Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Negyedszázad távlatából A kommunális létesítmények fejlődése Debrecenben, de főleg a megye területén a kommu­nális területen volt a felszabadulás előtt talán a leg­nagyobb a lemaradás, ami tudatosan a város és a falu ellentétének mesterséges külön kaszti rendszer fenn­­tartására volt jó, Debrecenen kívül a megyében tele­pülésenként csupán 1—2 közkút biztosította a márefe­­lelő minőségű ivóvizet. A megye lakossága c sg0,­­nem egy esetben fertőzött kutakból volt kénytelen ivóvíz­­szükségletét kielégíteni. A megyében szennyvízcsator­na közmű egyáltalán nem volt, ennek „hiánya nem egy esetben fertőzésekhez, megbetegedésekhez vezetett, a közegészségügyet károsan befolyásolta. A kulturáltabb lakásfűtési mód — a Debrecenben működő gázgyár révén — a város magvában alig pár száz lakás fűtésére volt elegendő. A köztisztaság, par­kosítás főleg Debrecen területén érvényesült, itt is a parkterület alig érte el az ötvenezer négyzetmétert. A megyében meglevő parkok főleg az uradalmi kastélyok körül voltak kivételes emberek számára. A szervezett hulladékelszállítás csak Debrecenben volt, de ez is alig érte el a 400 lakásból történő hulla­dékelszállítást. Óriási lemaradást kellett a felszabadulás után fel­számolni, a kommunális létesítményeket az anyagi le­hetőség határain belül széles társadalmi összefogással újjáépíteni, s nagy ütemben fejleszteni. Alapvető fel­adat volt a lakosság jó minőségű ivóvízzel történő el­látása. Debrecenben egymás után épültek, bővültek a vízműtelepek, s ma­ már a vízműtől származó mennyi­ség meghaladja a napi 45 ezer köbmétert. A rohamo­san növekvő igényt ez a hatalmas mennyiség sem fe­dezi, így rövid időn belül a Keleti-főcsatorna vizének bevezetésével Balmazújváros térségében építendő fel­színi vízmű kivitelezésével lehet véglegesen a vízellá­tást a városban biztosítani. Nemcsak Debrecen városban, hanem a megyében is soha nem látott ütemű fejlődés következett be váro­saink, községeink vízműépítésében. Jelenleg már 32 településben van vízműves ivóvízellátás, és 1970 végéire várhatóan további 8 községben fejeződik be a vízmű­építés. A III. 5 éves terv végére a településeink mint­egy 50 százalékában kulturált, egészséges vízellátás lesz biztosítva. Az elkövetkezendő IV. 5 éves tervben to­vábbi 27—30 községben fog megépülni a vízmű, így lé­nyegében a IV. 5 éves terv végére a megye 84 telepü­léséből majdnem minden település lakosai vízműtől nyerik az élet minden napjában olyan nélkülözhetet­len, egészséges ivóvizet. A megye területén a felszabadulás előtt egy telepü­lésben sem volt szennyvízcsatorna, ma viszont már három városban, három nagyközségben mintegy 22 km hosszúságban tisztító művekkel együtt megépült. 1970-ben további 7 községben kezdődik m­eg újabb szennyvízcsatorna építése. A szennyvízközmű ,rint a város és község fejlődésének egyik alapvető tényezője járul hozzá a városias arculatú települések kialakítá­sához, többszintes lakóépületek, közintézmények kor­szerű telepítéséhez. Kommunális területen előrelépés történt a megyé­ben feltárt országos jelentőségű földgázkincs, a laká­sok korszerűbb hőenergiájának felhasználása terén is. TS földgázmennyiség lehetőséget teremtett arra, hogy Debrecen város lakásainak jelentős részében fűtőener­­giát biztosítson, amely korszerű, higiénikus, a levegőt nem szennyezi. Ezen túl lehetőséget teremtett arra is, hogy Hajdúszoboszló, Nádudvar, Kaba, Nagyhegyes települések is e természeti kincsben részesüljenek. A vezetékes­­földgáz emberi igény szolgálatába állí­tásán túl ilyen nagy teret hódít a gázpalackkal történő kulturáltabb főzési lehetőség. Mintegy 50 000 családban ezen propán-bután palackból főznek, fűtenek, teszik könnyebbé, higiénikusabbá az emberek életét. A településekben élő emberek tisztálkodását segíti elő a 14 városban, községben korszerűsített, illetve újonnan létrehozott tisztasági és strandfürdő. A hajdú­­szoboszlói és a debreceni