Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
Készül a vezetőképzés hosszabb távú koncepciója Lehetőség van nemzetközi kapcsolataink fejlesztésére A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével március 16-17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy eredményes megbeszélések zajlottak le a magyar-szovjet együttműködés további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások a két ország tervhivatalai és szakminisztériumai között folytatódnak és előreláthatóan ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyezmény megkötésére kerül sor. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban március 9. és 12. között tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődéséről, s a teljes nézetazonosság légkörében lefolytatott megbeszélésekről. A pénzügyminiszter március 8. és 15. között Jankó Szmole, jugoszláv szövetségi pénzügyi titkárral Belgrádban folytatott tárgyalásairól számolt be a kormánynak. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdasági helyzetéről, megtárgyalták a magyarjugoszláv gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést március 17. és 20. között dr. Karl Schillerrel, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterével, valamint Walter Scheel külügyminiszterrel Bonnban folytatott megbeszéléseiről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a felek egyetértettek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésében, s hosszúlejáratú megállapodás előkészítésére szakértői szintű tárgyalások kezdődnek. A külügyminiszterrel váltott eszmecsere során kölcsönösen megállapították: a két ország között más területeken is szélesíteni lehetne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazdaság 1969. évi fejlődésének főbb tapasztalatairól, a munkaügyi miniszter pedig az 1969. évi munkaügyi helyzetről és a szabályozók ez évben történt módosításának kezdeti tapasztalatairól. A Minisztertanács mindkét jelentést elfogadta. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a gazdasági vezető-továbbképzés helyzetét, eddigi tapasztalatait és fejlesztésének időszerű feladatait. Felhívta az előterjesztőket, hogy a vezetőtovábbképzés hosszabb távra szóló koncepcióját 1971. első félévében nyújtsák be a kormányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák feltételei az időjárási nehézségek ellenére is általában megfelelőek. Traktorokból, egyes munkagépekből, anyagokból és alkatrészekből a szükségesnél kevesebb áll rendelkezésre. Segítséget jelent, hogy a Szovjetunió az államközi szerződésben foglalt gépszállítási kötelezettségeit jelentősen túlteljesítette. Az alkatrészhiány enyhítésére a Vörös Csillag Traktorgyár vállalta, hogy az igényeket kielégíti, a gépjavító vállalatok pedig fokozzák felújító tevékenységüket. Intézkedések történtek a gumiabroncsellátás javítására. A tavaszi vetésekhez rendelkezésre álló műtrágya és növényvédőszer menynyisége meghaladja a tavalyit. A fontosabb növényekhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll. A kormány felhívta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehajtásához - különösen a gép- és alkatrészszállításokhoz, valamint a belvizek levezetéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy fokozzák erőfeszítésüket a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezésére. Az Állami- és Kossuth-díj bizottság előterjesztésére a Minisztertanács döntött az 1970. évi Állami- és Kossuth-díjak, valamint a művelődésügyi miniszter javaslatára a kiváló és érdemes művész kitüntető címek adományozásáról. A felszabadulás 25. évfordulójára tekintettel magas színvonalú alkotó munkájukért, illetve művészi teljesítményéért 101 személy részesült Állami-, 19 személy pedig Kossuth-díjban. