Hajdú-Bihari Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-277. szám)

1969-11-01 / 253. (254.) szám

Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihir­dette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában alá­írt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudománypo­litikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályoz­ta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. előse­gíti a tudományos káderek jobb ki­választását, továbbá azt a célt szol­gálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba vagy a népgazdaság más területére és a tu­dományos intézetekben szerzett ta­pasztalataikat a gyakorlatban hasz­nosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gya­korló miniszterek által kijelölt ku­tatói munkakörökre az eddigi ha­tározatlan időre szóló munkavi­szonnyal szemben határozott, leg­feljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóin­tézeti vezetők vezetői megbízatása határozott időre, ugyancsak leg­feljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munka­­viszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi mi­niszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét. Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül mente­sülnek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálat­ból katonai közletekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt, leszereltek, akik legalább kéthar­mad részben csökkent munkaké­pességűek, akik szociális körülmé­nyeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez képest ru­galmasabban állapítja meg a hozzá­járulás fizetésének kezdeti időpont­ját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédelmi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a kereset ti­zenkét százaléka. A honvédelmi hozzájárulás fel­emelt összegéből a sorkatonai szol­gálatot teljesítők arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél maga­sabb segélyt­ kaptak, és a szolgála­tukat befejező sorkatonák egy ré­sze — a polgári életbe történő be­illeszkedés elősegítésére — egyszeri pénzjuttatásban részesül. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével összhangban a kor­mány módosította a hadkötelezett­séget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletét. Felemelte a csalá­di segély összegét és újra szabályoz­ta folyósításának feltételeit. Az új rendelkezés nem ír elő ha­tározott összeget családi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a kö­zös háztartásban élő hozzátartozó bármely forrásból származó összes jövedelmét havi 800 forintra kell kiegészíteni, s minden további hoz­zátartozó esetén 300—300 forinttal kell felemelni. A külön háztartás­ban élő hozzátartozók esetében az eltartásra szorulók keresetét, ille­tőleg bármely forrásból származó összes jövedelmét egy személy ese­tén­ havi 600 forintra kell kiegészí­teni, s minden további személy ese­tén 200—200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az érvényben le­vő rendelkezések figyelembevételé­vel továbbra is az illetékes tanácsi szerv állapítja meg. A segély folyó­sításáról a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. *** Az Elnöki Tanács a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállásának kétszázéves évfordu­lója alkalmából — „Semmelweis Orvostudományi Egyetem”-re vál­toztatta. . Az Elnöki Tanács egyéni kegyel­mi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Véget ért a külügyminiszterek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) az összeurópai biztonsági értekez­let előkészítése érdekében tett kez­deményezéseket. Gromiko szovjet külügyminiszter nyugati tudósítók kérdéseire válaszolva utalt arra­ a lehetőségre, hogy már a jövő év első felében összehívják az össz­európai tanácskozást. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter vi­szont az értekezlet őszinte és szí­vélyes légkörét emelte ki majd ki­jelentette, hogy a tanácskozás gon­dos előkészítése nagymértékben hozzájárult a prágai megbeszélések eredményességéhez. A miniszterek pénteki tanácsko­zásán Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter­helyettese elnökölt. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei tanácskozásának nyilatkozata 1969. október 30-án és 31-én Prágában tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügy­miniszterei. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről — Ivan Basev miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Jan Marko miniszter, a Lengyel Népköztársaság részéről — Stefan Jedrychowski miniszter, a Magyar Népköz­­társaság részéről — Erdélyi Károly miniszterhelyettes, a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Otto Winter miniszter, a Román Szocialista Köztársaság ré­széről — Corneliu Manescu miniszter, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Andrej Gromiko miniszter. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték tö­rekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más álla­mokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilár­dítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Meg­erősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás részvevői különös figyelemet fordítot­tak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívásának elő­készítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az összeurópai értekezlet megtartására vonatkozó javas­latuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdé­sekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtartására, és az európai biztonság közös erőfeszítések útján történő megteremtésére Európa összes állama és népe érdeké­ben. