Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)
1969-12-03 / 279. szám
rsTán 1969- DECEMBER 3., SZERDA A munkaidő hetven százaléka szabadban — Elég könnyedén vannak öltözve. — Nekünk ez még nem hideg, még ráérünk vastagabba öltözködni, ha hidegebb lesz. Sovány, alacsony, idősebb ember válaszol megjegyzésemre, kis bajusza alatt mosolyogva. Kovács József 28 éve dolgozik a MÁV Debreceni Járműjavítóban mint segédmunkás. Társaival együtt télen-nyáron munkaidejük 70 százalékát töltik a szabadban, az időjárás viszontagságaival dacolva. Természetesen nem védtelenül, hiszen az üzem gondoskodik arról, hogy ne fázzanak. Megfelelő védőruhát kapnak, de némelyikük még nem használja a pufajkát: a még hidegebb időre tartogatják ezt a meleg viseletét. — A mi munkánk mellett nemigen lehet megfázni — mondja a keréktárolónál dolgozó segédmunkáscsoport másik tagja, Kecskés László, aki tíz éve dolgozik a Járműjavítóban. — Egy-egy kerék súlya négy mázsa is megvan, ezeket kell begörgetni a kovácsműhelybe, illetve kigördíteni onnan. De más mozdonyalkatrészeket is cipelgetünk, igaz, ma már inkább targoncák, emelővillás gépek segítségével. Kinn, a szabadban, az északi szél sodrásában beszélgetünk a segédmunkásokkal, miközben dolgoznak. Mutatják a több mázsás rugókat, melyeket néhány éve még kézzel szállítottak ide-oda, a munkahelyekre, most már ezt a munkát gépek végzik. Általában örömmel köztik: nagyon sok, régebben nehéz fizikai munkát megkönnyítettek, de azért maradt még elég ... — Mi a legnagyobb gond ilyen időben? Vállukat vonogatják, hirtelen nem is tudják, mit válaszoljanak. Majtényi Mihály mondja el végül: — Az étkezés a legnagyobb gond, már az, ahogyan eszünk. Mi vidékről járunk be, saját magunk hozunk ennivalót, s bizony elég mostoha körülmények között fogyasztjuk el az ételt. Mutatják a kovácsműhely egyik zord, hideg sarkában az étkezésre kijelölt helyet. Valóban kényelmetlen. Szabó Sándor, a szakszervezeti bizottság munkásellátási felelőse, akivel a „hidegkörútra” indultam a gyárban, megjegyzi: — Nem sokáig lesz ez így, már épül az új étkezőhely a „táskázóknak”. Érdeklődök: kapnak-e védőitalt a hidegben, szabadban dolgozók. — Csak mínusz hat fok alatt kapunk vitaminos teát — mondják a segédmunkások —■, hát anynyi még nincs, de egyelőre ne is legyen! Nem mintha félnénk a hidegtől, de hát akkor jobban fel kell öltözni, és úgy nehezebb a mozgás ... Emiatt nem használnak vattanadrágot sem, az nagyon nehezíti mozgásukat, helyette inkább jéger alsót szeretnének kapni. Ez azonban egyelőre csak kívánság. Mint ahogy az is, hogy minél rövidebb legyen a tél. Egyelőre azonban inkább az várható, hogy hidegebbre fordul majd az idő. Amint mondják: eddig sohasem volt panasz a téli ruha- és védőital-ellátásra , az üzem mindig gondoskodott róluk. — így lesz most is — mondja Szabó Sándor. V. M. *---------------------------------------------------------------------s fiatal közgazdászok vetélkedője Vasárnap, november 30-án másodízben rendezték meg Debrecenben a fiatal közgazdászok vetélkedőjét, melyen 25 főiskolát, illetve technikumot végzett ifjú dolgozó vett részt. A rendező szervek - a KISZ Debrecen Városi Bizottsága és a MTESZ ipargazdasági bizottsága - képviseletében Körtvélyesi Gyula , dr. Szabó Ferenc jelent meg, akik köszöntötték a vetélkedő résztvevőit, és ismertették a verseny célját. A fiatal közgazdászok két kategóriában mérték össze tudásukat. Az egyetemet végzett közgazdászok kategóriájában Hajdú Melinda, a Magyar Gördülőcsapágy Művek közgazdásza lett az abszolút győztes, aki az elérhető 71 pontból 72-t szerzett. A technikusok kategóriájában Orosz Katalin, a Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat közgazdásza bizonyult a legjobbnak. A győztesek és helyezettek díjait Csabina János, a kereskedelmi szakközépiskola igazgatója, a zsűri elnöke