Hajdú-Bihari Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
HAJDÚ-BIHARI XXVI. ÉVFOLYAM 23. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1969. OKTÓBER 10., PÉNTEK Magyar-csehszlovák együttműködéssel megkezdődön a Karcag és Debrecen közötti vasútvonal villamosítása Ii terveknek megfelelően 1970. december 31-ig a Magyar Államvasutak villamosítja a Budapest és Záhony közötti vasútvonalat. A nagy jelentőségű beruházás tegnap, csütörtökön új szakaszához érkezett. Eddig már villamosították a Nyíregyháza—Záhony és a Budapest—Szajol közötti szakaszt. Most újabb 60 kilométer villamosítási munkálatait végzik el. Ezúttal azonban már nemzetközi együttműködéssel. A MÁV Felsővezeték-építő Főnöksége, a MÁV biztosítás-berendezés építői és a Debreceni Építési Főnökség mellett bekapcsolódnak a munkálatokba a csehszlovák vasutak felsővezetéképítői és a távközlés-biztosító rendszert szerelő vállalat dolgozói is. A csehszlovák vasúti szakemberek Hajdúszoboszlón rendezkedtek be, itt lesz a központjuk, és innen kezdték el tegnap, ünnepélyes keretek között a munkálatokat. A nagyszabású beruházás indulásánál megjelent Richard Krsanek, a CSD főosztályvezetője, Milan Vedra mérnök, a vonalvillamosítási vállalat igazgatója, Varga Jenő, a MÁV Vezérigazgatóságának szakosztályvezetője, a vezérigazgatóság több szakosztályának képviselője, Békéssy Rezső, a MÁV Debreceni Igazgatóságának helyettes vezetője, Mohácsi Gyula igazgatósági osztályvezető, Erdőhegyi György osztályvezető-helyettes. Varga Jenő rövid beszédében köszöntötte a testvéri csehszlovák vállalatok vezetőit, dolgozóit. Mint mondotta, a MÁV rendkívül nagy gondot fordít a vasút fejlesztésére. A nagy forgalmú vonalak villamosítása ehhez tartozik. Különösen jelentős a Budapest és Záhony közötti vonal. A csehszlovák vállalatok munkája emeli majd a MÁV műszaki felkészültségét, szállítási kapacitását. Sok sikert kívánt a csehszlovák vasutak szakembereinek, majd átadta nekik a munkahelyet. Válaszbeszédében Milan Vedra megköszönte a szívélyes baráti fogadtatást, s mint mondotta, a vállalat dolgozóival együtt örülnek, hogy elkezdhetik ezt a jelentős munkát. — Vállalatunk mögött — mondotta többek között — több mint két és fél ezer kilométer vasúti pálya villamosítása áll. Szeretnénk eddig szerzett tapasztalatainkat tovább hasznosítani és ezzel is szélesíteni a magyar—csehszlovák barátságot. Ezután megtették az első ünnepélyes csákányvágást, majd a csehszlovák dolgozók munkához láttak. Gödörfúró gépük mindössze tíz perc alatt elkészítette az első felsővezeték-tartó oszlop helyét. A vállalat vezetői bemutatták a magyar vasúti szakembereknek telephelyüket, a korszerű lakókocsikat, mozgó betonkeverő állomásukat. Az bizonyos, hogy a csehszlovák szakemberek erős gépesítési fokon kezdtek a munkálatokhoz. A MÁV is új, teljesen automatikusan működő betonkeverő szerelvényt állít munkába a villamosítás során. Mindez hozzájárul, hogy a magyar—csehszlovák együttműködés eredményeként tartani tudják a kitűzött határidőt, és a jövő esztendő végére teljesen villamosítják Budapest és Záhony között a vasúti pályát. fi megye állami gazdaságaiban a kukorica háromnegyedét géppel takarítják be Szeptember második felében kezdődött meg megyénkben általánosan a kukorica törése, s most van a munka dandárja. A szakemberek véleménye szerint rekordtermést takarítanak be az idén a nagyon fontos takarmánynövényből, az elmúlt esztendő igen jó átlagát is mázsákkal szárnyalják túl a legtöbb nagyüzemben. A Hajdú-Bihar megyei állami gazdaságokban 10 589 holdról takarítanak be kukoricát. Az eddigi munkákról, a gépi betakarításról s a termésátlagokról dr. Papp Imre, az állami gazdaságok megyei főosztályvezető-helyettese a következőket mondotta el: — Az idei nagyon jó kukoricatermés két dolog miatt is fokozott feladatot ró gazdaságainkra. Egyrészt maga az a tény, hogy holdanként 2—3 mázsával több terem, mint az elmúlt esztendőben, fokozott követelményt állít az itt dolgozó munkások, vezetők elé. Ismeretes, hogy az állami gazdaságokban — a csúcsmunkák idején — nagy a munkaerőgond, ezért fokozottan került előtérbe a gépesítés. — Jelenleg gazdaságainkban 25 darab csőtörőt állítottak munkába, ezekre átlagosan 207 hold jut. Vagyis több mint 5000 holdat az úgynevezett Zmaj 2-es típusú géppel takarítanak be. Ezenkívül 37 SZK típusú kombájnra szerelt adapter is dolgozik. Ezeket a gépeket elsősorban ott állították munkába, ahol nagy teljesítményű szárítók is vannak — Hajdúszoboszló, Hosszúhát, Berettyóújfalu — ahol a géppel lemorzsolt kukoricát nyomban szárítani is tudják. Ez évben is alkalmazzák gazdaságainkban az úgynevezett műanyag fóliás