Hajdú-Bihari Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Szövetségi politika Sokszor leírtuk, sokszor megfo­galmaztuk: alapvető célunk a szo­cialista Magyarország felépítése. A sokszori használat azonban nem ad tar­talmat, legfeljebb csak a fogalmazást fakította. A lényeg rang maradt, a cél perspektívát kapott, mindany­­nyiunk leckéje, mindannyiunk felada­ta lett. Közéletünket figyelve nyu­godt szívvel elmondhatjuk, hogy gon­dolkodásban, értelmezésben mi is igyekeztünk hozzánőni, az azonosu­lás nemzeti méretekben vált impo­nálóvá. A megvalósítás azonban fo­lyamatos. Szívünk, izmunk és tehetsé­günk szerint. A kongresszusi, irány­elvek is e folyamat lényegének meg­értetésében tömörít. Így: ,,A lenini szövetségi politika, a szocialista nem­zeti egység eszméje a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. E politika helyes alkalmazásának a tár­sadalom további fejlődésében, a dol­gozó osztályok, a különböző rétegek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van, s közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szocialista Magyarország felépítésé­hez.”. Az irányelv világosan fogal­maz. Nem kategóriákra törekszik, az árnyalatok lényegét tartja fontos­nak. A lenini szövetségi politika — mondja -, közelebb visz nagy társadalmi célunkhoz. Alapvetően tehát az irány lényegéről szól, s mint folyamatnak a belső összete­vőit emeli még inkább a köztudatba. Társadalmi méretű feladatok meg­oldásához alapvető egy népközös­ség összes energiájának a meghatvá­­nyozása. Úgy kell tehát politizál­nunk, hogy ezek az energiák a jó szándék hevületétől erősödjenek, hogy ezek az energiák cselekvővé váljanak, a kitűzött célok irányá­ba mozduljanak. A lenini szövetségi politika nálunk gyakorlat. E megál­lapítás azonban - ez adja haté­konyságát - kilép az elvi megfogal­mazás tetszetőségéből. A valóság nö­veli, s terebélyesíti lombkoronáját. Nézzünk csak szét látó szemmel az országban. Ez az év különösen is produkál jó néhány olyan érvet, amely a szövetségi politika lényegét magyarázza. Közismert és sokszor leírt esemény az árvízkatasztrófa. Nos, azok az átszakadó védgátak nemcsak egy-egy folyószakaszon nyi­tottak réseket. Felnyitották egy nem­zet érzésének mély és beláthatatlan zsilipeit is. Nagy volt a tragédia, és nagy volt a segítő szándék. Ha ösz­­szeroppantak is családi házak, szi­lárdabbá vált egymás iránti jóindu­latunk. Persze most lehetne azt mondani, hogy hát ez így természetes. Igen, ma már így természetes. De ahhoz, hogy ez a hangoltság egy nép szív­verésévé vált azonnal és minden mást megelőzve, ahhoz kellett, szükséges volt ez az évtized, amely értelmün­ket, érzelmeinket egyaránt ilyenné munkálta. Mit értettünk meg itt tu­lajdonképpen? Azt, hogy a szocialis­ta Magyarország felépítése csakis egy olyan egység alapján valósítható meg, amely egyértelműen rontja cselekvé­sünket­ a jó szándék irányába. Mert mondhatta volna a kis fizetésű, a kis keresetű munkás, hogy nekem is van­nak gondjaim, nekem is éppen elég töprengést okoz a magam meg a csa­lád élete. Nem mondta. Cselekedett, s szívében azzal a melegséggel, hogy ha ez személy szerint nem is neki, de népünknek hajdan majd visszaté­rül. A szövetség már önmagában fel­tételezi a résztvevőket. Szövetség csakis úgy lehetséges, ha a benne kö­tődő partnerek egymás keze alá dol­goznak. A munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség, a különböző réte­gek. Nem a különségeket, hanem az azonosságokat hangsúlyozva. A cél érdekében, amely egyaránt emel perspektívát mindannyiunk ege fölé. Folytatódtak a magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Jan Marko, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügyminisz­tere — aki Péter János külügymi­niszter meghívására hivatalos ba­ráti látogatást tesz hazánkban — szerdán megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékmű­vét. Jan Marko és felesége, valamint a magyar—csehszlovák tárgyaláso­kon részt vevő csehszlovák kül­döttség tagjai — Péter János kül­ügyminiszter társaságában — szer­dán délelőtt Budapest nevezetessé­geivel ismerkedtek. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállí­tást, ahol dr. Gergely István, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter­­helyettese és Szőke István, a kiállítás igazgatója üdvözölte a vendégeket. Szerdán a Külügy­minisztérium­­ban folytatódtak a magyar—cseh­szlovák külügyminiszteri tárgyalá­sok. (MTI) Miniszteri értekezlet az ÉVM-ben Az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vezetői szerdán miniszteri ér­tekezletet tartottak, amelyen többek kö­zött megtárgyalták az állami egyedi nagy­beruházások és a lakásátadások ez évi programjának teljesítését. Megállapítot­ták, hogy számos kedvezőtlen körülmény ellenére az átadásra előírt 28-ból 25 egye­di nagy beruházás építési munkáit ez év végére befejezik. A korábbi évekhez viszonyítva az idén javult a lakásátadá­­sok üteme is, bár az új otthonok jelen­tős részének befejezésére csak a máso­dik félévben kerül sor. (MTI) Ötéves gazdasági megállapodás az NSZK-val BONN A Bonnban folytatott magyar— nyugatnémet gazdasági tárgyalások eredményeként szeptember 16-án a két ország képviselői hosszú lejá­ratú, öt évre szóló árucsere-forgal­mi és gazdasági műszaki együttmű­ködési megállapodást parafáltak. A megállapodás az eddigieknél szélesebb alapokra helyezi a két or­szág közötti gazdasági kapcsolato­kat, és a kereskedelmi kapcsolato­kon túl a gazdasági-műszaki ko­operációra is kiterjed. A megállapo­dás célul tűzi ki az árucsere-forga­lom mindkét irányú bővítését. Elő­irányozza, hogy az NSZK a magyar árukra még fennálló beviteli korlá­tozásokat megszünteti. Mindkét fél konkrét intézkedé­sekkel segíti elő az érdekelt válla­latok és gazdasági intézmények kö­zötti termelésműszaki kooperáció­ügyletek létrejöttét. Ennek meg­felelően a felek különféle kedvez­ményekkel könnyítik meg a koope­rációs tevékenységet. A megállapodást a két delegáció vezetője , magyar részről Mádai István, a Külkereskedelmi Minis­z­térium főosztályvezetője, az NSZK részéről dr. Peter Hermes, a kül­ügyminisztérium tárgyaló nagykö­vete parafálta. A megállapodás alá­írására Budapesten fog sor kerülni. A megállapodás hatálya 1970. ja­nuár 1-étől visszamenően 1974. de­cember 31-ig terjed. (MTI) Nagy sikere van a Tervező Vállalat építészeti kiállításának A Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Tervező Vállalat megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából épí­tészeti kiállítást rendezett. A válla­lat tízéves munkáját, eredményeit sokoldalúan szemléltető kiállítás szeptember 11. óta van nyitva, és igen nagy iránta az érdeklődés. Na­ponta százak és százak keresik fel, s nyilatkoznak róla elismeréssel. A kiállítás a szakemberek köré­ben is nagy elismerést váltott ki. Sikerére jellemző, hogy a Szolnok megyei Tanácsi Tervező Vállalat­­vezetői a debreceni vállalatot kér­ték fel, hogy rendezzék meg az ő jubileumi kiállításukat is. A felké­rést örömmel vállalták a debrece­niek. Az építészeti kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg, naponta reg­gel 9 órától délután 6 óráig­­a debreceni Vörös Hadsereg útja 60. szám alatt, a vállalat székházának tanácstermében. ST XXVII. ÉVFOLYAM 218. