Hajdú-Bihari Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 180. SZÁM • Á­R­A : 1,20 F­O­RI­N­T • 1970. A­U­G­U­SZT­U­S 2., VASÁR­N­AP TALÁLKOZÁS A HÁZÁVAL Kodály Zoltán 1961-ben, haza­térve a tengerentúlról fájdalommal üzent vissza a künn élő magyarok­nak, bennünket, itthoniakat is figyel­meztetve: „Amerikában járva szo­morúan tapasztaltam, hogy magyar­jaink mennyire oldott kéve gyanánt élnek.” Sokáig, bizony nagyon sokáig hagytuk, hogy a kéve szerte le­gyen, közömbösen engedtük, hogy az idő, a távolság, a hely egyre in­kább szerte hullassa a kalászokat. De talán odakünn se volt mindig kellő ragaszkodás, néha a gyanak­vás, máskor a tájékozatlanság béní­totta a közeledést kereső ambíció­kat. Azaz: tudatlanul, máskor meg akarattal is ásóztuk magyarságtuda­tunk hajszálgyökérzetét. Talán-ta­­lán most még nem késő a felisme­rés, hogy segítséggel, figyelemmel kell lennünk egymás iránt. Keres­ve, mi közelíti a messzeséget. A felismerés tettre sürgetett, s most ennek első eredménye a Deb­receni Nyári Egyetem eseménysorá­ban a ma kezdődő anyanyelvi konfe­rencia, amely a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövet­sége és a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem rendezésében, de külön is Lőrincze Lajos kandidátus és Kál­mán Béla professzor személyes dip­lomáciai és szervező munkája ered­ményeként augusztus 2-10. között lesz Debrecenben. A konferencia célja: megvitatni a magyar nyelv és irodalom oktatásának, terjeszté­sének az emigrációs lét sajátos fel­tételei közötti helyzetét, feladatait. Segítséget nyújtani e munkához, ke­resni a hazai és külföldi szakembe­rek együttműködésének formáit, le­hetőségeit. Tíz országból (az Amerikai Egye­sült Államok, Kanada, Franciaor­szág, Svédország, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Ausztria, Anglia, Ausztrália, Mexikó, Argentína) egyetemi tanár, újságíró, tanító, mű­fordító, egyesületi vezető, összesen 11-en látogatnak el a debreceni anyanyelvi konferenciára, hogy kö­zelről, személyesen megismerjék, ta­pasztalják művelődési életünket, visszatérve aztán tudatosabb, át­gondoltabb munkálkodással igye­kezzenek az idegen közegben is élet­ben tartani a magyarság nyelvi, szellemi szigeteit, önmaguk benső erősbítése és az „óhazával” való kapcsolódás által. Czine Mihály, Keresztúry Dezső, Lőrincze Lajos, Kálmán Béla, Sző­­nyi Erzsébet, Grétsy László, Kovács Kálmán beszélnek majd itthoni éle­tünkről, a közösségbe rendeződés le­hetőségeiről, gondjainkról, de a prog­ramból nem hiányzik majd a minta­adás sem mutató a népzene, a népi tánc, a kóruskultúra legszebb ha­zai eredményeiből, hogy a néppel, a nemzettel, a hazával találkozzanak a külföldön élő magyarok. E mostani debreceni konferencia még csak a kezdet, térnyitás a jö­vőre nézve. Hogy időről időre, amikor a gondok tornyosodni lát­szanak, újra és újra összejöjjünk be­számolni a végzett munkáról, a tenni­valókról, hogy meghányjuk-vessük, mint tehetünk legtöbbet egymá­sért, a legszűkebb ismeretség, a népbeli egybetartozás okán. Igaz szívvel köszöntjük a messzi­ről érkező magyar vendégeinket. A találkozó fontosságát bizonyítja, hogy Bárczi Géza akadémikus el­nökletével kulturális, társadalmi éle­tünk olyan személyiségei tagjai a védnökségnek, akik tekintéllyel, okos szóval sokat szolgálták és szol­gálják népünket. Nem mondhatunk mást magunk­nak és vendégeinknek sem, mint amit Kodály Zoltán üzen: „Ha mi itthon gyakran gondolunk külföl­dön élő honfitársainkra, mint egy kiszakadt testrészre, érezzék ők is, hogy akárhová vetődnek, gyökerük itt van, s ha elsorvad, ők megszűn­nek magyarok lenni anélkül, hogy igazán másvalamivé