adta át. Az értékelésnél a zsűri megállapította: a fiatal közgazdászok felkészültsége meglepően jó, és a verseny színvonala magasabb volt, mint az előző évben. Az MTESZ ipargazdasági bizottsága a verseny résztvevőit decemberben klubdélutánra hívja meg, ahol megbeszélik az országos versenyre való felkészülést. Vita a tömegkommunikációról Debrecen iskoláiban most folynak a tantestületi értekezletek. A pedagógusok — az V. nevelésügyi kongresszusra készülődőben — számba veszik eredményeiket, és javaslatokat dolgoznak ki az oktató-nevelő munka javítására, fejlesztésére. A kongresszusi tézisekből az egyes nevelőtestületek most egy-egy fontos részletet kiemeltek, s gondosan megvitattak. A Böszörményi úti általános iskola a tömegkommunikáció problémáját az iskola és a család kommunikációs ellátottságát, kapcsolatát és az iskolában hasznosított eredményes, pozitív nevelési eljárásokat, hatásokat, tapasztalatokat gyűjtötte össze, mellyel bizony alig foglalkoznak kellő súllyal a tantestületek. Példamutató módon a nevelési értekezletet házi kiállítással is illusztrálták, ahol a legmodernebb kommunikációs eszközöket és felhasználásuk módszereit mutatták be. Két filmet is megnéztek. Az egyik Lewin professzor kutatásait foglalja össze (Módszerek; Vas Judit műve), a másik („Ők és mi”) a gyermekek és felnőttek viszonyáról szól. Az iskola a vitára meghívta a szomszédos óvoda nevelőit is. Az újszerű és szószaporítást sem tartalmazó értekezlet a nevelők körében osztatlan elismerést váltott ki. Ezrek és ezrek bosszankodtak december 2-án Debrecenben, mert a Vörös Hadsereg útja elején levő villamosmegállótól a Kálvin téren át a Péterfia utca elejéig gyalog kellett átmenniük. Zuhogó havas esőben, hóban, síkos, csúszós úton. Mindez azért történt, mert a Kálvin téren december 2-án kezdték meg a villamoskitérő sín- és vágányzárcseréjét. Nos, az emberek nem azért bosszankodtak, mert nem értesítették őket e kényelmetlenségről. Olvashattak róla az újságból. Az bosszantotta a legtöbb embert — és joggal —, hogy miért ilyenkor, a tél beálltakor, zimankós időjárásban kényszerítik őket távgyaloglásra. S ma és holnap még gyalogolhatnak. Esetleg még tovább is, ha az időjárás lassítja a síncserét. A sín- és vágányzárcserét nem azért kellett ugyanis most készíteni, mert eltört a sín. Dehogy. Nem közvetlen hibaelhárítást végeznek ott a Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkásai, hanem a Debreceni Közlekedési Vállalat által megrendelt, tehát tervezett munkát. De hogy miért ilyenkor végzik? A kivitelezőnek most van rá „kapacitása”, a megrendelő pedig nem tiltakozott, nehogy pénzügyileg rosszul járjon. Volt hosszú nyár. Kiadósan hosszú, szép ősz. Mégis most készül az a Kálvin téri munka. Természetesen pénzügyileg, tervezés szempontjából, anyag- és munkaerő biztosítási nehézségek Sírtrés? Nem. Tervezett munka f uncibilillatya.S nagy imex , most készül az a munka. Csak egyet nem lehet megmagyarázni: azt, hogy miért maradt ki a számításból az a több tízezer ember, aki most bosszankodva, kellemetlen körülmények között távgyalogol, de nyáron vagy a verőfényes őszi napokon sokkal, sokkal kevesebb kényelmetlenséggel „vészelte” volna át a sín- és vágányzárcserét. Tegyük még hozzá azt is, hogy mindaddig, amíg az újságíró nem érdeklődött, a járókelők a síkos úton „népvándoroltak” a téren át. Aztán mentek ki a DKV munkásai, hintettek homokot a síkos útra, bár ez nem a DKV kötelessége lett volna. (ng) Bach János-passiója a Kossuth Egyetemen A Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában december 4-én és 5-én este fél 8 órakor felhangzanak Johann Sebastian Bach János-passiójának dallamai. A passió a kialakulóban levő opera mellett a barokk zene egyetlen drámai formája. Korában divatos műfaj. Neves és ma már ismeretlen zeneszerzők igen sok passiót írtak. Bach két