Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

Készü­l a vezetőképzés hosszabb távú koncepciója Lehetőség van nemzetközi kapcsolataink fejlesztésére A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziginnal, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökével már­cius 16-17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vette tudo­másul, hogy eredményes megbeszélé­sek zajlottak le a magyar-szovjet együtt­működés további fejlesztésével kapcsola­tos kérdésekről. A tárgyalások a két or­szág tervhivatalai és szakminisztériumai között folytatódnak és előreláthatóan ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyezmény megkötésére kerül sor. A külügyminiszter beszámolt a Len­gyel Népköztársaságban március 9. és 12. között tett hivatalos baráti látogatá­sáról. A kormány tudomásul vette a kül­ügyminiszter jelentését a két ország kö­zötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődéséről, s a teljes nézet­­azonosság légkörében lefolytatott megbe­szélésekről. A pénzügyminiszter március 8. és 15. között Jankó Szmole, jugoszláv szövet­ségi pénzügyi titkárral Belgrádban foly­tatott tárgyalásairól számolt be a kor­mánynak. A felek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két ország gazdasági helyzetéről, megtárgyalták a magyar­­jugoszláv gazdasági együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit. A Miniszter­­tanács a beszámolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést március 17. és 20. között dr. Karl Schillerrel, a Német Szövet­ségi Köztársaság gazdasági miniszte­rével, valamint Walter Scheel külügy­miniszterrel Bonnban folytatott megbe­széléseiről. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette, hogy a felek egyetér­tettek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésében, s hosszúlejá­ratú megállapodás előkészítésére szak­értői szintű tárgyalások kezdődnek. A külügyminiszterrel váltott eszmecsere során kölcsönösen megállapították: a két ország között más területeken is széle­síteni lehetne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke be­számolt a népgazdaság 1969. évi fejlő­désének főbb tapasztalatairól, a munka­ügyi miniszter pedig az 1969. évi mun­kaügyi helyzetről és a szabályozók ez évben történt módosításának kezdeti ta­pasztalatairól. A Minisztertanács mind­két jelentést elfogadta. A munkaügyi és a művelődésügyi mi­niszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a gazdasági vezető-tovább­képzés helyzetét, eddigi tapasztalatait és fejlesztésének időszerű feladatait. Fel­hívta az előterjesztőket, hogy a vezető­továbbképzés hosszabb távra szóló kon­cepcióját 1971. első félévében nyújtsák be a kormányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgat­ta és elfogadta a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előterjesztését a ta­vaszi mezőgazdasági munkákra való fel­készülésről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák feltételei az idő­járási nehézségek ellenére is általában megfelelőek. Traktorokból, egyes mun­kagépekből, anyagokból és alkatrészek­ből a szükségesnél kevesebb áll ren­delkezésre. Segítséget jelent, hogy a Szovjetunió az államközi szerződésben foglalt gépszállítási kötelezettségeit je­lentősen túlteljesítette. Az alkatrész­­hiány enyhítésére a Vörös Csillag Trak­torgyár vállalta, hogy az igényeket ki­elégíti, a gépjavító vállalatok pedig fo­kozzák felújító tevékenységüket. In­tézkedések történtek a gumiabroncs­ellátás javítására. A tavaszi vetésekhez rendelkezésre álló műtrágya és növényvédőszer meny­­nyisége meghaladja a tavalyit. A fonto­sabb növényekhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll. A kormány felhívta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érintett minisztereket és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehajtásához - különösen a gép- és alkatrészszállításokhoz, valamint a belvizek levezetéséhez­­ szükséges in­tézkedéseket tegyék meg. Felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, hogy fokozzák erőfeszítésüket a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezésére. Az Állami- és Kossuth-díj bizottság előterjesztésére a