Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

i TT­Pji Az apaság bíróság előtti elismerése esetén követendő eljárás Sz. J. hajdúszoboszlói olvasónk írja: a házasságon kívül született gyer­mek képviseletében a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok apaság meg­állapítása iránt indított ellene pert. Az a kérdése, hogy ha az első tárgyalá­son elismeri, hogy a gyermek tőle származik, akkor is ítéletet hoz-e a bí­róság apaságának megállapítása tárgyában, mert szeretné ezt elkerülni, van-e erre mód. Az apaság és a származás meg­állapítása iránti egyéb perek eljá­rásjogi szabályait tartalmazó Pol­gári Perrendtartás vonatkozó ren­delkezése szerint, ha az apaként perbevont személy már az első tár­gyaláson elismeri azt, hogy a kis­korú gyermek tőle származik, akkor ezt az elismerő nyilatkozatot a tár­gyaláson jelen volt anya — mint a kiskorú törvényes képviselője — hozzájárulásával együtt külön jegy­zőkönyvbe kell foglalni és azt ve­lük alá is íratni. Az apát és a többi érdekeltet tájékoztatni kell a nyilatkozat, il­letve a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről, és ezeknek megtörténtét a jegyzőkönyvben szintén fel kell tüntetni. Az apát fel kell hívni a törvényben meg­kívánt korkülönbség igazolására, a gyámhatóságot pedig meg kell ke­resni a szükséges hozzájárulás megadása végett. Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az említett rendelkezések szerinti okiratokkal kiegészítve aztán át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha pedig az apát ennek alapján az anyakönyvbe bejegyzik, akkor a pert meg kell szüntetni ítélet hoza­tala nélkül, mert a kiskorú gyer­mek családjogi helyzete ebben az esetben ítélet nélkül is rendezést nyer. A fiatalkorú foglalkoztatása és az áthelyezés el nem fogadása miatti felmondás Z. L. debreceni olvasónk kérdezi, hogy milyen jogorvoslattal élhet és hol az a fiatalkorú dolgozó, akit nyolcórás műszakban foglalkoztatnak. Ezzel kapcsolatos K. I. berettyóújfalui olvasónk azon kérdése, hogy az áthelyezés el nem fogadása miatt fel lehet-e mondani a dolgozónak és mik a felmon­dás szabályai. Nincs olyan jogszabály, mely til­taná a fiatalkorúak nyolcórás mű­szakban történő foglalkoztatását. A Munka Törvénykönyve csak a fia­talkorúak éjszakai munkában törté­nő foglalkoztatását, továbbá a 16 éven aluli fiatalok túlmunkára, il­letve készenléti szolgálatra való igénybevételét tiltja. Kimondja ez a törvényhely, hogy a fiatalkorút nem szabad olyan munkára sem al­kalmazni, amely testi alkatára, fejlődésére káros következmények­kel járhat. Olvasónk tehát ha olyan munka­körben dolgozik, amely egészségére, fejlődésére nem ártalmas, semmifé­le sérelmet nem szenved, emiatt panasszal, jogorvoslattal sem él­het, pusztán azért, mert nyolórás műszakban foglalkoztatják. A második kérdéssel kapcsolat­ban a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a vállalat és a dolgozó munkaszerződést csak kö­zös megegyezéssel módosíthatja. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat más munkakörbe akarja helyezni a dol­gozót, ezt vele meg kell beszélnie. Az a körülmény, hogy a dolgozó az új munkakört nem fogadja el, nem ok a felmondásra. Ha azonban a vállalat a terme­lés érdekében történő átszervezés vagy létszámcsökkentés, vagy bizo­nyos munkakör megszűnése miatt akarja a dolgozót áthelyezni, ennek el nem fogadása már a munkavi­szony megszüntetésének indoka le­het, amint hogy indokolt a felmon­dás azért is, mert a dolgozó felada­tát nem jól látja el és ezért akar­ják áthelyezni és a dolgozó ezt nem fogadja el. A vállalatnak a felmondást írás­ban kell közölnie és abban a fel­mondás okának világosan kifeje­zésre kell jutnia. Ez az indokolás csak akkor