gyógyfürdőt nemcsak hazai, hanem külföldi vendégek tízezrei is felkeresik üdülés, pihenés és gyógyulás céljából. Csak a hajdúszobosz­­lói fürdőben évenként több mint egymillió vendég fordul meg. Az emberi tisztálkodásnak másik formája a vízművel ellátott településekben a fürdőszobák szá­mának megszaporodása. Ma már évente a megyében, Debrecen városban több mint 1000 korszerűen felsze­relt fürdőszoba épül. A városok, községek tisztasága, parkosítása csak a felszabadulás után válhatott közös erőfeszítéssel tár­sadalmi üggyé. A megyében és Debrecenben közel 900 ezer négyzetméter kulturált, gondozott park épült meg, ami a települések arculatát megváltoztatta, kelle­messé, otthonos környezetté tette. Csupán Debrecen városban közel 400 ezer négyzetméter nagy gonddal ápolt közterületi park van, amelyet az emberek sze­retnek és büszkék rá. Ugyancsak hallatlan nagy előrelépés történt Hajdú­szoboszlón a gyógyfürdőhely területén a kulturált, tet­szetős parképítésben, ahol a pihenést, gyógyulást kereső vendégek felüdülést találnak. A megyében és Debrecenben több mint 800 000 négyzetméter területen végeznek rendszeres közterü­leti tisztítást hagyományos és modern úttisztító gépek­kel, s a lakosság is sokat tesz a települések tisztasá­gáért. A megye és Debrecen város kommunális területén elért eredmények minden területen soha nem látott fejlődést értek el az elmúlt 25 év alatt. De itt nem áll­hatunk meg, az igények nőnek, és ezt nekünk tovább­ra is figyelembe kell vennünk. Dr. Angyal László, a megyei tanács v. b. osztályvezetője Ankét a háztáji gazdaságokról A Hazafias Népfront Hajdú-Bi- kiskertekben 1,2 milliárd forint ér­­hat megyei Bizottsága, a megyei téket termeltek. Megyénkben a fel­hőtanács és a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szerdán délelőtt ankétot rendezett Debrecenben a nemrégen átadott új népfrontklubban a ház­táji gazdaságokról. Termelőszövet­kezeti elnökök, népfrontaktivisták mellett részt vettek a tanácskozá­son azok a termelők is, akik esz­tendők óta a legtöbb árut értéke­sítik a háztájiból. Kállai Imre, a népfront megyei titkára mondott megnyitót, majd Tóth Imre, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának helyettes vezetője tartott be­vezető előadást a „Háztáji gazdasá­gok helyzete és a fejlesztésükkel kapcsolatos feladatok” címmel. Elmondotta többek között, hogy a háztáji gazdaságok szerepe rendkí­vül nagy az ország ellátásában, a helyi igények kielégítésében, s nem utolsósorban a jövedelem növelé­sében. Az elmúlt időszakban — sok tényező közrejátszása következté­ben — csökkent a háztáji gazdasá­gok termelése, értékesítése, pedig az itt termelt árura nagy szüksége van népgazdaságunknak. Éppen ezért hozott több rendelkezést kor­mányzatunk a háztáji segítésére. Azok a számok, amelyeket az elő­adó megyénkből is említett, világo­san bizonyítják a háztáji gazdasá­gok és kiskertek jelentőségét. Az elmúlt esztendőben a háztájiban és vásárolt tejnek 43 százaléka, a szar­vasmarhának 40 százaléka még most is a háztájiból származik. 3,7 millió gyümölcsfa van megyénkben, s ebből 1,5 millió a háztájiban. A megyében számos példája van annak, hogyan lehet megteremteni a közös és háztáji egységét, hogyan lehet ezáltal több árut adni s a ta­gok jövedelmét fokozni. Különösen vonatkozik ez a házaknál levő — és nagyon sok esetben alig kihasz­nált — ólak, istállók, hasznosítá­sára. Erre számtalan mód és lehe­tőség van, keresni kell az együtt­működést, megismerkedni a legjobb eljárásokkal. Ez a népgazdaságnak, a termelőszövetkezetnek és a tag­nak­ is egyformán érdeke és hasz­na is. Hasonló a helyzet a kiskertekkel, gyümölcsösökkel is. Néhány évvel ezelőtt a MÉSZÖV kezd­eményezé­­­sére megindult ezeknek a rekonst­­rukciója, de még csak a kezdeti lépéseket tették meg ezen a téren. Arra kérte a termelőszövetkeze­tek vezetőit, hogy a háztáji igények­ vegyék figyelembe a tsz-tervek ösz­­szeállításánál, a népfrontaktivisták pedig szervezzenek