Hajdú-Bihari Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
A finisben Még néhány nap, s befejeződik az 1969-70-es tanév. A diákoknak, ők ismét maguk mögött hagyják az év minden gondját, nehezét, ahogy mondani szokás, a sarokba vágják a táskát, s kezdődik a mindennél szebb vakáció. S a tanároknak, a nevelőknek? Rájuk még ugyancsak mozgalmas hetek várnak. A tanítás, a nevelés, az oktatás társadalmi milyenségéről nem kell hosszasan értekeznünk. Közismert dolgokat tudnánk csak ismételni, s mindazoknak, akik valamilyen kapcsolatban vannak az iskolával megvan az elképzelésük a munka lényegéről. Tudják, ismerik, illetve a közvetlen kapcsolat legalábbis ráirányítja a figyelmüket. De azt már kevésbé, azt már alig tudják, hogy az év vége előtti napok hajrája mit jelent a pedagógusnak, hogy a befejezés feszített tempójában mit és mi mindent kell még teljesítenie. Itt van például az év végi jegyek lezárása, a statisztikák elkészítése, a konferenciákra való felkészülés, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. Sokan persze mondhatják, hogy ez a munkájuk, ezért pedagógusok. Igen, valóban erről van szó. Csakhogy: az állandó szellemi résznlét, az egész évi megfeszített munka ilyenkor már szinte összecsomósodik az idegekben, a fáradtság megannyi szemmel látható jegyet hagy pedagógusainkon. S a finisben, az év végi összegzésben ezek ellenére is újítani kell, összpontosítani kell. A gyerek érdekében, az eredmény érdekében. A felmérő dolgozatok például a befejezés előtti hetekre estek. S ezeket a felmérő dolgozatokat ki kell javítani, le kell osztályozni, az osztályzás eredményeit öszszesíteni kell s a különböző szempontok szerint a statisztikai tanulságokat el kell végezni. Számokkal, számoszlopokkal, s aki egy kicsit is ismeri a matematika lényegét, tudja, hogy elegendő csak egy szám tévesztése, s máris lehet az egészet elölről kezdeni. Avagy gondoltunk-e már arra, hogy mit jelent, mennyi energiát igényel egy-egy érettségiző osztály dolgozatainak a kijavítása. Vegyünk például egy sablonos középarányt. Harminc gyerek érettségizik egy osztályban, s harmincan íróiak mondjuk magyar dolgozatot. Ezek az írásbeliTételek közismerten átfogó tematikájúak, s diákjaink felkészültségét bizonyítandóan oldalszámban is tetemes mennyiségűek. Ha csak hat oldalt számítunk egy-egy dolgozatra, akkor máris száznyolcvan oldalt kell elolvasni, azaz majdnem annyit, mint egy közepes oldalterjedelmű regény. S ezeket a dolgozatokat aztán javítani is kell; figyelni kell a helyesírásra, a stílusra, a tudás milyenségéről, a tartalmi ismeretekről nem is beszélve. Végül pedig még osztályozni is kell mindegyiket, jegyet kell rá adni a kalkulust indoklóan. Tehát mindez hozzátartozik a pedagógia lényegéhez. Hozzátartozik pedagógusaink munkájához, s ha szót ejtettünk róla, nem is azzal az igénnyel, hogy a munka kivételes nagyságát bizonyítsuk. Nem, de az valóban szándékunk volt, hogy a tények s az év végi hajrá ismeretében a közfigyelmet s a közfigyelem megértését rájuk irányítsuk. A kor pedagógusainktól, gyermekeinktől is mind többet követel. Színvonalban is, eredményben is. A közelgő év vége bizonyára mindkettőt igazolni is fogja . . . ott. CXVII. ÉVFOLYAM 129. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1970. