­ vagy középnagyságú gazdasági­ egysé­gek, amelyek tevékenységét az egész tagság képes áttekinteni és a fontos döntésekben közvetlenül részt venni, így értelmesen érvényesül a gyakor­latban az egy ember - egy szavazat elv. A vita több résztvevőjének véle­ménye szerint ezt a demokratizmust sértené, ha a szövetkezeti életben a centralizmus elvét alkalmaznánk. A szövetkezetekről folyó elméleti jelentőségű vita - már az eddig meg­jelent írások megítélése alapján is - nagy segítségére lehet a szövetkezeti gyakorlatnak. Ezért hasznos lenne a vita anyagát külön könyvben is meg­jelentetni. Fock Jenő elvtárs látogatásai Debrecenben Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke pénteken délelőtt a debreceni BIOGAL Gyógyszergyár­ba látogatott. Kíséretében voltak D. Nagy Gábor, Gál István, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Vá­rosi Pártbizottság első titkára, dr. Ács István, a Debrecen Városi Ta­nács vb-elnöke, dr. Tóth József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A gyárkapuban az egyenruhás ifjúgárdisták tisztelgése fogadta a miniszterelnököt és kíséretét. Majd P­atkovszky Imre igazgató, Rá­cz Elemér, az üzemi pártbizottság tit­kára, Boros László szb-titkár, Ács Sándor KISZ-titkár, dr. Varga Pál­­né országgyűlési képviselő köszön­tötte Fock elvtársat. Patkovszky Imre adott tájékoztatót az egyre szépülő és fejlődő gyár munkájá­ról, dolgozóinak életéről. Már az első percektől jó hangu­latban folyt az ismerkedés. Fock elvtárs egyebek között arrl érdek­lődött a gyár gazdasági és társa­dalmi szerveinek vezetőitől, hogyan alakult a termelékenység a munka­idő csökkentése után, hogyan foly­nak a pártvezetőség-választások, milyen a szakszervezeti élet. Kérdések és válaszok váltották egymást. Országos ügyek és gyári gondok, örömök sorakoztak egymás mellé. Amikor a munkások kerese­tére terelődött a beszélgetés, a Minisztertanács elnöke megjegyez­te: — Az nem baj, ha a gyár vezetői az év első felében óvatosak voltak. De ha az előzetes tervek megvaló­sultak, a dolgozók becsületesen dol­goztak — hiszen eredményeik erről tanúskodnak —, akkor a bérekkel nem szabad óvatoskodni. Ami a a munkásnak jár, azt meg kell ad­ni neki. Éppen ehhez a témához kapcso­lódott a nyereség egyik forrása, az export alakulása. — A mi gazdasági rendszerünk­ben időlegesen szembekerülhetnek a gyár és a népgazdaság érdekei. De a lehetőségeket mindig mérlegel­ni kell. És bátran alkalmazni az újat, előrevivőt — mondotta ezzel kapcsolatban Fock elvtárs. Elsorolta azután, hogy milyen távlati lehető­ségek, elképzelések foglalkoztatják az ország vezetőit. Örömmel vette tudomásul Fock elvtárs Rácz Elemér szavait, hogy a pártalapszervezeti választásokon aktívak, őszinték voltak a kommu­nisták, és sok hasznos, megszívle­lendő tanácsot adtak a gazdasági vezetőknek. A rövid beszélgetés után gyárlá­togatás következett. A kísérleti, a Kémia L, IV. és VI. üzemrész dol­gozói mindenütt nagy kedvességgel és szeretettel fogadták a kormány­főt. Az egyik üzemrészben, ahol többségében nők dolgoznak, szóba kerültek az óvodai gondok, a szol­gáltatások bővítésének szükségessé­ge, a közlekedés megjavítása stb. S az, hogyan élnek, tanulnak, műve­lődnek a brigád tagjai. A másik ütemben Kiss Sándorné kérte meg Fock elvtársat, hogy néhány soros bejegyzéssel a brigád­naplóba örökítse meg látogatását a brigád