Hajdú-Bihari Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-277. szám)
1969-11-01 / 253. (254.) szám
Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudománypolitikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. elősegíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba vagy a népgazdaság más területére és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói munkakörökre az eddigi határozatlan időre szóló munkaviszonnyal szemben határozott, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóintézeti vezetők vezetői megbízatása határozott időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét. Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai közletekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatt, leszereltek, akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek, akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez képest rugalmasabban állapítja meg a hozzájárulás fizetésének kezdeti időpontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédelmi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a kereset tizenkét százaléka. A honvédelmi hozzájárulás felemelt összegéből a sorkatonai szolgálatot teljesítők arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél magasabb segélyt kaptak, és a szolgálatukat befejező sorkatonák egy része — a polgári életbe történő beilleszkedés elősegítésére — egyszeri pénzjuttatásban részesül. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével összhangban a kormány módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletét. Felemelte a családi segély összegét és újra szabályozta folyósításának feltételeit. Az új rendelkezés nem ír elő határozott összeget családi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozó bármely forrásból származó összes jövedelmét havi 800 forintra kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300—300 forinttal kell felemelni. A külön háztartásban élő hozzátartozók esetében az eltartásra szorulók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelmét egy személy esetén havi 600 forintra kell kiegészíteni, s minden további személy esetén 200—200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az érvényben levő rendelkezések figyelembevételével továbbra is az illetékes tanácsi szerv állapítja meg. A segély folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. *** Az Elnöki Tanács a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállásának kétszázéves évfordulója alkalmából — „Semmelweis Orvostudományi Egyetem”-re változtatta. . Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Véget ért a külügyminiszterek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítése érdekében tett kezdeményezéseket. Gromiko szovjet külügyminiszter nyugati tudósítók kérdéseire válaszolva utalt arra a lehetőségre, hogy már a jövő év első felében összehívják az összeurópai tanácskozást. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter viszont az értekezlet őszinte és szívélyes légkörét emelte ki majd kijelentette, hogy a tanácskozás gondos előkészítése nagymértékben hozzájárult a prágai megbeszélések eredményességéhez. A miniszterek pénteki tanácskozásán Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterhelyettese elnökölt. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei tanácskozásának nyilatkozata 1969. október 30-án és 31-én Prágában tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről — Ivan Basev miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Jan Marko miniszter, a Lengyel Népköztársaság részéről — Stefan Jedrychowski miniszter, a Magyar Népköztársaság részéről — Erdélyi Károly miniszterhelyettes, a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Otto Winter miniszter, a Román Szocialista Köztársaság részéről — Corneliu Manescu miniszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Andrej Gromiko miniszter. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték törekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás részvevői különös figyelemet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívásának előkészítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az összeurópai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtartására, és az európai biztonság közös erőfeszítések útján történő megteremtésére Európa összes állama és népe érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finnkormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolják az összeurópai értekezlet napirendjére : 1. az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban; 2. az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése az államok közötti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekeinek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne a kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná valamennyi európai állam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hozzájárulna a történelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az összeurópai értekezleten részt vevő államok közös erőfeszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államok két- vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek ellenére az összeurópai értekezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a részvevők körére, vagy az öszszehívás rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai felhívják az összes európai államot, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyen erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi összehívására. Az értekezletet véleményük szerint 1970. első felében Helsinkiben lehetne megtartani. Prága, 1969. október 31. Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság piaoi külügyminiszter-helyettese, Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Cornelia Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. RÖVIDEN VARSÓ. A Balti-tengeren és a lengyel tengerparton egy hete viharok tombolnak. A szél sebessége gyakran eléri az óránkénti száz kilométert. A hajójáratok és a kikötői rakodómunkák szünetelnek. Csütörtökön a bydgoszczi és a koszalini vajdaság felett jégeső vonult végig, majd havazott. Hó esett Varsóban is. Lengyelországnak jelenleg 38,5 millió lakosa van. A lakosság 38,3 százaléka húsz éven aluli, s 43 százaléka a felszabadulás óta született. A városlakók száma 1945 óta megkétszereződött. A varsói lapok jelentései szerint Stefan Wyszynski lengyel bíboros a vatikáni szinódus befejeztével Rómában kórházba vonult. A bíboroson prosztataműtétet hajtanak végre. Nagy kormányátalakításra került sor Spanyolországban. Az Új kormányban a 18 miniszter közül csupán kettő tartozik a fasiszta Falange-hoz, ami arra mutat, hogy jelentősen, gyengült a Falange befolyása. A képen: Lopez Bravo, az új külügyminiszter leteszi a hivatali esküt. (Telefotó — AP—MN— ICS) NYUGAT-BERLIN. Willy Brandt nyugatnémet kancellár, péntek reggel az amerikai légierő egy külön repülőgépén Nyugat-Berlinbe érkezett. BERLIN: Németország Szocialista Egységpártjának meghívására pénteken Berlinbe érkezett a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának küldöttsége, élén Ivan Primovval, a központi bizottság titkárával. Amint az ADN hírügynökség jelenti, a NSZEP tájékoztatja a bolgár pártküldöttséget a szocialista rendszer építésében a mezőgazdaság területén és a politikai-ideológiai munkában szerzett tapasztalatairól. LONDON: Stewart külügyminiszter november közepén Bonnba utazik, és tárgyalásokat kezd Scheellel, a bonni kormány külügyminiszterével Angliának azon szándékáról, hogy csatlakozzék a Közös Piachoz. Lehet, hogy Stewart, aki közvetlenül a Közös Piac hágai csúcsértekezlete előtt rándult át a kontinensre, Brandt kancellárt is fel fogja keresni. ■ ROMA: Pénteken országszerte zárva maradtak az olasz bankok. A banktisztviselők 24 órás országos sztrájkot hirdettek, követelve új kollektív szerződés megkötését. WASHINGTON. A játékbarlangjairól híres nevadai Las Vegas közelében a normális radioktivitásnál lényegesen magasabbat mértek szerdán — közölte az amerikai atomerő-bizottság. Két további lakott területen is nagy volt a sugárzás, de állítólag az egészségre még nem káros. Az amerikaiak szerdán hajtottak végre három föld alatti atomkísérletet a nevadai sivatagban, és az egyiknél ,,nukleáris szivárgást" észleltek. SZÓFIA: Érdekes magyar vonatkozású dokumentumokat talált Bulgáriában Káposztás István, az Országos Levéltár tudományos munkatársa. Sumenben, Kossuth Lajos első tartósabb emigrációs állomáshelyén megtalálta a századunk harmincas éveiben Itt működött Magyar-Bolgár Társaság több ezer oldalt kitevő egész Iratanyagát, vezetőségi ülések jegyzőkönyveit, magyarul és bolgárul — sőt eszperantóul — írt levelezését, különböző kimutatásokat stb. A társaság ápolta Kossuth hagyományait. Kirándulásokat szervezett Magyarországra, népszerűsítette a magyar kultúrát. DETROIT. Beregovoj vezérőrnagy és űrhajóstársa. Konsztantyin Feoktyisztov csütörtökön délután Fordék fellegvárába, Detroitba érkezett. BELGRÁD. A