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK Tito elnök fogadta Fock Jenőt Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége szerda délelőtt belgrádi rezidenciáján fogadta Fock Jenőt, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét és feleségét. A találkozón jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, valamint Marjai (Folytatás a 2. oldalon) Könyvtárátadások a megyében A sápi és bárándi könyvtár átadása után június 2-án, kedden két vámsunk is új könyvtárral gyarapodott. Hajdúszoboszlón a mintegy hárommillió forintos költséggel átalakított művelődési központ új épületszárnyában helyezték el a városi könyvtárat és a városi múzeumot. A könyvtár átadási ünnepségén megjelent Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság titkára, Kiss Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Kondor Istvánné, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtár osztályának vezetője, Kiss Jenő, az Országos Népművelési Tanács titkára, Papp István, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatója. Dr. Kovács Máté egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora, a város szülötte mondott avatóbeszédet, majd Pankotai Gyula, a városi tanács vb-elnöke átvette és az olvasók rendelkezésére bocsátotta a könyvtárat. Az ünnepség műsorában fellépett Jancsó Adrienn előadóművész. Ugyancsak kedden délután adták át rendeltetésének a hajdúnánási városi könyvtár gyermekkönyvtárrészlegét is, ahol avatóbeszédet Tarr Sándor, a városi tanács vb-elnöke mondott. *** Molnár János, a művelődésügyi miniszter helyettese részt vett a bárándi és a hajdúszoboszlói könyvtárátadáson, majd tapasztalatairól a következőket mondotta: „Az ország huszonötéves felszabadulási évfordulója alkalmával közel száz új könyvtárral gyarapszik. Kiemelkedő jelenség, hogy ebben a megyében mennyire figyelembe veszik az olvasó mozgalom fejlesztését. Jártam két új könyvtárban, mind a berendezés, mind a szervezés, mellyel e munkát irányítják és végzik, lelkesítő, eredményeket ígérő formát mutat. Különösen tetszett, hogy a könyvtárak fejlesztésénél a helyi erőforrásokat a tanácsok és művelődési osztályok igen aktívan használták és használják ki. Nem egyetlen területe az anyagiakban különösebben nem gazdag művelődésügynek a könyvtár, egyéb, más gondok mellett azonban szép az az eredmény, amit tapasztaltam e két, a megyében eltöltött nap alatt.” Szabolcs-Szatmár megyei orvosküldöttség Debrecenben Szerdán délelőtt Nyíregyházáról orvosküldöttség érkezett a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, annak a látogatásnak viszonzására, amelyet a debreceni egyetem professzorai áprilisban tettek a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Kórházában. A küldöttséggel látogatott Debrecenbe Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, aki Sikula Györgynek, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága titkárának társaságában vett részt a rektori tanácsülésen. A vendégeket dr. Kesztyűs Loránd egyetemi tanár, rektor, dr. Árvay Sándor egyetemi tanár, rektorhelyettes, dr. Csaba Béla docens, rektorhelyettes, dr. Karmazsin László docens, az egyetemi párt-végrehajtó bizottság tagja, dr. Gyarmati János adjunktus, az egyetemi szakszervezeti bizottság titkára fogadták. Dr. Kesztyűs Loránd rektor üdvözölte a szabolcsiakat. Elmondotta, hogy hasznos és eredményes együttműködés fejlődött ki a falvaknak és városoknak orvosokat képző Orvostudományi Egyetem és a hozzája tartozó területek között. A szabolcsi főorvosokkal kialakult szakmai kapcsolat tovább fejleszti ezt a kezdeményezést. Röviden számot adott arról a segítségről is, amelyet az intézmény nyújtott az árvíz sújtotta megyének. Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára válaszában kifejezésre juttatta, amióta egyre több szabolcsi fiatal kerül a debreceni egyetemre, javult az orvosellátottság Szabolcsban, mert a jelentkezettek, zöme visszatér a megyébe, ami örvendetes jelenség. Kiemelte azt, hogy az egyetem milyen jól készíti fel az orvosokat feladataikra, kiválóan képzett orvosok munkájával is javították az egészségügyi helyzetet Szabolcs-Szatmárban. A szabolcsi orvosküldöttség tagjai ezután dr. Zsögöny Józsefnek, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Kórháza igazgató főorvosának és dr. Kemény Lajosnak, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács