Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Az árvíz sújtotta területek ellátása Az árvíz sújtotta területekről ki­telepített lakosság gyógyító-meg­előző ellátását elsősorban a velük együtt kitelepült körzeti orvosok biztosítják. Feladatuk azonban az utóbbi napokban rendkívül meg­nehezült a befogadó terület lakos­ságszámának felduzzadása miatt. Ezért a Szabolcs-Szatmár megyei egészségügyi vezetők kérésére az Egészségügyi Minisztérium a Deb­receni Orvostudományi Egyetemről tíz orvost küldött ki. A múlt hét végén kiürített fehérgyarmati kór­ház betegeit a megye többi kórhá­zában, elsősorban Nyíregyházán helyezték el. Ugyancsak az egész­ségügyi szervek gondoskodtak a magánházakban fekvő mintegy 300 beteg, illetőleg magatehetetlen öreg elhelyezéséről. A folyamatos gyógy­szerellátást központi segítséggel biztosították. A közegészségügyi szervek nagy erőfeszítéseket tesznek az árvíz kö­vetkeztében előállható egészségügyi ártalmak megelőzésére. Nagy gorgó­dot okoz a tömegélelmezés, higié­nés feltételeinek biztosítása is. Az Egészségügyi Minisztérium orvoso­kat és más egészségügyi dolgozókat küldött a megyébe, hogy segítsék a helyi szakembereket a szükséges egészségügyi követelmények megte­remtésében. Járványügyi szakta­nácsadóval is megerősítették a ve­szélyeztetett területek egészségügyi szolgálatát. Az árvíztől elöntött területeken visszamaradt állati hullák, a csa­tornákból felszínre került szenny­vizek stb. nagyon megnövelték a fertőzés — egyebek közt a tífusz­­járvány — veszélyét. Megelőzésül a minisztérium 36 ezer személy vé­dőoltásához elegendő oltóanyagot küldött az érintett körzetekbe. A visszatelepülő lakosságnak nyomatékosan figyelmébe ajánlják az egészségügyi szervek, hogy elvi­leg minden vizet fertőzöttnek kell tekinteni, és csak a hatóságok ál­tal már ellenőrzött és használható­nak nyilvánított vízvezetéket, ku­takat szabad használni. A vízellá­tásról az egészségügyi szervek a honvédséggel, a polgári védelem­mel és a vízügyi hatóságokkal együttműködve gondoskodnak. Már megkezdődött a kutak, vízvezetékek vizének vizsgálata , mind a bak­tériumtartalom, mind a vegyi szennyeződés szempontjából. A vegyi szennyezés veszélyére külö­nösen azért ajánlatos felfigyelni, mert a mezőgazdasági területeken az áradást megelőzően nagy meny­­nyiségű növényvédőszert használ­tak fel, s ezek a vízbe mosódva sú­lyos mérgezéseket okozhatnak. További teendő a várható szú­nyoginvázió megakadályozása. Már­is szakemberek utaztak a megyébe megfelelő gépi felszereléssel és anyagokkal ellátva, hogy felmérjék a helyzetet és megindítsák a véde­kezést. A kiürített makói kórház bete­geinek intézeti elhelyezéséről egyébként gondoskodtak Biztosítot­ták szükségkórház üzembehelyezé­sének lehetőségét is, ha a helyzet ezt kívánatossá tenné. A Tisza menti árvíz sújto­tta területe­ken a kitelepítettekkel és a gátat vé­dőkkel együtt csaknem 60 000 ember el­látásáról kell gondoskodni. A megyei tanácsok kereskedelmi osz­tályai szervezték, illetve szervezik az ellátást, amelyben különösen nagy se­gítséget nyújtanak az általános fogyasz­tási és értékesítési szövetkezetek. A Bel­kereskedelmi Minisztérium intézkedésé­re Budapestről és az ország más vidé­keiről 20 mázsa szárazkolbászt, 20 má­zsa szalámit és 30 mázsa turistaszalámit szállítottak a Tisza menti területekre. Megérkezett rendeltetési h­elyére az a 30 tehergépkocsi is, amely ruhaneműt szállított a kitelepítettekne­k és az ár­vízkárosultaknak. Az Árvízv­édelmi Kor­mánybizottság belkereskedelmi összekö­tőjének véleménye szerint az árvíz súj­totta területeken és a megriadt folyók mentén az ellátás jól szervezett és meg­felelő. Az élelmiszeripari üzemek ezekben a napokban a szokásosnál 30—40 százalék­kal több áruval látják el a tiszántúli te­rületeket.