Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)
1969-12-03 / 279. szám
_______ a? ?■ -# • ' Z:'f ~-':('l 6'* - ^ XXVI. ÉVFOLYAM 279. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. DECEMBER 3., SZERDA Moszkvába érkezett a magyar, a bolgár, a lengyel, a csehszlovák és a román küldöttség • Kedden repülőgépen Moszkvába utazott a bolgár, a csehszlovák és a román küldöttség, hogy részt vegyen a szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozóján. A bolgár küldöttség vezetője Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Ivan Basev külügyminiszter és Konsztantin Tellalov, a BKP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. A csehszlovák küldöttség vezetője Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség tagjai Oldrich Cernik, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Vasil Bil’ak, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. A román küldöttség vezetője Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnöke. A küldöttség tagjai Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, Gheorghe Pana, az RKP Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a központi bizottság titkára és Corneliu Ma(Folytatás a 2. oldalon) Időközi tanácstagválasztás volt a megyében November 30-án időközi tanácstagválasztást tartottak a megyében, amelynek során a megüresedett járási, városi, községi tanácstagi helyekre választottak új tanácstagokat. Hat járási, három városi és hatvan községi tanácstagot választottak meg. A biharkeresztesi járás 8-as számú járási választókerületében B. Tarsoly Gyulát, a 24-es számú járási választókerületben Juhász Imrénét választották meg járási tanácstaggá. A debreceni járás 6-os számú járási választókerületének választói Fejér Jánost választották meg a járási tanács tagjává. A derecskei járás 39-es számú választókerületének lakosai dr. Bolvári Kálmánt, a polgári járás 19-es számú választókerületének lakosai pedig dr. Molnár Jánost választották meg járási tanácstaggá. A püspökladányi járásban két választókerületben tartottak tanácstagválasztást, a 36-os számú választókerület járási tanácstagja Kállai Ferenc, a 12-es számú járási választókerületé pedig dr. Bujdosó János lett. Hajdúnánáson a 3-as, illetve a 19-es számú városi választókerületben választották meg városi tanácstaggá Tar Józsefet, illetve Kovács Imrét. Hajdúszoboszlón, az 1-es számú választókerület választói dr. Kun Károlyt választották meg a városi tanács tagjává. A debreceni járás 15, a berettyóújfalui járás 20, a biharkeresztesi járás 6, a derecskei járás 11, apolgári járás 4 és a püspökladányi járás 4 községi választókerületében választottak új községi tanácstagokat. Az újonnan választott községi tanácstagok száma hatvan. Rendelkezés a decemberi bérfizetésekről Az év végi pihenőnapok áthelyezése miatt a Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a decemberi bérfizetések napját. Eszerint az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek a december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án, a 24-én és 25-én járó béreket 22-én fizetik, míg a 26-i, 27-i és 28-i bérfizetések napját 23-ra hozzák előre. A rendelkezés nem érinti az állami és szövetkezeti építőipar bérfizetési napját, amely változatlanul december 23. (MTI) Síkos utak, csúszós járdák Kedden délelőtt a havas eső, ónos eső következtében csúszóssá váltak a járdák és az utak. A járókelőknek és a gépjárműveknek óvatosan kellett közlekedniük, hogy elkerüljék a balesetet. Délelőtt körutat tettünk Debrecenben és a fotóriporter lencséje megörökítette azokat a hiányosságokat, amelyekről megfeledkeztek a házfelügyelők, a tulajdonosok és a Köztisztasági Hivatal dolgozói. Tudniillik a déli órákig még nem takarították el a járdákról, közterekről az esővel áztatott latyakot, a havat. Ennek következtében