egészségügyi osztálya vezetőjének kíséretében — a debreceni klinikák professzorainak társaságában — klinikákat, elméleti intézeteket látogattak meg, szakmai tapasztalatokat cseréltek. Felépült a debreceni Bőrgyár krómos kikészítő üzeme. A korszerű üvegcsarnok belső berendezését ez évben beszerelik. A tervek szerint az új üzemrész 1971. január 1-én kezdi meg a termelést. Megszűnt az árvízveszély Hajdú-Biharban Papp Ferenc, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és négy munkatársa tegnap repülőgépről megtekintette a tiszai védvonalat. Az út célja elsősorban az volt, hogy képet alkothassanak maguknak a meglehetősen nagy területen elterülő fakadó vizekről, valamint , a Tiszafüred, Egyek és Tiszacsege közötti lokalizációs öblözetről. A repülőút során megtekintették a szolnoki térséget is, ahol a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói és gépei segítenek az árvízvédelmi munkálatokban. A szemle és a vízállási adatok alapján Papp Ferenc védelemvezető úgy döntött, hogy a Tiszának Hajdú-Bihar megyét érintő szakaszán a harmadfokú készültséget másodfokúra mérsékli. Ez a megnyugtató intézkedés azt jelenti, hogy megyénkben megszűnt az árvízveszély. Ai Debreceni Orvostudományi Egyetem segítsége a fehérgyarmati kórháznak Ismeretes, hogy az árvíz miatt a fehérgyarmati kórház is károkat szenvedett. A víz elvonulása után azonnal megkezdődött a helyreállítás. Ehhez nyújtanak segítséget a Debreceni Orvostudományi Egyetem dolgozói. Az elsők között május 26—29. között 10 főből álló műszaki brigád dolgozott a legszükségesebb munkáknál, jelenleg pedig négytagú karbantartó brigád tartózkodik Fehérgyarmaton. Elsősorban a kazánüzem helyreállítását végzik, ezenkívül pedig a kórház saját vízművének munkálatain dolgoznak. Az üzembe helyezésen és a karbantartási tevékenységen kívül tataroznak is. Kórházi lakásokat, raktárakat, kórtermeket. Az egyetem ezzel a közvetlen segítséggel is biztosítja, hogy a fehérgyarmati kórház mielőbb megkezdhesse működését. Az Orvostudományi Egyetem ezenkívül sokirányú támogatást biztosított az árvíz sújtotta területnek. Eddig 28 orvos működött közre az egészségügyi munkáknál, 15 orvostanhallgató is egészségügyi segítséget adott. Az egyetem a szükséglakások berendezéséhez azzal járult hozzá, hogy teljesen felszerelten 100 ágyat küldött a községekbe. A károsultak részére elküldték teherkocsival az összegyűjtött ruhaneműket. A pénzfelajánlások gyűjtését még nem zárták le, eddig 270 ezer forintot ajánlottak fel az egyetem dolgozói. Zsugorítás Újfajta, hazánkban eddig nem alkalmazott csomagolási módszer próbája kezdődött meg szerdán a Debreceni Konzvergyárban. Eddig nagy papírdobozokban, úgynevezett kartonokban szállították a kereskedelemnek a gyárban készített üvegbe vagy bádogdobozokba rakott árukat. Most műanyag fóliát használnak fel erre a célra. A Svédországból érkezett speciális gépen szerdán uborkasalátával telerakott üvegeket csomagoltak össze. A nyolc, egymás mellé állított teli üveget átlátszó, vékony, fehér alumínium fóliával veszik körül, s úgy engedik be a köteget a gépbe. Mire végig ér az áru az úgynevezett „zsugorító alagúton”, ízlésesen öszszekötve, szállításra készen áll a termék. Általában 15 másodperc alatt halad át a gépen egy-egy köteg, s ezalatt megfelelő hőfokon annyira zsugorodik a műanyag fólia, hogy szilárdan összetartja a konzerves dobozokat, üvegeket. A szakemberek szerint az újfajta eljárás, amelynek most kezdődött a kísérleti gyártása, tetszetősebb, könnyebben lehet vele kezelni az árut a boltokban, mint a hagyományosan használt papírdobozokban. S ami nagy előnyt jelent majd: a dobozokat nem kell „utaztatni” a kereskedelmi vállalat és a konzervgyár között. A zsugorított fóliába csomagolt konzerveket hamarosan útnak indítják a kereskedelem részére.