mellőzhető, ha a dol­gozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, de ha a dolgozó ké­ri az indoklást, a vállalat a kérés­nek ilyen esetben is köteles eleget tenni. Raktárbár megállapítása D. J. hajdúnánási olvasónk írja: a tulajdonát képező házban levő raktár­­helyiséget még akkor vette bérbe a használó, amikor a háza államosítva volt. A későbbiek során azonban az állami tulajdonba vétel alól ezt az in­gatlanát mentesítették. Az a kérdése, hogy a korábban meghatározott rak­tárbér felemelését kérheti-e és ha igen, visszamenőleg is attól kezdve, hogy az ingatlan a tulajdonába visszakerült. A lakásnak nem minősülő helyi­ségek bérét szabályozó rendelet szerint a raktárak bére is az alap­bérhez, vagyis a bérleménynek 1939. szeptember 1. napján érvény­ben volt béréhez igazodik. A lakás­nak nem minősülő helyiség bére ezen jogszabály szerint szabadon állapítható meg, ha az épület 1945. január 1. napja után épült. A Legfelsőbb Bíróság állásfogla­lása szerint a felek bármelyike bár­mikor kérheti a bér bírói megálla­pítását, a kérelemnek azonban csu­pán olyan megállapodás esetén van visszaható hatálya, amely megálla­podás tiltó jogszabályba ütközik és így semmis. Olvasónk esetében a felek nem a legmagasabb összegű bért megha­ladó raktárbért kötöttek ki, és a té­vesen, alacsony összegben megálla­pított raktárbér felemelésének így helye van. Az állami tulajdonbavé­­tel alól menesített ingatlan bérlője és a tulajdonos között határozatlan időre szóló bérleti jogviszony ke­letkezett és a bérlő jogosult a ko­rábbi bért fizetni mindaddig, amíg a bíróság a bért újból meg nem ál­lapítja, vagy a felek az eredeti megállapodást nem módosítják. Olvasónk tehát jogosult — a tényállás valósága esetén — a bí­rósághoz fordulni a bér felemelése, illetve újbóli megállapítása iránt, az ennek során megállapítandó esetleges bérösszeget azonban visz­­szamenőleg sikeresen nem érvé­nyesítheti. Ráépítéssel tulajdonszerzés Több olvasónk érdeklődik aziránt, hogy ha jóhiszeműen idegen tulaj­dont képező telekre épít valaki, akkor keletkezik-e abból közös tulajdon akár a felülépítményen, akár a telken, olyan esetben, amikor a ráépítés csak a telek egy részére történik. A Polgári Törvénykönyv vonat­kozó rendelkezése szerint, ha vala­ki anélkül, hogy erre jogosult len­ne, idegen földre épít, az épület tu­lajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A jóhisze­mű ráépítő szerzi meg azonban a föld megfelelő részének tulajdonjo­gát akkor, ha a földtulajdonos a ráépítés ellen nem tiltakozott. Ezen rendelkezések szerint tehát az ott meghatározott feltételek mellett a ráépítő a telek megfelelő részén tulajdonjogot szerez. Ez a tulajdonszerzés azonban — ha a beépített területnek a föld­részletből való kihasításához az építésügyi hatóság nem járul hoz­zá — vonatkozhat az egész föld­részletre. Azt azonban a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a földte­lek részleten közös tulajdon kelet­kezzen és ezáltal a földtulajdonos megszerezze a jóhiszemű ráépítő által emelt épület tulajdonjogának eszmei hányadát is. Ilyen körülmények között tehát közös tulajdont sem az épületen, sem a ráépítés által érintett föld­területen vagy telekrészen nem le­het szerezni. 