Hajdú-Bihari Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

­ HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 13. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 16., PÉNTEK A műhelyek kulcsemberei A szorgalmas, törekvő - nem tör­tető! — emberek életritmust példa­mutató, kiegyensúlyozott tempójuk előrevivő. De általában is: az em­beri, a társadalmi haladásnak min­dig is mozgató rugója, serkentő­je volt és marad a jó értelemben vett többet akarás. Hol is állnánk, ha „elhagynánk” magunkat, ha nem törekednénk, ha nem akar­nánk napról napra többet, szeb­bet és jobbat? Mi értelme lenne életünknek? Az emberi egzisztenciára is ér­vényes a tétel. Az úgynevezett ranglétrának is vannak fokai, min­den bizonnyal azért, hogy lépked­jünk is azon­­ megérdemelten. Természetesen felfelé, mivel lefelé nem fontos lépkedni, csúszni is lehet. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne főelőadó lenni, a betaní­tott munkás szakmunkássá válhat, a szakmunkás technikussá, mérnökké. A kérdés azonban így hangzik: ér­demes-e, megéri-e, hogy mozdul­junk a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyetlen rétegről írunk most, a termelő vál­lalatok alsóbb parancsnoki kará­ról, a művezetőkről, csoportveze­tőkről s mindazokról, akik közvet­lenül irányítják a termelést. Aligha szorul bizonyításra, hogy a beosztott dolgozók munkájának vezetése, irányítása sok tekintet­ben magasabb kvalifikációt követel, de különösképpen emberismeret­ben és szakmai műveltségben. A munkahelyi vezetők túlnyomó több­sége megtanulta amit kell, néha mégis csalódottnak érzik magukat. Két tűz között őrlődnek. Ezt a tüzet olyan körülmények is csihol­­gatják, mint a jelenlegi átlagbér­rendszer, a munkaerőhiány és az ezekből fakadó konfliktusok, mint például a fellazult munkafegyelem. Találóan jegyezte meg egy műveze­tő, hogy olyan helyzetben vannak, mint a labdarúgócsapatok edzői, alig mernek követelményeket tá­masztani „játékosaikkal” szemben, mert magukra maradnak. A fegyel­mezetlenül vagy gyengén dolgozó ember is tisztában van a körülmé­*­nyekkel, tudja, hogy „hiánycikk”, tehát másutt is könnyen talál ma­gának helyet. Nem a fegyelmezet­lenségét vagy az alacsony színvona­lú munkáját óhajtják, hanem a „kerek” létszám szükséges. A másik dolog a keresetekkel függ össze. A művezetők általában nem keresnek többet, mint a be­osztott jó szakmunkások. Közelebb­ről: a vállalat igazgatója vagy fő­mérnöke nyilvánvalóan a legjobb szakembert, a legtapasztaltabbat jelöli csoportvezetőnek vagy műve­zetőnek. Általános tapasztalat vi­szont, hogy a normában dolgozó jó szakembernek vastagabb a borí­tékja, mivel nincsenek olyan bér­ügyi kötöttségei, mint egy műsza­kivá avanzsált szaktársának. A múltkor mondta egy kiváló géplaka­tosból lett művezető, akinek mel­lékesen megvan a gépésztechnikusi oklevele is, hogy szívesen vissza­menne a csoportba dolgozni, mivel többet keresne, és ő lenne a „csá­szár”. Ezt arra is értette, hogy nem kellene vergődnie senkivel sem, s talán még a munkafegyelem érde­kében is erősebb lehetne a hangja. Mindenesetre elgondolkoztató az ilyen kijelentés, amely lassan menta­litássá válik az alsó parancsnoki kar körében. Egészséges körülmé­nyek között fordítva kellene lennie a dolognak. A művezetői beosztás rangot jelent, a művezetők a mű­helyek kulcsemberei minden te­kintetben. A közvetlen munkahelyi vezetők vállán nyugszik a terme­lés zavartalanságáért, a munká­sok teljesítményéért, jó közérze­téért viselt felelősség. Viszont a jövedelmi arányok deformáltsága alig serkent arra, hogy a jó szakmun­kás valóban előléptetésnek tekintse, ha előbbre kerül a sorban. Világ proletárjai egyesüljetek! Európai kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozója Január 14—15-én Moszkvában találkozót tartottak 28 európai kommunista és munkáspárt képviselői. „A találkozó résztvevői eszmecserét folytattak az európai kollektív biztonság és a béke problémáiról. Tájékoztatták egymást a Lenin születésének 100. év­fordulójával kapcsolatban teendő intézkedéseikről. A találkozót az elvtársi együttműködés légköre jellemezte” — hangzik a találkozóról kiadott közle­mény. A találkozón az alábbi kommunista és munkás­pártok központi bizottságainak képviselői vettek részt: Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szo­cialista Munkáspárt, Német Szocialista Egységpárt, Német Kommunista Párt, Németország Kommunista Pártja, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Ír