Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Fock rend és Biszku Béla helikopterkörútja az árvíz sújtotta területeken Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke és Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai vasárnap Dégen Imre árvíz­­védelmi kormánybiztossal megte­kintették az árvíz sújtotta terüle­tet. Fock Jenőt és Biszku Bélát az illetékes megyei szervek és az ár­­vízvédelemmel megbízott hatósá­gok vezetői fogadták. Vasárnap a késő délutáni órák­ban Vincze József, az OVH elnök­­helyettese elnökletével ülést tartott az Árvízvédelmi Kormánybiztos­ság. Az elnökhelyettes fontos be­jelentést tett: 23 Tisza menti, Szamos közi, il­letve Lónyai csatorna menti köz­ség lakossága számára engedélyez­ték a visszatelepülést. Az érintett községek a következők: Búj, Cégénydányád, Csaholc, Csengerújfalu, Gyügye, Győrte­­telek, Hermánszeg, Ibrány, Kis­­namény, Kisszekeres, Mád, Nagy­halász, Nemesborzova, Olcsva­­apáti, Paszab, Szamossályi, Sza­­mosújlak, Tiszabersel, Turiccse, Tyukodi tanya, Újtyukod, Ura, Vámosoroszi. Az árvízvédelem alakulásáról Töröcsik Gyula főosztályvezető, fő­mérnök számolt be. Elmondta: no­ha a Maros apad, az átázott tölté­sek és a fel-felfakadó buzgárok miatt továbbra is rendkívüli erők védik Makó városát. Éjszaka is több mint tízezer ember erősíti majd a gátakat, s a gépek erős világítás mellett dolgoznak majd. A Szamos, a Kraszna, a Körö­sök és a Berettyó árad, a figye­lem középpontjában azonban most már — a Maros mellett — a Tisza középső szakasza kerül. Szolnok és Szeged között arra kell számítani, hogy a vízszint majd­nem mindenütt eléri, sok helyen pedig túl is haladja az eddigi ma­ximumokat. Ezért a védekezés na­gyon nehéz lesz. Rakamaz községből vasárnap délután máris ki kellett telepí­teni 23 ház lakóit, mert a Tisza mintegy 2000 hold­­nyi területet elöntött. Bognár Győző, a Vízgazdálkodási Tröszt vezérigazgató-helyettese bejelen­tette: Nyíregyházáról — a Nyírség­ben már szükségtelenné vált — árvízvédelmi gépesített osztagok elindultak Szolnok alá. Jelentős tartalék gépparkot is be tudnak még vetni. Közölték az ülésen: lehetséges, hogy a Szamos romániai területen levő tönkrement gátrendszerének helyreállítására, segítségül hama­rosan magyar árvízvédelmi osztagok indulnak Romániába, s ezzel le­hetővé válik, hogy a folyó ma­gyar területen is nyugodtabbá váljon. Vasárnap egyébként hazánk kü­lönböző folyóinál már mintegy 36 ezren dolgoznak, közülük kö­zel 14 ezer főnyi honvédségi, kar­hatalmi erő. Számítani kell azon­ban rá, hogy a következő napokban ez a létszám elérheti, esetleg fe­lül is múlhatja a negyvenezret, ami azt jelenti, hogy a mostani ár­víznél többen lépnek a gátakra, mint az 1965-ös nagy dunai árvíz­nél. Vasárnap — főleg a Szamos-köz­ben — tovább folytatták a károk felmérését. Az első nem hivatalos gyorsmérleg: mintegy 8000 ház ment csaknem teljesen tönkre. LEGÚJABB JELENTÉS AZ ÁRVÍZRŐL Tiszafürednél lefűzött a Tisza A Tiszán levonuló árhullám hét­főn délelőtt Tiszafürednél elérte és már egy centiméterrel meghaladta a maximumot, a 765 centiméteres vízszintet. Ezen a szakaszon azon­ban még további áradás várható. Polgár térségében több mint ötezer homokzsák