0 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁJUS 23. Burgonyabogár! A burgonya- és paradicsomtáblák legveszélyesebb kártevője a burgonya­bogár. A Növényvédő Állomás megfigyelé­sei szerint az idén is nagy tömegben je­lentkezik. A bogarak már megjelentek és érési táplálkozást folytatnak az említett kul­túrákban. Azokon a táblákon, ahol ioo növényen 5-10 bogár található, már most védekezni kell. (Nagyüzemben Birlane 25 WP 0,3-0,5 kg/kh, Ultracid 40 WP 0,075-0,1 százalékos oldata, há­zikertben: Levin 85 WP 0,2 százalékos oldata). Általánosan védekezni kell az első lárvák megjelenése időszakában, mely június első dekádjában várható. Mind a nagyüzemek, mind a házikerti terme­lők időben fel kell, hogy készüljenek e nagy kárral fenyegető kártevő elleni vé­dekezésre. A nagyüzemek részére a Birlane 25 WP, Ultracid 40 WP, Dimecron 50 (0,05-0,1 százalék), Dimecron 100 (0,03-0,05 százalék) és az Imidan 50 WP (0,6-0,85 kg/kh) használata engedé­lyezett. Ezek mellett mind a nagyüzem­ben, mind házikertben használható a Fit­ból­l 0,5 százalékos, a Ditrifon 50, 0,2 százalékos, a Levin 85 WP 0,2 százalé­kos a Pol-Melisekt 50 0,6 százalékos, a Wofatox sp. 30 és a Metil-Parathion WP 0,5 százalékos oldata, valamint a Safidon 0,75-1 kg/kh adagja. Az alkalmazott szereket minden eset­ben 250-400 liter/kh vízben kell kiper­metezni lomb felülettől függően. A szerek közül a Birlane, Ultracid, Dimecron 50 és Dimecron 100 hosszú hatástartamú. E szereket csak a késői érésű burgonyában és csak az első lár­vanemzedék ellen tanácsos használni (a várakozási idő betartása miatt). A lárvák elleni védekezéshez megfe­lelő mennyiségű növényvédőszert kell beszerezni, melynek során számításba kell venni azt, hogy a rövid hatástarta­mú szerekkel a két lárvanemzedéknél esetleg négyszer, a hosszú és rövid hatá­sú szerek kom­binálása esetén háromszor kell védekezni (újrakelések miatt). A házikerti termelők rendelkezésére nem áll hatékony porozószer, mert a DDT tartalmú kombinációk már nem használhatók. Az fmsz-ektől kölcsönöz­zenek permetezőgépet, vagy községen­ként esetleg zártkertenként a termelők körében brigádot kell szervezni a véde­kezéshez. A Ditrifon, Fitból és Dimecron szerek kivételével valamennyi felsorolt nö­vényvédőszer az 1/1966. FM-EüM. sz. rendelet hatálya alá tartozik. Az egyes szerekre előírt óvórendsza­bályokat maradéktalanul be kell tartani. J­E­G­Y­Z­E­T Az engedély nélküli építkezésekről Debrecen város területén is emel­kedett az engedély nélküli lakás­­építkezések száma. Tavaly például a városi tanács szakembereinek több mint száz ilyen üggyel kellett foglalkozniuk, s intézkedést foga­natosítaniuk. A város fejlesztésére konkrét ter­vek vannak kidolgozva, ez a terv a­ kormány elé lett terjesztve jóvá­hagyás végett, s a város területén csak ennek a tervnek megfelelő területeken, a meghatározott for­mában lehet építkezni. Tehát: akik engedély, jóváhagyás nélkül épít­keznek, a város fejlesztésének tö­rekvéseivel kerülnek szembe. A közelmúltban ismét több beje­lentés érkezett a városi tanácshoz. Hogy miről is van szó konkrétan? A visszaélések kezdenek, elfajul­ni. Nem egy olyan esetről tudunk, hogy az engedély nélkül felépített ingatlant például el is adták, érté­kesítették. Másik, tipikus eset: szer­számraktár építésére kérnek és kapnak engedélyt például a külte­rületen lakók. Szerszámosraktár he­lyett azonban szoba-konyhás lakást építenek. Nemrégiben fordult elő, hogy idegen, más tulajdonában álló területre építettek engedély nélkül, holott az illető tudta, hogy a terület nem az övé. Ezek tették szükségessé, hogy szi­gorúbb, a korábbiaknál hatéko­nyabb rendeleteket léptessenek életbe a tanácsi építésügyi szak­­igazgatási szervek. Ha az építmény nem felel meg az építésügyi szabá­lyoknak, rendelkezéseknek, a város­­rendezési terv szerint építési tila­lom alatt álló területen történik építkezés, minden esetben elrende­lik az épület lebontását, s az enge­dély nélküli építkezésért szabály­sértési eljárást indítanak a tilalom megszegői ellen. Vagyis, azzal, hogy valaki törvényellenesen épít, saját magát hozza kellemetlen helyzetbe. Az ilyen épületek a legtöbb eset­ben veszélyeztetik az egészséget, emberek életét is, mivel a