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A tavalyival ellentétben most csak három héten át tartott az időleges könyvaukció, de az érdeklődés és a forgalom felülmúlta a korábbi évek eredményeit. A vásárlók könynyen engedtek a csábításnak, hiszen több száz jobbnál jobb szépirodalmi, ismeretterjesztő, műszaki, ifjúsági, művészeti könyv kínálta magát féláron. Jó vásár volt. Mindenki jól járt, hiszen olcsón jutott értékes munkákhoz a könyvbarát, s a nagy forgalom a boltoknak és a kereskedelemnek is haszonnal járt. Az alábbi gyorsinterjúkban erről beszélnek az érdekeltek. IDEGEN NYELVŰ KÖNYVEK BOLTJA Nagy József, az Idegen Nyelvű Könyvek Boltja vezetőhelyettese: — Az idei könyvárleszállítási akció nettó ötvenezer forint bevételt eredményezett, s ez tizenötezer forinttal több, mint amennyit az elmúlt évi kedvezményes árusításon forgalmaztunk. Különösen keresettek voltak a szovjet művészeti albumok, Alpatov művészettörténete, az Ermitázs festményeit bemutató kötet, az orosz szobrászatról szóló reprodukciós gyűjtemény. Magyar nyelvű könyvalapkészlettel is rendelkeztünk, s ez is jobbára elfogyott. A legnagyobb siker a Zenei Lexikon s a zeneszerzőkről szóló regényes életrajzok voltak. ADY Kovács Béla, az Ady Könyvesbolt vezetője: — Globálisan számolva ötvenezer forinttal nőtt a forgalmunk a tavalyi könyvárleszállítás időszakával összehasonlítva, így most 350 000 forintos rekordforgalmat jelenthetünk, amely nemcsak a bolt és a vidéki könyvkereskedelem viszonylatában jelentős, hanem sok fővárosi bolt forgalmát is túlszárnyaló eredmény. Nagy sláger volt Sienkiewicz: Özönvize, a Flamand festészet című képzőművészeti album, a műszaki könyvek közül a Pattantyús-kötetek. Egyetlen reklamációt nem kaptunk, amely számunkra azt jelenti, hogy jól szolgáltuk a vásárlók kívánságait. Pedig a szokottnál is nagyobb erőfeszítést követelt tőlünk a zavartalan kiszolgálás, mert jelentős raktárbővítési munkálatok folynak. Volt olyan nap, hogy ötször be kellett zárni a bolt ajtaját „Telt ház”-ra való hivatkozással, s a kinnmaradók a kirakat előtt várakoztak türelmesen a bejutásra. Már megértem néhány árleszállítást, de ekkorát még nem,lyett az idén márciusban 192 000 forint bevételt számlázhattunk. A sikerkönyvek? Zenei Lexikon, Maugham: Sör és tea, a Minerva sorozat, a Körkép és az Új kor nyitánya című antológiák. CSOKONAI Kozár Lajos, a Csokonai Könyvesbolt vezetője: — Harmincezer forinttal forgalmaztunk többet a tavalyi árleszállításhoz képest, így 140 000 forint volt a nettó bevételünk. S bár egy héttel kisebb időtartamra jutott a megnövekedett forgalom, mégis, a korábbi évekhez viszonyítva kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb a naponkénti vásárlók számának . Szinte természetes, hogy a leárazott egyetemi tankönyvek fogytak leginkább. Aztán nagy keletje támadt a történelmi munkáknak, sajnáltuk, hogy Diószegi klasszikus diplomáciájából csak ötvenet kaptunk, mert háromszor ennyit is el tudtunk volna adni. Tóth Árpád összes művei, Kosztolányi, Szabó Lőrinc műfordításai, a Zenei Lexikon, a Világtörténet is keresett művek voltak. Bár egy héttel megrövidült az akció, csak kétezer forinttal bevételeztünk kevesebbet, mint tavaly, az 50 000 helyett most 48 000-et. S hadd tegyem hozzá, pont ösztöndíjosztás előtt állt le a vásár. *** És következzék egy rendszeresen vásárló könyvbarát kérdése: — Mindannyiunk nevében örömmel veszem az évről évre visszatérő könyvárleszállítást. Hisz’ egy-két elszalasztott, idejében meg nem vásárolt munkával kiegészíthetjük gyűjteményünket. De mégis úgy érzem, a márciusi könyvnapok elsősorban az alkalmi könyvvásárlók csemegéje. Hiszen mi azon frissiben sok könyvet beszereztünk, s most fájdalmasan látjuk, féláron is megvehettük volna. Tehát az alkalmi könyvvásárlók, ha egy kicsit késve is, de kedvezményt kapnak a Könyvterjesztő Vállalattól, de mi állandó vevők semmiféle előnyt nem élvezünk. Kérdésem, nem lehetne-e, hogy a rendszeres könyvvásárlók, időben, valamilyen kedvezményben részesülhessenek? Valóban. Nem lehetne? Hisz’ napról napra, hétről hétre visszajár, megérdemelné a hűség a