számára. Ugyanezzel a ké­réssel állt elő a Kabay brigád ve­zetője. A Minisztertanács elnöke Látogatás a műanyaggyárban (Fotó: Süli Andor) külön gratulált a brigád tagjainak a szép sikerhez, ahhoz, hogy a „Mesterségünk címere” országos ve­télkedőn bejutottak a döntőbe. Búcsúzóul az igazgató a gyár dolgozóinak nevében az üzemek munkájáról, életéről készített ké­pes tablót adott át Fock elvtárs­nak, aki megköszönve a kedvessé­get, tréfásan megjegyezte: — Üres lapot miért nem hagytak benne? Arra, hogy — amint hallot­tam tovább bővül a gyár — az új üzemrészeknek is legyen hely. Majd így búcsúzott a gyár veze­tőitől: — Eddig is sok jót hallottam gyárukról. Továbbra is sok sikert kívánok a vállalat minden dolgozó­jának. A programban ezután a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debre­ceni új gyáregységének megtekin­tése szerepelt. A gyárkapuban dr. Horváth Ernő, a nagyvállalat mű­szaki igazgatója, valamint a debre­ceni gyáregység vezetői: Nagy Mi­hály igazgató, Szabó Mihály párt­titkár, Körösi Iván szb-titkár, Kő­kúti Lajosné KISZ-titkár fogadta és köszöntötte Fock Jenő elvtársat és kíséretét. Nagy Mihály adott tájé­koztatót a fiatal üzem munkájáról, a dolgozók munkakörülményeiről, arról, hogy ebben az évben több mint 300 munkást — főleg nőket — vettek fel az üzembe. Amikor a mű­anyaggyár fejlesztése került szóba, százmilliós számok röpködtek a le­vegőben. Valaki megjegyezte, hogy a második üzem megvalósításához félmilliárd forintra lenne szükség, de a vállalat saját erőből csak 70 milliót tud biztosítani. Erre mon­dotta Fock elvtárs: — De mire fizetni kell, bizonyára több lesz. Higgyék el, minél jobban megnézik saját lehetőségeiket, an­nál gyorsabban eljutnak a célhoz. Természetesen mindent nem lehet megoldani saját erőből, de a helyi lehetőségeket mindenképpen jobban ki kell használni. Majd példákat sorolt fel annak bizonyítására, hogy az év elején több helyen „vészharangot kongat­tak”. Az eltelt kilenc hónap meg­mutatta: a gazdasági irányítási rendszer alapjában jó, helyesen szolgálja mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekét. Ez a téma tovább folytatódott az üzemlátogatás során is. A különbö­ző üzemrészek dolgozói elmondot­ták Fock elvtársnak, hogyan van­nak megelégedve a munkafeltéte­lekkel. Különösen a szocialista brigádok munkájáról érdeklődött melegen Fock elvtárs. Jókívánsá­gait a Béke, a Gagarin és Tyeres­­kova brigád naplójába jegyezte be. A déli órákban a debreceni kon­zervgyár építkezését tekintette meg a Minisztertanács elnöke, ahol Nagy László igazgató és Zsupos István fő-építésvezető fogadta. Fock elvtárs tréfásan kérdezte Zsupos Istvántól: — Láttam, gyönyörű székházat építettek maguknak. Itt is ilyen becsületesen és jól dolgoznak? Nagy László közbevágott: — Kitesznek magukért az építők. Minden elismerés nekik. És sorolta a terveket, az üzemelés megkezdésének időpontját, a kapa­citást. — Néhány dátumot megjegyez­tem — mondta mosolyogva Fock elvtárs. — Majd idővel számon kérjük egymástól. A konzervgyár után Debrecen új létesítményeinek, egyebek között a két új városrésznek a megtekinté­se szerepelt a programban. A gép­kocsik áthaladtak azokon az utcá­kon is,­ahol annak idején — 1939— 40-ben — Fock elvtárs szervezte Debrecenben a kommunista ifjúsági mozgalmat. Ehhez a városhoz sok­sok emléke fűződik, amit a kétna­pos látogatás