Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
JHM Mint a jelek is mutatják, az időjárásnak rendkívül nagy szerepe lehet a mezőgazdaságban. Vannak esetek, amikor eldönti a munkák végzésének lehetőségét. Sajnos, ezen a tavaszon nagyon károsan érezteti hatását a természet. Országszerte hetekkel később tavaszodott, s bizony az utóbbi időben rendkívül sokan türelmetlenkedtek az időjárás miatt a mezőgazdasággal foglalkozó emberek közül. De ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a tavaszkezdet a mezőgazdasági munkafolyamatokat lényegesen befolyásolja. A késői kitavaszodás miatt a mezőgazdasági munkákat még most is csak kevés helyen tudják végezni, az igazi, nagy munkatempóhoz még mindig várni kell. Így mondták el a Debreceni Városi Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei is, amikor erről a témáról beszélgettünk. Mondják, a tavalyihoz képest körülbelül kéthárom héttel tolódott el a tavasz, s bizony azok a munkák, amit enynyi idő alatt elvégeztek volna a termelőszövetkezetek, most még alig kezdődtek el. Ennyi hátrányt jelent tehát időben is az eddigi tavaszkésés. TÜRELMETLEN VÁRAKOZÁS Erről viszont nem a mezőgazdaság munkásai tehetnek. Ez az a bizonyos objektív körülmény, amin sajnos nem lehet változtatni. Pedig a Debrecenben levő nyolc termelőszövetkezet vezetői, tagjai nagyon várják, hogy elkezdhessék az ilyenkor szokásos és annyira fontos tevékenységüket. Az időjárás, a természet azonban ezen a munkaterületen olykor kegyetlenül áthúzza az emberek számításait. Türelmetlenségük tehát jogos. Még az a jó, hogy azért van olyan tény is, amit szívesen mondhatnak el még ilyen időjárási körülmények között is. Ami némiképpen megnyugtatja a kényszerű munkaszünet okozta felborzolt kedélyeket. Elmondták a város vezető szakemberei, hogy ezidáig az őszi búza nyolcvan százalékán elvégezték a tavaszi fölültrágyázást, s ez nagy eredménynek számít. Mennyiségben ez 3200 holdat jelent, ennyi őszi búza megkapta az annyira szükséges és fontos műtrágyaadagot. A búza jól is telelt, így ennél a növénynél mindaz megvan ebben a pillanatban is, ami feltétele a tavalyihoz hasonló, jó termésnek. Ezt a munkát egyébként sokszor igen nehéz, mostoha körülmények között kellett végezniük a szövetkezeteknek, s kimondottan az emberi kitartásnak, a tenniakarásnak, az igyekezetnek meg a jó, üzemkész gépeknek az eredménye, hogy most erről adhatnak számot a debreceni körcös gazdaságok. S azt hiszem, ehhez még azt is hozzá kell tenni: a szakemberek s nem szakemberek egyaránt tudják, ismerik ennek a munkának a hatását, eredményét, s így tudják, hogy ezt el kell végezniük, hogy erre rendkívül nagy szükség van. GONDOS ELŐKÉSZÜLETEK Azt hiszem, hogy a jogos és serkentő türelmetlenség mellett ez a már eddig is jól végzett munka kissé megnyugtatja az embereket. A jól végzett munka nyugalma és öröme fontos mindannyiunknak. Viszont az egyéb munkákkal, a tavaszi indulással még mindig várniuk kell — legalábbis a város szövetkezeteinek jó részében. Bár itt is a kettősség érezhető: egyik fele — vagy közel fele — a területüknek homok, a másik feketeföld. A homokon már jelentősebb a mozgás, a munkák itt már megindulóban vannak. Itt már próbálkoznak a talajmunkákkal, a vetéssel vagy a vetés előkészítésével. A feketeföldön csupán az előkészítéseket lehet végezni. Viszont — s ez egy másik megnyugtató tény — úgyszólván a tábla szélén várják az emberek a munka indulásának lehetőségét, s nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy rendkívül jól felkészülten, tettre készen várják ezt az időpontot. Olyannyira, hogy — így mondják a szakemberek — ha elkezdhetik, akkor úgyszólván pillanatok alatt elvégzik azt, amit már eddig el kellett volna végezniük.Persze ennek is feltételei vannak: egyrészt az, hogy tavaly ősszel igen jó talajmunkát