­­■ A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium intézkedésére megfelelő mennyiségű vegyszerről gondoskodtak, amellyel a kitelepített lakosság vissza­térése előtt fertőtlenítik az istállókat és gazdasági épületeket. A vasutasok az árvíz első napja óta több ezren vesznek részt a védekezés­ben, a gépek, felszerelések szállításá­ban. A legutóbbi jelentések szerint a mátészalka—csengeri vonalon már meg­kezdték a vasút helyreállítását. Jelenleg Kiszombor és Makó között szünetel a forgalom. A vasutasok 12 vagon ter­méskövet és több ezer homokzsákot készítettek elő a töltés védelmére. A ve­szélyeztetett területekről az ország más részébe utazóknak ingyenes vasúti je­gyet adnak ki. Az árvíz sújtotta területeken a hirte­len jött áradás következtében csaknem 40 tehergépkocsi maradt benn a vízben. Az autóközlekedési vállalatoknak 100 gépkocsija csak a vasúti töltéseken bírt elmenekülni a víz elöl. Jelenleg csak­nem 3000 tehergépkocsi segít az árvé­­dekező­ anyagok szállításában, a kitele­pítésben és a visszatelepítésben. Az ár­vízzel elöntött területeken mintegy 250 kilométer hosszú úthálózat került víz alá. Az előzetes becslések szerint ennek körülbelül 60 százaléka megrongálódott. A szállító járművek és a földmunka­­gépek zavartalan működtetéséhez rend­kívül sok üzemanyag szükséges. Az APOR naponta 400 tonna benzint és 700 tonna gázolajat mér ki az árvíz sújtotta területeken. A zavartalan üzemanyag­­ellátás érdekében 35 tankautót irányí­tottak ebbe a térségbe. Ebből hét tank­autó tulajdonképpen mozgó benzinkút, amely közvetlenül a gátak mellett vagy az egyéb veszélyeztetett helyeken szol­gáltat üzemanyagot a földmunkagépek­nek és szállító járműveknek. Intézked­tek arról is, hogy üzemanyag-utalvány nélkül is kiszolgálják az igénylőket, s majd utólag számolnak el. Gondoskod­tak az AFOR-kutak rendszeres feltölté­séről is. Jugoszlávia A Tisza mentén mind veszélye­sebbé válik a helyzet Jugoszláviá­ban is. A folyó déli szakaszán, Ti­­telig óránként átlag 2 cm-rel emel­kedik a vízállás. A polgári védelem parancsnokság — együtt a ju­goszláv néphadsereg egységeivel és az árvízvédelmi műszaki osztagokkal — nagyszámú járművet és árvíz­­védelmi erőt összpontosított. Éjjel­nappal erősítik a már rendkívül át­ázott gátakat. Mivel a Tisza men­ti települések egy részénél már 40—50 cm a szintkülönbség a víz és a házak között, elrendelték a fal­vak egy részének ideiglenes kitele­pítését. (MTI) Románia Miközben a Maros, Kolozs, Besz­­terce-Naszód és Kovászna megyé­ben lázasan dolgoznak a termelő­­egységek újraindításáért és az árvíz következményeinek gyors kiküszö­böléséért, az ország újabb öveze­teiben és helységeiben folyik a küz­delem az árvízzel. A Maros szintje továbbra is ma­gas. Az Olt völgyében az árvíz nagy méreteket öltött, Botfalu és Fogas között 21 helység és 19 000 hektár föld került víz alá, a Prut, a Sze­ret, a Dir­ad és a Tatros áradása miatt Moldvában egészben vagy részben víz alá kerültek újabb helységek. Rendkívül súlyos a hely­zet a Duna-deltában, ahol hatalmas küzdelmet vívnak az elemekkel. A Duna vízállása állandóan emelke­dik, veszélyeztet emberéleteket, te­lepüléseket, nádtermő területeket és haltenyészeteket. Június 4—6 között várható a Duna árjának te­tőzése és ezért egy új, nyolc kilo­méter hosszú védőgát építésébe kezdtek. Románia 39 megyéjéből 37-et érintett kisebb-nagyobb mértékben az áradás, több mint 950 helységet öntött el részben vagy teljesen, és mintegy 65 000 házba hatolt be a víz. Körülbelül 250 vállalat szen­vedett nagyobb károkat, köztük a országos jelentőségű üzemek és kombinátok. Több mint 650 000 hektárnyi mezőgazdasági terület került víz alá. (MTI) e A Pénzügyminisztérium közleménye A gazdálkodó szervek részéről az 1970. évi árvízkárok helyreállításá­val kapcsolatban megnyilvánuló tö­meges érdeklődésre és felajánlásra figyelemmel a Pénzügyminiszté­rium közli, hogy