kitüntetettséget az alkalmi vevővel szemben. Érdemes volna elgondolkodni ezen. Ablonczy László MŰVELT NÉP Gábor Zoltán, a Művelt Nép Könyvesbolt vezetője: — Az üzemek, vállalatok, gyárak dolgozói is örömmel fogadták a kedvezményes könyvakciót. Ennek bizonysága, hogy a Gördülőcsapágy Művekben nyolcezer, a Dohánygyárban és a Járműjavítóban hat-hatezer forintos könyvforgalmat értünk el. A Szalag- és Zsinórgyárban, ahol mindöszsze háromszázan dolgoznak, háromezer forint volt a bevételünk. A BIOGAL-ban és a Hajdúsági Iparművekben fél nap alatt — a fizetési napon — kétezer forintot forgalmaztunk, így a tavalyi 152 000 forint beeloszlása. Örömmel vettük, hogy a közületek is rájöttek, milyen érdemes ilyenkor könyvet venni. Hiszen féláron kétszer anynyit vásárolhatnak, például az iskolák, az év végi jutalmazásra. A mesekönyvek, Gárdonyi, Szabó Magda munkái iránt érdeklődtek leginkább, aztán sikert jelentett Sienkiewicz Özönvize, Dumas Emma Lyonnája, Gábor Miklós naplója, a Tollal, a képzőművészeti kiskönyvtár kötetei, a Picasso-album, és Az én múzeumom darabjai. EGYETEMI KÖNYVESBOLT Gulyás Miklósné, az Egyetemi Könyvesbolt vezetője: Jó vásár volt GYORSJELENTÉS AZ IDŐLEGES KÖNYVÁRLESZÁLLÍTÁSRÓL A háztájiban végzett munka közös munka Új rendeletek, új lehetőségek Mindazok, akik az ország sorsáért felelősek, az utóbbi években egyre növekvő aggodalommal figyelték a háztáji állatállomány alakulását. A statisztika egyre kisebb számokat mutatott és ez mérsékelte már az országos összlétszámot is, mert a háztáji csökkenést a közös gazdaságok nem tudták ellensúlyozni. Az aggodalom és felelősségérzet tetteket érlelt. Rendezték a szarvasmarha- és sertésfelvásárlási árakat, mégpedig úgy, hogy az emelés igazi nyertesei a háztáji gazdaságok lettek. Akciók sora indult, hogy az érdeklődők állatot kaphassanak. Felszabadították a takarmányforgalmat, ma már bárki hozzájuthat a legértékesebb táptakarmányhoz, az importált fehérjéhez is. Egy másik rendelet eltörölte a háztáji gazdaságokban az állatlétszám korlátozását, a tartható, tenyészthető állatok számának megállapítását magára a tagságra, a közgyűlésre bízta. Tehát egyre inkább lehetséges és érdemes minálunk a háztájiban jószágot tartani, szaporítani, nevelni, hizlalni. Társadalmi elismerés Hiányzott azonban még egy lépés, amit politikai nyelvezettel úgy fogalmazhatnánk meg: a háztájiban végzett munka társadalmi elismerése. A Magyar Közlöny 18. számában közölt rendeletcsokor most ennek a kívánságnak is eleget tesz. A jövőben — sőt 1970. január elsejétől visszamenőleges hatállyal — a háztájiban végzett munkát a társadalmi juttatásoknál is figyelembe veszik. A rendelet betűi szerint közösben végzett munkának számít a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának az a tevékenysége, amelyet a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságában szarvasmarha vagy sertés tartására fordít. Ezt a munkatevékenységet a nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási szolgáltatások, a gyermekgondozási segély, valamint a tagnak a termelőszövetkezettel járó szociális juttatások és a háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni. Tehát a közösben végzett tevékenységgel egyenlő értékű az a munka, amit a tag odahaza végez. Természetesen csak abban az esetben, ha ezt a közös céljára és a közössel kötött megállapodás alapján teszi. Ide lehet számítani a tehéntartást, azaz a tejtermelést, a kocatartást; a borjú és malacnevelést; valamint a sertés és marhahizlalást. Amint látjuk, a rendeletek hatálya a kisállattartásra és -tenyésztésre (tojásra, pecsenyecsirkére, tenyészbaromfira, nyúlra, galambra, bárányra, gyapjúra) nem terjed ki. Továbbra sincs azonban akadálya annak, hogy — az eddigi módszer szerint — az ilyen háztáji állományt a termelőszövetkezet tulajdonába adják, és így a tagnak a közös tulajdonú kisállatállomány körül végzett otthoni munkáját közös tevékenységként számolják