belgrádi televízió csütörtök este Látóhatár című riportműsorában több mint félórás beszámolót közölt a magyar gazdasági reformról. Többek között interjút közöltek Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával és a magyar gazdasági élet számos vezetőjével. Riportokat készítettek munkásokkal, bemutattak több gyárat, filmfelvételeket közöltek a magyar főváros hétköznapjairól. CHICAGO: Újabb botrányos jelenetek miatt Hoffman bíró csütörtökön kénytelen volt felfüggeszteni a ..Fekete párduc-pert. Robert Seale, az egyik amerikai négerszervezet vezetője több társával együtt azért áll a bíróság előtt, mert tavaly állítólag meg akarták zavarni a chicagói demokratapárti elnökjelölő kongresszus rendjét. Seale-t, aki közbeszólásokkal tiltakozott a tárgyalásvezetés törvénytelenségei ellen, megint székéhez kötözték, és betapasztott szájjal kell végigülnie saját perét. A tárgyalást akkor szakították félbe, amikor a vádlott egy pillanatra letépte a szájtapaszt, és ,,fasiszta disznó”-nak nevezte az elnöklő bírót. Kenyeret osztanak a Banja Luka-i földrengés hajléktalanná vált áldozatainak. (Telefotó — AP—MTI—RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1969. NOVEMBER 1 Algéria ünnepe Nemzeti ünnepe van ma Algériának, kettős ünnepe. Az ország lakossága most emlékezik meg a demokratikus és népi köztársaság kikiáltásáról, de arról az eseményről is, amely ezt az államalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt esztendeje, hogy kirobbant az algériai nép nemzeti felszabadító háborúja, amely súlyos véráldozatok árán, de világra szóló hősiességgel és kitartással vereséget mért a francia gyarmatosítókra, és kivívta az egykori „tengerentúli megye” önálló államiságát. A felszabadító harcban Algéria nemcsak egymillió fiát és leányát veszítette el a nyolc évig tartó küzdelemben: a gyarmatosító légiók nyomát mindenütt lerombolt falvak jelezték. Nemcsak fájó sebeket kellett tehát begyógyítani, hanem építeni és újrakezdeni is kellett az egykor francia Algéria hajdani urainak távozása után. Algéria népének és vezetőinek jutott erejük arra is, hogy társadalmilag is újat kezdjenek. Ezt jelzik az algériai forradalom olyan állomásai, mint a francia földbirtokok kisajátítása, az államosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, az iparfejlesztés és a gyarmati sorból felszabadult lakosság emberhez méltó életének biztosítását szolgáló megannyi szociális és kulturális intézkedés. Az új Algéria megbecsült tagja a nemzetek nagy családjának. A szocialista országok népe mélységesen együttérzett annak idején a hős algériai nép nagyszerű szabadságküzdelmével, s az algériai függetlenség óta rokonszenvvel figyeli, cselekvő szolidaritással segíti országépítő munkáját. Hisszük, hogy e kapcsolatok fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy az algériai nép eredményesebben munkálkodhassék azoknak a vívmányoknak a megszilárdításán és továbbfejlesztésén, amelyeket a ma tizenöt esztendje kezdődött felszabadító háborújának eredményeként vívott ki magának. Nagy nemzeti ünnepén szeretettel köszöntjük az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. Tisztelgünk a hősök emléke előtt, akik életüket adták az algériai szabadságért. Köszöntjük az új országot építő dolgozókat, s bízunk abban, hogy — mint eddig — a jövőben is meg fogjuk találni azokat a mozzanatokat, amelyek alapján eredményesen fejlődhet tovább együttműködésünk a nemzetközi politika porondján is, valamennyiünk javára. S. P Diplomáciai élénkség Bonnban A bonni parlamentben befejeződött az első vita az új kormány hivatalba lépése óta. Többnyire éles összecsapások jellemezték, az ellenzék még a Brandt-kormány aránylag óvatos külpolitikai új irányvonalát is sokallja. Mindez azonban láthatóan, legalábbis egyelőre, nem akadályozza az NSZK új kormányát a megkezdett út folytatásában. Nem lehet jelentőség nélkül valónak tekinteni például, hogy az új alkancellár és külügyminiszter, Walter Scheel úgy kezdte meg diplomáciai tevékenységét, hogy elsőnek Carapkin szovjet nagykövetet fogadta csütörtökön és a brit nagykövetre csak pénteken került sor, míg az USA bonni nagykövetével hétfőn lesz az első találkozója. Az új nyugatnémet kormány programnyilatkozatának megvitatása során az ellenzékbe szorult CDU-CSU élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Strauss volt miniszter a márka felértékelése miatt hevesen támadta Schiller gazdaságügyi minisztert. A képen: Schiller válaszol Strauss támadásaira. (Telefotó — AP—MTI—RS)