Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)
1969-12-02 / 278. szám
_________________________(?V XXVI. ÉVFOLYAM 278. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. DECEMBER 2., KEDD Európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozója"" Az előzetes megállapodásnak megfelelően ez év december elején Moszkvában a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozójára kerül sor, amelyen véleménycserét folytatnak időszerű nemzetközi kérdésekről. Elutazóa Moszkvába a magyar küldönség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfőn délelőtt elutazott a magyar küldöttség az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, a Központi Bizottság tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, Péter János külügyminiszter és Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Kádár János Biszku Bélától búcsúzik a Nyugati pályaudvaron (Bozsán Endre felvétele) Újjáválasztották a debreceni járási KISZ-bizottságot November 30-án, vasárnap tartoták küldöttgyűlésüket a debreceni járás KISZ-fiataljai. A gyűlés elnökségében helyet foglalt és felszólalt Czipa Mihály, a debreceni járási pártbizottság titkára, Szathmári Károly, a járási tanács vb-elnöke és Baráth Tibor, a megyei KISZ- bizottság titkára. A józsai úttörők sorfala között bevonuló küldötteket rövid műsor fogadta, majd Szabó Zoltán, a járási KISZ-bizottság titkára tartotta meg beszámolóját. Részletesen foglalkozott a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalataival. Megállapította, hogy ezeken a részvétel 85—95%-os volt, és a demokratikus, politizáló, önkritikus és kritikus hangulatban lefolyt gyűlések a szervezet egészséges fejlődéséről tanúskodnak. Külön foglalkozott az előadó a termelési mozgalmak és a KISZ-szervezetek kapcsolatával, s kiemelte, hogy mind a jubileumi munkaversenyben, mind az ifjúsági szocialista brigádok szervezésében biztatók az eredmények. Nem kevésbé fontos feladatunk — mondotta Szabó Zoltán — a KISZ-tagság eszmei-politikai képzésének további javítása, tökéletesítése. A beszámoló foglalkozott a KISZ tagsága előtt álló közeli feladatokkal — hazánk felszabadulásának méltó megünneplése, Lenin születésének századik évfordulója — és a kulturális munka színvonalának helyzetével. Az előadó megköszönte az MSZMP- nek, a KISZ megyei bizottságának és a járási tanácsnak azt az aktív támogatást, amelyben eddig részesítették a fiatalok munkáját. A gyűlés 12 hozzászólója elemző észrevételeivel bizonyította a fiatalok felelősségtudatát s azt is, hogy komoly önkritikával tudnak élni a KISZ tagjai saját munkájukat illetően is. Befejezésül a küldöttgyűlés megválasztotta a debreceni járás új KISZ- végrehajtó bizottságát, amelynek tagjai a következők: Szabó Zoltán, Rétvári Sándor, Égerházi József, Németh János, Duró László, Szakál György, Karap József, Szabó Éva, Kovács József, Czuper Etelka, Fekete Piroska. A KISZ-bizottság titkárául ismét Szabó Zoltánt választották. Megnyílt a megyei őszi tárlat Az idén huszonnegyedik alkalommal került sor a megyei őszi tárlat megrendezésére, s ezúttal először nem Debrecenben. A Hajdúnánási Művelődési Központ termeiben nagyszámú érdeklődő előtt november 26-án, vasárnap délelőtt Kiss Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg a kiállítást, és többek között ezeket mondotta: - Az tény, hogy 1969-ben a megyei őszi tárlat nem Debrecenben, hanem Hajdúnánáson nyílik meg, meggyőző bizonyítéka művészetpolitikai elveinknek és az elvek gyakorlattá válásának. Mindenki tapasztalhatja, hogy eltűntek a felszabadulás előtti közönségszelektáló tényezők, olyanok, mint a vagyoni helyzet, a lakóhelyi izoláltság, és társadalmunk anyagi létének kedvező befolyásával, a dolgozók szabad idejének növekedésével újabb és újabb rétegek számára vált és válik lehetővé a művészetekkel való érintkezés. Nem nehéz észrevenni, hogy ma már a közvélemény nemcsak passzív befogadója, hanem mindinkább aktív részese is művészeti életünknek. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy a művészet egyre nagyobb és jelentősebb helyet foglal el életünkben. - A tágabb értelemben vett képzőművészet szinte összeforr az ember életével. Jelen van az otthonunkban, öltözködésünkben, az utcák, a terek alakzataiban, épületeiben, a kirakatokban, a színpadi előadásokon, a filmben, a táncban, kedvenc könyveinkben, és lehetne még folytatni a sort. Szűkítve ezen a körön, azt is jó érzéssel vehetjük tudomásul, hogy ma már nemcsak a nagyobb városokba jutnak el a képzőművészeti kiállítások. Mind gyakoribbak az alkalmak, amikor a legkisebb falvak lakói is találkoznak festményekkel, szobrokkal, iparművészeti alkotásokkal. A továbbiakban méltatta azokat a lehetőségeket, melyek az általános