hamar­jában, nem szakszerűen végzett munkát nem lehet lakásra alkal­masnak minősíteni, s azok zömmel nem is felelnek meg az előírt köve­telményeknek. De ezek az épületek sok esetben sértik a szomszédos in­gatlantulajdonosok érdekeit, ront­ják a városképet, ellenkeznek a vá­ros rendezési tervével, a rendezési elgondolások végrehajtását nehezí­tik, költségesebbé teszik. Sokáig az volt a baj, hogy az il­letékesek nehezen tudták felderíte­ni ezeket a „zugépítkezéseket”. Most a városi tanács kérésére széles körű összefogás született. A lakóbizottsá­gok, a rendőrség és a különböző társadalmi szervezetek tagjai rend­szeresen ellenőrzik az ingatlanokat, s azonnal jelentik, hol találtak olyan építkezést, melyre nincs en­gedély kiadva. Említettük: szigorúbb rendeletek léptek életbe. Az engedély nélküli építkezőket ötezer forintig terjed­hető pénzbírsággal sújtják. A pénz-­­bírság kifizetése azonban nem men­ti az épületet a lebontástól. A ta­nács a bírsággal egyidőben felszó­lítja az építtetőt, az építőt, bontsa le a szabálytalanul felhúzott épü­letet. A lebontásra szűk határidőt szabnak, s ha határidőre nincs le­szedve az építmény, további ezer­ezer forint bírságot kell fizetni. Ugyanez a helyzet a garázsépítés­sel is. Debrecenben, a város külön­böző pontjain, a városképet nagy­ban rontó, garázsnak tituált külön­böző tákolmányokat építenek az autótulajdonosok. A garázsok építé­sére kijelölt helyek vannak, s olyan garázstípus-tervek szerint lehet épí­teni autóotthont, amelyek a város­képbe beillenek, nem rontják, el­lenkezőleg: szépítik a város arcula­tát. Itt szólunk néhány szót a kül­területeken történő építkezésekről is. Távlati terv: felszámolni a ta­nyavilágot. Ezért Debrecen város külterületén kijelölt központok van­nak. Ezeken a kijelölt központokon kívüli területeken mindennemű, ál­landó jellegű lakás építése tilos. Az említett nagyobb szigorú rendeletek a külterületek lakosaira is érvénye­sek. Összegezve: tudjuk, hogy mint az országban mindenütt, Debrecenben is nagy a lakásprobléma. Kimutat­ható, hogy az engedély nélküli épít­kezések egyik fő mozgatója a lakás­­probléma. Ezt az országos nehézsé­get azonban a helyes, okosan kiala­kított városfejlesztési tervekkel, azok megvalósításával lehet megol­dani. És csak ez a biztos, valóban eredményekhez vezető út. Semiképpen sem az önkényes, szabálytalan, a követelményeknek, előírásoknak ellentmondó építkezé­sek hozzák az eredményt. R. D. Árak, Hámán Kató út. piaci ellátás TANÁCSTAGI JAVASLATOK NYOMÁBAN Tanácstagjaink, kiket a közélet figye­lésére is megkértünk a választáskor, az észlelt hiányosságokat tanácsüléseken mondják el, kérik az intézkedést, hogy a hiányosságok megszüntetésével szépül­jön, javuljon, tökéletesedjen életünk. Nemegyszer olyan észrevételeik vannak, amelyek megoldása valóban sürgős, fon­tos, hasznos. A tanácsok végrehajtó bi­zottságai igyekeznek a tanácstagok be­jelentéseinek utána nézni, az általuk fel­tett javaslatokat megvalósítani. Debrecen Városi Tanácsának egyik ülésén elhangzott tanácstagi javaslatok közül háromnak szegődtünk nyomába, megnéztük, hogyan valósultak meg a felvetések. A jegyzőkönyvből: „Molnár János tanácstag javasolta, el­lenőrizzék a vendéglátó egységek osz­­tálybasorolását, helyesek-e, reálisak-e azok?” - Mi történt ebben az ügyben? - ér­deklődtünk Végh Lászlótól, a vendéglá­tó vállalat igazgatójától. - A Népi Ellenőrzési Bizottság és az Állami Kereskedelmi Felügyelőség meg­vizsgálta egységeinket, s több hiányos­ságra hívták fel figyelmünket. Néhány olyan vendéglőt, szórakozóhelyet talál­tak, ahol a megállapított osztálykategó­ria által előírt követelmények nincsenek meg. Javaslatuk során - ez egyébként üzletpolitikánk új iránya is - több egy­séget visszaminősítettünk, így lett har­madosztályú étterem a Bocskai, másod­­osztályú presszó a Pálma, ugyancsak másodosztályú a hajdúdorogi eszpresz­­szó, negyedosztályú áron árusít azóta az Aranybika mellett, a kapu alatt üzeme­lő süteményboltunk, másodosztályúak lettek az árak - igaz, hogy már koráb­ban - a Ludas Matyi eszpresszóban is.