Mun­káspárt, Észak-írországi Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Norvég Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kom­munista Párt, Román Kommunista Párt, San Ma­­rinó-i Kommunista Párt, Szovjetunió Kommunista Pártja, Török Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Csehszlovák Kom­munista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Baloldali Kommunista Párt, Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége. (MTI) A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Rendelet az élelmiszerellenőrző és -vegyvizsgáló intézetekről A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a franciaor­szági tárgyalásairól és az 1970—74. évekre szóló, január 5-én Párizs­ban aláírt magyar—francia hosszú­­lejáratú gazdasági és kereskedelmi megállapodásról. Ez a korábbinál szélesebb alapokon irányozza elő a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok harmo­nikus és kiegyensúlyozott fejleszté­sét. A megállapodás szerint mind Magyarország, mind Franciaország megteszi a szükséges intézkedése­ket az ipari kooperáció hatéko­nyabb elősegítése érdekében. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarországot 1970-től kez­dődően további három évre újra­választották az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa keretében a nők helyzetével foglalkozó bizottságba, és javaslatára a kormány megújí­totta eddigi képviselőjének megbí­zatását. A Minisztertanács határozatot hozott az állami irányító szervek 1970. évi gazdasági tevékenységé­nek irányelveiről. Felhívta az irá­nyító szerveket, elsősorban a vál­lalatokat felügyelő minisztériumo­kat, hogy az 1970. évi népgazdasá­gi terv és állami költségvetés meg­valósítása során ágazatuk területén következetesen tevékenykedjenek az ország gazdaságpolitikai céljai­nak megvalósításáért, és a munka során felmerülő problémák megol­dására, a népgazdaságra káros je­lenségek elhárítására tegyék meg a kellő intézkedéseket. A kormány a belügyminiszter, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének elő­terjesztése alapján megtárgyalta az egységes személyi nyilvántartási rendszer kialakításának lehetősé­geit. Az elfogadott határozat meg­szabta a több éves munkát igény­lő előkészítés feladatait, s ezek végrehajtására a Központi Statisz­tikai Hivatal elnökének irányítása alatt munkabizottságot jelölt ki. A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesz­tése alapján rendeletet hozott az élelmiszerellenőrző és -vegyvizsgáló intézetekről. Ezeknek a működését és jogkörét eddig szabályozó ko­rábbi rendeletek ugyanis már nem felelnek meg a követelményeknek. Az új szabályozás szerint az in­tézetek elsőrendű feladata, hogy az előállítás helyén rendszeresen, a forgalombahozatal során pedig szükség szerint vizsgálják az élel­miszerek minőségét (összetétel, hasznos anyagtartalom stb.). Fel­adatuk a dohányipari termékek minőségének ellenőrzése is. A kormány kívánatosnak tartja az intézetek hálózatának a negye­dik ötéves terv során történő bő­vítését oly módon, hogy a főváros mellett — az eddigi tizenegy he­lyett — valamennyi megyében mi­nőségellenőrző intézet működjék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) 900 millió forint áru a Centrum áruházukban A belkereskedelmi miniszter ren­delete előírja, hogy minden keres­kedelmi vállalat, üzlet évente egy­szer köteles leltárt készíteni. En­nek időpontját a vállalatok igazga­tói maguk határozhatják meg. A kereskedelemben a korábbi évektől eltérően már nem egy időpontban leltároznak, így a múlt év végén, ez év elején kevesebb bosszúságot okozott a bezárt üzletek tömege. A kiskereskedelemben hagyomá­nyos módon úgyszólván csak a Centrum Áruház Vállalat 29 üzlete leltározott karácsonytól az új esz­tendő első napjaiig. Hatezer dolgo­zó készítette a vagyonmegállapító leltárt. A munka során körülbelül 900 millió forintos árukészletet kellett darabonként kézbe venniük. Az aprólékos munkát felhasználták arra, hogy „megtisztítsák” raktá­raikat, a pultokat a szállítás, a tá­rolás közben megsérült, elpiszko­lódott, hibás áruktól, amelyeket állapotuktól függően vagy leérté­kelve hoznak forgalomba, vagy ki­selejteznek. A leltározás befejezése óta az áruházak egységesen már az új, kinevezőbb árképzésnek meg­felelően hozzák forgalomba az im­portcikkeket, a szintetikus felső kötöttárukat 20 százalékkal, az alsó fehérneműt, a méterárut és a di­vatcikkeket átlagosan 10 százalék­kal olcsóbban. Az