tárolást. — Mindent összevetve: az idén a Hajdú-Bihar megyei állami gazdaságokban háromnegyedét géppel takarítják be a kukoricának. Vannak gazdaságok, ahol az egész kukoricatermelést gépesítették. Az elmúlt évben már alig valamivel több mint 50 százalékát takarították be géppel a termésnek. Természetesen vannak olyan táblák, — amit a hibridüzemnek, vetőmagnak termelnek a gazdaságok —, ahol kézzel dolgoznak, hogy kevesebb legyen a meghibásodás, kifogástalan legyen a vetőmag. A takarmánynak termesztett kukoricánk általában 2—3 mázsával többet ad, mint az elmúlt esztendőben, a vetőmagnak termelt fajták pedig kiemelkedő rekordot hoztak. Az MV 530-ast és 590-est 1000 holdról takarítják be. Ennek a termőképességét 1-5 mázsa között szabták meg, ezzel szemben az idén 10 mázsa körüli átlagot érnek el belőle a gazdaságok. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nagyobb mennyiségű vetőmagunk is lesz. Készül az új védjegytörvény A készülő új védjegytörvényről illetékes helyen tájékoztatták dr. Baczony Lászlót, az MTI munkatársát. Elmondották: nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlődése révén áruink egyre szélesebb körben jutnak el a világ különböző országaiba. Előnyös értékesítésüket elősegítik a világpiacon eddig is bevezetett, jó hírnevű védjegyek, mint a Tungsram, Orion, Ikarus, Palma és mások. A védjegy mintegy magában hordozza a gyártó vállalat eredményeit, azokat a tapasztalatokat, amelyeket a védjegyzett áruk vevői hosszú évek során szereztek. Ha ezek a tapasztalatok kedvezőek, a védjegy az értékesítés egyik leghatékonyabb segítője. Az új gazdaságirányítási rendszerben megnövekszik a védjegyek jelentősége a belső, fogyasztói kapcsolatokban is. Ahogy nő az áruválaszték, fokozódik a vásárlóközönség igénye, hogy az azonos vagy hasonló rendeltetésű különféle termékeket egymástól megkülönböztesse. Ennek jó bevált eszköze a védjegy. A mindennapos tapasztalat is arról tanúskodik, hogy a fogyasztói forgalomban bővül a védjeggyel ellátott áruk kínálata. A védjegy segíti a vállalatot a bélés külföldi versenyben, egyben a vásárlók számára is könnyebbséget, jobb tájékozódási lehetőséget teremt. Az új védjegytörvény egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a forgalomban alkalmazott védjegyek megkülönböztető képességét, elejét vegye annak, hogy a védjegy a vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas, félrevezető, valótlan elemeket tartalmazzon. Ennek biztosítéka, hogy a törvény védjegyjogi oltalomban csak azokat a jelzéseket részesíti, amelyeket az érdekelt vállalat az Országos Találmányi Hivatalnál lajstromoztat. Itt a jelzést alaposan megvizsgálják abból a szempontból, hogy a törvényes követelményeket kielégíti-e. Az így lajstromozott védjegyek alkalmasak lesznek a nemzetközi elismerésre is. (MTI) ATÁROZAT A SZOLGÁLTATÁSOKRÓL is Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Urho Kaleva Kekkonennak, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról és tárgyalásairól, amelyek során hasznos és gyümölcsöző eszmecsere folyt a nemzetközi problémákról — elsősorban az európai biztonság kérdéséről — és az országok közötti kapcsolatokról. A látogatás jelentősen hozzájárult a magyar és a finn nép együttműködésének és barátságának elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi miniszter jelentését kanadai látogatásáról és megbeszéléseiről. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak ítélte, és megállapította, hogy eredményeik elősegítik a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítését. A Minisztertanács titkárságának vezetője ismertette az országgyűlés szeptember 24—25-i ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány felhívta az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségét, és tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét és a javaslattevő képviselőket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a Minisztertanács határozatot hozott a lakossági ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kormány már korábban elfogadta a fejlesztés irányelveit, és felkérése alapján ezeket négy országgyűlési bizottság, valamint a fővárosi és megyei jogú tanácsok végrehajtó bizottságai — külső szakemberek bevonásával — megvitatták. Az előterjesztés kiemeli, hogy főként a lakáskarbantartás, a mosás, vegytisztítás, a háztartási gépek javítása, a rádió-, a televízió-, a személygépkocsi-javítás és -karbantartás terén merültek fel jogos panaszok. A Minisztertanács határozatot hozott a szolgáltatások fejlődését biztosító gazdasági szabályozó intézkedésekre; adó- és hitelkedvezmények nyújtására; a szolgáltatásban dolgozók érdekeltségének