Hajdú-Bihari Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

TM mm • Iga­zi XXVI. ÉVFOLYAM 211. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK Koszigín—Csou En-laj találkozó Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök és Csou En-laj, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke csütörtökön Pekingben megbeszélést tartott. A Moszkvában kiadott hivatalos közlemény szerint a találkozót köl­csönös megállapodás alapján tar­tották meg, s arra akkor került sor, amikor Koszigin a VDK-ból hazatérőben volt Moszkva felé. A felek őszintén feltárták állás­pontjukat és mindkét fél számára hasznos megbeszélést tartottak. Szovjet részről a találkozón jelen volt Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára és Mihail Jasznov, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnök­­helyettese. Kínai részről jelen volt Li Hszi­­en-nien és Hszie Fu-csi, mindketten az Államtanács elnökhelyettesei. (MTI). Ülést tartott a Debrecen Városi Tanács Debrecen Megyei Jogú Városi Tanácsa szeptember 11-én, csütörtökön a városi tanács nagytermében ülést tartott. A tanácsülés elnöke Halász Gyula országgyű­lési képviselő, városi tanácstag volt. A végrehajtó bizottság jelentését a legutóbbi tanács­ülés óta végzett munkájáról, valamint a lejárt határ­idejű tanácsülési határozatok végrehajtásáról dr. Ko­vács Imre vb-elnökhelyettes terjesztette a tanácsülés elé. Ezt követően került sor a napirendi pontok tárgya­lására. Dr. Tatai Tibor, pénzügyi osztályvezető szá­molt be a pénzügyi osztály munkájáról, majd dr. Há­­mosi János, a pénzügyi állandó bizottság munkájáról. Harmadik napirendi pontként került megbeszélésre a tanács 1969. I. félévi költségvetésének végrehajtása, melynek előadója szintén dr. Tatai Tibor volt. A tanács 1969. I. félévi fejlesztési tervének teljesítéséről Tikász Elek tervosztályvezető számolt be az ülés résztvevői­nek. Negyedik napirendi pontként különféléket tárgyalt meg a tanácsülés: az 1969. I. félévi munkatervek vég­rehajtásáról Nádas Vilmos vb-titkár, az utcaelnevezési javaslatokról dr. Dömötör Béla igazgatási osztályve­zető számolt be. Az előterjesztéseket dr. Kovács Imre tette meg. A tanácsülés résztvevői hozzászóltak beszámolókhoz, jelentésekhez, s beható vita után elfogadták azokat. Az utcanevek Debrecenben irányban húzódó és a Lázár utcá­ba torkoló új utcát Ráthonyi Sán­­dor­ról nevezték el. Ráthonyi Sándor 1922-től részt vett a munkásmozgalomban, több szakmai sztrájkot szervezett, nagy szerepe volt a bőripari munkások 1930-as sztrájkjában. 1944. március 19-én a nyomdászok székházában Szakasits Árpád által tartott elő­adás közben Ráthonyi Sándort a németek letartóztatták. A felszaba­dulás után 1949-től nyugdíjazásáig vezető beosztásban dolgozott. Rá­thonyi Sándor 1924-től a Debreceni Munkásegylet titkára volt, s halá­láig , 1966-ig részt vett a munkás­­mozgalomban és az állami életben. A III. kerületi tanács tagja, vala­mint az igazgatási albizottság el­nöke volt. A munkásmozgalomban és a szocializmus építésében kifej­tett munkája elismeréseképpen a Szocialista Munkáért Érdemérem aranyfokozatával, Tanácsköztársa­sági Emlékéremmel, valamint a szakszervezeti munkáért alapított kitüntető jelvény aranyfokozatá­val tüntették ki. A Vörös Hadsereg útjával és a Varga utcával párhuzamosan a Holló János utcából nyíló új utcát Becskereki Sándorról nevezték el. Becskereki Sándor debreceni születésű, itt is halt meg 1963-ban. 1929-ben kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba, tagja volt a deb­receni Munkásdal-körnek, 1932-től pedig az illegális Kommunisták A műemlékvédelmi és utcanév elnevezési albizottság, valamint az I. kerületi tanács v. b. építési és közlekedési csoportjának javaslata alapján a városi tanácsülésen elfo­gadták a Debrecen­ I. kerületében levő eddig névtelen utcák javasolt neveit. A Porosház utca végében keleti Magyarországi Pártjának. A Tóth­­falusi Sándor által vezetett kom­munista sejtben dolgozott. Becske­reki Sándor részt vett a kommunis­ta párt valamennyi debreceni meg­mozdulásában, emellett az építők szakszervezetében a festő szakosz­tály elnökeként is tevékenykedett. Aktívan segítette a Vörös Segély munkáját. 