a hozzájárulás pénzügyi forrásait illetően az aláb­biak szerint lehet eljárni: Állami vállalatok, állami gazda­ságok, állami erdő- és fagazdasá­gok, szövetkezeti vállalatok és kis­ipari termelőszövetkezetek nem adózatlan eredményük, hanem ré­szesedési és fejlesztési alapjuk ter­hére vállalhatnak a károsultak se­gélyezéséhez és a károk helyreállí­tásához hozzájárulást. A részesedési alap terhére vál­lalt hozzájárulásukat az OTP V. ke­rületi fiókja MNB-nél vezetett 218-98055 számú számlájára telje­síthetik. Az összeg rendeltetéséül „részesedési alapból az 5350 számú csekkszámla javára” szöveget kell feltüntetni. A költségvetési szervek az előző évben elért pénzmaradványaik, a tanácsok emellett saját fejlesztési alapjuk terhére járulhatnak hozzá az árvízkárok helyreállításához. A gazdálkodó szervek fejlesztési alap terhére vállalt hozzájárulásait, va­lamint a költségvetési szervek befi­zetéseit a „PM-hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok helyreállításá­hoz, lebonyolítási számla, Budapest 232-90192-0202” számú számlára le­het teljesíteni. (MTI) Honvédelmi miniszterek értekezlete Egy korábban hozott h£­tározat ér­telmében 1970. május 21—22-én Szó­fiában megtartották a Varsói Szer­ződéshez tartozó államok honvé­delmi miniszteri bizottságának ülés­szakát. Az ülésszakon részt vettek a Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok honvédelmi miniszteri bizott­ságának tagjai, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka és törzsfőnöke, valamint a Román Szocialista Köz­társaság fegyveres erői miniszteré­nek első helyettese, a román fegy­veres erők vezérkari főnöke. A honvédelmi miniszterek bizott­sága megvizsgálta a Varsói Szerző­déshez tartozó országok hadseregei­nek harckészültségével kapcsolatos napirenden levő kérdéseket. Az ülésszak valamennyi résztvevő teljes és kölcsönös egyetértésének és nézetazonosságának jegyében zaj­lott le. Az ülésszakon Dobri Dzsurov had­seregtábornok, a Bolgár Népköztár­saság nemzetvédelmi minisztere el­nökölt. (MTI) Elnökség előtt az áruértékesítés, a szakemberek helyzete Nagy jelentőségű tém­ákat tár­gyalt meg pénteken Berettyóújfalu­ban megtartott ülésén a Bihari Ter­melőszövetkezetek Területi Szövet­sége. Számbavették és értékelték az 1970. évi tervezett áruértékesítés­ről és a közgazdasági szabályozók­ról eddig szerzett tapasztalatokat. Megállapította az elnökség, hogy a gazdasági növekedés az utóbbi években, de különösen az 1969-es esztendőben általánosan jellemzője volt a tsz-ek tevékenységének. A termelés és a termelékenység 10— 12 százalékkal fokozódot, míg a jö­vedelmezőségben bekövetkezett ja­vulás mértéke 12—13 százalék volt. A termelőszövetkezetekben tapasz­­talható stabilizációs folyamat ered­ményeképpen az 1970. év termelési, gazdaságossági és jövedelmezőségi előirányzatok arra engednek követ­keztetni, hogy az elért eredménye­ket tartani tudják, sőt egyes terü­leteken képesek fokozni. A közgyű­léseken jóváhagyott éves tervek azt bizonyítják, hogy a gazdaságok a növénytermelés és az állattenyész­tés termelési színvonalát fokozni kívánják, örvendetes, hogy elsősor­ban az állattenyésztésben várnak nagyobb ütemű előrelépést. Az áru­­értékesítés előirányzatai a termelés növekedésével megfelelő arányban vannak. Említést érdemel az a kö­rülmény, hogy a közös gazdaságok áruértékesítését jól fogja kiegészí­teni a háztáji gazdaságokban ter­melt áru- és termékmennyiség. Megállapította az elnökség, hogy a háztáji gazdaságok termelési kész­sége a most megteremtett közgaz­dasági környezetben növekedik. Ez elsősorban vonatkozik a vágómar­ha, a hízósertés, a tehéntej és a tojás termelésére, értékesítésére. A területi szövetség elnöksége ki­emelte, hogy a támogatások külön­féle formái és egész rendszere elő­revitte és viszi a nagyüzemekben a mezőgazdasági termelést. Meg­felelően