Hajdú-Bihari Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

HAJDÚ-BIHARI XXVI. ÉVFOLYAM 49. SZÁM •­ÁRA: 80 FILLÉR . 1969. FEBRUÁR 28., PÉNTEK Dr. Tímár Mátyás Berlinbe utazott Dr. Tímár Mátyás miniszterel­nök-helyettes a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke csütörtökön Berlinbe utazott, hogy tárgyaláso­kat folytasson a bizottság német tagozatának elnökével a két ország gazdasági kapcsolatainak további elmélyítéséről. Tímár Mátyás Ber­linből Lipcsébe utazik, ahol átve­szi a március 1-én megnyíló ta­vaszi lipcsei vásáron részt vevő kormánydelegáció vezetését. Az elutazásnál a ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Bondor József építési és városfejlesztési minisz­ter, Böjti János külügyminiszter­helyettes, valamint dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagy­követe. (MTI) Mezőgazdasági küldöttség utazott Jugoszláviába Kazareczki Kálmánnak, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter helyettesének vezetésével csütörtökön mezőgazdasági küldött­ség utazott Jugoszláviába. A kül­döttség részt vesz a magyar—ju­goszláv mezőgazdasági együttmű­ködési albizottság Bledben, illető­leg Belgrádban sorra kerülő egy­hetes ülésszakán. Ezt megelőzően részt vesz az opatijai nemzetközi termelési és tejfeldolgozási szimpó­ziumon is. (MTI) Szovjet-olasz megállapodás A Szovjetunió Tudományos és Mű­szaki Állami Bizottsága és az Ente Na­­zionale Idrocarburi (ENI) olasz állami kőolajtársaság között Moszkvában meg­állapodás jött létre. Ennek értelmében kölcsönösen realizálják az ipari válla­latok tervezése és építése terén folyta­tott tudományos kutatások eredményeit, küldöttségeket, valamint tudományos és műszaki jellegű adatokat cserélnek egymás között. (MTI) Felkészülés ■ ■■ ww a rovo idegenforgalmára Az elmúlt évben mintegy félmil­lió kül- és belföldi vendég keres­te fel Debrecent, illetve Hajdú- Bihar megyét. A szállásforgalmi statisztika kimutatása szerint 192 000 vendég vette igénybe a kü­lönböző szálláshelyeket, s összesen 900 000 vendégnapot töltött Hajdú- Biharban. Ez a szám várhatóan növekedni fog az elkövetkezendő idényben. Az idegenforgalmi hiva­tal az 1969-es év programjának összeállításánál figyelembe vette ezt, s­­ennek megfelelően állította össze éves műsorát. Március 13—16 között az 1968- ban szinkronizált legjobb játék- és tv-filmek szemléjét rendezik meg. Hat játék- és tíz tv-film kerül be­mutatásra, közöttük több az orszá­gos premier előtt. A Munkásmoz­galmi Múzeum a forradalom do­kumentumaiból nyit emlékkiállí­tást, a hírlapolvasóban pedig a Tanácsköztársaság idején megje­lent sajtótermékekből rendeznek tárlatot. Április 8-tól 11-ig a zeneiskolai zenekarok országos fesztiválja vár­ja az ide látogató vendégeket. A hónap többi napjain tudományos és népszerű előadások, kiállítások, bemutatók és filmvetítések kerül­nek műsorra a kémiai és biológiai napok keretében. Májusban kerülnek megrende­zésre a debreceni színházi napok. A szakmai vitákkal, művész-kö­zönség találkozókkal tarkított ren­dezvényeken bemutatásra kerülnek az Eljött a tavasz, Varsói meló­dia, a Tessék továbbmenni. A térképen nem található, a Diplo­mások és a Macbird című darabok. Az érdeklődés középpontjában az idén is az európai hírű hortobágyi lovasnapok fognak állni. A június 21—22-én megrendezésre kerülő programra mintegy ötvenezer ven­dég várható, közülük legalább há­romezer szállóvendég. Ezekben a napokban nyílik a Déri Múzeumban a forradalmi év­fordulók tiszteletére meghirdetett országos pályázat anyagából a képzőművészkörök országos nyári tárlata. Július­ 18-án nyílik a Deb­receni Nyári Egyetem, huszadiká­tól pedig a nyári művészeti esték, a Magyar Állami Népi Együttes és a Lublini Szimfonikus Zenekar vendégjátékával, valamint a szent­endrei művészek kiállításával. Augusztusban ismét a Horto­­bágyra terelődik a figyelem, ekkor kerülnek megrendezésre a hídi vá­sár és a népművészeti napok. Bi­zonyára az idén is sok érdeklődőt fognak idecsalni a helyszínen dol­gozó népművészek, mintáikat meg is lehet majd vásárolni. Kiállításon mutatják be a hortobágyi pásztor­életet. A Pásztormúzeum hátsó fa­lát kibontják, s