Hajdú-Bihari Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

HAJDÚ-BIHARI I­J f:1­1 XXVI. ÉVFOLYAM 242. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT • 1969. O­KTÓ­B­E­R 18., S­Z­O­M­B­AT Megkezdte tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresszus Pénteken délelőtt kilenc órakor Budapesten, az Építők Szakszervezetének székházában megnyílt a VII. szakszerve­zeti világkongresszus. A szakszervezeti mozgalom kiemel­kedő nemzetközi eseményére a világ minden tájáról — ösz­­szesen 124 országból — érkeztek küldöttek, több mint 200 országos szakszervezet, valamint 33 nemzetközi szervezet képviseletében. A tíz napig tartó tanácskozás megnyitójául a szakszerve­zeti székház kongresszusi termében ünnepélyes ülést tartot­tak, amelynek elnökségében helyet foglalt a házigazda tisztét betöltő magyar szakszervezetek képviseletében Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Louis Saillant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főtitkára, továbbá, a világszövetség alelnökei és titkárai. Meghívott vendégként részt vett a megnyitó ünnepségen, és ugyancsak a díszelnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke, Bertil Bolin, a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal főigazgató-helyettese. A Himnusz hangjai után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott megnyitó beszédet.­­ Köszöntötte a kongresszus rész­vevőit, méltatta a tanácskozás je­lentőségét, majd kegyelettel emlé­kezett meg a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomnak a VI. világ­­kongresszus óta elhunyt kiemelke­dő harcosairól, akiknek emléke előtt néma felállással tisztelegtek a kongresszus részvevői. Ezután Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára üdvözölte a világkong­resszus küldötteit. Meleg szavakkal köszöntötte a magyar szakszerveze­teket s a kongresszusnak otthont adó főváros lakóit. Az SZDSZ főtitkára után Fock Jenő, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke szólt a kongresszus résztvevőihez. — Korunkban az erőviszonyok a szocializmus, a haladás, a béke erőinek kedveznek — mondotta többek között. — A szocialista vi­lágrendszer s ezen belül minde­nekelőtt a Szovjetunió, a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­galom, a haladás és a béke hívei hatalmas erőt képviselnek. Ez az erő képes keresztülhúzni a hábo­rúra spekuláló monopoltőkés körök terveit. A szocializmus, a béke minden becsületes és jószándékú hívének összefogásával, egységes fellépésével érvényesíthető az em­beriség valódi érdeke, biztosítható a társadalmi haladás.­­ Az imperialisták arra törek­szenek, hogy meggátolják ennek a nagy nemzetközi egységfrontnak a kibontakozását. Nem válogatósak az eszközökben, amikor megpró­­bálnak sorainkban ellentéteket szí­tani. Ezzel a törekvéssel szemben lépett fel a világ kommunista és munkáspártjainak túlnyomó több­ségét képviselő moszkvai nemzet­közi tanácskozás, amely kidolgozta az antiimperialista akció egység­programját. A szervezett dolgozók­ra nagy feladatok hárulnak a nem­zetközi imperialista-ellenes össze­fogás kibontakoztatásában. A Szak­­szervezeti Világszövetség negyed­százados tevékenysége biztosíték arra, hogy ebben a harcban is az élen halad.­­ A tanácskozáson résztvevők egy része nem tagja a Szakszer­vezeti Világszövetségnek. A kapita­lista világot átfogó monopóliu­mokkal szemben azonban csak a munkásosztály nemzetközi szerve­zeteinek megegyezésével, egységé­vel lehet eredményesen felvenni a (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára megnyitja a kongresszus tanácsko­zásait Tőle balra Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtit­kára, Fock Jenő, a kormány elnöke, és Benoit Frachon, a CGT elnöke. Számháború, úttörőstaféta A FELSZABADULÁSI ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Október 18-án, ma délelőtt Deb­recen város ezerötszáz általános is­kolás tanulója vesz részt a városi úttörőelnökség által szervezett, a város felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére rendezett harci játékban, illetve számháborúban. Az általános iskolásokon kívül a versenyen számos ifjúgárdista, ifi­vezető és katona is jelen lesz. A számháborút, amely délelőtt 11 órakor kezdődik, a Pallag és Józsa közötti erdőben rendezik meg. Október 19-én, vasárnap fogad­,­ják Debrecen város úttörőinek kép­viselői a város határánál az úttö­rők felszabadulási stafétáját. A sta­féta már bejárta azokat a községe­ket, amelyek 25 évvel ezelőtt fel­szabadultak, s Debrecenbe a város felszabadulási évfordulójára érke­zik meg. Az úttörőcsapatok „parla­menterei” Vámospércs, Mikepércs, Ebes és Hajdúsámson felől érkez­nek meg vasárnap reggel, majd a város úttörőivel együtt részt vesz­nek az Úttörőházban megrendezés­re kerülő felszabadulási ünnepsé­gen. A gyűlésen megemlékeznek a felszabadulási évfordulóról, majd műsort adnak az úttörők. 