Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

JHM Mint a jelek is mutatják, az idő­járásnak rendkívül nagy szerepe lehet a mezőgazdaságban. Vannak esetek, amikor eldönti a munkák végzésének lehetőségét. Sajnos, ezen a­ tavaszon nagyon károsan érezteti hatását a természet. Or­szágszerte hetekkel később tava­­szodott, s bizony az utóbbi időben rendkívül sokan türelmetlenked­tek az időjárás miatt a mezőgaz­dasággal foglalkozó emberek közül. De ezen nem is lehet csodálkoz­ni, hiszen a tavaszkezdet a mező­­gazdasági munkafolyamatokat lé­nyegesen befolyásolja. A késői ki­tavaszodás miatt a mezőgazdasági munkákat még most is csak kevés helyen tudják végezni, az igazi, nagy munkatempóhoz még mindig várni kell. Így mondták el a Debre­ceni Városi Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak szakemberei is, amikor erről a témáról beszélgettünk. Mondják, a tavalyihoz képest körülbelül két­­három héttel tolódott el a tavasz, s bizony azok a munkák, amit eny­­nyi idő alatt elvégeztek volna a termelőszövetkezetek, most még alig kezdődtek el. Ennyi hátrányt jelent tehát időben is az eddigi ta­vaszkésés. TÜRELMETLEN VÁRAKOZÁS Erről viszont nem a mezőgazda­ság munkásai tehetnek. Ez az a bi­zonyos objektív körülmény, amin sajnos nem lehet változtatni. Pe­dig a Debrecenben levő nyolc ter­melőszövetkezet vezetői, tagjai na­gyon várják, hogy elkezdhessék az ilyenkor szokásos és annyira fon­tos tevékenységüket. Az időjárás, a természet azonban ezen a munka­­területen olykor kegyetlenül áthúz­za az emberek számításait. Türelmetlenségük tehát jogos. Még az a jó, hogy azért van olyan tény is, amit szívesen mondhatnak el még ilyen időjárási körülmények között is. Ami némiképpen meg­nyugtatja a kényszerű munkaszü­net okozta felborzolt kedélyeket. Elmondták a város vezető szakem­berei, hogy ezidáig az őszi búza nyolcvan százalékán elvégezték a tavaszi fölültrágyázást, s ez nagy eredménynek számít. Mennyiség­ben ez 3200 holdat jelent, ennyi őszi búza megkapta az annyira szükséges és fontos műtrágyaada­got. A búza jól is telelt, így ennél a növénynél mindaz megvan ebben a pillanatban is, ami feltétele a ta­valyihoz hasonló, jó termésnek. Ezt a munkát egyébként sokszor igen nehéz, mostoha körülmények között kellett végezniük a szövet­kezeteknek, s kimondottan az em­beri kitartásnak, a tenniakarás­­nak, az igyekezetnek meg a jó, üzemkész gépeknek az eredménye, hogy most erről adhatnak számot a debreceni körcös gazdaságok. S azt hiszem, ehhez még azt is hozzá kell tenni: a szakemberek s nem szakemberek egyaránt tudják, is­merik ennek a munkának a hatá­sát, eredményét, s így tudják, hogy ezt el kell végezniük, hogy erre rendkívül nagy szükség van. GONDOS ELŐKÉSZÜLETEK Azt hiszem, hogy a jogos és ser­kentő türelmetlenség mellett ez a már eddig is jól végzett munka kis­sé megnyugtatja az embereket. A jól végzett munka nyugalma és öröme­­ fontos mindannyiunknak. Viszont az egyéb munkákkal, a ta­vaszi indulással még mindig vár­niuk kell — legalábbis a város szö­vetkezeteinek jó részében. Bár itt is a kettősség érezhető: egyik fele — vagy közel fele — a területük­nek homok, a másik feketeföld. A homokon már jelentősebb a moz­gás, a munkák itt már meginduló­­ban vannak. Itt már próbálkoznak a talajmunkákkal, a vetéssel vagy a vetés előkészítésével. A fekete­földön csupán az előkészítéseket lehet végezni. Viszont — s ez egy másik megnyugtató tény — úgy­szólván a tábla szélén várják az emberek a munka indulásának le­hetőségét, s nyugodtan ki lehet je­lenteni, hogy rendkívül jól felké­szülten, tettre készen várják ezt az időpontot. Olyannyira, hogy — így mondják a szakemberek — ha el­kezdhetik, akkor úgyszólván pil­lanatok alatt elvégzik azt, amit már eddig el kellett volna végez­niük.