1943—44-ben kommu­nista tevékenysége miatt internál­ták. A felszabadulást követően ve­zető beosztásban dolgozott, halála előtt a városi tanács vb. ipari osz­tályának vezetője volt. Munkája elismeréseként több ízben magas kitüntetésben részesült.. A Boldogfalva kertben az­ Egy­letkert utcából a Melith, öreg Já­nos és Tutaj utcák érintésével ki­alakult új utcát Boldogkert utcá­nak nevezték el. Ezt indokolják a történelmi szempontok is­, továbbá a helytörténeti kutatások, ugyanis a városnak ezen a részén a XIII. és XVI. század közötti időben már község terült el, amely Boldogfalva néven volt ismeretes. Ez a törté­­n­elmi tény magyarázza a Boldog­­falva­i kert mai napig is fennálló elnevezését. A Szávay Gyula és a Lázár ut­cák között az Élmunkás utcával párhuzamosan kialakult utca neve Gergely utca lett. Az utca kialakí­tása előtt ezen a területen az első ház építkezője egy Gergely nevű munkáscsalád volt — innen ered az utca új neve. A brjanszki partizánok fiai Püspökladányban Az IBUSZ és a Hazafias Népfront szervezésében szep­tember 9-én szovjet turistacso­port látogatott el a püspökla­dányi Lenin Termelőszövetke­zetbe. A Moszkva melletti Brjanszk városból érkező­ munkásokból, technikusokból és mérnökökből álló kollektí­vát — a volt partizánok fiait, lányait — Huszti Balázs, a termelőszövetkezet párttitkára fogadta, majd Baranyai Imre tsz-elnök ismertette a vendé­gek előtt a közös gazdaság helyzetét, eredményeit, s vála­szolt a számos érdeklődő kér­désre. Este az ismerkedés ba­ráti hangulatú közös vacsorán folytatódott. t- KORSZERŰSÍTIK, SZÉLESÍTIK DEBRECENBEN A HÁMÁN Ki Tó ÚTrÓL.AZ ÚT VÉGLEGES ARCULATA MÁR KEZD KIALAKU­LI, AM­IT aZ A BÖSZÖRMÉN­YI ÚT FELŐL KÉSZÍTETT FELVÉTEL ÍN-is látható "" Gyors ütemben épül Debrecenben az új nagy ipari létesítmény, a házgyár. Ké­pünkön négy elkészült betontartály látható, miközben már mellettük épül a kö­vetkező. (Fotó: Kalmár) A lengyel parlamenti küldöttség csütörtöki programja A lengyel parlamenti küldött­ség, amely hazánkban tartózkodik, csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A küldöttség ezután ellátogatott a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Va­gon- és Gépgyárba. Csergő János vezérigazgató a gyár történetéről, munkájáról tá­jékoztatta a vendégeket. A lengyel parlamenti küldöttség tagjai ezt követően több üzemegységet felke­resve, közvetlenül is megismer­kedtek a gyár munkájával. (MTI) Ünnepélyesen felavattuák az Állami Biztosító polgári járási fiókjának székházát Tegnap, csütörtökön délelőtt ün­nepélyes háziünnepségre került sor Polgár legszebbnek mondott, mo­dern épületében, az Állami Biztosí­tó polgári járási fiókjának új szék­házában. Az ünnepséget az új szék­ház hivatalos átadása, felavatása al­kalmából rendezte az Állami Biz­tosító megyei igazgatósága és a fi­ók vezetősége. Az ünnepséget a jelenlevők előtt Szilas­ György, az Állami Biztosító megyei igazgatója nyitotta meg. Rövid avatóbeszédében Szilas György megköszönte mindazoknak a szerveknek a lelkiismeretes mun­káját és segíteni akarását, akik en­nek az új székháznak az építésében szerepet játszottak. Így köszönetét fejezte ki a biztosító főigazgatósá­gának, a községi tanács, a járási tanács, a járási és községi párt­szerveknek, azok vezetőinek, a kivi­telezőknek, a tervezőknek. Külön méltatta Lénárt Gyula fiókvezető munkáját, és a polgári községi ta­nács elnökének, Nemesházi Zsolt­nak, áldozatos, készséges segítsé­gét, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezen a napon ilyen reprezentatív, jó munkahelyet biz­tosítható székházat avathassanak. Ezután Magyar Lajos osztály­­igazgató — az Állami Biztosító fő­­igazgatóságának vezérigazgatója képviseletében — köszöntötte az új fiók dolgozóit. Végül Nemesházi Zsolt községi tanácselnök is néhány szóban kö­szöntötte az új székházi tulaj­donoso­­kat. Ezután a jelenlevők átmentek a községi kultúrházba, ahol Szilas György megnyitotta az Állami Biz­tosító megyei igazgatósága által az országban elsőként megrendezett vándorkiállítást. Víztisztaság-védelmi kiállítás Pénteken délelőtt Papp Ferenc, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője „Víztisztaság-védelem” címmel kiállítást nyit meg Debre­cenben. Tablókon, képekben, ma­ketteken mutatják be: életünk egyetlen napja sem képzelhető el tiszta, jó víz nélkül. Megnézhetik a látogatók, milyen szennyeződé­sek, fertőzések találhatók vizeink­ben. Külön mutatják be szemlélte­tően azt a munkát, amelyet az igazgatóság laboratóriumának dol­gozói végeznek a víz tisztaságának megóvása érdekében. A kiállítást pénteken délelőtt 10 órakor nyitják meg a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Hatvan utca 8—10. szám alatti székházában levő klubteremben

Next