beépítésével két na­gyobb buzgárt lokalizáltak. Tisza­füred és Poroszló körzetében szorí­tótöltéseket építenek a szivárgó és fakadó víz ellen. A Maros Makónál már csaknem 80 centimétert apadt a tetőzés óta, de a védekezésben nincs szünet, folytatják a munkát, a gátak erősí­tését. Hétfőn az időjárás már ke­gyesebb volt az árvédekezőkhöz, mert kissé felszikkasztotta a tölté­sek tetejét, s így megkönnyítette a különböző védelmi anyagok szállí­tását, a munkát. Hétfőn délelőtt Szegednél 907 centimétert jelzett a vízmérce, ami azt jelenti, hogy a folyó árhulláma 14 centiméternyire­­ megközelítette az 1932. évi maximumot. A szegedi Tiszapart-menti klinika-sor és más házak pincéiben, kertjeiben rend­szeres „őrjáratot” tartanak, hogy vízfeltöltés esetén azonnali beavat­kozással előzzék meg a bajt. Összefogtak a tsz-ek a bajbajutott gazdaságok megsegítésére TANÁCSKOZÁS A TOT-BAN Az árvíz sújtotta közös gazdasá­gok megsegítéséről tanácskoztak hétfőn a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának Akadémia utcai székházában az ország 49 területi tsz-szövetségének képviselői. Az ér­tekezleten ott volt Szabó­ István, a TOT elnöke, valamint ott voltak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői. Dr. Nyíri Béla, a TOT titkára el­mondotta, hogy az árvíz hozzáve­tőleg 100 000 holdas területen pusz­tított, a víztől elborított részek hozzávetőleg 70 százalékán a ter­melőszövetkezetek gazdálkodtak. Tönkrement az idei termés és a gyümölcsösökben is nagyarányú pusztulás várható. Az agronómu­­sok szerint tetézte a bajokat, hogy az áradás által többé-kevésbé érin­tett 40—45 közös gazdaságban meg­rongálódtak vagy összedőltek a gazdasági épületek, istállók és sok­helyütt a termelőberendezések is megsemmisültek. Ebben a nehéz helyzetben sokat jelent a bajba ju­tott üzemeknek az a testvéri se­gítség, amely az ország többi részé­ben működő tsz-ek részéről nap mint nap megnyilvánul. Az értekezleten megállapodás született. A küldöttek elhatároz­ták, hogy a területi tsz-szövetsé­gek mindegyike megsegít egy-egy károktól sújtott szabolcsi közös gazdaságot. Egy-egy területi szö­vetséghez 40—60 gazdaság tartozik, és így a vállalások arányos elosztá­sával olyan anyagi és természetbe­ni javakat teremthetnek elő, ame­lyekkel segíthetik a bajba jutotta­kat. A nagyszabású akció szerdán indul. A területi szövetségek kép­viselői ezen a napon leutaznak az árvíz sújtotta vidékre, ahol ismer­tetik velük, hogy melyik az a gaz­daság, amelyet kiszemeltek szá­mukra. A TOT ezzel az akcióval mozgó­sítja az ország szinte valamennyi termelőszövetkezetét. (MTI) Szerkesztőségünkbe százszámra érkeztek levelek arról, ki, hogyan segíti a károsultakat, s a levelek tudósította felajánlások közül alig­ha lehetne a teljességek igényével kiválasztani a legfigyelemremél­­tóbbakat. Valamennyi felajánlás, a legkisebb is nagy-nagy segítség azoknak, kiket az árvíz tönkretett. A felajánlások közül csak néhány­ról tudósítunk, a teljesség, a rang­sorolás igénye nélkül, azért, hogy olvasóink érzékelhessék, megyénk mennyire egyöntetűen fogott ösz­­sze a szerencsétlen országrész meg­segítésére. Idézünk tehát néhány levélből: „Az árvízkárosultak megsegíté­sére konkrét anyagi