­­Persze ennek is feltételei vannak: egyrészt az, hogy tavaly ősszel igen jó talajmunkát végez­tek a debreceni szövetkezetekben is, s minimális volt az a terület, ahol nem tudták elvégezni az őszi talajmunkákat, ami erre a tavasz­ra maradt. A másik feltétele meg az, hogy jól kijavított, jól felkészí­tett gépekkel várják a szövetkeze­tek most a munkakezdést, ami gyors, jó minőségű munkavégzést tesz majd lehetővé. De azt hiszem, nyugodtan írhatnám a feltételek közé az emberi munkakedvet, tett­­rekészséget, tenniakarást, amit a szövetkezetek tagjai tanúsítanak. S mindez abból is fakad, hogy a tavalyi év kétséget kizáróan bebi­zonyította számukra, hogy jó mun­kával kiváló eredményeket lehet elérni, s ez számukra is, egyéni életükben is kedvezően érezteti ha­tását. Jobb volt a részesedés, az évi kereset, amit jó munkájuknak kö­szönhetnek. S a most tavaszt váró, a munkakezdést figyelő emberben az az érzés van: ismételjük meg újra a tavalyi eredményt. GYÜMÖLCSÖSBEN, SZŐLŐBEN Nos, ezek a meglevő tényezők, feltételek a biztosítékai annak, hogy ez a tavaszkésés nem fog különö­sebb problémát okozni a debreceni termelőszövetkezetekben. A jó fel­készülés, az ilyen várakozásteli ál­lapot fél siker. Az is megnyugtató, hogy nem kell számolniuk sem ve­tőmagproblémával, a műtrágya is — amit még nem szórtak ki — a helyszínen van, gépeik munkaképes állapotban vannak, az emberek pe­dig érzik, tudják a kötelességüket. S ahol pedig lehetőség van a mun­kavégzésre, ott azzal sincs baj: a gyümölcsös, szőlős szövetkezetek­ben ezek munkái már javában folynak, végzik a növényápolást, növényvédelmet, metszenek, tisztí­tanak, talajt készítenek elő stb. Ilyen szövetkezetei a városnak a Vörösmarty, a Kossuth, a szepesi Győzelem, a bánki Kölcsey. A tavaszkezdés tehát mindenütt érezteti hatását. Ez a néhány he­tes eltolódás bizonyára azt jelenti majd, hogy amikor végre teljes erővel elkezdhetik a szövetkezetek a munkát, torlódásra, munkacsúcs­ra számíthatnak mezőgazdasági üzemeink. Ez viszont azt eredmé­nyezi, hogy nagyobb erőfeszítése­ket kell majd tenni az itt dolgo­zóknak, s ami rendkívül fontos, kiváló szervezésre, sőt bizonyára majd átszervezésekre is szükség lesz. Ezen sok múlik, a kapkodás, a munkák elnagyolása vagy elha­nyagolása csak azért, hogy gyor­sabban túllegyenek rajta, nem cél­szerű, sőt bizonyára káros is lehet. Naponkénti újabb átszervezésekre lehet majd szükség, amire jó, ha felkészülnek a szövetkezeti veze­tőink, tagjaink. S ha ezt teszik, ha a jó felkészülés lelkiismeretes munkával párosul, s az egymás se­gítéséről sem feledkeznek meg a város szövetkezetei, akkor jó mun­kájuk az időeltolódás ellenére is bizonyára meghozza majd a kívánt eredményt, a tavalyihoz hasonló, jó terméseket. Boda László MUNKAVERSENY 1970 GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTŐ brigád A HÁZGYÁRBAN - ÜNNEPI VERSENYSZAKASZ -TÍZ ÚJ BRIGÁD A HIM-BEN A Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat házgyári gyár­tás-előkészítő kollektívája a jubi­leumi évfordulók tiszteletére szo­cialista címért küzdő brigádot ho­zott létre. A Péchy Mihály nevét viselő új alkalmazotti brigád ve­zetője Kutassy Ottó. A kollektíva tartalmas versenyfelajánlást dolgo­zott ki közvetlenül megalakulása után. A brigád tagjai vállalják, hogy a házgyár építését jó műszaki előkészítéssel gyorsítják, az újon­nan belépő, a gyártásban és szere­lésben foglalkoztatott műszaki dol­gozók szakmai felkészítését előse­gítik, a gyártáshoz szükséges anya­gok beszerzéséről időben gondos­kodnak, a működő házgyáraktól át­vett tapasztalatokat a programok kialakításánál figyelembe veszik, és segítséget nyújtanak a házgyár létrehozásában közreműködő bri­gádoknak. Közreműködnek a bri­gádtagok az újítási feladattervek kidolgozásában, az újítások beveze­tésében, s olyan programozási mód­szert alakítanak ki, mely a hazai gyakorlatban ismeretlen, s ezáltal megteremtik a gépi feldolgozás alapvető feltételeit. A kilenctagú brigád már meg­kezdte a