el. A beszámítható munkanapok A rendeletek meghatározzák a beszámítható munkanapok számát is. Eszerint tehén után darabonként három, egyenként tízórás munkanap számolható el. Hízómarha és tenyészüsző után darabonként és havonként másfél, borjú nevelése és hizlalása, valamint a kovatartás után egy, sertéshizlalás, süldőtartás után pedig 0,25 munkanap számolható fel. Felső határt egyik rendelet sem szab meg. Azonban ha egy kicsit számolgatunk, rájövünk, hogy ily módon egy intenzív háztáji gazdálkodást folytató család évenként mintegy száz — közös tevékenységnek számító — munkanapot szerezhet. Az így elszámolt munkanapok teljes értékűek a háztáji föld mértékének kiszámításánál, bármilyen, a téeszből juttatott és munkateljesítményhez kötött szociális juttatásnál, a táppénznél, a gyermekgondozási segélynél és természetesen a nyugdíjnál is. Sőt, ha a tsz-tagot a háztájiban, de a közössel kötött megállapodás alapján tartott jószág ellátása során baleset éri, akkor ez ugyanúgy üzemi balesetnek számít, mint ha a közösben érte volna valami szerencsétlenség. A szövetkezet viszont az államnak az ilyen napok után is társadalombiztosítási járulékot fizet. A háztájiban, a közössel kötött megállapodás alapján végzett állattenyésztési munka után természetesen külön fizetség nem jár. Hiszen a tejpénzben, az átadott növendékállat vagy hízó árában már benne foglaltatik a háztájiban végzett munka bére is. A megszerzett napokat viszont a nyugdíj kiszámításánál a téeszben egy közösben végzett munkanapra járó átlagos részesedés mértékének megfelelően veszik figyelembe. Kijevi vendégek a Kossuth Egyetemen Megélénkült az oktatócsere a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a kijevi Sevcsenko Egyetem között. Az elmúlt két nap alatt — 25—26-án — három vendégelőadó, illetve kutató érkezett Debrecenbe. V. K. Tancsev, a filozófia professzora az ateista valláskutatás problémáival foglalkozik, ebből a témakörből a debreceni tartózkodása alatt előadást is tart, ezenkívül részt vesz az egyetemi felszabadulási ünnepségen. V. A. Taraszenko történészprofesszor már régi ismerősnek számít az egyetemen. Az elmúlt évben — cserében dr. Tokodi Gyula professzor kijevi előadásaiért — másfél hónapig előadásokat tartott a debreceni egyetemen. Jelenleg a vezetésük alatt álló tanszékeknek együttes kiadványai vannak elkészülés alatt. Taraszenko professzor jelenlegi látogatásának célja az eddig is szép sikereket ígérő kapcsolat további bővítése és elmélyítése. L. D. Spilevaja kijevi mikrobiológus is az egyetem vendége, az együttműködési szerződés keretében jött Debrecenbe, de mivel a KLTE-n a témájának megfelelő irányú mikrobiológiai kutatás nincs, az Orvostudományi Egyetemen fog öt hónapig vendégkutatóként dolgozni. V. Gy. A közgyűlés feladata Amint látjuk, a rendeletek meglehetősen pontosan körülhatárolják a lehetőségeket. Jelentős feladatot bíznak azonban a közösségre, a téesz közgyűlésére is. A közgyűlésnek kell kidolgoznia, illetve jóváhagynia azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetkezet szerződést köt tagjaival a háztájiban végzendő, közösnek számító munkára. Ezeket a feltételeket igen pontosan kell kidolgozni, hogy a későbbi jogvitákat megelőzhessék. A feltételek között kell megállapítani azt is, hogy a munkanapokat kinek mikor írják jóvá. Érdekes utasítása a rendeletnek az a rész, amely kimondja, hogy ha a tag szerződni akar, akkor ezt a közös csak igen nyomós okok fennforgása esetén tagadhatja meg. Örömmel ismertettük ilyen részletekbe menő pontossággal ezt az új lehetőséget. Hisszük, hogy ez az immár befejezett intézkedéssorozat határkő lesz minálunk a háztáji gazdálkodás történetében. Tiszta lelkiismerettel, a tagság egyéni javáért érzett felelősséggel javasoljuk minden termelőszövetkezeti tagnak, hogy tanulmányozza az immár széles skálán mozgó lehetőségeket. (K. Sz.) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁRCIUS 27.