előadásokat, új módszereket bemutató tapasztalat­cseréket, vitákat, hogy előbbre tud­junk lépni a háztáji gazdaságok fejlesztésében, áruértékesítésében. A tanácskozás résztvevői saját tapasztalataikról számoltak be az ankéton. " * Tavaszi dal A Debreceni Irinyi János Élel­miszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet KISZ- szervezete a város szakmunkástanu­lói részére „Tavaszi dal" szavaló­versenyt hirdetett. A napokban ren­dezték meg a döntőt, ahol az aláb­bi tanulók értek fel helyezést. Első lett Illés László, a 108. számú Tóth­­falusi Sándor Szakmunkásképző In­tézet tanulója. A második helyezést Kiss Katalin, a Dózsa György Szak­munkásképző Intézet tanulója sze­rezte meg. A harmadik helyen Ba­­bik Katalin, az Irinyi János Élel­miszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulója végzett. A díjakat és az okleveleket az is­kolai ünnepségeken kapták meg a tanulók. Háromszáz fás különvonat indul a Szovjetunióba Kétezer fiatal külföldre készül AZ EXPRESSZ IDEI TERVEIBŐL Az idei jubileumi esztendőben gazdag programot állított össze az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az idén ugyanis tovább bő­vül a lehetőség. Míg tavaly az Exp­ressz szervezésében 1400 hajdú-bi­hari járt külföldön, addig ebben az évben kétezer fiatalnak nyílik le­hetősége arra, hogy más országok tájaival, embereivel ismerkedjen. Az utazni vágyók 80 útvonalon, 25 országba juthatnak el. Mint Illés Sándor, az Expressz megyei kirendeltségének vezetője elmondotta, az iroda működése óta első ízben 300 fős­ különvonatot in­dítanak Hajdú-Biharból a Szovjet­unióba. A megye minden részéből jelentkeztek fiatalok. A különvonat április 12-én indul, s 25-én érkezik vissza. Az utazók Moszkvában töl­tenek néhány napot, majd részt vesznek Leningrádban a Lenin-cen­­tenáriumi ünnepségeken. Az idén is éppen úgy mint tavaly a szovjet utak iránt legnagyobb az érdeklődés. De hasonlóan gazdag a program az NDK-ba, Csehszlováki­ába, Bulgáriába, Romániába, Jugo­szláviába. Bár jóval korlátozottabb számban, de néhány nyugati or­szágba is szervez utat az Expressz. Sőt az óceánon túlra is eljuthatnak a hajdú-bihari fiatalok. Mint Illés Sándortól megtudtuk, a hazai kirándulások, országjáró túrák programja is bővült. Többek között a diákok olcsón (heti 250 forintért) üdülhetnek a Balaton mellett. A szegedi szabadtéri játé­kokra pedig az idén is indít vona­tot az Expressz. Az utazási iroda feladatköréhez tartozik a külföldről érkező csopor­tok programjának szervezése is, szombaton például 300 fős külön­vonat érkezik a Szovjetunióból. A komszomolisták három napot töl­tenek a megyében, és több ifjúsági találkozó keretében találkoznak a hajdú-bihariakkal. Felkészültek a tavaszra a hajdúsági termelőszövetkezetek .... . A tavaszi munkálatok előkészüle­teiről beszélgettünk a Hajdúsági Termelőszövetkezetek Területi Szö­vetségében az illetékes szakembe­rekkel. Elmondták, hogy ez év ele­jén a Debrecen és Környéke Terme­lőszövetkezetek Területi Szövetsé­gével és az agrártudományi főisko­lával háromnapos gépcsoportveze­tői tanfolyamot szerveztek. A részt­vevők speciális témákkal ismerked­tek meg. Többek között megismer­kedtek a munkagépek javítástech­nológiájának főbb követelményei­vel, valamint a gépesítés üzemgaz­dasági problémáival. Ez a tanfo­lyam is hozzájárul ahhoz, hogy a közös gzadaságok sikeresen hajt­sák végre a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladataikat. Még a tavaszi munkák megkezdé­se előtt figyelembe kellett venni, hogy biztosítottak-e a feltételek a sokoldalú tevékenység kezdetéhez. Ennek egyik alapfeltétele az, hogy a szövetkezetek rendelkeznek-e ele­gendő vetőmaggal és műtrágyával. A tapasztalatok szerint e területe­ken nincsenek problémák. Javult a kukorica fajtaösszetétele. Szinte mindegyik termelőszövetke­zet azt a fajtát kapta, amit igényelt. A szövetség területén az elmúlt év­ben a terület 50 százalékán már az új fajták voltak az uralkodók. Így vált lehetségessé, hogy