vállalások teljesítését. A Hajdú-Bihar megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat pártszer­vezete, gazdasági vezetősége és szakszervezeti bizottsága örömmel fogadta a 10-es ruházati bolt há­rom szocialista brigádjának kezde­ményezését felszabadulási műszak indítására, valamint a 3-as és a 20-as árudák brigádjainak jubileu­mi versenyfelhívását az évfordulók méltó megünneplésére. Az ünnepi versenyszakaszban a felhíváshoz csatlakozó boltok kollektívái, szo­cialista brigádjai olcsóbb cikkeket szereznek be és hoznak forgalomba, szélesítik a tanácsadó szolgálatot a vásárlók érdekében. A verseny ér­tékelésére május 10-ig kerül sor. A vállalat a legjobb eredményt elérő kollektívák részére díjakat tűzött ki. Az ünnepi versenyszakasz első helyezettje 1500, a második helye­zett 1200, a harmadik pedig 1000 fo­rint jutalmat kap. A Hajdúsági Iparművekben a ju­bileumok tiszteletére azt is vállal­ták a munkaverseny szervezői, irá­nyítói, hogy tovább fejlesztik a bri­gádmozgalmat, segítséget nyújta­nak olyan új kollektívák megalaku­lásához, melyek meg akarják sze­rezni a szocialista címet. Ennek megfelelően tíz új brigád alakult az elmúlt hetekben a gyárban, a leg­több brigád a lakatosüzemben kezdte meg működését. Így az Áp­rilis 4. és a Vorosilov brigád, melynek tagjai vállalásokat tettek a­ termelékenység növelésére, a se­lejt csökkenésére és az anyagokkal való takarékosságra. Két új ifjúsá­gi brigád jelentős vállalással kezdte működését: a fiatalok önmeózást vezetnek be azon alkatrészeknél, melyeket ők gyártanak le a gépek­hez, készülékekhez. A technológiai osztályon a Kármán Tódor brigád alakult meg: a szocialista címért küzdő kollektíva vállalja, hogy tö­rekszik a technológiák korszerűsí­tésére, és segíti a munkásbrigádo­kat a technológiai problémák meg­oldásában. A lenini centenárium jegyében HAMAROSAN MEGJELENIK A PÁRTÉLET ÁPRILISI SZÁMA A Pártélet márciusi száma ünne­pi külsővel és ünnepi tartalommal jelent meg. A most készülő és ha­marosan megjelenő áprilisi ünne­pi szám mindenekelőtt a Lenin­­centenáriumról szóló cikkeket tar­talmazza. Biszku Béla, Friss Ist­ván és más elvtársak politikai írá­sai, valamint színes összeállítás emlékezik meg Lenin születésének 100. évfordulójáról. A „Pártmunka időszerű kérdé­sei” rovatban a Központi Bizott­ság novemberi határozatához kap­csolódik az az írás, amely arról szól, hogyan erősítsék a párt­­szervezetek a szocialista közgaz­dasági szemléletet. A KB legutób­bi ülésén az ifjúság és a nők hely­zetéről hozott határozat végrehaj­tásával kapcsolatos feladatokat is­mertetk Szkokán Ferenc és Orbán Józsefné cikkei, „önállóság, fele­lősség, munkamegosztás” című írásban arról olvashatunk, hogy a pártszervezetek és pártszervek milyen jellegű témákkal foglal­kozzanak, milyen sajátos feladataik vannak a határozatok meghozata­lában, végrehajtásában és ellen­őrzésében. A „Szemle” rovatban „Magyar­­ország és az európai biztonság” címmel jelenik meg írás. A „Pro­pagandisták munkájához” című rovat rövidítve közli dr. Mona Gyula elvtársnak az országos agit­prop. tanácskozáson elhangzott előadását, valamint több más mód­szertani írást. 3 első és 2 második hely Az idén második alkalommal rendezték meg Miskolcon a felső­­oktatási intézmények művészeti fesztiválját. A kétévenként lebo­nyolításra kerülő rendezvénysoro­zat képzőművészeti, fotó- és film­­bemutatókból áll. Az idei fesztiválon a Debreceni és Megyei Művelődési Központ képzőművészeti körének tagjai is­mét nagy sikerrel szerepeltek. A fesztivál képzőművészeti kiállítá­sán a körnek azok­ a tagjai vehet­tek részt­ akik valamely főiskolán folytatnak tanulmányokat. Az or­szágos jellegű főiskolai kiállítá­son összesen 42 festményt mutat­tak be, és ezek közül 25 a debre­ceni képzőművészeti kör tagjainak alkotása volt. A kiállításon bemu­tatott alkotásokra három első dí­jat — aranyplakettet — adtak