végeztek a debreceni szövetkezetekben is, s minimális volt az a terület, ahol nem tudták elvégezni az őszi talajmunkákat, ami erre a tavaszra maradt. A másik feltétele meg az, hogy jól kijavított, jól felkészített gépekkel várják a szövetkezetek most a munkakezdést, ami gyors, jó minőségű munkavégzést tesz majd lehetővé. De azt hiszem, nyugodtan írhatnám a feltételek közé az emberi munkakedvet, tettrekészséget, tenniakarást, amit a szövetkezetek tagjai tanúsítanak. S mindez abból is fakad, hogy a tavalyi év kétséget kizáróan bebizonyította számukra, hogy jó munkával kiváló eredményeket lehet elérni, s ez számukra is, egyéni életükben is kedvezően érezteti hatását. Jobb volt a részesedés, az évi kereset, amit jó munkájuknak köszönhetnek. S a most tavaszt váró, a munkakezdést figyelő emberben az az érzés van: ismételjük meg újra a tavalyi eredményt. GYÜMÖLCSÖSBEN, SZŐLŐBEN Nos, ezek a meglevő tényezők, feltételek a biztosítékai annak, hogy ez a tavaszkésés nem fog különösebb problémát okozni a debreceni termelőszövetkezetekben. A jó felkészülés, az ilyen várakozásteli állapot fél siker. Az is megnyugtató, hogy nem kell számolniuk sem vetőmagproblémával, a műtrágya is — amit még nem szórtak ki — a helyszínen van, gépeik munkaképes állapotban vannak, az emberek pedig érzik, tudják a kötelességüket. S ahol pedig lehetőség van a munkavégzésre, ott azzal sincs baj: a gyümölcsös, szőlős szövetkezetekben ezek munkái már javában folynak, végzik a növényápolást, növényvédelmet, metszenek, tisztítanak, talajt készítenek elő stb. Ilyen szövetkezetei a városnak a Vörösmarty, a Kossuth, a szepesi Győzelem, a bánki Kölcsey. A tavaszkezdés tehát mindenütt érezteti hatását. Ez a néhány hetes eltolódás bizonyára azt jelenti majd, hogy amikor végre teljes erővel elkezdhetik a szövetkezetek a munkát, torlódásra, munkacsúcsra számíthatnak mezőgazdasági üzemeink. Ez viszont azt eredményezi, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell majd tenni az itt dolgozóknak, s ami rendkívül fontos, kiváló szervezésre, sőt bizonyára majd átszervezésekre is szükség lesz. Ezen sok múlik, a kapkodás, a munkák elnagyolása vagy elhanyagolása csak azért, hogy gyorsabban túllegyenek rajta, nem célszerű, sőt bizonyára káros is lehet. Naponkénti újabb átszervezésekre lehet majd szükség, amire jó, ha felkészülnek a szövetkezeti vezetőink, tagjaink. S ha ezt teszik, ha a jó felkészülés lelkiismeretes munkával párosul, s az egymás segítéséről sem feledkeznek meg a város szövetkezetei, akkor jó munkájuk az időeltolódás ellenére is bizonyára meghozza majd a kívánt eredményt, a tavalyihoz hasonló, jó terméseket. Boda László MUNKAVERSENY 1970 GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTŐ brigád A HÁZGYÁRBAN - ÜNNEPI VERSENYSZAKASZ -TÍZ ÚJ BRIGÁD A HIM-BEN A Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat házgyári gyártás-előkészítő kollektívája a jubileumi évfordulók tiszteletére szocialista címért küzdő brigádot hozott létre. A Péchy Mihály nevét viselő új alkalmazotti brigád vezetője Kutassy Ottó. A kollektíva tartalmas versenyfelajánlást dolgozott ki közvetlenül megalakulása után. A brigád tagjai vállalják, hogy a házgyár építését jó műszaki előkészítéssel gyorsítják, az újonnan belépő, a gyártásban és szerelésben foglalkoztatott műszaki dolgozók szakmai felkészítését elősegítik, a gyártáshoz szükséges anyagok beszerzéséről időben gondoskodnak, a működő házgyáraktól átvett tapasztalatokat a programok kialakításánál figyelembe veszik, és segítséget nyújtanak a házgyár létrehozásában közreműködő brigádoknak. Közreműködnek a brigádtagok az újítási feladattervek kidolgozásában, az újítások bevezetésében, s olyan programozási módszert alakítanak ki, mely a hazai gyakorlatban ismeretlen, s ezáltal megteremtik a gépi feldolgozás