Hajdú-Bihari Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 181. SZÁM •ÁRA: 80 FILLÉR • 1970. AUGUSZTUS 4. KEDD ----------------------------------------------- Nyári nap Napok óta tartó fülledt, nyári meleget csak itt-ott szakítják meg helyi záporok, zivatarok. Az idő egyébként kánikulai, a hőség harminc fok körül vibrál, a nyarat mindannyian érezzük, s ahogy mondani szokás saját bőrünkön tapasztaljuk. Meteorológiai jellemzésekbe belebonyolódni persze az idén elég kockázatos. Mert, ha azt írjuk, hogy ma vakítóan szikrázik az ég, lehet, hogy a megjelenés időpontján épp esik, ha meg viharról, záporról teszünk említést, akkor talán az ellenkezője tapasztalható. A tény azonban a változatosság ellenére is tény s ez az, hogy augusztus eleje van, a nyár kellős közepe. Az idei nyári nap azonban mégis eltér a szokványtól. Abban persze hasonló a sok évi átlaghoz, hogy vasárnap például a városok lakói, a sok ezres turisták, kirándulók a meleget a strandokon, vízpartokon, enyhet adó helyen „vészelték” át. Tömöttek voltak a fürdőhelyek, rekordszámok születtek a sör és hűsítő fogyasztásban. A szokványt azonban azonnal félbeszakítja a valóság, hogy áthangolja a jelenlegi helyzet. A rádió már vasárnap is meg hétfőn is egyre másra jelentette, hogy a mezőgazdaság kihasználva a jó időt folytatta a kenyérgabona betakarítását. Igen, folytatta s nem befejezte. Mert sajnos ez az év épp abban rendhagyó, amiben legszokványosabbnak kellene lennie. Tavaly, tavalyelőtt meg máskor, ahogy megszoktuk az aratás dandárja júliusra esett. Augusztusra már csűrben, raktáron volt a gabona, s ilyenkor már arról számoltunk be, hogy milyen volt az átlagtermés, hol sikerült megjavítani a tavalyi rekordot. Az idén eltolódott az aratás. Kékésőbb érett a gabona, vizes volt a talaj, sok gondbal nehezítette a mezőgazdaság munkáját. De a nehézségeket le kellett győzni, az időjárási viszontagságokon úrrá kellett lenni. S a tények megint csak tények s a tények arról beszélnek, hogy parasztságunk elvégzi a maga munkáját. A vasárnap tehát rendhagyó nyári nap volt. Ezrek és ezrek voltak kint a mezőkön. Dolgoztak a kombájnok s ezres nagyságrendben mérhetők a holdak, amiről betakarították az életet. Hányán és hányán vettek verejték fürdőt kint a határban, míg bent a strandok, fürdők hűs hullámaiban ezrek és ezrek kerestek védelmet a nap sugarai ellen. Nem, nem felhánytorgatás ez, csak a tények realitása. Az élet két oldala, az összefüggések természetes dialektikája. Mert ahol szorít a cipő, ott nem lehet várakozni, ott nincs idő az okoskodó töprengésre. Ahol meg kell fogni a munka végét, ott nem lehet kihagyni egy napfényes vasárnapot. Ott fel kell ülni a kombájnra, ott arra kell gondolni, hogy ez az ország a mi munkánk által épül, hogy ebben a hazában milliók szívritmusa egyazon célkitűzések ütemére dobol. Jó érzés volt hallani a híreket a vasárnapi aratásról. De megnyugtató is volt, mert miközben a beszámolókat hallgattuk arra gondoltunk: az ország kenyere a legfontosabb, s az ország kenyere ebben az évben is biztosítva lesz. Van szorgalom, van munkafegyelem, s a termelőszövetkezetek dolgozói, az állami gazdaságok munkásai tudják kötelességüket. Nem, nem csinálnak az aratásból semmi látványosságot, de annál kőkeményebben, annál becsületesebben dolgoznak. És ezek megint csak tények s mi ezekre a tényekre valójában büszkék is lehetünk. Legfontosabb tennivalónk természetesen továbbra is az: munkánkat el kell végeznünk, kinek-kinek azon a területen ahova az élet, ahova hivatása állította. Mert csak így juthatunk mindinkább elérhető közelségbe alapvető célkitűzésünkhöz, a szocializmus felépítéséhez. Augusztus közepére várják a bécsi SALT befejezését Hétfői rendkívüli megbeszélést tartottak a bécsi SALT szovjet és amerikai delegátusai. Az eszmecserén nem vettek részt a teljes delegációk, de ott voltak a küldöttségek vezetői: Szemjonov és Smith. Kedden kerül sor a szovjet nagykövetségen a stratégiai fegyverek korlátozásáról tanácskozó szovjet és amerikai küldöttségek bécsi ülésszakának 29. hivatalos találkozására. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy a keddi és pénteki hivatalos ülések közötti napokon a jövőben is tartanak majd olyan csökkent létszámú, soron kívül beiktatott eszmecseréket, amilyeneken már korábban is találkozott a két küldöttség. A szovjet—amerikai találkozások sűrítéséből a megfigyelők arra következtetnek : 1. Mindkét fél augusztus közepére be akarja fejezni a bécsi ülésszakot ; 2. Le akarják zárni a rendkívül terjedelmes tárgyalási anyag bizonyos körülhatárolható részletének megvitatását. 