képzőművészeti kulturáltság emelését teszik lehetővé, majd több alkotónak a kiállításon bemutatott műveit elemezte, végül bejelentette, hogy Hajdúnánást a továbbiakban erőteljesen szeretnék bevonni a megye képzőművészeti életébe, és ennek érdekében 1970 nyarán Hajdúnánáson rendezik meg a képzőművészeti körök nyári táborát. A kiállítás megnyitásán megjelentek a párt, a tanács és a tömegszervezetek helyi vezetői, képviselői, a megye képzőművészei. Az összes jelenlevőt Mitlasovszky Imre, a Hajdúnánási Városi Tanács vb-elnökhelyettese üdvözölte. Az őszi tárlaton 30 alkotó 83 műve tekinthető meg december 14-ig a Hajdúnánási Művelődési Központban. Nyilvános katonai eskü Debrecenben Azok a katonák, akik az elmúlt hetekben vonultak be Sziklai Lajos alezredes karhatalmi egységéhez, vasárnap tették le a katonai esküt. Debrecenben a Kossuth egyetemi téren megtartott ünnepségen több százan voltak ott a szülők, barátok, ismerősök közül. Ott volt C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Pártbizottság titkára, Tárcsás Tibor vezérőrnagy, a BM karhatalom országos parancsnoka, a megye, Debrecen város társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, képviselői. Varga Tibor alezredes, az egység pártbizottságának titkára köszöntötte a fiatal katonákat, a szülőket, a meghívott vendégeket. (Folytatás a 8. oldalon) Varga Tibor köszöntötte a megjelenteket Az esküt tett katonák Eltemették Jámbor Istvánt, A FÖLDESI RÁKÓCZI TSZ ELNÖKÉT Nagy részvét mellett temették el vasárnap délután Földesen a 66 éves korában, rövid szenvedés után váratlanul elhunyt Jámbor Istvánt, a földest, Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét, a Szocialista Munka Hősét. Temetésén ott volt az egész falu. Szülőfalujának, Földes községnek öregjei, fiataljai rótták le kegyeletüket vasárnap délután a felravatalozott koporsó előtt, majd a földesi temetőben, ahol Jámbor Istvánt örök nyugalomra helyezték. Ott voltak a végső búcsúztatásnál a megye termelőszövetkezeteinek elnökei, szakemberei, ismerősök, barátok szerte a megyéből és az országból. Ott volt Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Kazareczki Kálmán, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, Béres József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. A családi háznál — ahol Jámbor Istvánt felravatalozták — Szabó István, a TOT elnöke az egész ország szövetkezeti mozgalmának, a szövetkezetek vezetőinek és tagjainak, a társadalmi és állami szerveknek nevében búcsúzott a halottól. Gyászbeszédében kiemelte Jámbor István fáradhatatlan munkáját, a szövetkezeti gazdálkodás jövőbe vetett töretlen hitét, példamutatását. Ennek a példamutatásnak nagy szerepe volt abban, hogy Földesen és a megyében eltéphetetlen gyökereket eresztett a termelőszövetkezeti mozgalom. — Jámbor István azok közé tartozott — mondotta —, akik felismerték, hogy a parasztság boldogulásának útja a közös gazdálkodásban, a közös összefogásban van. Mint gazda, mint dolgozó paraszt tisztán látásával, értelmességével és szorgalmával vívta ki környezetének megbecsülését. Abban a történelmi helyzetben, amikor a parasztság olyan válaszút előtt állt, hogy vagy az évszázadok óta megszokott, beidegződött egyéni gazdálkodás útján marad, vagy egy új útra, a szövetkezeti gazdálkodás útjára tér át, nagyon sok múlott azokon az embereken, akik élvezték a falu bizalmát, akiknek elfogadták a véleményét. Jámbor István ilyen ember volt. A fejlődést választotta, és az emberek követték. Elnöksége idején a Földesi Rákóczi Termelőszövetkezet ötször nyerte el a Minisztertanács vándorzászlaját, és két alkalommal a legjobbak között is első lett. Szabó István kiemelte azt a széles körű közéleti tevékenységet, amelyet Jámbor István a fiatalokat megszégyenítő testi és szellemi frisseséggel végzett a megye és az egész ország boldogulásának javára. Jámbor István közel 20 évig állt a földesi Rákóczi Termelőszövetkezet élén. Munkája szüntelen harc és küzdelem volt, de mindig maga mögött érezhette a közösség bizalmát, támogatását. Sokat dolgozott, elfoglalt ember volt, de sohasem volt annyira elfoglalva, hogy ne szakított volna időt az emberekkel való beszélgetésre, gondjaik meghallgatására. Különösen nagy figyelemmel hallgatták szavát, tapasztalatait, tanácsait a fiatalok. Úgy leszünk méltóak Jámbor István munkásságához, ha példája nyomán tovább dolgozunk azért a nemes célért, amelynek ő életében fáradhatatlan harcosa volt — mondotta búcsúbeszéde végén Szabó István. A sírnál a község dolgozói, a Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága nevében Szabó Miklós, a termelőszövetkezet párttitkára búcsúzott Jámbor Istvántól. A frissen hantolt sírt elborították a kegyelet koszorúi.