alapvető feltételeit. A kilenctagú brigád már megkezdte a vállalások teljesítését. A Hajdú-Bihar megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat pártszervezete, gazdasági vezetősége és szakszervezeti bizottsága örömmel fogadta a 10-es ruházati bolt három szocialista brigádjának kezdeményezését felszabadulási műszak indítására, valamint a 3-as és a 20-as árudák brigádjainak jubileumi versenyfelhívását az évfordulók méltó megünneplésére. Az ünnepi versenyszakaszban a felhíváshoz csatlakozó boltok kollektívái, szocialista brigádjai olcsóbb cikkeket szereznek be és hoznak forgalomba, szélesítik a tanácsadó szolgálatot a vásárlók érdekében. A verseny értékelésére május 10-ig kerül sor. A vállalat a legjobb eredményt elérő kollektívák részére díjakat tűzött ki. Az ünnepi versenyszakasz első helyezettje 1500, a második helyezett 1200, a harmadik pedig 1000 forint jutalmat kap. A Hajdúsági Iparművekben a jubileumok tiszteletére azt is vállalták a munkaverseny szervezői, irányítói, hogy tovább fejlesztik a brigádmozgalmat, segítséget nyújtanak olyan új kollektívák megalakulásához, melyek meg akarják szerezni a szocialista címet. Ennek megfelelően tíz új brigád alakult az elmúlt hetekben a gyárban, a legtöbb brigád a lakatosüzemben kezdte meg működését. Így az Április 4. és a Vorosilov brigád, melynek tagjai vállalásokat tettek a termelékenység növelésére, a selejt csökkenésére és az anyagokkal való takarékosságra. Két új ifjúsági brigád jelentős vállalással kezdte működését: a fiatalok önmeózást vezetnek be azon alkatrészeknél, melyeket ők gyártanak le a gépekhez, készülékekhez. A technológiai osztályon a Kármán Tódor brigád alakult meg: a szocialista címért küzdő kollektíva vállalja, hogy törekszik a technológiák korszerűsítésére, és segíti a munkásbrigádokat a technológiai problémák megoldásában. A lenini centenárium jegyében HAMAROSAN MEGJELENIK A PÁRTÉLET ÁPRILISI SZÁMA A Pártélet márciusi száma ünnepi külsővel és ünnepi tartalommal jelent meg. A most készülő és hamarosan megjelenő áprilisi ünnepi szám mindenekelőtt a Lenincentenáriumról szóló cikkeket tartalmazza. Biszku Béla, Friss István és más elvtársak politikai írásai, valamint színes összeállítás emlékezik meg Lenin születésének 100. évfordulójáról. A „Pártmunka időszerű kérdései” rovatban a Központi Bizottság novemberi határozatához kapcsolódik az az írás, amely arról szól, hogyan erősítsék a pártszervezetek a szocialista közgazdasági szemléletet. A KB legutóbbi ülésén az ifjúság és a nők helyzetéről hozott határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokat ismertetk Szkokán Ferenc és Orbán Józsefné cikkei, „önállóság, felelősség, munkamegosztás” című írásban arról olvashatunk, hogy a pártszervezetek és pártszervek milyen jellegű témákkal foglalkozzanak, milyen sajátos feladataik vannak a határozatok meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A „Szemle” rovatban „Magyarország és az európai biztonság” címmel jelenik meg írás. A „Propagandisták munkájához” című rovat rövidítve közli dr. Mona Gyula elvtársnak az országos agitprop. tanácskozáson elhangzott előadását, valamint több más módszertani írást. 3 első és 2 második hely Az idén második alkalommal rendezték meg Miskolcon a felsőoktatási intézmények művészeti fesztiválját. A kétévenként lebonyolításra kerülő rendezvénysorozat képzőművészeti, fotó- és filmbemutatókból áll. Az idei fesztiválon a Debreceni és Megyei Művelődési Központ képzőművészeti körének tagjai ismét nagy sikerrel szerepeltek. A fesztivál képzőművészeti kiállításán a körnek azok a tagjai vehettek részt akik valamely főiskolán folytatnak tanulmányokat. Az országos jellegű főiskolai kiállításon összesen 42 festményt mutattak be, és ezek közül 25 a debreceni képzőművészeti kör tagjainak alkotása volt. A kiállításon