ki, s mind a hármat a debreceni kép­zőművészeti kör tagjai kapták: Ásztai Csaba és Peller Sándor, a képzőművészeti körnek, és a fiata­lok stúdiójának tagjai, valamint Almer Zsuzsa, a képzőművészeti kör tagja. A három, első díjon kí­vül két második díjat is — ezüst­plakettet — a debreceni képzőmű­vészeti kör tagjainak ítélték oda. A második díj nyertesei: Porcsal­­mi Edit és Bacsó Márta. Mindez azt­ jelenti, hogy a fesztivál hét Március 31-én nyílik a Technika Házában a Hajdú-Bihar megye és Debrecen város szocialista iparának fejlődését bemutató jubileumi kiállítás a megyei, a vá­rosi tanács és a MTESZ megyei szervezetének rendezésében. Képeink: Pikó László és Hegedűs István készítik a kiállítást (Fotó: Kalmár) MISKOLCON képzőművészeti díja közül ötöt debreceni fiatalok kaptak. A díjnyerteseken kívül a debre­ceni képzőművészeti kör tagjai kö­zül Koczka Judit, Fatér László és Kéry László állítottak ki a mis­kolci fesztivál kiállításán. Mind­ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy 1968-ban megrendezett első fesztivál kiállításán Ásztai Csa­ba és Peller Sándor szintén első­díjasok voltak, a többi debreceni kiállító először szerepelt az idén a miskolci fesztiválon. A siker után essen néhány szó a fiatal debreceni képzőművészek további programjáról is. A múlt év folyamán alakult a fiatalok stúdiója. Első csoportos kiállítá­sát április 12-én nyitják meg a Megyei Művelődési Központ Kos­suth utca 1. szám alatti új kiállí­tótermében. A kiállítás bemutat­kozó jellegű, melyen a stúdió 17 tagja közül tizenhárman vesznek részt. Az általuk beküldött 88 al­kotás közül 46-ot fogadott el kiállí­tásra a képző- és iparművészeti lektorátus szakzsűrije. A zsűri a fiatalok stúdiója bemutatkozó ki­állításának anyagát az amatőr kép­zőművészet területén az országban egyedülálló színvonalúnak ítélte, és ennek alapján indokoltnak tar­totta a stúdió létrehozását. A zsűri tagjai elismerték, hogy a Hajdú- Bihar megyei Tanács V. B. műve­lődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ jó érzék­kel és kellő időben kezdeményezte a szervezet létrehozását. A továb­biakban a debreceni, képzőművé­szet iránt érdeklődő közönségen a sor, hogy befogadja és érdeklő­désével támogassa a fiatalokat, akik remélhetőleg a megyében fognak letelepedni, és tevékenysé­gükkel erősbíteni fogják a hiva­tásos képzőművészek törekvéseit. A fiatalok stúdiójával párhuza­mosan alakult meg a megyei rajz­tanárok stúdiója is, amely a kép­zőművészeti kör helyiségében mű­ködik. Munkáját a képzőművészeti kör tanárai — Félegyházi László, Bíró Lajos és Kapcsa János festő­művészek irányítják Fekete Bor­bála festőművész, megyei szakfel­ügyelővel együtt. A program alap­ján az államilag előírt továbbkép­zést folyamatosan megvalósítják, ugyanakkor az önálló alkotói mun­kához adnak lehetőséget és inspi­rációt. A rajztanárok stúdiójának a­ megyéből közel ötven állandó részvevője van, akik hetenként egyszer egész napos foglalkozáson vesznek részt. Bánszki Pál művé­szettörténész kéthetenként tart művészettörténeti, esztétikai és környezetesztétikai előadásokat a két stúdió tagjai számára. Folyik a hajdúnánási művész­telep előkészítése is. A Hajdú-Bi­har megyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztályának és a Megyei Művelődési Központnak a megbí­zottai megállapodtak a Hajdúná­nási Városi Tanács vb-elnökével, Tar Sándorral, hogy az eddig Ti­­szacsegén rendezett művésztelepet a jövőben, az idei nyártól kezdve Hajdúnánáson rendezik meg. Haj­dúnánás örömmel vállalta a mű­­vésztelep megrendezését, melyen hivatásos művészek és a dió tagjai vesznek részt, művésztelep három hétig tant, és ötven tagja lesz. lakói a hajdúnánási kollégiumok­ban nyernek elhelyezést, és a gim­názium tantermeit használhatják majd műteremnek. két szú- A nyári fog tár- A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁRCIUS 28.

Next