2­1 Szovjet hősök emlékművének avatása Derecskén Megyeszerte — így a derecskei járásban is — most folynak a köz­ségekben a felszabadulási megem­lékező ünnepségek. Október 16-án többek között Konyár lakossága emlékezett meg a felszabadító szov­jet hősökről, majd október 17-én Derecskén rendeztek ünnepséget. Derecskén a község felszabadulásá­nak 25. évfordulóján emlékművet avattak. Az emlékművet a község és a környező falvak — Tépe, Ko­nyár, Hajdúbagos és Sáránd — fel­szabadításáért vívott harcokban el­esett szovjet hősök emlékének tisz­teletére készítették és avatták fel. Délelőtt 10 órakor a debreceni honvéd helyőrség fúvószenekara adott térzenét a művelődési ház előtt, majd 11 órakor került sor az emlékműavató ünnepségre. Az em­lékművet — amelynek költségeihez Derecske és a környező falvak gazdasági szervei is hozzájárul­tak — a Derecskei Járási Tanács V. B. költségvetési üzeme készítet­te. Ünnepi hangulatban az avatandó emlékműhöz vonult a község apra­­ja-nagyja. A község úttörőit képvi­selő díszszázadok fogták közre az emlékművet, szemben vele pedig a munkásőrök díszszázada foglalta el helyét. Az avatóünnepség Sági Jó­zsef munkásőr-szakaszparancsnok jelentésével kezdődött meg, ame­lyet Szodorai Lajos járási szakasz­parancsnok fogadott. Szodorai La­jos jelentést tett Szűcs Gábornak, az MSZMP Derecskei Járási Bizott­sága első titkárának. Ezután a ma­gyar és a szovjet Himnusz hangjai zengtek fel. Az emlékműnél Szűcs Gábor tar­tott avatóbeszédet. Megemlékezett az elmúlt 25 évről, amelynek sza­badságát, békéjét az elesett szovjet hősök szerezték meg a községnek s egész hazánknak. Megemlékezett azokról a szovjet édesanyákról, gyermekekről, feleségekről, testvé­rekről, akik hiába várták haza sze­retteiket, akik legkedvesebbjüket adták a magyar nép szabadságáért. Az új emlékművet az örök hála és kegyelet jeléül állították fel a községben, amely Derecske és a környező községek tiszteletét, meg­becsülését és háláját hirdeti az el­esett szovjet hősök és az egész szovjet nép iránt. A járási párt­­bizottság, a járási tanács, a közsé­gi pártbizottság és a községi ta­nács nevében avatta fel az emlék­művet Szűcs Gábor, majd megkez­dődött a koszorúzás. A megyei, járási és községi párt­­bizottság nevében Sikula György, a megyei pártbizottság titkára, Szűcs Gábor, a járási párt­­bizottság első titkára és Tóth László, a községi pártbizottság titkára helyezte el az em­lékmű talapzatán a hála és a ke­gyelet koszorúját. A megyei, járá­si és községi tanács nevében dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, Fegyveres Antal, a De­recskei Járási Tanács vb-elnöke és Moldván József, a községi tanács vb-elnöke helyezett el koszorút. A Varsói Szerződés értelmében ideig­lenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok főtisztjei, A. I. Umnyikov és A. K. Tyimonicsev koszorúztak ezután. A fegyveres testületek nevében koszorút helyez­tek el Sárközi Elemér, Sziklai La­jos alezredesek, Szodorai Lajos já­rási munkásőrparancsnok, Pankó János járási rendőrkapitány, Me­gyeri Sándor, a megyei kiegészítő parancsnokság képviselője. Koszo­rút helyezett még el a Hazafias Népfront megyei elnöksége, illetve a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság megyei elnöksége nevében Kál­lai Imre, Fazekas Sándorné, Já­­nószky Mihályné, illetve Kozma József. Ezt követően megérkezett a köz­ségek úttörőinek és KISZ-fiataljai­­nak hálastafétája, akiket Kovács Sándor, a községi KISZ-szervezet titkára köszöntött. Az úttörők vi­rággal borították be az emlékmű talapzatát, majd az Internacionálé hangjaival véget ért az avatóün­­nepség. Este a művelődési ház nagyter­mében ünnepi nagygyűlésen emlé­keztek meg a felszabadulási évfor­dulóról a község lakosai. Tóth László, a községi pártbizottság tit­kára tartott ünnepi beszédet, majd a művelődési ház kultúrcsoportjai és a Debreceni Népi Együttes adott műsort. Szűcs