ösztönöznek a belföldi piacok kielégítésére és az ex­port célok megvalósítására. Egy­ben megteremtették a feltételét a termelőszövetkezeti parasztság reál­­jövedelmének megjavítására. A Bihari Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége megtárgyalta a közös gazdaságokban dolgozó szak­emberek erkölcsi, politikai és anya­gi helyzetét. Azt a következtetést vonták le az elmúlt évek tapaszta­lataiból: a megye mezőgazdasági szakembereinek, helyzete, erkölcsi és anyagi megbecsülése általában kedvező képet, mutat s a szakembe­rek átlagosan fiatal életkora, az egyre javuló gazdálkodási eredmé­nyek távlatban is alapját képezik a megye mezőgazdasági fejlődésének. Általános tapasztalat, hogy a jól dolgozó szakembereket szívesen fo­gadják és arra kéri őket az elnök­ség, hogy a szakmai munkájuk mel­lett egyre inkább érezzék döntéseik, felelősségük súlyát, s fokozottabban kapcsolódjanak be a falu politikai és társadalmi életébe is. Az­­elnökség végül felkérte a tagszövetkezeteket: anyagi erejük­höz mérten, különböző eszközökkel segítsék az árvíz sújtotta termelő­­szövetkezeteket az élet újraindítá­sában, a gazdálkodás újra­kezdésé­ben. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁJUS 23. Megnyílt a BNV (Folytatás az 1. oldalról) A ruházati ipar legújabb cikkei­vel a vendégek közelebbről is meg­ismerkedtek a könnyűipari pavi­lonban, ahol Nagy Józsefné mi­niszter és Móré András pavilon­igazgató volt a „házigazda”. A körséta következő állomása a Petőfi-csarnok volt. Itt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és a kiállító vállalatok vezetői ad­tak rövid áttekintést a sok látni­valóról. A kohó és gépipar az idén 2500-féle termékét hozta ki a BNV-re, ebből körülbelül 300 most került először a nyilvánosság elé. Fock Jenő és a többi vendég kö­zelebbről is tanulmányozott né­hány új szerszámgépet, például a Csepel Művek pályavezérléses esz­tergáját, amely térbeli forgácso­lásra is alkalmas. A MEDICOR Művek a nemzet­közileg is nagy feltűnést keltett automatikus vérnyomásmérőt, a Magyar Optikai Művek a moleku­laszerkezetek vizsgálatára alkal­mas, szintén igen modern spekt­­ronóm nevű műszerét mutatta be. A külföldi kiállítókkal a nemze­tek csarnokában találkoztak elő­ször a körséta részvevői. A gépi berendezéseket és mezőgazdasági termékeket bemutató görög kiál­lítási részleg előtt Jean M. Pes­­mazoglu nagykövet és A. Lozos pavilonigazgató várta a vendége­ket. Hollandia kiállításánál — ahol főleg mezőgazdasági felszerelése­ket, konzervipari gépeket, tejfel­­dolgozókat mutatnak be — G. J. Dissevelt nagykövet és J. J. van B. Baterburg pavilonigazgató kö­szöntötte Fock Jenőt. A vendé­geket ezután F. Chomon Media­­villa, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete és Mario G. Pla­­nas kiállítási igazgató üdvözölte. Kuba jellegzetes mezőgazdasági termékeit: dohányt, cukrot, gyü­mölcsöt hozott Budapestre. A zöld­ség- és narancskonzervek mellől nem hiányzik a kubai rum sem. A nemzetek csarnokában üdvözölték először olyan ország kiállítóit, amely először vesz részt a BNV-n. Az afrikai Elefántcsontpart gyü­mölccsel, gyapottal, valamint kon­­zervekkel képviselteti magát. A Szovjetunió nagy kiállítási csarnokának bejáratánál F. J. Tyi­­tev, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és F. T. Szaharov pavilon - igazgató fogadta a vendégeket. A pavilon előcsarnokának kiállítási anyaga Leninre emlékeztet, de a teljes bemutató is a lenini esz­mék megvalósítását és a magyar— szovjet kapcsolatok erősítését bi­zonyítja. A két ország közötti áru­forgalom értéke az idén már el­éri az 1,4 milliárd rubelt. A mű­szaki-tudományos segítségnyújtási egyezménynek megfelelően a Szov­jetunió 80 magyarországi iparte­lep és egyéb létesítmény építését, korszerűsítését segíti. A csaknem 3700 négyzetméteres bemutató te­rületén 21 