Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)

1969-12-03 / 279. szám

_______ a? ?■ -# • ' Z:'f ~-':('l 6'* - ^ XXVI. ÉVFOLYAM 279. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. DECEMBER 3., SZERDA Moszkvába érkezett a magyar, a bolgár, a lengyel, a csehszlovák és a román küldöttség • Kedden repülőgépen Moszkvába utazott a bolgár, a csehszlovák és a román küldöttség, hogy részt ve­gyen a szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozóján. A bolgár küldöttség vezetője To­dor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a minisztertanács elnö­ke. A küldöttség tagjai Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizott­ságának tagja, a központi bizottság titkára, Ivan Basev külügyminisz­ter és Konsztantin Tellalov, a BKP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. A csehszlovák küldöttség vezető­je Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára. A küldöttség tagjai Oldrich Cernik, a CSKP Po­litikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnöke és Vasil Bil’ak, a CSKP Politikai Bizottságának tag­ja, a központi bizottság titkára. A román küldöttség vezetője Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, az állam­tanács elnöke. A küldöttség tagjai Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, Gheorghe Pana, az RKP Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és állan­dó elnökségének tagja, a központi bizottság titkára és Corneliu Ma­­(Folytatás a 2. oldalon) Időközi tanácstagválasztás volt a megyében November 30-án időközi tanács­tagválasztást tartottak a megyé­ben, amelynek során a megürese­dett járási, városi, községi tanács­tagi helyekre választottak új ta­nácstagokat. Hat járási, három városi és hatvan községi tanácsta­got választottak meg. A biharkeresztesi járás 8-as szá­mú járási választókerületében B. Tarsoly Gyulát, a 24-es számú já­rási választókerületben Juhász Imrénét választották meg járási tanácstaggá. A debreceni járás 6-os számú járási választókerüle­tének választói Fejér Jánost vá­lasztották meg a járási tanács tag­jává. A derecskei járás 39-es szá­mú választókerületének lakosai dr. Bolvári Kálmánt, a polgári já­rás 19-es számú választókerüle­tének lakosai pedig dr. Molnár Já­nost választották meg járási ta­nácstaggá. A püspökladányi já­rásban két választókerületben tar­tottak tanácstagválasztást, a 36-os számú választókerület járási ta­nácstagja Kállai Ferenc, a 12-es számú járási választókerületé pe­dig dr. Bujdosó János lett. Hajdúnánáson a 3-as, illetve a 19-es számú városi választókerü­letben választották meg városi ta­nácstaggá Tar Józsefet, illetve Ko­vács Imrét. Hajdúszoboszlón, az 1-es számú választókerület vá­lasztói dr. Kun Károlyt választot­ták meg a városi tanács tagjává. A debreceni járás 15, a beret­­­tyóújfalui járás 20, a biharkeresz­­tesi­ járás 6, a derecskei járás 11, a­­polgári járás 4 és a püspökladányi járás 4 községi választókerületében választottak új községi tanácstago­kat. Az újonnan választott községi tanácstagok száma hatvan. Rendelkezés a decemberi bérfizetésekről Az év végi pihenőnapok áthelye­zése miatt a Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben szabá­lyozta a decemberi bérfizetések napját. Eszerint az állami és szö­vetkezeti gazdálkodó szervek a de­cember 21-én, 22-én és 23-án ese­dékes béreket december 20-án, a 24-én és 25-én járó béreket 22-én fizetik, míg a 26-i, 27-i és 28-i bér­fizetések napját 23-ra hozzák előre. A rendelkezés nem érinti az álla­mi és szövetkezeti építőipar bérfi­zetési napját, amely változatlanul december 23. (MTI) Síkos utak, csúszós járdák Kedden délelőtt a havas eső, ónos eső következtében csúszóssá váltak a­ járdák és az utak. A já­rókelőknek és a gépjárműveknek óvatosan kellett közlekedniük, hogy elkerüljék a balesetet. Délelőtt körutat tettünk Debre­cenben és a fotóriporter lencséje megörökítette azokat a hiányossá­gokat, amelyekről megfeledkeztek a házfelügyelők, a