Hajdú-Bihari Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 13. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 16., PÉNTEK A műhelyek kulcsemberei A szorgalmas, törekvő - nem törtető! — emberek életritmust példamutató, kiegyensúlyozott tempójuk előrevivő. De általában is: az emberi, a társadalmi haladásnak mindig is mozgató rugója, serkentője volt és marad a jó értelemben vett többet akarás. Hol is állnánk, ha „elhagynánk” magunkat, ha nem törekednénk, ha nem akarnánk napról napra többet, szebbet és jobbat? Mi értelme lenne életünknek? Az emberi egzisztenciára is érvényes a tétel. Az úgynevezett ranglétrának is vannak fokai, minden bizonnyal azért, hogy lépkedjünk is azon megérdemelten. Természetesen felfelé, mivel lefelé nem fontos lépkedni, csúszni is lehet. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne főelőadó lenni, a betanított munkás szakmunkássá válhat, a szakmunkás technikussá, mérnökké. A kérdés azonban így hangzik: érdemes-e, megéri-e, hogy mozduljunk a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyetlen rétegről írunk most, a termelő vállalatok alsóbb parancsnoki karáról, a művezetőkről, csoportvezetőkről s mindazokról, akik közvetlenül irányítják a termelést. Aligha szorul bizonyításra, hogy a beosztott dolgozók munkájának vezetése, irányítása sok tekintetben magasabb kvalifikációt követel, de különösképpen emberismeretben és szakmai műveltségben. A munkahelyi vezetők túlnyomó többsége megtanulta amit kell, néha mégis csalódottnak érzik magukat. Két tűz között őrlődnek. Ezt a tüzet olyan körülmények is csiholgatják, mint a jelenlegi átlagbérrendszer, a munkaerőhiány és az ezekből fakadó konfliktusok, mint például a fellazult munkafegyelem. Találóan jegyezte meg egy művezető, hogy olyan helyzetben vannak, mint a labdarúgócsapatok edzői, alig mernek követelményeket támasztani „játékosaikkal” szemben, mert magukra maradnak. A fegyelmezetlenül vagy gyengén dolgozó ember is tisztában van a körülmé*nyekkel, tudja, hogy „hiánycikk”, tehát másutt is könnyen talál magának helyet. Nem a fegyelmezetlenségét vagy az alacsony színvonalú munkáját óhajtják, hanem a „kerek” létszám szükséges. A másik dolog a keresetekkel függ össze. A művezetők általában nem keresnek többet, mint a beosztott jó szakmunkások. Közelebbről: a vállalat igazgatója vagy főmérnöke nyilvánvalóan a legjobb szakembert, a legtapasztaltabbat jelöli csoportvezetőnek vagy művezetőnek. Általános tapasztalat viszont, hogy a normában dolgozó jó szakembernek vastagabb a borítékja, mivel nincsenek olyan bérügyi kötöttségei, mint egy műszakivá avanzsált szaktársának. A múltkor mondta egy kiváló géplakatosból lett művezető, akinek mellékesen megvan a gépésztechnikusi oklevele is, hogy szívesen visszamenne a csoportba dolgozni, mivel többet keresne, és ő lenne a „császár”. Ezt arra is értette, hogy nem kellene vergődnie senkivel sem, s talán még a munkafegyelem érdekében is erősebb lehetne a hangja. Mindenesetre elgondolkoztató az ilyen kijelentés, amely lassan mentalitássá válik az alsó parancsnoki kar körében. Egészséges körülmények között fordítva kellene lennie a dolognak. A művezetői beosztás rangot jelent, a művezetők a műhelyek kulcsemberei minden tekintetben. A közvetlen munkahelyi vezetők vállán nyugszik a termelés zavartalanságáért, a munkások teljesítményéért, jó közérzetéért viselt felelősség. Viszont a jövedelmi arányok deformáltsága alig serkent arra, hogy a jó szakmunkás valóban előléptetésnek tekintse, ha előbbre kerül a sorban. Világ proletárjai egyesüljetek! Európai kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozója Január 14—15-én Moszkvában találkozót tartottak 28 európai kommunista és munkáspárt képviselői. „A találkozó résztvevői eszmecserét folytattak az európai kollektív biztonság és a béke problémáiról. Tájékoztatták egymást a Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatban teendő intézkedéseikről. A találkozót az elvtársi együttműködés légköre jellemezte” — hangzik a találkozóról kiadott közlemény. A találkozón az alábbi kommunista és munkáspártok központi bizottságainak képviselői vettek részt: Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Német Szocialista Egységpárt, Német Kommunista Párt, Németország Kommunista Pártja, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Ír