balesetveszélyessé váltak a járdák, a villamos-megállóhelyek. Sajnos, körútunk tapasztalata azt bizonyította, hogy a gyalogátkelőhelyeket sem mindenütt szórták le homokkal vagy sóval. Szerencsére — a mentőállomás tájékoztatása szerint — a késő délutáni órákig egyetlen baleset sem történt a járdákon és a villamos-megállóhelyeken. A KPM Közúti Igazgatóságának tájékoztatása szerint a délelőtti órákban nehezítette a közlekedést a 35-ös számú fő közlekedési útvonalon, Józsa és Debrecen között, az úttestre ráfagyott jégréteg. Az úttestet azért nem tudták homokkal leszórni, mivel elromlott a gép vízszivattyúja. A meghibásodott gép helyett másikról gondoskodtak e feladat végrehajtására. A délelőtti órákban a közlekedés zavartalan biztosítása érdekében leszórták homokkal a 4-es és a 48-as számú fő közlekedési útvonalat. A 42-es számú, a nagyhegyesi és téglási ipari bekötő utat pedig szóval szórták le. A síkos utak, csúszós járdák mind nagyobb figyelmet és óvatosságot követelnek a gépjárművezetőktől és a gyalogosoktól. Akinek a legveszélyesebb... (Fotó: Kalmár István) Havas, csúszós út a villamosmegállóhelyen Délelőtti kép a Petőfi téren Megindul a magyar-csehszlovák kishatárforgalom Az illetékes vállalatok felvehetik a kapcsolatot a kijelölt csehszlovák partnerekkel, megindulhat a magyar—csehszlovák kishatárforgalom — jelentette be kedden a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott értekezleten dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes. A határmenti területek közötti árucsere-forgalomról és gazdasági együttműködésről a két ország külkereskedelmi minisztériuma májusban kötött egyezményt, amely június közepén lépett érvénybe. Azóta minden előkészület megtörtént a forgalom felvételére. A Külkereskedelmi Minisztérium végrehajtási utasításban szabályozta a határmenti választékosíró-forgalom feltételeit. Az idén mintegy húszmillió forint értékű árut cserél a két ország határmenti kereskedelme. A magyar vállalatok és szövetkezetek egyebek között salakblokkot és radiátort adnak sör és kozmetikai cikkek ellenében. A Belkereskedelmi Minisztérium szerint a helyi lehetőségek megfelelő kihasználásával jövőre minimálisan 100—100 millió forint értékű áru cseréjére van lehetőség a magyar—csehszlovák határmenti forgalomban. (MTI) Termelőszövetkezeti jogi konferencia Kedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött az MTA- nak, a Magyar Jogászszövetségnek és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának négynapos mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi konferenciája. A tanácskozáson, amelyen megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, 300 termelőszövetkezeti jogtanácsos, tudományos kutató, egyetemi oktató, bíró és tanácsi dolgozó vesz részt. Képviseltetik magukat Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió jogászai is. Szabó István, a TOT elnöke megnyitó előadásában utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek az ország mezőgazdasági területének 82 százalékában gazdálkodnak, és tagjaik száma eléri az egymilliót. Gazdasági jelentőségük egyre nő: a mezőgazdasági árutermelésnek csaknem 70 százalékát adják. A munka újabb és újabb jogi kérdéseket vet fel a tsz-ek vonatkozásában. Ezeket a társadalmi viszonyok figyelembevételével megnyugtató módon kell rendezni. Ezután dr. Nagy László, az Agrártudományi Egyetem jogi tanszékének vezetője foglalkozott a szövetkezeti jog időszerű kérdéseivel. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti ágazat megalkotta a szükségleteinek megfelelő önálló jogágat, ugyanakkor azonban figyelmen kívül maradt a különböző szövetkezeti formák közös jogi kérdéseinek elemzése és szabályozása. Emiatt sokszor jogilag rendezetlen a különféle szövetkezetek közötti együttműködés. A kérdés megoldására hozzáláttak a hiányzó ágazati szövetkezeti törvények előkészítéséhez. Ezt a szabályozást egységesíti majd az összes szövetkezet alapvető közös kérdéseit rendező szövetkezeti törvény. A konferencia vitájában külföldi jogászok is felszólaltak. (MTI) Papírzsákgyár Hajdúdorogon (Tudósítónktól) A magyar papíripar termelése évente 270 ezer tonna. Az igény viszont ennél jóval nagyobb, 400—500 ezer tonnányi, s ezért komoly mennyiségű importra szorulunk. A Gazdasági Bizottság határozatot hozott a hazai gyártás fejlesztéséről. A tervekről, a Papíripari Vállalat beruházási főosztályvezetőjével, Csernus Lukács Istvánnal beszélgettünk. — Fejlesztési koncepciónkat a világpiaci körülményekhez kell igazítanunk. Gazdaságosan kell termelnünk, számolni a csökkenő munkaerő-kínálattal. A papíriparban egy-egy beruházás több milliárd forintos — hiszen a papíripari gépek drágák, és tőkés országokban tudjuk csak beszerezni. — Hol épül, bővül papírgyárunk? — Néhány nagy vállalkozásunk már folyamatban van. Budafokon 30 ezer tonna teljesítményű kartongépet helyezünk üzembe, másfél milliárd forintért. Lábatlanban fogják gyártani a vékony egészségügyi és indigó alappapírt. A kétmilliárdos gép teljesítménye 33 ezer tonna lesz. Nyíregyházán a gyümölcscsomagolásra alkalmas hullámdoboz gyártása indul meg — félmilliárd forintos befektetéssel. Most készítjük elő a dunaújvárosi gyár bővítését, melyre a negyedik ötéves tervben kerül sor. Évente 50 ezer tonna cellulózt akarunk gyártani nyárfa felhasználásával. További elképzelésünk a 15 éves fejlesztési tervben egy 100 ezer tonnás cellulózgyár építése a Dél-Dunántúlon. Nem ilyen nagy összegű, de hasonlóan jelentős a Papíripari Vállalat ipartelepítésű terve. Több munkaigényes üzemét vidékre telepíti. Így kerül egyebek közt a csepeli papírzsákrészleg Hajdúdorogra. — Milyen lesz a hajdúdorogi üzem? — Megvettük a dohánybeváltó telepét, és már építkezünk. A Hajdúböszörményi Finommechanikai Vállalat építőbrigádja gyors ütemben végzi az átalakítást. A dohánybeváltó pajtájából raktár lesz, és új üzemcsarnokot építtetünk. Harmincmillió forintos beruházással a csepeli üzem gépeit felújítottuk, generáljavítás után visszük Hajdúdorogra. Az első lépcsőben 200—300 dolgozót foglalkoztat majd az üzem, a későbbiekben többet. Úgy tervezzük, ha megépül Nyíregyházán a papírzsák- és hullámlemezüzem, a hajdúdorogi annak telephelye lesz. — Miért éppen erre a Hajdú megyei községre gondoltak? — Nem mi kerestük, ők „jeleztek”. A helyi pártszervezet és a tanács keresett meg bennünket a csepeli pártbizottságon keresztül. Van telephely, munkaerő, és minden támogatást megkapunk a helybeliektől. (V. A.) Épül a falvak vízműhálózata Az ország több mint 400 vízi- és vízműtársulata az előzetes adatok szerint az idén egymilliárd forint értékű munkával segítette a hazai vízgazdálkodás fejlesztését. Többek között új törpe vízművek építésével ebben az évben csaknem 200 ezer falusi lakost juttattak vízvezetékes ivóvízhez. Az idén újabb jelentős munkával, a szennyvízcsatorna-művek építésével bővítették tevékenységük körét. Többek közt Püspökladányban több éves szennyvíz-csatornázási programot kezdtek. A társulatok a jövő évi tervben 660 millió forintot irányoztak elő víz- és szennyvízművek építésére. Ha a nyomócső-berendezési nehézségeket sikerült volna megoldani, akkor további százmillió forinttal növelhették volna terveiket, de így is mintegy 250 ezer falusi lakos vízellátását oldják meg 1970-ben. A szennyvízcsatorna-hálózat építését megháromszorozzák. Megkezdik a szennycsatornák építését többek közt Berettyóújfaluban. A költségek felét állami támogatásként kapják a vízügyi alapból és a tanácsok erőforrásaiból, másik felét pedig az érintett termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, üzemek s részben — az építés második ütemében — a lakók fedezik. (MTI)