Gábor, Sikula György és Tóth László koszorút helyez el Szűcs Gábor avatóbeszédét mondja WO­OOO hold búzamag a földben ŐSZI MUNKÁK A MEGYÉBEN Szenzáció­számba menő szép időjárás volt az elmúlt hetekben. Nem volt eső — amire most már különben nagyon nagy szükség lenn, ne az elvetett magvaknak a ke­léséhez, fejlődéséhez —, és a nap­­pali felmelegedés is a legtöbb eset­­ben elérte a 18—20 fokot, sőt a déli órákban sokszor még ennél is magasabbra emelkedett. Ilyen idő­járásban — különösen, mikor jó termést kell betakarítani — öröm a határban dolgozni. Van is most élet, munka mindenütt a határban. Ezekben a hetekben szerény becs­lések szerint is a megye termelő­szövetkezeteiben mintegy*»»70— 80 000 ember dolgozik. Nemcsak a szövetkezet tagjai vesznek részt a gazdag termés betakarításában, ha­nem a családtagok is, idősebbek, fiatalabbak "egyaránt. A több ezer szántó- és szállítógép is szinte kora hajnaltól késő estig dolgozik, sőt vannak szövetkezeti gazdaságok, ahol még az éjszakai órákban is szállítanak, szántanak, végzik a talajmunkákat. A szorgos munka ellenére mégis nemegyszer hangzik el: mintha egy kicsit elmaradt volna a megye mezőgazdasága az őszi betakarítási munkákkal. Pedig — és ez az igaz­ság — nincs lemaradás. Csak any­­nyira bonyolult, szerteágazó most a munka, annyi sok dolgot kell szinte egy időben megoldani, el­végezni, mint az évnek egyetlen egy szakaszában­­ sem. Arról nem is szólva — és ez nagyon nagy öröm —, hogy sokkal nagyobb ter­méseket is kell betakarítani, • be­szállítani, mint az előző esztendők­ben. Vegyük csak a kukoricát. Ebben az évben, most az ősz fo­lyamán a megye szövetkezeteinek összesen mintegy 136 000 holdról kellett a kukoricát letörni, beszál­lítani, a csutkát levágni. Az előző esztendőkben sem volt sokkal ki­sebb a betakarításra váró terület. Igen ám, de akkor a 35—40 mázsás holdankénti csöves termés már nagyon jónak számított. Most vi­szont nem egy olyan gazdaság van, ahol a kukorica átlagtermése a 60—70 mázsát is eléri. A legfrissebb jelentések szerint — október 15- ig — a kukoricának mégis több mint a fele már le van törve, be van szállítva, vagyis mintegy 80 000 holdnak a termése biztonságban van. Nemcsak egyes gazdaságok­ban lesz azonban nagyon jó a ter­més, hanem átlagosan az egész me­gyében. A becslésekből az derül ki, hogy az egész megyében az elmúlt évhez képest — pedig akkor is jó termés volt — mintegy 2,5—3 má­zsa szemeskukoricával terem átla­gosan több holdanként. Vannak gazdaságok — nem is kevesen —, ahol az emberek sokasága például állandó jelleggel újabb és újabb tá­rolóhelyeket épít, ideiglenes góré­­kat, hogy el tudják helyezni a nagy termést. Ezekben a napokban még gyor­sul a kukoricabetakarítás üteme. A napraforgó, burgonya betakarí­tása ugyanis lényegében már befe­jeződött, többen dolgozhatnak a kukorica betakarításán. Hogyan állnak a szövetkezetek a többi őszi munkával? — kérdeztük Barts Jenőt, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának szakemberét. A Rizst az idén mintegy 2600 hol­don termeltek a közös gazdaságok, és eddig ennek felét aratták le. A cukorrépa-betakarítás is — különö­sen az utóbbi héten — nagyon szé­pen haladt. A 17 000 holdból már 10 000 holdat felástak, a termést felszedték, és át is adták a cukor­gyárnak. Minden valószínűség sze­rint e hónap végével lényegében ennek a növénynek a betakarítása is befejeződik, és talán szintén re­kordterméssel. — Elégedettek lehetünk az őszi szántás-vetés ütemével is — mon­dotta a továbbiakban Barts Jenő. — Most az ősz folyamán az elkép­zelések szerint a megye szövetke­zeteinek 185 000 holdnyi vetőszán­tást kellene elvégezniük, lényegé­ben tehát ennyi vetést is. 170 000 holdon pedig el van végezve a ve­tőszántás. Nagy része ennek az elő­készített területnek be is van vet­ve. Az őszi árpa, rozs vetése már régebben befejeződött. Az őszi bú­za vetése is nagyon szépen halad. Kenyérnek és takarmánynak ebben az évben összesen mintegy 147 000 hold búzát vetnek el a termelőszö­vetkezetek, és eddig 100 000 holdon már földben van a mag. Az elmúlt esztendőben ugyanebben az idő­szakban 20 000 holddal kevesebb volt bevetve. Íme, egészen röviden ez a mos­tani helyzetkép, jelentés a megye termelőszövetkezeteiben folyó őszi munkákról. Szorgalmasan halad a betakarítás, szántás, vetés. Jó, gaz­dag évet tudnak nemsokára maguk mögött a közös gazdaságok..

Next