válhattak vol­na.” Ktsz-ek a mezőgazdasági vásáron A szövetkezeti ipar nagyszabású termékbemutatóval vesz részt a 67. országos mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállításon és vásáron. Az OKISZ két pavilonjában 1000 négyzetméteres fedett területen és emellett még 3500 négyzetméternyi nyitott részen a szövetkezetek több mint 600-féle cikket állítanak ki. A bemutatott berendezések legna­gyobb része felhasználható a ter­melőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, de a háztáji gaz­daságoknak is kínálnak kisgépeket. Megtekinthetik az érdeklődők három családi ház makettjét is, ezek a „Szép falu — szép lakóház" tervpályázaton díjakat nyertek. (MTI) Újabb felajánlások a mezőgépgyárban Három aranyplakett egy brigádnak Munkaóra-megtakarítások A debreceni mezőgazdasági gép­gyárban a napokban megtartott brigádvezetői értekezleten a Bölö­­ni György szocialista brigád felhí­vással fordult az üzem kollektívái­hoz, hogy a pártkongresszus tiszte­letére az éves vállalásokon felül te­gyenek újabb felajánlásokat, és no­vember 9 és 21 között tartsanak kéthetes ünnepi műszakot. A kez­deményező brigád vállalja, hogy 65 000 forint értékű anyagot taka­rít meg, és 350 óra társadalmi mun­kát végez a kongresszus tiszteleté­re. A felhíváshoz mind a 28 brigád csatlakozott, s a többletvállalások­kal remény van arra, hogy a makói és a békési mezőgépgyárak árvíz miatti kiesését i­s pótolni lehet. A felhívás után három brigád jelen­tette be pótvállalását, így a Pataki István brigád (brigádvezető Terge Gyula) 25 000 forint megtakarítá­­­sát vállalja és 200 óra társadalmi munkát végez. A Kiss Lajos vezet­te Zalka Máté MHSZ szocialista brigád 20 000 forint értékű anyagot takarít meg a kongresszus tisztele­tére, 20 000 forint értéket produkál újításokból, és 200 óra társadalmi munkát vállal. A Juhász Ferenc ve­zette Tarr Imre MHSZ szocialista brigád vállalása: 20 000 forint ér­tékű anyag megtakarítása és 150 óra társadalmi munka — írja tudó­sítónk Borköles Jenő. *** A Hajdúsági Iparművekben 1960- ban alakult meg a TMK-műhely Szabadság szocialista brigádja, mely a 10 év alatt igen sok értékes vállalással járult hozzá a vállala­ti eredményekhez. A tíz tagú, több­szörösen kitüntetett kollektíva min­den tagja törzsgárdatag. A brigád­vezető, Szabó Imre a gyár megala­kulása óta dolgozik az üzemben. A brigád vállalásait mindig teljesíti, így például 1969-ben 35 000 forint értéket takarítottak meg haszon­anyagok felhasználásával. Az aranyplakett kitüntetést 1969-ben kapták meg első ízben, a vele járó pótszabadsággal, és 1970. április 4-én újból megkapták eredményei­kért az aranyplakettet. 1970. első félévében ismét kimagasló sikert értek el a gazdasági és társadalmi munkában, és a vállalat vezetősé­ge a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben soron kívül új­ból aranyplakett kitüntetésben ré­szesítette a Szabadság szocialista brigádot, mely 5000 forint jutalmat is kapott. A kitüntetést Lévai Imre igazgató adta át Szabó Imre bri­gádvezetőnek, majd a brigádtagok­nak nyújtotta át a pénzjutalma­kat — írja tudósítónk, Szinkulics István. A MÁV Debreceni Építési Fő­nökségének gépállomásán mind több kollektíva tesz felajánlást augusztus 20. és a pártkongresz­­szus tiszteletére, s különösen a munkaóra-megtakarításokban tűn­nek ki a brigádok. A Március 21. brigád például az igazgatósági nyomdagép javításánál 20 óra meg­takarítást vállalt, s az aláverő gé­pek kalapácsfejének gyártását a tervezett 24 000 forint helyett 22 000 forint értékben vállalja, határidő­re. Az Április 4. villamos szocialis­ta brigád a soron következő kis munkagépek