során gyakran fel­elevenített. Fock Jenő elvtárs pénteken dél­után elutazott a megyéből. Király Ferenc Fock elvtárs Kiss Sándorné brigádjának naplójába jegyzi be jókíván­ságait Permetezőgépek bemutatója Pallagon Pénteken délelőtt igen jelentős gépbemutató színhelye volt a Deb­receni Agrártudományi Főiskola pallagi kísérleti üzeme. A Buda­pesti Mezőgazdaságigép-gyár deb­receni gyára itt mutatta be az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság megbízása alapján kifejlesztett „Gramospray” gyomirtó permete­zőgépeit. A Mosonmagyaróvári Me­zőgép­gyár három vetőgéppel sze­repelt a bemutatón. A bemutató célja az volt, hogy a szakemberek véleményét megis­merjék, lemérjék a fejlesztés üte­mét s a várható igényeket. A per­metezőgépeket Tündik Ferenc, a BMG debreceni gyárának műszaki fejlesztési osztályvezetője ismertet­te az ország különböző helyeiről érkezett mintegy nyolcvan érdek­lődővel. A bemutató után az építők szék­házában összegezték a tapasztala­tokat. A 44 órás munkahét tapasztalatai a se­rmitjavítóban Az elmúlt napokban ülést tartott a járműjavító szakszervezeti taná­csa, s a július 1-től bevezetett 44 órás munkahét tapasztalatait érté­kelte — írja tudósítónk, Volosi­­novszki János.­­ A téma előadója Bíró Béla üzemigazgató volt. A rövidített munkaidőben az üzem dolgozói termelési és terme­lékenységi tervüket túlteljesítették, s a dolgozók átlagkeresete nem csökkent. Korrigált darabszámos tervét az I. félévi 100,8 százalék­kal szemben a III. negyedévben — amikor már 44 órás munkahét volt — 103,44 százalékra teljesí­tette az üzem. A termelékenységi terv is kedvezően alakult: az I. félévi 101,19 százalékkal szemben 104,72 százalék volt az eredmény. Ez azért is jelentős, mert a III. ne­gyedévben a tervezetthez képest 14 dolgozóval kevesebb végezte a fel­adatokat. Az eredmények magyarázata az, hogy az üzem igazgatósága és tár­sadalmi szervei a dolgozók vélemé­nyének meghallgatásával, ésszerű javaslataik megvalósításával jól felkészültek az önerőből bevezetett munkaidő-csökkentésre. Munkapa­dokig bontott intézkedési terveket készítettek, melyekből világosan ki­tűntek azok a tennivalók, amelye­ket a kieső idők pótlására tenni kellett, illetve tenni kell. A mű­szaki fejlesztés, a technikai szín­vonal emelése is sokat segített: sok helyütt alkalmaztak kisgépesítést a műveletek meggyorsítására. A munka- és üzemszervezést is a cél­nak megfelelően gyakorolták. A járműjavító kollektívája is be­bizonyította tehát: ott, ahol a dol­gozók segítségével, javaslataik szé­les körű alkalmazásával készítik elő a csökkentett munkahét bevezeté­sét, nincs visszaesés a termelésben, a munkában. Dr. Dán Sándor tanszékfoglaló előadást tartott Október 25-én, pénteken a deb­receni I. számú Belgyógyászati Kli­nika tantermében tartotta meg dr. Dán Sándor, a II. számú Belgyó­gyászati Klinikára kinevezett egye­temi tanár tanszékfoglaló előadá­sát. Az előadás előtt dr. Kesztyűs Loránd, az egyetem rektora köszön­tötte az új professzort, s méltatta eddigi munkásságát. Ezután dr. Dán Sándor megtartotta tanszékfoglaló előadását „A májdiagnosztika gya­korlati és elméleti problémái” cím­mel. A tanszékfoglaló előadáson számos budapesti és vidéki belgyó­gyász, dr. Dán Sándor egykori ta­nítványai, munkatársai és jó bará­tai vettek részt, és köszöntötték őt e nevezetes esemény alkalmából.

Next