támogatás­sal nem tudok hozzájárulni, mivel én is szerény nyugdíjas vagyok. Hogy valamivel hozzájáruljak a természet sújtotta vidék helyre­­állításához, ezer forintos békeköl­csön kötvényemet ajánlom fel” — írta Sütő Sándor, a DOTE nyugdí­jasa. „Száz takarót, ötszáz törülkö­zőt küldtünk az árvízkárosultak­nak ...” — jelentette a Ruházati­Kiskereskedelmi Vállalat. A beret­­tyóújfalui ÁFÉSZ dolgozói három­napi keresetüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére — írta Tikász László tudósítónk. „Sa­ját anyagunkból, saját munkaerő­vel és költséggel vállaljuk egy ház felépítését, az igényeknek megfe­lelően. Debreceni Ingatlankezelő és -közvetítő Vállalat.” „Vállalatunknál mindenféle szolgáltatást leállítunk, s átmeneti időre csak azoknak a ruháknak tisztítását és fertőtlenítését vállal­juk, melyek az árvíz tönkretette terület lakói részére lesz postázva. Így szeretnénk segíteni azokon, akiket az árvíz nehéz helyzetbe ho­zott. Hajdú-Bihar megyei Patyo­lat Vállalat.” „Egy napi munkabé­rünk felajánlásán kívül vállaljuk, hogy a jelentkező árvízkárosult gyermekeket üdülőkben elhelyez­zük saját költségünkre, s többek között a kefegyár ruhát, a motor­­szerelő ktsz lakatos brigádja hely­reállít lakóházat, a szakipari ktsz is részt vesz a lakások helyreállí­tásában, illetve felépít a festő és cserépkályha kész, valamint min­den gépkocsink rakodókkal együtt két napot dolgozik majd a helyre­­állítási munkáknál” — ajánlotta fel a HVDSZ huszonkét Hajdú-Bi­har megyei vállalata. „Amíg az árvíz sújtotta területen a rend nem áll helyre, a hétvégek szabad­­szombatján és vasárnapján bri­gádjaink egy napi keresetük fel­ajánlásán kívül az említett napo­kon részt vesznek a helyreállítási munkákban” — írta a Nyíregyhá­zi Dohányfermentáló Gyár Debre­ceni Gépifermentáló Üzeme. „Amíg a családok helyzete nem jön rend­be az árvíz sújtotta vidéken, húsz gyermek teljes ellátását, gondos­kodását, iskolába járatását vállal­juk. Derecskei Gépjavító Állomás szocialista brigádjai.” „Rendes, évi szabadságunk terhére, egy hétig fizikai munkánkkal segítenénk az árvízkárosultak ingatlanainak helyreállítását. A III. kerületi Ta­nács építési és közlekedési cso­portja, Debrecen.” „Vállalatunk 2400 dolgozója fizetésének öt szá­zalékát ajánlotta fel az árvízkáro­sultaknak. Szocialista brigádjaink egyénileg is végeznek nagyértékű munkálatokat az anyagi károk helyreállításában. Kelet-magyaror­szági Vízügyi Építő Vállalat.” Ha­vi keresetük öt százalékát befize­tik az árvízkárosultak számlájára, és egymillió forint értékű összeg­ben vállalják az építési munkák tervezését a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgo­zói. Egy napi keresetük felajánlá­sán kívül külső és belső ajtókat, gyermekágyakat stb. küldenek az árvíz sújtotta terület lakóinak a Hajdúböszörményi Faipari Válla­lat dolgozói, ötvenezer forint ér­tékben küld felső- és alsóruházati cikkeket a Nyíregyházi Vöröske­reszten keresztül a Debreceni Ál­talános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A szerencsétlenül járt vidéken az áruellátás javítá­sára húszezer forint értékű áru­val járulnak hozzá, s egy tízezer forint értékű pavilont építenek, hogy az árusítás az említett