áruházak köz­pontjában most ellenőrzik az el­számoltatásokat, a leltárakat, s az összesítésből állapítják majd meg, hogyan gazdálkodtak a rájuk bí­zott készletekkel az ország legna­gyobb üzletei. (MTI) . Nemzetközi bábfesztivál Megkezdődtek a júniusi II. nemzet­közi bábfesztivál előkészületei Békés­csabán. Az idén az ismert hazai együt­teseken és a szocialista országok jelen­tősebb bábcsoportjain kívül Svájcból, Olaszországból, Franciaországból, Finn­országból, Angliából, az NSZK-ból, sőt még az Egyesült Arab Köztársaságból is várnak bábosokat az alföldi városba. Újdonság még, hogy nem lesz helye­zés, csupán bemutató, a kizárólag gyer­mekeknek készült produkciók nagysza­bású és magas színvonalú seregszem­léje. A részt vevő együttesek így — a szervező bizottság véleménye szerint — a túlzottan eredetieskedő modern, ki­mondottan fesztiváldarabok helyett az igazi közönség, a gyermekek számára is élvezhető produkciókat mutatnak majd be. (MTI) ai jugoszláv külügyminiszter látogatása Százhalombattán él. A vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Lőrincz Im­re nehézipari miniszterhelyettes és Marjai József, a Magyar Népköz­­társaság belgrádi nagykövete is. Péceli Béla, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatóhelyettese, műszaki vezető tájékoztatta a vendégeket a vállalat tevékenységéről, az építke­zés és a termelőmunka eddigi me­netéről, a vállalati tervekről. Az építkezés első szakaszát 1970-ben fejezik be, és ezáltal 3 millió tonna kőolajat dolgoznak fel Százhalom­battán; a negyedik ötéves terv vé­gére, 1975-re pedig ennek kétszere­sére emelkedik a termelés. Ezzel párhuzamosan fejlődik az erőmű, összesen harminc üzemegység léte­sül. Jelenleg már hat üzemel. Az egyik már működő üzem az INA zágrábi tervezőintézetével koope­rációban készült. Ez az üzem ter­mékeinek egy részét Jugoszláviába exportálja. A tájékoztatót követően a vendé­gek megtekintettek több üzemegy­séget, s elbeszélgettek a dolgozók­kal, majd megtekintették a vállalat dolgozói részére épült lakótelepet is. (MTI) Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere és kísérete csütör­tökön Százhalombattára, a Dunai Kőolajipari Vállalathoz látogatott Karbantartó részleg a lakásszövetkezetben A lakásszövetkezeteknél is nagy gondot okoz az épületek és a be­rendezési tárgyak karbantartása. Egy-egy csőrepedés vagy más hi­ba esetén gyakran napokig is kell a szerelőre várakozni. A fenti gondon kíván segíteni az Új Élet parki Tavasz lakásszöv­­­kezet igazgatósága, amikor öt szö­vetkezet támogatásával — a MÉ­SZÖV segítségét is igénybe véve — karbantartó és javító részleget ho­zott létre. A karbantartó részleg lényegében szolgáltatásként végzi feladatát. A felmerülő javításoknál csak a költségek fedezéséhez szük­séges összeget számolják fel. Különösen a festők­­ kapnak sok megbízatást. A javító és karban­tartó részleg 23 épület 1069 lakásá­ban végez javítást és állagmeg­óvást. Az itt tevékenykedők által elvégzett munka értéke csak a múlt évben több százezer forintot tett ki. Véget ért a téli szünidő A népszámlálás miatt a szoká­sosnál hosszabb téli szünidő után csütörtökön ismét benépesült az ország 5626 általános és 555 kö­zépiskolája, amelyekben több mint egymillió-négyszázezer diák tanul az 1969—70-es oktatási évben. A szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján értesí­tették a szülőket gyermekeik első félévi tanulmányi eredményé­ről, kivéve az általános iskolák első osztályosait, akiket csak a tanév végén osztályoznak elő­ször. A következő napokat a pedagó­gusok arra használják fel, hogy a tanítási órákon felelevenítsék az első félév ismeretanyagát, majd rátérnek a tantervben előírt to­vábbi anyag feldolgozására. Ami a tanév hátralevő időszakának „menetrendjét” illeti, a következő­képpen alakul: április 4-től 13-ig tart majd a tavaszi szünet. Az érettségi, képesítő írásbeli vizs­gákat valamennyi középiskolában nappali tagozaton május 11. és 18. között bonyolítják le. A mű­velődésügyi miniszter rendelke­zése értelmében a hosszabb téli szünet miatt a tanévet — legfel­jebb június 20-ig — csak akkor kell meghosszabbítani, ha a taní­tási napok száma nem éri el a tan­év végéig a 190-et. (MTI) Rajtra készen A Repülőgépes Növényvédő Ál­lomás gépei nemsokára startol­nak, megkezdik munkájukat a földeken. A budaörsi telepen nagyjavítással, karbantartással készítik elő a főleg PZL-ekből ál­ló gépparkot a januári munkára (MTI-fotó : Pálfai Gábor felv.)

Next