Minisztertanács dön­tött az 1970. évi Állami- és Kossuth-dí­­jak, valamint a művelődésügyi miniszter javaslatára a kiváló és érdemes művész kitüntető címek adományozásáról. A felszabadulás 25. évfordulójára tekintettel magas színvonalú alkotó mun­kájukért, illetve művészi teljesítményéért 101 személy részesült Állami-, 19 személy pedig Kossuth-díjban. A kormány ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) A tavalyival ellentétben most csak három héten át tartott az időleges könyvaukció, de az érdeklődés és a forgalom felülmúlta a korábbi évek eredményeit. A vásárlók köny­­nyen engedtek a csábításnak, hiszen több száz jobbnál jobb szépirodalmi, ismeretter­jesztő, műszaki, ifjúsági, művészeti könyv kínálta magát féláron. Jó vásár volt. Min­denki jól járt, hiszen olcsón jutott értékes munkákhoz a könyvbarát, s a nagy forga­lom a boltoknak és a kereskedelemnek is haszonnal járt. Az alábbi gyorsinterjúkban erről beszélnek az érdekeltek. IDEGEN NYELVŰ KÖNYVEK BOLTJA Nagy József, az Idegen Nyelvű Könyvek Boltja vezetőhelyettese: — Az idei könyvárleszállítási akció nettó ötvenezer forint bevételt eredményezett, s ez tizenötezer forinttal több, mint amennyit az elmúlt évi kedvezményes árusításon for­galmaztunk. Különösen keresettek voltak a szovjet művészeti albumok, Alpatov művé­szettörténete, az Ermitázs festményeit be­mutató kötet, az orosz szobrászatról szóló reprodukciós gyűjtemény. Magyar nyelvű könyvalapkészlettel is rendelkeztünk, s ez is jobbára elfogyott. A legnagyobb siker a Zenei Lexikon s a zeneszerzőkről szóló re­gényes életrajzok voltak. ADY Kovács Béla, az Ady Könyvesbolt veze­tője: — Globálisan számolva ötvenezer forint­tal nőtt a forgalmunk a tavalyi könyvárle­szállítás időszakával összehasonlítva, így most 350 000 forintos rekordforgalmat je­lenthetünk, amely nemcsak a bolt és a vidé­ki könyvkereskedelem viszonylatában jelen­tős, hanem sok fővárosi bolt­ forgalmát is túlszárnyaló eredmény. Nagy sláger volt Sienkiewicz: Özönvize, a Flamand festészet című képzőművészeti album, a műszaki könyvek közül a Pattan­tyús-kötetek. Egyetlen reklamációt nem kaptunk, amely számunkra azt jelenti, hogy jól szolgáltuk a vásárlók kívánságait. Pedig a szokottnál is nagyobb erőfeszítést követelt tőlünk a za­vartalan kiszolgálás, mert jelentős raktár­bővítési munkálatok folynak. Volt olyan nap, hogy ötször be kellett zárni a bolt aj­taját „Telt ház”-ra való hivatkozással, s a kinnmaradók a kirakat előtt várakoztak tü­relmesen a bejutásra. Már megértem néhány árleszállítást, de ekkorát még nem,­lyett az idén márciusban 192 000 forint be­vételt számlázhattunk. A sikerkönyvek? Zenei Lexikon, Maugham: Sör és tea, a Minerva sorozat, a Körkép és az Új kor nyitánya című antoló­giák. CSOKONAI Kozár Lajos, a Csokonai Könyvesbolt ve­zetője: — Harmincezer forinttal forgalmaztunk többet a tavalyi árleszállításhoz képest, így 140 000 forint volt a nettó bevételünk. S bár egy héttel kisebb időtartamra jutott a meg­növekedett forgalom, mégis, a korábbi évek­hez viszonyítva kiegyensúlyozottabb, egyen­letesebb a naponkénti vásárlók számának .­­ Szinte természetes, hogy a leárazott egyetemi tankönyvek fogytak leginkább. Az­tán nagy keletje támadt a történelmi mun­káknak, sajnáltuk, hogy Diószegi klasszi­kus diplomáciájából csak ötvenet kaptunk, mert háromszor ennyit is el tudtunk volna adni. Tóth Árpád összes művei, Kosztolá­nyi, Szabó Lőrinc műfordításai, a Zenei Lexikon, a Világtörténet is keresett művek voltak. Bár egy héttel megrövidült az ak­ció, csak kétezer forinttal bevételeztünk ke­vesebbet, mint tavaly, az 50 000 helyett most 48 000-et. S hadd tegyem hozzá, pont ösztön­díjosztás előtt állt le a vásár. *** És következzék egy rendszeresen vásárló könyvbarát kérdése: — Mindannyiunk nevében örömmel ve­szem az évről évre visszatérő könyvárleszál­lítást. Hisz’ egy-két elszalasztott, idejében meg nem vásárolt munkával kiegészíthet­jük gyűjteményünket. De mégis úgy érzem, a márciusi könyvnapok elsősorban az alkal­mi könyvvásárlók csemegéje. Hiszen mi azon frissiben sok könyvet beszereztünk, s most fájdalmasan látjuk, féláron is megve­­hettük volna. Tehát az alkalmi