üveggel építik be, hogy a kiállítás hátterében a pusz­ta panorámája és a kilenclyukú híd gyönyörködtesse a látogatókat. Augusztus 20-án az országos vi­­rágkarnevál gazdagítja a rendez­vények sokaságát. Szeptember a technika hónapja lesz megyénkben. A híradástechni­kával, a műanyaggyártás techno­lógiájával ismertetik meg az ér­deklődőket. Ennek keretében nyí­lik a Déri Múzeumban az Ipar­­történeti Kamarának a debreceni iparral foglalkozó kiállítása. Októberben a negyedszázada fel­szabadult Debrecent ünneptik az irodalmi és művészeti műsorok. Ekkor lesz Taar Ferenc dokumen­tumdrámájának ősbemutatója is. Novemberben, decemberben az or­szágos fotópályázat kiállítása, elő­adások, bemutatók emlékeznek a város felszabadulásáról, a Tanács­­köztársaság kikiáltásáról, az Ideig­lenes Nemzetgyűlés megalakulásá­ról. A megnövekedett forgalom nagy felkészülést vár a vendéglátóipar­tól is. Elsősorban a szállodai he­lyek számát kell növelni. Ennek érdekében 30—40 személyes mote­leket, kempingeket nyitnak meg az év folyamán. A jövő év köze­pén adják át a Vörösmarty és Bar­na utca sarkán épülő turistaszál­lót, a közeljövőben megkezdi a vendégek fogadását a Kálvin téren létesített étterem. Szeptemberben a Széchenyi úton nyitja kapuit a bol­gár étterem. Vendéglátóipari és termelőszövetkezeti­­ kooperációban üzemel majd a Bocskaikertben megnyíló autóscsárda. Harminc­­millió forintos beruházással új épületszárny kerül az Aranybika mellé, és még sok hasonló létesít­ménnyel igyekeznek felkészülni a jövő várhatóan nagy idegenforgal­mára. Az érdeklődés középpontjában a lovasnapok SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI TERVEKRŐL­­ CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TARTOT­TAK A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGÉBEN. HEGEDŰS ANDRÁS, A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL ÉS VÉGH LÁSZLÓ, A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJA TÁJÉKOZTATTA A SZERKESZTŐSÉG ÉS A MAGYAR TÁVIRATI IRODA MUNKATÁRSAIT AZ IDEGENFOR­GALOM TERVEIRŐL, FELADATAIRÓL. Parasztságunk nagy történelmi érdeme, hogy megértette a párt, az idők szavát, és a mezőgazdaság szocialista útjára lépett Kádár János beszéde a Győr-Sopron Megyei Pártbizottság és tanács együttes ülésén Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára csütörtökön — győri tartózkodásának harma­dik napján — a délelőtti órákban látogatást tett a Győr-Sopron me­gyei Pártbizottság székházában. Társaságában volt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osz­tályvezetője és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettese. Pataki László, a megyei pártbi­zottság első titkára üdvözölte és tájékoztatta a vendégeket a megye életéről, a pártszervezetek munká­járól. Ezután Kádár János baráti hangulatú eszmecserét folytatott a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival, a pártbizottság osztály­­vezetőivel, a járási és városi párt­­bizottságok titkáraival, továbbá a tanácsi szervek vezetőivel. A találkozót követően együttes ülést tartott az MSZMP Győr-Sop­ron megyei Bizottsága és a megyei tanács abból az alkalomból, hogy a megyében tíz esztendővel ezelőtt fejeződött be a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Az ülésen felszólalt Kádár Já­nos is. A harcnak osztályalapja volt . Történelmi évfordulóra emlé­kezünk, olyan eseményre, amely sorsforduló volt a megye, orszá­gunk parasztsága és egész népünk életében. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, az a tény, hogy parasztságunk szocialista útra lépett történelmi jelentőségű esemény. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zése a munkás-paraszt szövetség nagy győzelme. Ez a szövetség nem új keletű, a nép szabadságáért, a teljes társadalmi, politikai, gazda­sági felszabadulásért vívott sok évtizedes harcban kovácsolódott ki, és szorosan összefonódott történel­münk előző sorsfordulóival. A Hor­­thy-fasizmus negyedszázados kor­szakában a fasizmus elleni harc je­lentette egyik legfőbb tartalmát és célját ennek a szövetségnek.