3. Bizonyos — nyilvánosságra ugyan egyelőre még nem hozható — javaslatokkal szeretnének elutazni Bécsből, amelyekre a SALT — valószínűleg ősszel Helsinkiben összeülő — következő tanácskozásán konkréten visszatérhetnek. (MTI) Közel 500 kombájn dolgozott vasárnap 3570 vagon gabona a raktárakban Augusztus első vasárnapja kedvezett a nyári betakarítási munkáknak. A megye minden részén — termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — dolgoztak az arató-cséplő gépek, hogy minél előbb végleges helyére kerüljön a termés. Az elmúlt esztendőben augusztus elejére már mindenütt befejezték a munkát, az idén pedig még alig a felénél tartanak a búza aratásánál. Nemcsak a kései kezdés, hanem a nyár eleji sok eső miatt is elhúzódott az aratás. Gyomosak a kalászosok földjei, nagy a párolgás, s igen alacsony a gépek napi teljesítménye. A kánikulai hőségben vasárnap közel 500 kombájn dolgozott a megyében. Az ország legnagyobb közös gazdaságában, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 35 gép vágta a búzát. A szövetkezet kombájnszerűin rostálták, tisztították, ha kellett szárították, hogy minél kevesebb veszteséggel kerüljön raktárakba a kenyérgabona. A hajdúszováti Lenin Tsz-ben alkalmi kombájnszerűket is berendeztek, ahol tisztítják és szárítják a búzát. Vasárnap itt is dolgoztak a kombájnok ugyanúgy, mint a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban. A gépek napi teljesítménye jóval elmarad a korábbi évekétől. Szemléltető példa erre a hajdúszoboszlóiak teljesítménye: a csaknem kétszeres vágó- és tisztítóberendezéssel gyártott NDK kombájnoknak annyi a napi teljesítménye, mint kedvező időjárásban az SZK 4-eseké. Teljes műszakot tartottak vasárnap a megyében a gabonafelvásárló vállalat telepein is. Vasárnap összesen 170 vagon terményt vettek át s eddig az aratás megkezdése óta 3570 vagon gabona került az állami raktárakba. A gabona fajsúlya és termésátlaga is alatta marad a tavalyinak, sok a „könynyű” szem, ami rontja a minőséget. Megkezdődött az anyanyelvi konferencia A Debreceni Nyári Egyetem keretében augusztus 2-án, vasárnap délután a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége és a Kossuth Lajos Tudományegyetem közös rendezésében megkezdődött az Anyanyelvi Konferencia, melynek célja megvitatni a magyar nyelv és irodalom oktatásának, terjesztésének helyzetét, feladatait, a külföldön élő magyarok között segítséget nyújtani e munkához, és keresni a hazai és külföldi szakemberek együttműködésének formáit, lehetőségeit. Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Bárczi Géza akadémikus, az Anyanyelvi Konferencia védnökségének elnöke, dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetsége elnöke, dr. Sinor Dénes, az amerikai egyesült államokbeli bloomingtoni egyetem tanára, dr. Kovács Imre, a Debreceni Városi Tanács vb-elnökhelyettese és dr. Kálmán Béla professzor, a Nyári Egyetem igazgatója. A tíz országból érkezett magyar vendégeket dr. Bárczi Géza köszöntötte, többek között ezekkel a szavakkal : " A nyelv szilárd épületének szerkezeti kapcsai meglazulhatnak a hosszú elszigeteltség alatt, de a lélek mélyén mégis e nyelv marad legbensőbb tulajdonunk, énünk egy része. Ez kovácsolja egységbe az öt világrészbe szétszóródott magyarságot, ez ad neki szellemi múltat, hozzáépítve a magyarság viszontagságos története évezredeinek emlékét. Az elnöki megnyitó után dr. Kovács Imre, a városi tanács vb-elnökhelyettese a városi tanács és Debrecen város nevében köszöntötte a vendégeket, majd dr. Bognár József akadémikus beszélt a találkozó céljáról, és a nálunk, az utóbbi években történt gazdasági, társadalmi, szellemi változásokról. Ezt követőleg dr. Sinor Dénes, bloomingtoni egyetemi tanár méltatta a konferencia jelentőségét. Mint mondotta, a magyar történelem folyamán először történik, hogy az anyaország kinyújtja kezét az emigrációban élő magyarok felé. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese fogadást adott a külföldről érkezett magyar vendégek tiszteletére. Július 3-án, hétfőn délelőtt folytatódott az anyanyelvi konferencia. Plenáris ülés keretében dr. Bárczi Géza akadémikus tartott előadást „Anyanyelvünk magyarsága” címmel, amelyet a vendégek rendkívül nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadtak. Majd dr. Nagy Károly, az Amerikai Egyesült Államokban élő tanár hangfelvétellel illusztrált előadást tartott az amerikai magyar iskolák és a magyar tanítás jelenlegi helyzetéről, és fontos javaslatokkal szolgált az emigrációs anyanyelvi oktatás megjavítása érdekében. A hétfői program része volt még a Kossuth Egyetemen a könyvkiállítás megnyitása, valamint az anyanyelvi konferenciára megjelent daloskönyv és irodalmi szöveggyűjtemény ajándékozása a vendégeknek. Délután a vendégek egy része Hajdúszovátra látogatott el, az ottani Kodály Kórus munkájával megismerkedni, este pedig dr. Czine Mihály, egyetemi docens „A mai magyar líra” címmel tartott előadást. A mai nap előadója lesz dr. Lőrincze Lajos, a Nyelvtudományi Intézet osztályvezetője és dr. Grétsy László tudományos munkatárs. A konferencia részvevői Alapvető: a megelőzés Előtérben a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai A kormány legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt a gyermek- és ifjúságvédelem kérdése, soronkövetkező feladatai. A témával kapcsolatban az illetékesek elmondták az MTI munkatársának: A gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelentős anyagi támogatást kapott eddig is, hogy a reá háruló feladatokat a társadalom igényeivel összhangban, mind színvonalasabban oldhassa meg. A negyedik ötéves terv időszakában 3400 új nevelőotthoni hely építését tervezzük, ilyen beruházásokra, a nevelőotthoni hálózat fejlesztésére — az eddigi költségtervek kiegészítéseként — további 165 millió forintot fordíthatunk. Fontos feladat az üzemi patronálási munka megjavítása és az üzemi ifjúságvédelem megszervezése. Értékes eredmények születtek eddig is ebben a tekintetben a fővárosban, valamint több megyében, köztük Bács-Kiskunban, Békésben és Komáromban. Ha soron következő feladat az üzemi ifjúságvédelem legfontosabb teendőinek meghatározása, s ezek megvalósítása. A gyermek- és ifjúságvédelemben alapvető a megelőzés, vagyis olyan családi, szociális, környezeti helyzet kialakítása, amelyben, a fiatalok védettek a káros hatásoktól. Ezért helyeseljük és szorgalmazzuk a továbbiakban is, hogy a tanácsok létesítsenek nevelési tanácsadókat, és a nagyobb nevelőotthonokban, valamint iskolákban alkalmazzanak pszichológusokat. Néhány helyen — így Budapesten és egy-két megyeszékhelyen, köztük Miskolcon, Kecskeméten és Egerben — már működnek nevelési tanácsadók, amelyekben orvosok, pszichológusok és gyógypedagógusok foglalkoznak azokkal a nevelési problémákkal, amelyeket a család és az iskola egymagában nem tud megoldani. Megszilárdítjuk a jövőben a nevelőszülői hálózatot is és egyben növeljük a nevelőszülők anyagi érdekeltségét. (MTI) Bezárt a hajdúsági művésztelep Az idén hetedik alkalommal rendezték meg Hajdúböszörményben a hajdúsági művésztelepet, melynek részvevői között másodízben külföldi képzőművészek is voltak. Augusztus 1-én, szombaton este tartották a hivatalos terepzárást, amelyen részt vett Lévai Sándor, a Hajdúböszörményi Városi Pártbizottság titkára és Tóth Béla, a Hajdúböszörményi Városi Tanács vb-titkára. A rövid háziünnepségen Székelyhídi Ágoston, a hajdúsági művésztelep vezetője méltatta a telep jelentőségét, a telepen végzett munka művészi hatékonyságát, azokat a lehetőségeket, melyek művekben realizálódtak. A külföldi vendégművészek nevében Vilhelm Károly marosvásárhelyi festőművész, a hazaiak nevében Madarász Gyula festőművész mondott köszönetet a város vezetőinek a telep megrendezéséért, a vendéglátásért. A művészek a telepen készített műveik közül felajánlottak egyet-egyet a város számára. A telepzárást megelőzően délelőtt nyitották meg a hajdúböszörményi művelődési központban a művésztelep zárókiállítását, melyen a telep valamennyi lakója bemutatta a Hajdúböszörményben készített legújabb alkotásait. A kiállítást dr. Bencsik János, a Hajdúböszörményi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Szombati András, a Hajdúböszörményi Városi Tanács vb-elnöke kiosztotta a kiállításon bemutatott művek alapján odaítélt díjakat. A Káplár Miklós emlékplakettet és a velejáró díjat négy művész vehette át: Nagy István és Nagy Sándor szobrászművészek, valamint Bényi Árpád és Vilhelm Károly festőművészek. Különdíjat kapott Nagy János és Papi Lajos szobrászművész, valamint Égerházi Imre, Madarász Gyula és Maghy Zoltán festőművész. A díjkiosztás után dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője, művészettörténész tárlatvezetést tartott. A rendkívül színvonalas zárókiállítás három hétig lesz nyitva.