külkereskedelmi válla­lat másfélezer terméket állított ki. A kiállítási tárgyak túlnyomó részét, mintegy 80 százalékát elő­ször láthatják Budapesten a ma­gyar szakemberek. A bemutató anyagának majdnem egyharmada gépipari termék. A körséta részvevőit Algéria ki­állítási pavilonjának bejáratánál Mohamed el Ghazi Bourbonne pa­vilonigazgató fogadta. Az osztrák pavilonban, ahol dr. Kurt Enderl nagykövet, Paul Förs­ter, az Osztrák Szövetségi Kamara alelnöke és Stefan Kuzmich ke­reskedelmi attasé kalauzolta a ven­dégeket, a két szomszédos ország vállalatainak ipari-műszaki együtt­működése volt a fő téma. Ezután a vendégek meglátogat­ták az angol, a finn, a BNV-n az idén első ízben résztvevő pakisz­táni, a 23 külkereskedelmi válla­lat 500 exportcikkét bemutató len­gyel, a csehszlovák, a Német Szö­vetségi Köztársaság, a jugoszláv, a Német Demokratikus Köztársaság, a szíriai, a japán, a svéd, végül az USA pavilonját. A körséta a kora délutáni órák­ban ért véget. Ezután, pontosan 14.00 órakor a BNV megnyílt a nagyközönség számára. (MTI) Ülést tartott a megyei nőtanács A Hajdú-Bihar megyei Nőta­­­nács pénteken délelőtt ülést tar­tott. A nőtanács ülésén részt vett Kovács Béla, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Engländer Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tagja, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Jánószky Mihályné, a Ma­gyar Vöröskereszt megyei titkára, Kenesei Sándor, a KISZ megyei Bizottságának titkára és Gál Er­zsébet, a Magyar Nők Országos Tanácsának munkatársa is. Gál­ Andrásnénak, a megyei nő­tanács elnökének­ megnyitója után Fazekas Sándorné, a megyei nőta­nács titkára ismertette az MSZMP Központi Bizottságának 1970. feb­ruár 18—19-i és a megyei pártbi­zottság május 18-i ülésének állás­­foglalását és határozatát a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről, valamint ismertette a nőtanácsok további feladatait. Az ismertetést vita követte, amelyben felszólalt Kállai Imre, Jánoszky Mihályné, dr. Engländer Zsuzsa és Kovács Béla is. A vitát Fazekas Sándorné foglalta össze. A megyei nőtanács állást foglalt abban, hogy a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határo­zatainak végrehajtásában részt vállal. Elősegíti a határozatoknak, a párt nőpolitikájának megisme­rését és elfogadását. A nőtanácsok tanyai, községi, területi, városi, járási és megyei testületeinek fel­oszlatását gondosan előkészíti, és 1970. június 30-ig befejezi: a nő­tanácsok feloszlatásával párhu­zamosan elősegíti a nőbizottsági rendszer kiépítését, a tapasztala­tok átadásával segíti az új akti­visták munkáját. Gondot fordít ar­ra, hogy a nőtanácsok tagjai és aktivistái megtalálják helyüket és feladatukat a régi és új nőbizott­­ságokban, s a különböző tömeg­szervezetekben és mozgalmakban A megyei nőtanács felhívással fordult a megye asszonyaihoz és lányaihoz, hogy vegyenek részt az árvízkárosultak megsegítésére irányuló akcióban. „A Hajdú-Bihar megyei Nőta­nács tagjai mély együttérzéssel fordulnak az árvíz sújtotta terü­letek lakói felé. Mi, asszonyok és lányok tudjuk talán legjobban át­érezni, mit jelent, ha egy család elveszíti az otthonát. Az asszonyok tudják igazán, mit jelent az, ha az anya nem tud ruhát, meleg otthont adni családjának, gyermekeinek A megyei nőtanács felhívja a megye valamennyi asszonyát és lá­nyát: kapcsolódjanak be az árvíz­­károsultak megsegítésére indult or­szágos akcióba. A nőtanácsok, nő­bizottságok tagjai támogassanak minden olyan kezdeményezést, öt­letet, amely a segítségadás mód­jait szélesíti. A nőmozgalom akti­vistái a vöröskeresztes aktivisták­kal együtt legyenek elősegítői e humanizmusból, szocialista erköl­csi követelményből fakadó tettek­nek, és személyes példamutatással járjanak ebben élen minden he­lyen.” A megyei nőtanács ülése Gál Andrásné zárszavával ért véget.

Next