a szövetség területén a kukorica holdankénti át­lagtermése elérte a 28 mázsát, má­jusi morzsol­ban számítva. Az AGROKER műtrágyából visz­­szaigazolta a szövetkezetek által rendelt mennyiséget. Gondot az okoz, hogy a kisebb forgalmú vas­úti vonalakon -­ a vagonhiány miatt — nem tudják határidőre szállítani a műtrágyát a közös gaz­daságoknak. Mivel nincs más szállí­tási eszköz, ez késlelteti a műtrágya megérkezését az adott gazdaságok­ba. A tervek szerint ez évben a termelőszövetkezetek 5—7 mázsa műtrágyát használnak fel holdan­ként a termésátlagok növelése érde­kében. Nagy gondot fordít a szövetség arra, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben a termelés különböző területein problémák mutatkoznak, messzemenő segítsé­get nyújtsanak. Erre péld­aként em­lítették többek között a polgári já­rást, ahol nem kielégítő a napra­forgó-termesztés színvonala. Annak érdekében, hogy növekedjenek a termésátlagok, a kutatók és egyéb szakemberek bevonásával szakmai tanácskozásokat tartanak az érde­kelt termelőszövetkezetekben. Leg­utóbb például Görbeházán került sor ilyen megbeszélésre, tizenhat termelőszövetkezet vezetőinek bevo­násával. A szövetséghez tartozó termelő­szövetkezetek az elmúlt évben 1250 holdon termeltek zöldséget. Ez a mennyiség ez évben a Debreceni Konzervgyár kapacitásának bővülé­sével 2850 holdra növekedett. Mivel a szövetség területén gazdálkodó közös gazdaságoknak nincs nagy hagyományuk a zöldségtermesztés­ben, éppen ezért feladatuknak te­kintik, hogy a szakembereket ta­pasztalatcserére küldjék Szentesre, Kecskemétre és Sasadra, ahol már nagy hagyománya van a zöldség­­termesztésnek. E helyeken tanul­mányozzák a primőrtermelést és a palántanevelést. Éppen a zöldség­­termesztés növelése tette szükséges­sé, hogy a konzervgyár, a megyei tanács v. b. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a területi szö­vetségek az idén négy alkalommal konzervgyári szakmai napokat szer­veztek. Ezeken a tanácskozásokon szóba került, hogyan, milyen felté­telekkel növelhető a paradicsom, az uborka, a zöldborsó és a hagyma holdankénti termésátlaga. A szövetséghez tartozó termelő­­szövetkezetek a tavasz kezdetére saját maguk javították ki az erő- és munkagépeket. Még a régi gépe­ket is üzemképessé tették, mivel új nem áll rendelkezésükre. Gondot okoz a termelőszövetkezeteknek az, hogy nem lehet kapni műtrágya­szórót és fűkaszát. Mindezekből kitűnik, hogy a kö­zös gazdaságok mindent elkövet­tek, hogy idejében és jó minőség­ben végezhessék a tavaszi felada­tokat. B. S. ■ ................. 1 1­­ Kedvezmény az előre feladott táviratoknál A Posta-vezérigazgatóság dönté­se szerint a táviratokat előre is fel lehet adni. Ezek a „H” jelű táviratok. Az ilyen táviratokat a kézbesítés előtt 3 nappal kell fel­adni a postán vagy telefonon, és a feladó 50 százalékos kedvez­ményt kap. A táviratokat a kért napon kézbesítik. A húsvéti nagy forgalomban igen hasznos, ha a közönség igény­be veszi ezt a kedvezményt, és elő­re feladja üdvözlő táviratát. ■.............................................«in—­ ————■—■*——^ Megújulnak a kirakatok A Hajdú-Bihar megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállallat de­korációs részlegénél jártunk. Ők is készülnek az ünnepre. A deko­rációs részleg valamennyi alkalmazottja immár két hete nyújtott műszakban dolgozik, hogy — méltóan a szocialista brigád címhez — elkészítse azt a tizenhárom új kirakatot, amit az ünnep előestéjén mutat be a vállalat. — A kirakat rövid életű. Az árunak, a látványosságnak állan­dóan újulni kell, a vevő csak így áll meg egy kirakat előtt. A mi munkánk neheze tulajdonképpen az, hogy egy kirakatba úgy sűrít­sük bele a történelmi évfordulókat — tettünk ezt a Tanácsköztársa­ság ötvenedik születésnapja alkalmából is —, hogy a látványosság egyben munkánk hű tükörképe is legyen — mondja Egri Sámuel, a dekorációs részleg vezetője. * HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁRCIUS 26.

Next