bemutatott alkotásokra három első díjat — aranyplakettet — adtak ki, s mind a hármat a debreceni képzőművészeti kör tagjai kapták: Ásztai Csaba és Peller Sándor, a képzőművészeti körnek, és a fiatalok stúdiójának tagjai, valamint Almer Zsuzsa, a képzőművészeti kör tagja. A három, első díjon kívül két második díjat is — ezüstplakettet — a debreceni képzőművészeti kör tagjainak ítélték oda. A második díj nyertesei: Porcsalmi Edit és Bacsó Márta. Mindez azt jelenti, hogy a fesztivál hét Március 31-én nyílik a Technika Házában a Hajdú-Bihar megye és Debrecen város szocialista iparának fejlődését bemutató jubileumi kiállítás a megyei, a városi tanács és a MTESZ megyei szervezetének rendezésében. Képeink: Pikó László és Hegedűs István készítik a kiállítást (Fotó: Kalmár) MISKOLCON képzőművészeti díja közül ötöt debreceni fiatalok kaptak. A díjnyerteseken kívül a debreceni képzőművészeti kör tagjai közül Koczka Judit, Fatér László és Kéry László állítottak ki a miskolci fesztivál kiállításán. Mindehhez még azt is hozzátehetjük, hogy 1968-ban megrendezett első fesztivál kiállításán Ásztai Csaba és Peller Sándor szintén elsődíjasok voltak, a többi debreceni kiállító először szerepelt az idén a miskolci fesztiválon. A siker után essen néhány szó a fiatal debreceni képzőművészek további programjáról is. A múlt év folyamán alakult a fiatalok stúdiója. Első csoportos kiállítását április 12-én nyitják meg a Megyei Művelődési Központ Kossuth utca 1. szám alatti új kiállítótermében. A kiállítás bemutatkozó jellegű, melyen a stúdió 17 tagja közül tizenhárman vesznek részt. Az általuk beküldött 88 alkotás közül 46-ot fogadott el kiállításra a képző- és iparművészeti lektorátus szakzsűrije. A zsűri a fiatalok stúdiója bemutatkozó kiállításának anyagát az amatőr képzőművészet területén az országban egyedülálló színvonalúnak ítélte, és ennek alapján indokoltnak tartotta a stúdió létrehozását. A zsűri tagjai elismerték, hogy a Hajdú- Bihar megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ jó érzékkel és kellő időben kezdeményezte a szervezet létrehozását. A továbbiakban a debreceni, képzőművészet iránt érdeklődő közönségen a sor, hogy befogadja és érdeklődésével támogassa a fiatalokat, akik remélhetőleg a megyében fognak letelepedni, és tevékenységükkel erősbíteni fogják a hivatásos képzőművészek törekvéseit. A fiatalok stúdiójával párhuzamosan alakult meg a megyei rajztanárok stúdiója is, amely a képzőművészeti kör helyiségében működik. Munkáját a képzőművészeti kör tanárai — Félegyházi László, Bíró Lajos és Kapcsa János festőművészek irányítják Fekete Borbála festőművész, megyei szakfelügyelővel együtt. A program alapján az államilag előírt továbbképzést folyamatosan megvalósítják, ugyanakkor az önálló alkotói munkához adnak lehetőséget és inspirációt. A rajztanárok stúdiójának a megyéből közel ötven állandó részvevője van, akik hetenként egyszer egész napos foglalkozáson vesznek részt. Bánszki Pál művészettörténész kéthetenként tart művészettörténeti, esztétikai és környezetesztétikai előadásokat a két stúdió tagjai számára. Folyik a hajdúnánási művésztelep előkészítése is. A Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának és a Megyei Művelődési Központnak a megbízottai megállapodtak a Hajdúnánási Városi Tanács vb-elnökével, Tar Sándorral, hogy az eddig Tiszacsegén rendezett művésztelepet a jövőben, az idei nyártól kezdve Hajdúnánáson rendezik meg. Hajdúnánás örömmel vállalta a művésztelep megrendezését, melyen hivatásos művészek és a dió tagjai vesznek részt, művésztelep három hétig tant, és ötven tagja lesz. lakói a hajdúnánási kollégiumokban nyernek elhelyezést, és a gimnázium tantermeit használhatják majd műteremnek. két szú- A nyári fog tár- A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁRCIUS 28.