­­ Hogy a vendégek minél olcsóbban étkezhessenek, sok étteremben levettük­az ételekről a zenés felárat. Ezzel is in­tézkedéssel mintegy hat-nyolc vendéglá­tó egységnél lehet a korábbi áraknál ol­csóbban étkezni. Hadd tegyek még hoz­zá annyit: a vendégek maguk is figyel­jék a hiányosságokat, jelentsék az ész­lelt tapasztalatokat, és ezzel segítsék ön­maguk érdekében is a vállalat munká­ját. Csapó Ferenc tanácstag mondta el: a termelőszövetkezetek közül néhányan még mindig nem vesznek kellőképpen részt Debrecen város lakosainak piaci áruellátásában. Lépéseket kellene tenni, hogy az ilyen termelőszövetkezetek is bekapcsolódjanak a piac ellátásába. Igaz-e - kérdezte -, hogy nagyon sok olyan téesz elárusító helye, amelyik korábban nem hozott elegendő árut a piacra, nem kapja meg újra működési engedélyét? Megkérdeztük Nyíri Jenőt, a Debre­ceni Piaci Kirendeltség vezetőjét. - Mi a helyzet a piacon? - Az elmúlt esztendőben a megyei és a városi pártb­izottság, valamint a váro­si tanács kereskedelmi osztálya többször is megnézte, hogyan vesznek részt a haj­dú-bihari termelőszövetkezetek a la­kosság áruellátásában. Az észrevételek alapján több termelőszövetkezetet kér­tünk, saját termékeiket hozzák be a piacra. Az elárusító helyeken pedig pia­ci árukat, ne pedig más termékeket áru­sítsanak. Sok termelőszövetkezet tett eleget kérésünknek, valóban változás tör­tént a piaci felhozatalban. Természete­sen - ahogy a tanácstag is említette - még mindig van néhány termelőszövet­kezet, amely nem foglalkozik lehető­ségeihez mérten a piac ellátásával. A tanácstagi javaslat alapján is levélben kerestük meg ezeket a termelőszövetke­zeteket, s ismételten kértük őket, kap­csolódjanak be az áruellátásba, hozzák termékeiket a piacra. A város piaci hely­zete nem rossz, s ha az említett termelő­­szövetkezetek eleget tesznek kérésünk­nek, tovább fog javulni a piaci áruk mennyisége, minősége.­­ A kérdéssel kapcsolatban: a deb­receni piacról nem tiltottunk ki senkit, akiknek tudunk a jelenlegi szűk körül­mények között biztosítunk elárusító pa­vilont. Aki kellő mennyiségű, jó minő­ségű áruval rendszeresen jön, mindig he­lye lesz a piacon, függetlenül attól, hogy korábban milyen problémák voltak az árakkal. Kérjük is a tanácstagokat, hogy az ilyen és ehhez hasonló észrevételei­ket, javaslataikat máskor is mondják el, így mi is hatékonyabban tudunk intéz­kedni a lakosság jobb ellátásáért. Boruzs József tanácstag a Hámán Kató út környékén lakók kérdését tolmácsolta: megépült, átadták a forgalomnak az em­lített utat, azonban az még mindig for­galomterelő korlátokkal, táblákkal van tele, nincs biztosítva az ígért, korszerű lehetőségű közlekedés. Mikor lesz rend a Hámán Kató úton? A városi tanács építési és közlekedési osztályán kértünk választ Szládek Fe­­renctől: - A Hámán Kató út építése még nem fejeződött be, átadása még nem történt meg. Éppen a környéken lakók kérésére nyitottuk meg az utat, hogy a végleges átadásig is az útmenti házakat, épüle­teket meg lehessen közelíteni, ideiglenes táblák kihelyezésével, különböző intéz­kedésekkel biztosítottuk az új úton a célfuvarok lebonyolítását. A Hámán Ka­tó út jelenlegi közlekedési rendszere, a táblák mutatta forgalmi rend tehát csak ideiglenes, csak az út átadásáig érvé­nyes. Megnyugtatásul közlöm: még eb­ben a hónapban átadjuk a forgalomnak az új utat. Román Dénes

Next