Munkáspárt, Észak-írországi Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Norvég Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San Marinó-i Kommunista Párt, Szovjetunió Kommunista Pártja, Török Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Csehszlovák Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Baloldali Kommunista Párt, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége. (MTI) A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Rendelet az élelmiszerellenőrző és -vegyvizsgáló intézetekről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a franciaországi tárgyalásairól és az 1970—74. évekre szóló, január 5-én Párizsban aláírt magyar—francia hosszúlejáratú gazdasági és kereskedelmi megállapodásról. Ez a korábbinál szélesebb alapokon irányozza elő a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztését. A megállapodás szerint mind Magyarország, mind Franciaország megteszi a szükséges intézkedéseket az ipari kooperáció hatékonyabb elősegítése érdekében. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarországot 1970-től kezdődően további három évre újraválasztották az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa keretében a nők helyzetével foglalkozó bizottságba, és javaslatára a kormány megújította eddigi képviselőjének megbízatását. A Minisztertanács határozatot hozott az állami irányító szervek 1970. évi gazdasági tevékenységének irányelveiről. Felhívta az irányító szerveket, elsősorban a vállalatokat felügyelő minisztériumokat, hogy az 1970. évi népgazdasági terv és állami költségvetés megvalósítása során ágazatuk területén következetesen tevékenykedjenek az ország gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáért, és a munka során felmerülő problémák megoldására, a népgazdaságra káros jelenségek elhárítására tegyék meg a kellő intézkedéseket. A kormány a belügyminiszter, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta az egységes személyi nyilvántartási rendszer kialakításának lehetőségeit. Az elfogadott határozat megszabta a több éves munkát igénylő előkészítés feladatait, s ezek végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal elnökének irányítása alatt munkabizottságot jelölt ki. A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján rendeletet hozott az élelmiszerellenőrző és -vegyvizsgáló intézetekről. Ezeknek a működését és jogkörét eddig szabályozó korábbi rendeletek ugyanis már nem felelnek meg a követelményeknek. Az új szabályozás szerint az intézetek elsőrendű feladata, hogy az előállítás helyén rendszeresen, a forgalombahozatal során pedig szükség szerint vizsgálják az élelmiszerek minőségét (összetétel, hasznos anyagtartalom stb.). Feladatuk a dohányipari termékek minőségének ellenőrzése is. A kormány kívánatosnak tartja az intézetek hálózatának a negyedik ötéves terv során történő bővítését oly módon, hogy a főváros mellett — az eddigi tizenegy helyett — valamennyi megyében minőségellenőrző intézet működjék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) 900 millió forint áru a Centrum áruházukban A belkereskedelmi miniszter rendelete előírja, hogy minden kereskedelmi vállalat, üzlet évente egyszer köteles leltárt készíteni. Ennek időpontját a vállalatok igazgatói maguk határozhatják meg. A kereskedelemben a korábbi évektől eltérően már nem egy időpontban leltároznak, így a múlt év végén, ez év elején kevesebb bosszúságot okozott a bezárt üzletek tömege. A kiskereskedelemben hagyományos módon úgyszólván csak a Centrum Áruház Vállalat 29 üzlete leltározott karácsonytól az új esztendő első napjaiig. Hatezer dolgozó készítette a vagyonmegállapító leltárt. A munka során körülbelül 900 millió forintos árukészletet kellett darabonként kézbe venniük. Az aprólékos munkát felhasználták arra, hogy „megtisztítsák” raktáraikat, a pultokat a szállítás, a tárolás közben megsérült, elpiszkolódott, hibás áruktól, amelyeket állapotuktól függően vagy leértékelve hoznak forgalomba, vagy kiselejteznek. A leltározás befejezése óta az áruházak egységesen már az új, kinevezőbb árképzésnek megfelelően hozzák forgalomba az importcikkeket, a szintetikus felső kötöttárukat 20 százalékkal, az alsó fehérneműt, a méterárut és a divatcikkeket átlagosan 10 százalékkal olcsóbban. Az áruházak központjában most ellenőrzik az