javításának idejét 50 munkaórával csökkenti. A Tóth Sándor szocialista brigád a megja­vított gépeket ellenőrzi, minőségét megvizsgálja, gyorsított ütemben, hogy a gépek mielőbb visszajussa­nak oda, ahol szükség van rájuk. Az adminisztratív és műszaki bri­gádokkal együtt segítik a többi kollektívát a vállalások teljesíté­sében. A közúti gépkocsivezetők az árvíz utáni helyreállításnál segéd­kezve a fordulók növelésével job­ban kihasználják a gépkocsikat, s csökkentik a javítóórákat is a gép­kocsiszemléknél — írja tudósítónk, Óvári László. Rekord mennyiségű alkatrész a mezőgazdasági gépekhez A szakemberek számítottak arra, hogy az idei aratás különösen ne­héz lesz; egyik oka, hogy a kései kitavaszodás miatt nem sikerült időben gyomtalanítani a gabona­táblákat, ami az aratás idején kü­lön munkát ad a kombájnoknak. A gépek olyan sok cserealkatrészt „fogyasztanak el” hogy az alkat­részellátó telepek csak a legna­gyobb nehézségek árán tudják ki­elégíteni a szükségletet. A fogalmazási adatok is jelzik, hogy az idei aratás valóban a leg­nehezebbek közé tartozik. Júliusban összesen 200—210 millió forint érté­kű cseredarabot, felszerelést stb. adott el a 19 vidéki AGROKER- telep. Az elmúlt évben ilyenkor csak 160—170 millió forint értékű készletre volt szükségük a gazda­ságoknak, hogy az ideivel azonos termőterületről zavartalanul beta­karítsák a termést. Különösen sok kombájnalkatrész kell. Az aratógépekhez való 10—12 legfontosabb cseredarabból az év első hat hónapjában legalább any­­nyit rendeltek, mint tavaly egész évben. Az SZK 4-es kombájnokhoz való rostából 1969-ben például 3300- at vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek, idén június végéig csaknem 3800-ra volt szükségük. A vállalat budapesti központi raktárába naponta 240 alkatrész­megrendelés érkezik. Tavaly a csúcsforgalom idején csak 180—190 rendkívüli kérés volt. A központi raktárban — ugyanúgy mint a vi­déki telepeken — soron kívül inté­zik a sürgős rendeléseket, és ha le­hetőség van rá, 24 órán belül felad­ják a gazdaság címére a külde­ményt. Az alkatrésztelepeken este 19-20 óráig tartanak inspekciót. (MTI) A hídi vásárra megnyílik a Pásztormúzeum Szombaton Debrecenben dr. An­gyal Lászlónak, a Hortobágyi Inté­ző Bizottság titkárának elnökleté­vel a hídi vásár előkészületeiről tárgyaltak. Az ülésen bejelentették, hogy augusztus 19—20-án rendezik meg a kilenclyukú hídnál a hagyo­mányos vásárt és kulturális ren­dezvényeket. A vállalatok pavilo­nokat építenek, amelyekben töb­bek között ruházati cikkeket, aján­déktárgyakat árusítanak. A kisipa­rosok is eladásra viszik hagyomá­nyos készítményeiket: rézkolompo­­kat, karikásokat, pásztorkalapokat, nádudvari kerámiákat. A környék­beli takácsok ugyancsak szekérre való áruval jelennek meg. A hídi vásárra megnyitják az újjárende­zett Pásztormúzeumot, a körszínben pedig a Hortobágy élővilágát mu­tatják be. Ugyancsak megrendezik a hagyományos pásztortalálkozót, a vízi színpadon népi együttesek be­mutatóira kerül sor. A mátai lovas­pályán versenyeket tartanak a leg­jobb hortobágyi és környékbeli lo­vasok részvételével, ezenkívül a csárdaudvaron ökörsütésre kerül sor. (MTI) Hétfőtől szezon végi vásár Mintegy 420—450 millió forint ér­tékű ruházati cikket 20—30—40 szá­zalékos engedménnyel hoz forgalom­ba a kereskedelem az augusztus 3- tól 17-ig tartó nyár végi vásáron — közölték a Belkereskedelmi Minisz­térium ruházati főosztályán szom­baton tartott tájékoztatón. A vásár idején a lakosság mintegy 140—170 millió forinttal olcsóbban juthat a forgalomba kerülő cikkekhez. A nyári vásár általában divatos és eddig is keresett árukat kínál, ame­lyek