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn­­kor­mány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amely­ben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásá­ban. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszte­rei kormányaik megbízásából a következő kérdések fel­vételét javasolják az összeurópai értekezlet napirend­jére : 1. az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolatai­ban; 2. az európai államok közötti politikai együttmű­ködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon ala­puló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szi­lárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termé­keny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése az államok közötti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fej­lesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekei­nek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgál­ná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentő­ségű esemény lenne a kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná vala­mennyi európai állam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hozzájárulna a törté­nelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az összeurópai értekezleten részt vevő államok közös erőfeszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormá­nyai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet elő­készítéseképpen az érdekelt államok két- vagy több­oldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondo­lásokat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgál­janak bármely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének bizto­sítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított ne­hézségek ellenére az összeurópai értekezlet előkészíté­sével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a részvevők körére, vagy az ösz­­szehívás rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte törek­vés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége kormányai felhívják az összes európai államot, hogy a kontinens békés jövő­jének érdekében tegyen erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi összehívására. Az értekezletet vé­leményük szerint 1970. első felében Helsinkiben lehet­ne megtartani. Prága, 1969. október 31. Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság pi­aoi külügyminiszter-helyettese, Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Cornelia Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. RÖVIDEN VARSÓ. A Balti-tengeren és a lengyel tengerparton egy hete viharok tombol­nak. A szél sebessége gyakran eléri az óránkénti száz kilométert. A hajójára­tok és a kikötői rakodómunkák szüne­telnek. Csütörtökön a bydgoszczi és a koszalini vajdaság felett jégeső vonult végig, majd havazott. Hó esett Varsó­ban is. Lengyelországnak jelenleg 38,5 millió lakosa van. A lakosság 38,3 százaléka húsz éven aluli, s 43 százaléka a felsza­badulás óta született. A városlakók szá­ma 1945 óta megkétszereződött. A varsói lapok jelentései szerint Ste­fan Wyszynski lengyel bíboros a vati­káni szinódus befejeztével Rómában kórházba vonult. A bíboroson prosztata­műtétet hajtanak végre. Nagy kormányátalakításra került sor Spanyolországban. Az Új kormány­ban a 18 miniszter közül csupán kettő tar­tozik a fasiszta Falange-hoz, ami arra mutat, hogy jelentősen, gyengült a Fa­­lange befolyása. A képen: Lopez Bra­vo, az új külügyminiszter leteszi a hi­vatali esküt. (Telefotó — AP—MN­— ICS) NYUGAT-BERLIN. Willy Brandt nyu­gatnémet kancellár, péntek reggel az amerikai légierő egy külön repülőgé­pén Nyugat-Berlinbe érkezett. BERLIN: Németország Szocialista Egységpártjának meghívására pénteken Berlinbe érkezett a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának küldöttsé­ge, élén Ivan Primovval, a központi bi­zottság titkárával. Amint az ADN hír­ügynökség jelenti, a NSZEP tájékoztatja a bolgár pártküldöttséget a szocialista rendszer építésében a mezőgazdaság te­rületén és a politikai-ideológiai munká­ban szerzett tapasztalatairól. LONDON: Stewart külügyminiszter november közepén Bonnba utazik, és tárgyalásokat kezd Scheellel, a bonni kormány külügyminiszterével Angliá­nak azon szándékáról, hogy csatlakoz­zék a Közös Piachoz. Lehet, hogy Ste­wart, aki közvetlenül a Közös Piac há­gai csúcsértekezlete előtt rándult át a kontinensre, Brandt kancellárt is fel fogja keresni. ■ ROMA: Pénteken országszerte zárva maradtak az olasz bankok. A banktiszt­viselők 24 órás országos sztrájkot hir­dettek, követelve új kollektív szerződés megkötését. WASHINGTON. A játékbarlangjairól híres nevadai Las Vegas közelében a normáli­s radioktivitásnál lényegesen magasabbat mértek szerdán — közölte az amerikai atomerő-bizottság. Két to­vábbi lakott területen is nagy volt a sugárzás, de állítólag az egészségre még nem káros. Az amerikaiak szerdán hajtottak végre három föld alatti atom­­kísérletet a nevadai sivatagban, és az egyiknél ,,nukleáris szivárgást" észlel­tek. SZÓFIA: Érdekes magyar vonatkozású dokumentumokat talált Bulgáriában Ká­posztás István, az Országos Levéltár tu­dományos munkatársa. Sumenben, Kos­suth Lajos első tartósabb emigrációs ál­lomáshelyén megtalálta a századunk harmincas éveiben Itt működött Ma­gyar-Bolgár Társaság több ezer oldalt kitevő egész Iratanyagát, vezetőségi ülé­sek jegyzőkönyveit, magyarul és bol­gárul — sőt eszperantóul — írt levele­zését, különböző kimutatásokat stb. A társaság ápolta Kossuth hagyományait. Kirándulásokat szervezett Magyaror­szágra, népszerűsítette a magyar kultú­rát. DETROIT. Beregovoj vezérőrnagy és űrhajóstársa. Konsztantyin Feoktyisz­­tov csütörtökön délután Fordék felleg­várába, Detroitba érkezett. BELGRÁD. A belgrádi televízió csü­törtök este Látóhatár című riportműso­­rában több mint félórás beszámolót kö­zölt a magyar gazdasági reformról. Töb­bek között interjút közöltek Nyers Re­zsővel, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a KB titkárával és a ma­gyar gazdasági élet számos vezetőjével. Riportokat készítettek munkásokkal, be­mutattak több gyárat, filmfelvételeket közöltek a magyar főváros hétköznap­jairól. CHICAGO: Újabb botrányos jelenetek miatt Hoffman bíró csütörtökön kény­telen volt felfüggeszteni a ..Fekete pár­duc-pert. Robert Seale, az egyik ame­rikai négerszervezet vezetője több tár­sával együtt azért áll a bíróság előtt, mert tavaly állítólag meg akarták za­varni a chicagói demokratapárti elnök­­jelölő kongresszus rendjét. Seale-t, aki közbeszólásokkal tiltakozott a tárgya­lásvezetés törvénytelenségei ellen, megint székéhez kötözték, és betapasz­tott szájjal kell végigülnie saját perét. A tárgyalást akkor szakították félbe, amikor a vádlott egy pillanatra letépte a szájtapaszt, és ,,fasiszta disznó”-nak nevezte az elnöklő bírót. Kenyeret osztanak a Banja Luka-i földrengés hajléktalanná vált áldozatai­nak. (Telefotó — AP—MTI—RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1969. NOVEMBER 1 Algéria ünnepe Nemzeti ünnepe van ma Algé­riának, kettős ünnepe. Az ország lakossága most emlékezik meg a demokratikus és népi köztársaság kikiáltásáról, de arról az esemény­ről is, amely ezt az államalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt eszten­deje, hogy kirobbant az algériai nép nemzeti felszabadító háború­ja, amely súlyos véráldozatok árán, de világra szóló hősiességgel és ki­tartással vereséget mért a francia gyarmatosítókra, és kivívta az egy­kori „tengerentúli megye” önálló államiságát. A felszabadító harcban Algéria nemcsak egymillió fiát és leányát veszítette el a nyolc évig tartó küzdelemben: a gyarmatosító lé­giók nyomát mindenütt lerombolt falvak jelezték. Nemcsak fájó se­beket kellett tehát begyógyítani, hanem építeni és újrakezdeni is kellett az egykor francia Algéria hajdani urainak távozása után. Algéria népének és vezetőinek jutott erejük arra is, hogy társa­dalmilag is újat kezdjenek. Ezt jel­zik az algériai forradalom olyan állomásai, mint a francia földbir­tokok kisajátítása, az államosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, az iparfejlesztés és a gyarmati sor­ból felszabadult lakosság emberhez méltó életének biztosítását szolgá­ló megannyi szociális és kulturális intézkedés. Az új Algéria megbecsült tagja a nemzetek nagy családjának. A szocialista országok népe mélysé­gesen együttérzett annak idején a hős algériai nép nagyszerű szabad­ságküzdelmével, s az algériai füg­getlenség óta rokonszenvvel fi­gyeli, cselekvő szolidaritással segíti országépítő munkáját. Hisszük, hogy e kapcsolatok fejlődése hoz­zájárul ahhoz, hogy az algériai nép eredményesebben munkálkod­­hassék azoknak a vívmányoknak a megszilárdításán és továbbfejlesz­tésén, amelyeket a ma tizenöt esz­­tendje kezdődött felszabadító há­borújának eredményeként vívott ki magának. Nagy nemzeti ünnepén szeretet­tel köszöntjük az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaságot. Tisztelgünk a hősök emléke előtt, akik életüket adták az algériai szabadságért. Köszöntjük az új or­szágot építő dolgozókat, s bízunk abban, hogy — mint eddig — a jövőben is meg fogjuk találni azo­kat a mozzanatokat, amelyek alapján eredményesen fejlődhet tovább együttműködésünk a nem­zetközi politika porondján is, va­lamennyiünk javára. S. P Diplomáciai élénkség Bonnban A bonni parlamentben befejező­dött az első vita az új kormány hivatalba lépése óta. Többnyire éles összecsapások jellemezték, az ellenzék még a Brandt-kormány aránylag óvatos külpolitikai új irányvonalát is sokallja. Mindez azonban láthatóan, legalábbis egy­előre, nem akadályozza az NSZK új kormányát a megkezdett út folytatásában. Nem lehet jelentő­ség nélkül valónak tekinteni pél­dául, hogy az új alkancellár és külügyminiszter, Walter Scheel úgy kezdte meg diplomáciai tevé­kenységét, hogy elsőnek Carapkin szovjet nagykövetet fogadta csü­törtökön és a brit nagykövetre csak pénteken került sor, míg az USA bonni nagykövetével hétfőn lesz az első találkozója. Az új nyugatnémet kormány prog­ramnyilatkozatának megvitatása során az ellenzékbe szorult CDU-CSU éle­sen bírálta a kormány gazdaságpoliti­káját. Strauss volt miniszter a márka felértékelése miatt hevesen támadta Schiller gazdaságügyi minisztert. A ké­pen: Schiller válaszol Strauss támadá­saira. (Telefotó — AP—MTI—RS)

Next