terüle­teken minél zavartalanabb legyen majd. A felnőttek mellett az úttörők is szeretnének segíteni az árvíz­károsultakon. Őket elsősorban a paj­tások sorsa aggasztja. Több levél érkezett szerkesztőségünkbe, me­lyekből az úttörők segítőkészségé­ről győződhetünk meg. Úttörő­­csapatok nyári táborozásra hívtak meg olyan pajtásokat, akiknek je­lenlegi körülményeik ezt nem ten­nék lehetővé. A Hajdú-Bihar me­gyei Úttörőelnökség a nyáron mintegy 500 úttörőt lát vendégül a KISZ megyei bizottságának gáti táborában. Ezeknek a pajtásoknak a táborozási költségeit úttörőcsa­patok fedezik. Már eddig is több csapat csatlakozott a felhíváshoz. A Kádái 2964-es számú Hámán Ka­tó úttörőcsapat soproni táborában lát vendégül pajtásokat, és igen szép az az anyagi segítség is, amit­ az úttörők nyújtanak a­z árvízká­rosultak megsegítésére, mint pél­dául: a debreceni Petőfi Sándor általános iskola úttörői. Nehéz len­ne minden csapatot felsorolni, hi­szen napról napra egyre többen csatlakoznak a felhíváshoz. A se­gíteni akarás mindenképpen dicsé­retet érdemel. A segítség szép példái ­ " XXVII. ÉVFOLYAM 121. SZÁM •­ÁRA: 80 FILLÉR • 1­970. M­Á­J­U­S 26., KEDD Fock Jenő és Kerekes Szilveszter ezredes, a Tisza—Maros-szöget vé­dő honvédségi erők parancsnoka a hadári gáton (MTI-fotó — Tormai Andor felvétele—KS) Elutazott a jugoszláv küldöttség A Debrecenben tartózkodó Ju­goszláv Kommunisták Szövetségé­nek küldöttsége szombaton délelőtt a Kossuth Lajos Tudományegye­temen tett látogatást dr. Gyarmati József, a Debrecen Városi Pártbi­zottság titkára és Cseke Béla, a megyei pártbizottság osztályveze­tő-helyettese kíséretében. A kül­döttséget dr. Rapcsák András, a KLTE rektora fogadta, majd idő­szerű oktatáspolitikai kérdésekről adott tájékoztatót.­ Az ezt követő beszélgetésen részt vett dr. Kónya István rektorhelyettes, dr. Fehér András, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, dr. Gergely Artúr, a Ter­mészettudományi Kar dékánja és Papp László, a KLTE pártbizott­sá­gának titkára. A vendégek megte­kintették az új kémiai intézetet. Délután a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezetbe­ látogatott a küldöttség, ahova Gál István, a megyei pártbizottság titkára és Czi­­pa Mihály, a Debreceni Járási Párt­­bizottság titkára kísérte a vendé­geket. Német István, a tsz elnöke és a vezetőség tagjai fogadták a ju­goszláv delegációt. Este a vendégek hortobágyi ki­ránduláson vettek részt. Vasárnap délelőtt a hajdúszo­­boszlói Béke üdülőt tekintették meg a küldöttség tagjai, majd a kora délutáni órákban visszautaz­tak. Hazaérkezett Jugoszláviából a SZOT-küldöttség A Jugoszláv Szakszervezetek Szö­vetségének meghívására Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtit­kárának vezetésével május 20—24. között magyar szakszervezeti kül­döttség tett látogatást Jugoszláviá­ban. A küldöttségek kölcsönösen informálták egymást a szakszer­vezetek eddigi tevékenységéről, ta­pasztalatairól és legfontosabb fel­adatairól. A két küldöttség részletes véle­ménycserét folytatott a nemzetközi szakszervezeti együttműködés ak­tuális kérdéseiről és számos nem­zetközi kérdésben megállapította a nézetek hasonlóságát. A SZOT küldöttsége vasárnap hazaérkezett.

Next