csupán azért kerültek enged­ményes árusításra, mert a nyár ké­sői beköszöntése miatt bizonyos mennyiség megmaradt belőlük. Vi­szonylag bő lesz a választék női pa­mut- és selyemruhákból, valamint fürdőruhákból. Bőségesnek ígérke­zik a divatos selyem ruhaanyagok, főleg az acetált nyomott mintás se­lyem kínálata. A konfekciókereske­delem raktárkészletéből néhány faj­ta férfiöltönyt, selyemblúzt, szok­nyát és pantallót is forgalomba hoz kezdvezményesen. Nagyobb meny­­nyiségű nyári férfiing is tartozik a vásári árukínálathoz. A cipőkeres­kedelem szandálokat, víkendcipő­­ket, a nők részére színes papucso­kat, pantonetteket, továbbá gyer­mekszandálokat kínál. A tájékoztatón hangsúlyozták, az egyes vállalatok maguk határozták meg, mit kívánnak kiárusítani, mennyi az engedmény, ennek követ­keztében nem egységes a választék, és országosan nem egységesek az árak sem. Egyúttal tájékoztatót adtak a ru­házati kereskedelem első félévi for­galmáról. A ruházati cikkek keres­lete a vártnál is nagyobb volt, s a tervezett 7,8 százalék helyett 10 százalékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le, mint a múlt év azo­nos időszakában. A kereskedelem felkészülése alaposabb volt, de még így sem tudott minden igényt ma­radéktalanul kielégíteni. Különösen nagy mértékben nőtt a felső kö­töttáruk, szőnyegek, függönyök for­galma. (MTI) Megalakult a szövetkezeti jogászszakosztály A Magyar Jogászszövetség Hajdú- Bihar megyei szervezete — a köz­ponti irányelveknek megfelelően — a szövetkezeti mozgalom minden ágazatát átfogó szövetkezeti jogász­szakosztály megalakítását határoz­ta el a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti jogászok szakosztálya he­lyett. Az alakuló ülést szombaton dél­előtt tartották meg Debrecenben. Dr. Balogh János, a helyi szervezet elnöke számolt be az eddig végzett munkáról és a tervekről. Elmondot­ta többek között, hogy a tsz-jogá­­szok szakosztálya 1967-ben alakult meg, s igen eredményesen műkö­dött. Jelentősen segítette a tsz-beli jogászok továbbképzését, hathatós jogpropagandát fejtett ki, s tájékoz­tatókat adott közre a tsz-tagok és családtagjaik szociális ellátásáról. Kiemelkedő munkát végzett a szak­osztály az új tsz-törvény előkészíté­sénél. A feladatokról szólva elmondotta: " Az egyes szövetkezetek külön­böző céllal jöttek létre, ennek meg­felelően különböző ágazatok alakul­tak ki, s mindegyik szövetkezeti ágazatban megvan a lehetősége an­nak, hogy a sajátos viszonyoknak megfelelően továbbfejlesszék a szö­vetkezeti életviszonyokat. A szövet­kezeti szakosztály feladata éppen ebből következik: a sajátosságok legjobb kihasználása és alkalmazá­sa, a tapasztalatok kicserélése, a legjobb módszerek közkinccsé téte­le, egymás támogatása és segítése. A különböző ágazatokba tartozó szövetkezetek jogi helyzetéből kö­vetkezik, hogy a szövetkezetekben és a területi szövetségekben­­tevé­kenykedő jogászok érdekvédelmi problémái is lényegében azonosak. Feltehető, hogy azonosulnak az ér­dekvédelmi problémák megoldására irányuló törekvések is. Az egységes szövetkezeti törvény és az ágazati szövetkezeti jogszabá­lyok jelenleg folyó munkálatai azt igénylik, hogy a megye területén te­vékenykedő szövetkezeti jogászok a legmesszebbmenőkig együttműköd­ve fejtsék ki tudásukat. Az alakuló ülésen a szövetkezeti jogászok szakosztálya 7 tagú vezető­séget választott. Elnök lett dr. Or­bán Sándor, a Debreceni Agrártu­dományi Főiskola docense, a Hajdú­sági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének jogtanácsosa, titkára dr. Kovács Dezső, a megyei tanács vk mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jogásza.

Next