­­ A fasiszta terror és elnyomás alatt sínylődő magyar nép ugyan nem tudott hatékonyan fellépni a fasiszta törekvésekkel szemben, de gondolkodásában, és érzelmeiben szemben állt a fasizmussal. Elle­nezte azokat a bűnös cselekedete­ket, amelyeket a nép elnyomói, a fasiszta diktatúra vezetői az ország és a nép nevében követtek el.­­ Ebben a súlyos időszakban a magyar hazafiak, a legkülönbözőbb világnézetű emberek felismerték, hogy a nemzet pusztulásának vég­ső veszélye fenyeget. Ezért az ak­kor már negyed százada illegalitás­ban harcoló kommunisták — dacol­va mindenféle üldözéssel, elsőként indították meg a harcot, hogy tö­mörítsék, ellenállásra késztessék és vezessék népünket a fasizmus­sal szemben. — A harcnak osztályalapja volt. Élére a munkásosztály állt, amely hű szövetségesre talált a legöntu­­datosabb paraszti tömegekben. — A napokban emlékeztünk meg a vésztői találkozóról, amely 1919 óta az első olyan nagyobb megmozdulás volt, ahol a mun­kásosztály élenjáró, legöntudato­­sabb képviselői széles paraszti tö­megekkel , falusi földmunkások­kal, becsületes hazafi középparasz­tokkal, sőt még jómódú parasztok­kal is találkoztak, kezet fogtak, felújították a mun­kás-paraszt szö­vetséget. Nagy jelentőségű volt ez, mert végre a nép is hallatta szavát és kifejezésre juttathatta, hogy a munkásosztálynak, a parasztság­nak, az értelmiség haladó részének. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára győri látogatása során felkereste a Magyar Vagon- és Gépgyárat. Képünkön: Kádár János elvtárs, Horváth Ede vezérigazgatóval a hátsóhíd gyáregy­ségben. (MTI-fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Munkaverseny a Tanácsköztársaság emlékére Ifjúsági brigádvezetők értekezlete Tegnap délelőtt a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat II. számú gyáregységében megrendezték az ifjúsági brigád­vezetők debreceni városi tanácskozását, amelyen nyolcvan brigádvezető vett részt. Az értekezleten ott volt Tóth Imre, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője. Az értekezleten Száldobágyi Zsig­­mond, a KISZ városi bizottságának titkára tartott vitaindító beszámo­lót az elmúlt év tapasztalatairól, az idei év terveiről. Elmondotta, hogy az ifjúsági brigádok jelentős ered­ményeket értek el, munkájukkal nagyban hozzájárultak az 1968-as év gazdasági sikereihez, az új gaz­dasági mechanizmus jó eredmé­nyeihez. Ismertette a város ipari helyzetét s azt az ipari vonatkozá­sú fejlődést, amely az új rendszer bevezetése óta ment végbe. Az el­múlt évben tizenkét százalékkal nőtt a város ipari­­termelése. Ki­magasló eredményt produkált pél­dául az építőipar, amely tizennégy százalékkal növelte a termelését. Jól alakult az exportterv teljesíté­se is, 9—10 százalékos túlteljesítést értek el az üzemek, vállalatok. A tervezett vállalat­nyereségek a legtöbb helyen már a harmadik negyedév végére biztosítva voltak, így az ipari üzemek nagy része jó­val több nyereséget fizethet ki a tervezettnél. Ezután azokról a fel­adatokról beszélt, amelyek 1969- ben várnak megvalósításra, többek között az önköltség csökkentése, a termelékenység javítása, a munka­­verseny-mozgalmak bővítése. Száldobágyi Zsigmond beszéde után hozzászólások következtek. Gönczi Kálmán, a műanyaggyári KISZ-szervezet javaslatát tolmá­csolta az értekezletnek: városi szinten hirdessenek munkaversenyt a város ifjúsági brigádjai részére a Tanácsköztársaság emlékére. A versenyben lényeges szerepet kap­na a selejtmentes termelés, a ter­melékenység fokozása, a munkafe­gyelem javítása. Bánszegi József, a vasutas szak­­szervezet területi bizottságának tagja, a vasutas fiatalok problé­máiról beszélt. Elmondta, hogy a KISZ és a szakszervezet kapcsolata erősödött az utóbbi időben, de még mindig nem kielégítő az együttmű­ködés. Hrabina Géza, a MÁV jár­műjavító küldötte a fiatalok to­vábbképzéséről, továbbtanulási le­hetőségeiről számolt be. Az értekezleten felszólalt Tóth Imre is. Helyeselte a műanyaggyá­ri fiatalok munkaverseny-kezdemé­­nyezését, s javasolta annak orszá­gos szintre való emelését. Majd ta­nácsokkal látta el a jelenlevőket, hogyan készüljenek a szocialista brigádvezetők harmadik országos tanácskozására, amely áprilisban kerül megrendezésre Budapesten.

Next