fokozására; egyszerűbb, a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó formák bevezetésére; az átalányrendszer, a helyszíni javítószervezetek kiszélesítésére; a bedolgozóhálózat bővítésére; a kölcsönző szolgálat kiterjesztésére; a lakosság szabad idejéhez jobban alkalmazkodó munkarend kialakítására. Elő kell mozdítani az állami vállalatok, szövetkezetek, közületek, intézmények és a magánkisipar szabad javítókapacitásának igénybevételét és nagyobb mértékbe bevonni a munkaidőn túli javító tevékenységbe más főfoglalkozású szakembereket és nyugdíjasokat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos árpolitika fontos eszköze a kiegyensúlyozott ellátás biztosításának, ezért előírja a határozat, hogy messzemenően figyelembe kell venni a kisebb jövedelmű rétegek érdekeit, s az illetékes szervek tegyék hatékonyabbá az árellenőrzést. A határozat végül intézkedik — a lakosság saját javító munkájának megkönnyítése érdekében — az anyag-, alkatrész- és szerszámellátás megjavítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Megkezdődött a tüdőgyógyászati nagygyűlés Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött a Korányi Frigyes Tbc- és Tüdőgyógyász Társaság 37. nagygyűlése. A háromnapos tudományos tanácskozást dr. Barát Irén, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a társaság elnöke nyitotta meg, majd átnyújtotta az idei Korányi Frigyes Emlékérmét dr. Nagy László docensnek, a szegedi tüdőgondozó intézet igazgató főorvosának. Ezután bejelentette, hogy a társaság — fennállása óta első ízben — tiszteletbeli tagokat választott. Az első tiszteletbeli tagok a tüdőgyógyászat olyan nemzetközi tekintélyű, neves szakemberei lettek, mint a magyar származású A. L. Bányai amerikai, G. Anetti francia, H. Friedel és P. Steinbrütk NDK-beli, S. Goldmann jugoszláviai, D. K. Hohlov és N. A. Smeljev szovjet, R. Krivinka docens, a prágai tbc-intézet igazgatója, dr. Pätiälä finn és M. Zierski lengyel professzor. Az új tiszteletbeli tagok közül H. Friedel, S. Goldmann, R. Krivinka és B. Steinbrück személyesen vette át díszoklevelét. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a nagygyűlés első főtémájának vitája. A nem tbc-s, krónikus tüdőbetegségek járványtanáról dr. Mosolygó Dénes, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott bevezető előadást. A tbc elleni küzdelem eddigi eredményei lehetővé tették, hogy a szakhálózat már a múlt évben átvette a tüdődaganatos betegek gyógykezelését és gondozását. Az idén megkezdődött a tüdő- és mellhártyaüreges és -gyulladásos elváltozásaiban szenvedő betegek gondozása is. A későbbiekben — a tbc további visszaszorításával párhuzamosan — kerülhet sor más idült légzőszervi megbetegedésekben (asztmában, bronchitisben és tüdőtágulásban) szenvedő betegeknek a hálózatban való gondozására és kezelésére. A rendszeres lakosságszűrés, az ernyőkataszterek mindezeknek a betegségeknek a felderítésében is alapvető szerepet játszanak. Dr. Mándi Lászlónak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikája docensének bevezető előadásával megkezdődik a vita a sarcoidosis nevű tüdőbetegségekről . Szombaton szabadon választott témákkal fejeződik be a kongresz. A Hajdúsági Iparművek termékei a debreceni ipari kiállításon Az ipartermék-kiállításon, amelyet október 7-én nyitottak meg Debrecenben, a részt vevő vállalatok naponként adnak részletes tájékoztatást kiállított termékeikről. Csütörtökön a Hajdúsági Iparművek reklám-csoportvezetője, Tóth Pál adott tájékoztatót a gyár kiállított hagyományos és új termékeiről. A már közkedvelt hajdúsági mosógépek, centrifugák, porszívók, villanymelegítők most is ott vannak a kiállított termékek között. Van azonban újdonság is. A kiállítás legérdekesebb darabja a legújabb forgódobos szuper automata mosógép. A gép igen sok mindent „tud”: öt kilónyi ruhát áztat, mos, öblít, centrifugáz. A gépet, amely automatikusan működik, be lehet előre állítani, hogy milyen műveleteket végezzen. Tízféleképp állítható be a ruhák fajtája és szenynyezettsége szerint. Megérdeklődtük az árát és azt is, hogy mikor kapható az üzletekben az új termék: ára 8600 forint, s előreláthatólag az év végén már lesz belőle az üzletekben. Igen nagy sikere van — főleg a nők körében — a másik új terméknek, a masszírozó gépnek, amelyet szintén az év végére ígér a gyár. Harmadik újdonságként látható a padlóápoló gép. Igen sokfajta műveletre képes: parkettát súrol, beereszt, fényesít és políroz. Ezenkívül a szőnyegek nedves tisztítását is elvégzi. Érdeklődésünkre azt válaszolták, hogy a jövő év második felében már kapható lesz az üzletekben, az ára előreláthatólag 1600—1800 forint.