könyvvásár­lók, ha egy kicsit késve is, de kedvezményt kapnak a Könyvterjesztő Vállalattól, de mi állandó vevők semmiféle előnyt nem élve­zünk. Kérdésem, nem lehetne-e, hogy a rendszeres könyvvásárlók, időben,­ valami­lyen kedvezményben részesülhessenek? Valóban. Nem lehetne? Hisz’ napról napra, hétről hétre visszajár, megérdemelné a hűség a kitüntetettséget az alkalmi vevővel szemben. Érdemes volna elgondolkodni ezen. Ablonczy László MŰVELT NÉP Gábor Zoltán, a Művelt Nép Könyvesbolt vezetője: — Az üzemek, vállalatok, gyárak dolgozói is örömmel fogadták a kedvezményes könyvakciót. Ennek bizonysága, hogy a Gördülőcsapágy Művekben nyolcezer, a Do­hánygyárban és a Járműjavítóban hat-hat­ezer forintos könyvforgalmat értünk el. A Szalag- és Zsinórgyárban, ahol mindösz­­sze háromszázan dolgoznak, háromezer fo­rint volt a bevételünk. A BIOGAL-ban és a Hajdúsági Iparművekben fél nap alatt — a fizetési napon — kétezer forintot forgal­maztunk, így a tavalyi 152 000 forint be­eloszlása. Örömmel vettük, hogy a közüle­­tek is rájöttek, milyen érdemes ilyenkor könyvet venni. Hiszen féláron kétszer any­­nyit vásárolhatnak, például az iskolák, az év végi jutalmazásra. A mesekönyvek, Gárdonyi, Szabó Magda munkái iránt érdeklődtek leginkább, aztán sikert jelentett Sienkiewicz Özönvize, Du­mas­ Emma Lyonnája, Gábor Miklós napló­ja, a Tollal, a képzőművészeti kiskönyvtár kötetei, a Picasso-album, és Az én múzeu­mom darabjai. EGYETEMI KÖNYVESBOLT Gulyás Miklósné, az Egyetemi Könyves­bolt vezetője: Jó vásár volt GYORSJELENTÉS AZ IDŐLEGES KÖNYVÁRLESZÁLLÍTÁSRÓL A háztájiban végzett munka közös munka Új rendeletek, új lehetőségek Mindazok, akik az ország sorsáért felelősek, az utóbbi években egy­re növekvő aggodalommal figyel­ték a háztáji állatállomány ala­kulását. A statisztika egyre kisebb számokat mutatott és ez mérsékel­te már az országos összlétszámot is, mert a háztáji csökkenést a közös gazdaságok nem tudták el­lensúlyozni. Az aggodalom és felelősségérzet tetteket érlelt. Rendezték a szar­vasmarha- és sertésfelvásárlási árakat, mégpedig úgy, hogy az emelés igazi nyertesei a háztáji gazdaságok lettek. Akciók sora in­dult, hogy az érdeklődők állatot kaphassanak. Felszabadították a takarmányforgalmat, ma már bár­ki hozzájuthat a legértékesebb táp­takarmányhoz, az importált fehér­jéhez is. Egy másik rendelet eltö­rölte a háztáji gazdaságokban az állatlétszám korlátozását, a tart­ható, tenyészthető állatok számá­nak megállapítását magára a tag­ságra, a közgyűlésre bízta. Tehát egyre inkább lehetséges és érde­mes minálunk a háztájiban jószá­got tartani, szaporítani, nevelni, hizlalni. Társadalmi elismerés Hiányzott azonban még egy lé­pés, amit politikai nyelvezettel úgy fogalmazhatnánk meg: a háztáji­ban végzett munka társadalmi el­ismerése. A Magyar Közlöny 18. számában közölt rendeletcsokor most ennek a kívánságnak is ele­get tesz. A jövőben — sőt 1970. január elsejétől visszamenőleges hatállyal — a háztájiban végzett munkát a társadalmi juttatásoknál is figye­lembe veszik. A rendelet betűi szerint közösben végzett munká­nak számít a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagjának az a te­vékenysége, amelyet a termelő­­szövetkezettel kötött megállapodás alapján háztáji gazdaságában szarvasmarha vagy sertés tartásá­ra fordít. Ezt a munkatevékenysé­get a nyugdíj és egyéb társadalom­­biztosítási szolgáltatások, a gyer­mekgondozási segély, valamint a tagnak a termelőszövetkezettel já­ró szociális juttatások és a háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni. Tehát a közösben végzett tevé­kenységgel egyenlő értékű az a munka, amit a tag odahaza végez. Természetesen csak abban az eset­ben, ha ezt a közös céljára és a közössel kötött megállapodás alap­ján teszi. Ide lehet számítani a te­héntartást, azaz a tejtermelést, a kocatartást; a borjú és malacne­velést; valamint a sertés és mar­hahizlalást. Amint látjuk, a rendeletek ha­tálya a kisállattartásra és -tenyész­tésre (tojásra, pecsenyecsirkére, te­­nyészbaromfira, nyúlra, galamb­ra, bárányra, gyapjúra) nem ter­jed ki. Továbbra sincs azonban akadálya annak, hogy — az eddi­gi módszer szerint — az ilyen háztáji állományt a termelőszövet­kezet tulajdonába adják, és így a tagnak a közös tulajdonú kisállat­állomány körül végzett otthoni munkáját közös tevékenységként számolják el. A beszámítható munkanapok A rendeletek meghatározzák a beszámítható munkanapok számát is. Eszerint tehén után darabon­ként három, egyenként tízórás munkanap számolható el. Hízó­marha és tenyészüsző után dara­bonként és havonként másfél, bor­jú nevelése és hizlalása, valamint a kovatartás után egy, sertéshizla­­lás, süldőtartás után pedig 0,25 munkanap számolható fel. Felső határt egyik rendelet sem szab meg. Azonban ha egy kicsit szá­molgatunk, rájövünk, hogy ily módon egy intenzív háztáji gaz­dálkodást folytató család évenként mintegy száz — közös tevékeny­ségnek számító — munkanapot szerezhet. Az így elszámolt munkanapok teljes értékűek a háztáji föld mér­tékének kiszámításánál, bármi­lyen, a téeszből juttatott és mun­kateljesítményhez kötött szociális juttatásnál, a táppénznél, a gyer­mekgondozási segélynél és termé­szetesen a nyugdíjnál is. Sőt, ha a tsz-tagot a háztájiban, de a kö­zössel kötött megállapodás alapján tartott jószág ellátása során bal­eset éri, akkor ez ugyanúgy üze­mi balesetnek számít, mint ha a közösben érte volna valami szeren­csétlenség. A szövetkezet viszont az államnak az ilyen napok után is társadalombiztosítási járulékot fi­zet. A háztájiban, a közössel kötött megállapodás alapján végzett ál­lattenyésztési munka után termé­szetesen külön fizetség nem jár. Hiszen a tejpénzben, az átadott növendékállat vagy hízó árában már benne foglaltatik a háztáji­ban végzett munka bére is. A meg­szerzett napokat viszont a nyugdíj kiszámításánál a téeszben egy kö­zösben végzett munkanapra járó átlagos részesedés mértékének megfelelően veszik figyelembe. ­Kijevi vendégek a Kossuth Egyetemen Megélénkült az oktatócsere a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem és a kijevi Sevcsenko Egyetem között. Az elmúlt két nap alatt — 25—26-án — három vendégelőadó, illetve kutató érkezett Debrecen­be. V. K. Tancsev, a filozófia professzora az ateista valláskutatás prob­lémáival foglalkozik, ebből a témakörből a debreceni tartózkodása alatt előadást is tart, ezenkívül részt vesz az egyetemi felszabadulási ünnepségen. V. A. Taraszenko történészprofesszor már régi ismerősnek számít az egyetemen. Az elmúlt évben — cserében dr. Tokodi Gyula pro­fesszor kijevi előadásaiért — másfél hónapig előadásokat tartott a deb­receni egyetemen. Jelenleg a vezetésük alatt álló tanszékeknek együttes kiadványai vannak elkészülés alatt. Taraszenko professzor jelenlegi látogatásának célja az eddig is szép sikereket ígérő kapcsolat további bővítése és elmélyítése. L. D. Spilevaja kijevi mikrobiológus is az egyetem vendége, az együttműködési szerződés keretében jött Debrecenbe, de mivel a KLTE-n a témájának megfelelő irányú mikrobiológiai kutatás nincs, az Orvostudományi Egyetemen fog öt hónapig vendégkutatóként dolgozni. V. Gy. A közgyűlés feladata Amint látjuk, a rendeletek meg­lehetősen pontosan körülhatárolják a lehetőségeket. Jelentős feladatot bíznak azonban a közösségre, a téesz közgyűlésére is. A közgyű­lésnek kell kidolgoznia, illetve jó­váhagynia azokat a feltételeket, amelyek mellett a szövetkezet szerződést köt tagjaival a háztáji­ban végzendő, közösnek számító munkára. Ezeket a feltételeket igen pontosan kell kidolgozni, hogy a későbbi jogvitákat meg­előzhessék. A feltételek között kell megállapítani azt is, hogy a mun­kanapokat kinek mikor írják jóvá. Érdekes utasítása a rendeletnek az a rész, amely kimondja, hogy ha a tag szerződni akar, akkor ezt a közös csak igen nyomós okok fennforgása esetén tagadhatja meg.­­ Örömmel ismertettük ilyen rész­letekbe menő pontossággal ezt az új lehetőséget. Hisszük, hogy ez az immár befejezett intézkedésso­rozat határkő lesz minálunk a ház­táji gazdálkodás történetében. Tiszta lelkiismerettel, a tagság egyéni javáért érzett felelősség­gel javasoljuk minden termelő­szövetkezeti tagnak, hogy tanul­mányozza az immár széles skálán mozgó lehetőségeket. (K. Sz.) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁRCIUS 27.

Next