tulajdonosok és a Köztisztasági Hivatal dolgozói. Tudniillik a déli órákig még nem takarították el a járdákról, közte­rekről az esővel áztatott latyakot, a havat. Ennek következtében balesetveszélyessé váltak a járdák, a villamos-megállóhelyek. Sajnos, körútunk tapasztalata azt bizonyí­totta, hogy a gyalogátkelőhelyeket sem mindenütt szórták le homok­kal vagy sóval. Szerencsére — a mentőállomás tájékoztatása szerint — a késő délutáni órákig egyetlen baleset sem történt a járdákon és a villamos-megállóhelyeken. A KPM Közúti Igazgatóságának tájékoztatása szerint a délelőtti órákban nehezítette a közlekedést a 35-ös számú fő közlekedési útvo­nalon, Józsa és Debrecen között, az úttestre ráfagyott jégréteg. Az úttestet azért nem tudták homok­kal leszórni, mivel elromlott a gép vízszivattyúja. A meghibásodott gép helyett másikról gondoskodtak e feladat végrehajtására. A délelőtti órákban a közlekedés zavartalan biztosítása érdekében leszórták homokkal a 4-es és a 48-as számú fő közlekedési útvo­nalat. A 42-es számú, a nagyhegyesi és téglási ipari bekötő utat pedig szóval szórták le.­­ A síkos utak, csúszós járdák mind nagyobb figyelmet és óvatos­ságot követelnek a gépjárműveze­tőktől és a gyalogosoktól. Akinek a legveszélyesebb... (Fotó: Kalmár István) Havas, csúszós út a villamosmegállóhelyen Délelőtti kép a Petőfi téren Megindul a magyar-csehszlovák kishatárforgalom Az illetékes vállalatok felvehetik a kapcsolatot a kijelölt csehszlovák partnerekkel, megindulhat a ma­gyar—csehszlovák kishatárforgalom — jelentette be kedden a Belkeres­kedelmi Minisztériumban tartott ér­tekezleten dr. Juhár Zoltán mi­niszterhelyettes. A határmenti területek közötti árucsere-forgalomról és gazdasági együttműködésről a két ország kül­kereskedelmi minisztériuma május­ban kötött egyezményt, amely jú­nius közepén lépett érvénybe. Azóta minden előkészület megtörtént a forgalom felvételére. A Külkeres­kedelmi Minisztérium végrehajtási utasításban szabályozta a határ­­menti választékosí­ró-forgalom fel­tételeit. Az idén mintegy húszmillió forint értékű árut cserél a két ország ha­tármenti kereskedelme. A magyar vállalatok és szövetkezetek egyebek között salakblokkot és radiátort ad­nak sör és kozmetikai cikkek elle­nében. A Belkereskedelmi Minisz­térium szerint a helyi lehetőségek megfelelő kihasználásával jövőre minimálisan 100—100 millió forint értékű áru cseréjére van lehetőség a magyar—csehszlovák határmenti forgalomban. (MTI) Termelőszö­ve­tkeze­ti jogi konferencia Kedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött az MTA- nak, a Magyar Jogászszövetségnek és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának négynapos mező­gazdasági termelőszövetkezeti jo­gi konferenciája. A tanácskozáson, amelyen megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, 300 termelőszö­vetkezeti jogtanácsos, tudományos kutató, egyetemi oktató, bíró és tanácsi dolgozó vesz részt. Kép­viseltetik magukat Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, az NDK, Románia, a Szov­jetunió jogászai is. Szabó István, a TOT elnöke megnyitó előadásában utalt arra, hogy a termelőszövetkezetek az or­szág mezőgazdasági területének 82 százalékában gazdálkodnak, és tag­jaik száma eléri az egymilliót. Gazdasági jelentőségük egyre nő: a mezőgazdasági árutermelésnek csaknem 70 százalékát adják. A munka újabb és újabb jogi kérdéseket vet fel a tsz-ek vonat­kozásában. Ezeket a társadalmi viszonyok figyelembevételével megnyugtató módon kell rendezni. Ezután dr. Nagy László, az Ag­rártudományi Egyetem jogi tan­székének vezetője foglalkozott a szövetkezeti jog időszerű kérdései­vel. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti ágazat megalkotta a szükségleteinek megfelel­ő önálló jogágat, ugyanakkor azonban fi­gyelmen kívül maradt a különbö­ző szövetkezeti formák közös jogi kérdéseinek elemzése és szabályo­zása. Emiatt sokszor jogilag ren­dezetlen a különféle szövetkezetek közötti együttműködés. A kérdés megoldására hozzáláttak a hiányzó ágazati szövetkezeti törvények elő­készítéséhez. Ezt a szabályozást egységesíti majd az összes szövet­kezet alapvető közös kérdéseit ren­dező szövetkezeti törvény. A konferencia vitájában külföldi jogászok is felszólaltak. (MTI) Papírzsákgyár Hajdúdorogon (Tudósítónktól) A magyar papíripar termelése évente 270 ezer tonna. Az igény vi­szont ennél jóval nagyobb, 400—500 ezer tonnányi, s ezért komoly mennyiségű importra szorulunk. A Gazdasági Bizottság határozatot ho­zott a hazai gyártás fejlesztéséről. A tervekről, a Papíripari Válla­lat beruházási főosztályvezetőjével, Csernus Lukács Istvánnal beszélget­tünk. — Fejlesztési koncepciónkat a vi­lágpiaci körülményekhez kell iga­zítanunk. Gazdaságosan kell ter­melnünk, számolni a csökkenő munkaerő-kínálattal. A papíripar­ban egy-egy beruházás több mil­liárd forintos — hiszen a papíripari gépek drágák, és tőkés országokban tudjuk csak beszerezni. — Hol épül, bővül papírgyárunk? — Néhány nagy vállalkozásunk már folyamatban van. Budafokon 30 ezer tonna teljesítményű karton­gépet helyezünk üzembe, másfél milliárd forintért. Lábatlanban fog­ják gyártani a vékony egészségügyi és indigó alappapírt. A kétmilliár­dos gép teljesítménye 33 ezer tonna lesz. Nyíregyházán a gyümölcscso­magolásra alkalmas hullámdoboz gyártása indul meg — félmilliárd forintos befektetéssel. Most készít­jük elő a dunaújvárosi gyár bővíté­sét, melyre a negyedik ötéves terv­ben kerül sor. Évente 50 ezer tonna cellulózt akarunk gyártani nyárfa felhasználásával. További elképze­lésünk a 15 éves fejlesztési tervben egy 100 ezer tonnás cellulózgyár építése a Dél-Dunántúlon. Nem ilyen nagy összegű, de ha­sonlóan jelentős a Papíripari Válla­lat ipartelepítésű terve. Több mun­kaigényes üzemét vidékre telepíti. Így kerül egyebek közt a csepeli papírzsákrészleg Hajdúdorogra. — Milyen lesz a hajdúdorogi üzem? — Megvettük a dohánybeváltó telepét, és már építkezünk. A Haj­dúböszörményi Finommechanikai Vállalat építőbrigádja gyors ütem­ben végzi az átalakítást. A dohány­beváltó pajtájából raktár lesz, és új üzemcsarnokot építtetünk. Har­mincmillió forintos beruházással a csepeli üzem gépeit felújítottuk, ge­neráljavítás után visszük Hajdúdo­rogra. Az első lépcsőben 200—300 dolgozót foglalkoztat majd az üzem, a későbbiekben többet. Úgy tervez­zük, ha megépül Nyíregyházán a papírzsák- és hullámlemezüzem, a hajdúdorogi annak telephelye lesz. — Miért éppen erre a Hajdú me­gyei községre gondoltak? — Nem mi kerestük, ők „jelez­tek”. A helyi pártszervezet és a ta­nács keresett meg bennünket a cse­peli pártbizottságon keresztül. Van telephely, munkaerő, és minden tá­mogatást megkapunk a helybeliek­től. (V. A.) Épül a falvak vízműhálózata Az ország több mint 400 vízi- és vízműtársulata az előzetes adatok szerint az idén egymilliárd forint értékű munkával segítette a hazai vízgazdálkodás fejlesztését. Többek között új törpe vízművek építésével ebben az évben csaknem 200 ezer falusi lakost juttattak vízvezetékes ivóvízhez. Az idén újabb jelentős munkával, a szennyvízcsatorna-mű­vek építésével bővítették tevékeny­ségük körét. Többek közt Püspök­ladányban több éves szennyvíz-csa­tornázási programot kezdtek. A társulatok a jövő évi tervben 660 millió forintot irányoztak elő víz- és szennyvízművek építésére. Ha a nyomócső-berendezési nehéz­ségeket sikerült volna megoldani, akkor további százmillió forinttal növelhették volna terveiket, de így is mintegy 250 ezer falusi lakos víz­ellátását oldják meg 1970-ben. A szennyvízcsatorna-hálózat építését megháromszorozzák. Megkezdik a szennycsatornák építését többek közt Berettyóújfaluban. A költsé­gek felét állami támogatásként kap­ják a vízügyi alapból és a tanácsok erőforrásaiból, másik felét pedig az érintett termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, üzemek s részben — az építés második ütemében — a lakók fedezik. (MTI)

Next