passiója — a János- és a Máté-passió — műfaj csúcspontját jelentik. A német mester egyszerű zenei eszközökkel ér el nagy erejű hatásokat. A János-passiót a kötheni udvarban 1720 körül írta, de első bemutatására csak 1723 húsvétján, Lipcsében került sor, amikor kinevezték a Tamás templom kántorának. A mű érdekessége, hogy szövegének jelentős részét is Bach írta. Az Egyetemi Énekkar mindenekelőtt azért vállalkozott a mű előadására, mert ez kivételes zenei élményt jelent, ezen túl pedig az énekkart hangösszetétele különösen alkalmassá teszi Bach-művek előadására. A csütörtök és péntek esti hangversenyen az Egyetemi Énekkar és a MÁV Filharmonikus Zenekar tolmácsolásában szólal meg a János-passió. Szólót énekelnek Szabó Miklós érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, valamint Pallos Gyöngyi, Pázsit Magdolna, Tréfás György Liszt-díjas és Tóth József, a debreceni Csokonai Színház tagjai. Vezényel Mossóczy Vilmos. CUKRÁSZSÜTEMÉNY-KIÁLLÍTÁS ÉS -VÁSÁR AZ ARANYBIKÁBAN A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátóipari Vállalat december 23-án cukrászsütemény-kiállítást és -vásárt rendezett a debreceni Aranybika Üvegtermében. A tegnap megnyílt kiállításon mintegy száznyolcvan fajta édes és sós süteményből, cukrászkészítményből válogathatnak és vásárolhatnak a süteménykedvelők. (Fényképezte: Kalmár István) December 6-ig: Bőrdíszmű-kiállítás és -vásár Az ajándékozás szép szokás, de igen nagy gond, különösen így, karácsony táján. Már most mindnyájan az ajándékozó szemével nézegetjük a kirakatokat, és megpróbáljuk összeállítani a listát, kinek mit vásárolunk majd karácsonyi ajándék gyanánt. Azt hiszem, inkább a férfiaknak nyújt kedvező lehetőséget, ajándékajánlatot a Hajdú-Bihar megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat bőrdíszműkiállítása és -vására, amely december 1-én nyílt meg a vállalat 31-es számú (a Gambrinusz-kézben levő) boltjában — de a nőknek sem rossz ötlet megtekinteni, mert kiválaszthatják, hogy mit szeretnének kapni. A Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat is az ajándékvásárlás segítése céljából rendezte meg a kiállítást, amelyre a szokásos, mintegy hatszázezer forintos árukészleten felül még háromszázezer forintnyi árut rendeltés vásárolt a vállalat. A bőrdíszmű-kiállításon igazán bőven van választék női retikülből, bevásárlótáskákból, férfi aktatáskákból. A női retikülök hazai választékát még angol importból származó táskákkal is bővítették. A kiállítás idején — december 1-től december 6-ig — a vásárlóknak a megvásárolt retikülök, táskák mellé egy-egy ajándéktárggyal, cigarettatartóval, kulcstartóval, óraszíjjal, tükörrel kedveskedik a vállalat. Amikor a kiállítást megtekintettem, éppen egy idős asszony táskát vásárolt fiának, s a táska mellé egy cigarettatartót választott, amelyet boldogan tett el — első karácsonyi meglepetésként... A kiállításon szereplő retikülök, táskák természetesen a kiállítás befejezése után is nagy választékban kaphatók az üzletben karácsony előtt és után is. J. J. ÖREGEK NAPJA A NAGY SÁNDOR TELEPEN Papp József párttitkár üdvözli a találkozó két legidősebb részvevőjét: Menyhárt Sándornét és Halász Istvánt (Zoltai Károly felvétele) Debrecenben a Nagy Sándor telepen a művelődési otthon épületében látták vendégül a telep idős lakóit a társadalmi szervek. Az ünnepségen mintegy hatvan-hetven idős ember vett részt, köztük három olyan, aki 1919-es vöröskatonaként védte a Tanácsköztársaságot. Sólyom Lajosné üdvözlő szavai után Papp József párttitkár mondott beszédet, majd dr. Szabó László körzeti orvos hasznos tanácsokat adott az idős embereknek az egészséges életmódra vonatkozóan. A rendezvényen Sebők Vilma olvasott fel verseiből, majd a Debreceni Népi Együttes tagjai szórakoztatták a vendégeket. HAJDÚ- BIHARI NAPLÓ —1969. DECEMBER 3. (Fényképezte: Süli Andor)