elszámoltatásokat, a leltárakat, s az összesítésből állapítják majd meg, hogyan gazdálkodtak a rájuk bízott készletekkel az ország legnagyobb üzletei. (MTI) . Nemzetközi bábfesztivál Megkezdődtek a júniusi II. nemzetközi bábfesztivál előkészületei Békéscsabán. Az idén az ismert hazai együtteseken és a szocialista országok jelentősebb bábcsoportjain kívül Svájcból, Olaszországból, Franciaországból, Finnországból, Angliából, az NSZK-ból, sőt még az Egyesült Arab Köztársaságból is várnak bábosokat az alföldi városba. Újdonság még, hogy nem lesz helyezés, csupán bemutató, a kizárólag gyermekeknek készült produkciók nagyszabású és magas színvonalú seregszemléje. A részt vevő együttesek így — a szervező bizottság véleménye szerint — a túlzottan eredetieskedő modern, kimondottan fesztiváldarabok helyett az igazi közönség, a gyermekek számára is élvezhető produkciókat mutatnak majd be. (MTI) ai jugoszláv külügyminiszter látogatása Százhalombattán él. A vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes és Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete is. Péceli Béla, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatóhelyettese, műszaki vezető tájékoztatta a vendégeket a vállalat tevékenységéről, az építkezés és a termelőmunka eddigi menetéről, a vállalati tervekről. Az építkezés első szakaszát 1970-ben fejezik be, és ezáltal 3 millió tonna kőolajat dolgoznak fel Százhalombattán; a negyedik ötéves terv végére, 1975-re pedig ennek kétszeresére emelkedik a termelés. Ezzel párhuzamosan fejlődik az erőmű, összesen harminc üzemegység létesül. Jelenleg már hat üzemel. Az egyik már működő üzem az INA zágrábi tervezőintézetével kooperációban készült. Ez az üzem termékeinek egy részét Jugoszláviába exportálja. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintettek több üzemegységet, s elbeszélgettek a dolgozókkal, majd megtekintették a vállalat dolgozói részére épült lakótelepet is. (MTI) Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere és kísérete csütörtökön Százhalombattára, a Dunai Kőolajipari Vállalathoz látogatott Karbantartó részleg a lakásszövetkezetben A lakásszövetkezeteknél is nagy gondot okoz az épületek és a berendezési tárgyak karbantartása. Egy-egy csőrepedés vagy más hiba esetén gyakran napokig is kell a szerelőre várakozni. A fenti gondon kíván segíteni az Új Élet parki Tavasz lakásszövkezet igazgatósága, amikor öt szövetkezet támogatásával — a MÉSZÖV segítségét is igénybe véve — karbantartó és javító részleget hozott létre. A karbantartó részleg lényegében szolgáltatásként végzi feladatát. A felmerülő javításoknál csak a költségek fedezéséhez szükséges összeget számolják fel. Különösen a festők kapnak sok megbízatást. A javító és karbantartó részleg 23 épület 1069 lakásában végez javítást és állagmegóvást. Az itt tevékenykedők által elvégzett munka értéke csak a múlt évben több százezer forintot tett ki. Véget ért a téli szünidő A népszámlálás miatt a szokásosnál hosszabb téli szünidő után csütörtökön ismét benépesült az ország 5626 általános és 555 középiskolája, amelyekben több mint egymillió-négyszázezer diák tanul az 1969—70-es oktatási évben. A szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján értesítették a szülőket gyermekeik első félévi tanulmányi eredményéről, kivéve az általános iskolák első osztályosait, akiket csak a tanév végén osztályoznak először. A következő napokat a pedagógusok arra használják fel, hogy a tanítási órákon felelevenítsék az első félév ismeretanyagát, majd rátérnek a tantervben előírt további anyag feldolgozására. Ami a tanév hátralevő időszakának „menetrendjét” illeti, a következőképpen alakul: április 4-től 13-ig tart majd a tavaszi szünet. Az érettségi, képesítő írásbeli vizsgákat valamennyi középiskolában nappali tagozaton május 11. és 18. között bonyolítják le. A művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében a hosszabb téli szünet miatt a tanévet — legfeljebb június 20-ig — csak akkor kell meghosszabbítani, ha a tanítási napok száma nem éri el a tanév végéig a 190-et. (MTI) Rajtra készen A Repülőgépes Növényvédő Állomás gépei nemsokára startolnak, megkezdik munkájukat a földeken. A budaörsi telepen nagyjavítással, karbantartással készítik elő a főleg PZL-ekből álló gépparkot a januári munkára (MTI-fotó : Pálfai Gábor felv.)