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Tanévnyitó ünnepség a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szeptember 16-án, szerdán dél­ben tartotta ünnepélyes tanévnyitó­ját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zene- és énektanárképző szakának debreceni tagozata. Az ünnepélyes tanévnyitón megjelent Kállai Imre, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára, Nádas Vilmos, a Debrecen Városi Tanács vb-titkára, dr. Rap­­csák András, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem rektora, dr. Mórik József, a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem rektorhelyettese, a felettes szervek képviseletében Turcsányi Emil főtanszakvezető és Inselt Katalin, a zongoratanszak­vezető. A Himnusz elhangzása után Gu­lyás György Liszt-díjas érdemes művész, főiskolai tanár, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola deb­receni tagozatának vezetője köszön­tötte a megjelenteket, majd Illés Kálmán főiskolai adjunktus, tanul­mányi titkár mondott ünnepi be­szédet. Először kérte az ünnepség résztvevőit, hogy egyperces néma felállással adózzanak a most el­hunyt dr. Bognár Rezsőné főiskolai tanár emlékének, utána megtartot­ta beszédét. Az elkövetkezendő tan­év munkájáról a következőket mon­dotta : — Tagozatunk feladata olyan ze­ne- és énektanárok képzése, akik kiváló hangszertudással, széleskörű zenei és általános ismeretanyaggal és biztos zenei készségekkel rendel­keznek; céltudatos és alapos peda­gógiai felkészültséget sajátítanak el, a zenetanári és a népművelési fel­adatokat hivatástudattal vállalják. Az ünnepi beszéd után Illés Kál­mán eskütételre kérte a most indu­ló 19 első évest, majd Gulyás György kézfogással a főiskola hallgatói so­rába fogadta őket. Az ünnepélyes tanévnyitó az In­­ternacionálé hangjaival ért véget. Eskütétel tsz-ek és szövetségek tanácskozásai réseket tartanak a szövetség vezetői és a tagszövetkezetek irányítói, szakemberei. Az első tanácskozásra szerdán került sor Egyeken, ahol a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek elnö­kei, párttitkárai, főkönyvelői talál­koztak szövetségi vezetőkkel. Faze­kas Károly, a területi szövetség tit­kára tájékoztatta a szövetkezeti ve­zetőket az elmúlt időszak gazdálko­dási eredményeiről, a rendkívüli időjárás okozta károkról, kiesések­ről, a tervekről. A résztvevők együttesen keresték a módját és lehetőségét, jobb szer­­­vezéssel, vezetéssel hogyan tudnak enyhíteni a gondokon, számba vet­ték az ezzel kapcsolatos lehetősé­geket. Beszámoltak a tsz-vezetők az őszi munkákról s arról, hogyan tudják minél jobb minőségben el­vetni a kenyérgabonát, hogy a jövő esztendőben több búzát takaríthas­sanak be. Csütörtökön Hajdúszoboszlón, pénteken pedig Hajdúnánáson tar­tanak táj­megbeszélést a tagszövet­kezetek és a szövetség vezetői. A Hajdúsági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének Elnök­sége döntése alapján tájmegbeszél Reprodukciós kiállítás a Kossuth Egyetemen „Festészet 1900—1925." Ezzel a címmel nyílt szerdán délelőtt ki­állítás a Kossuth Egyetem díszud­varán. Az Egyetem Galéria ez évi első kiállítása rögtön — jelesen — egy átfogó jellegű tárlat. A kiállí­tott reprodukciók eredetije a társa­dalmak és a művészetek egyik leg­forróbb időszakában, századunk elején született. A felsorakoztatott művek — a világ legkülönbözőbb múzeumaiban található az eredeti­jük — jó áttekintést adnak az egy­mást váltó és egymás mellett élő irányzatokról és képviselőikről: Cézanne-ról, Gauguinről, Picassó­­ról, Kleeről stb. A Magyar UNESCO-bizottság, a Debrecen Városi Tanács, a Kiállí­tási Intézmények és a KLTE ren­dezte kiállítást Inkei Péter, a Ma­gyar UNESCO-bizottság munkatár­sa nyitotta meg. Megjelentek a váro­si tanács, a városi KISZ-bizottság és más társadalmi szervek képvi­selői, dr. Kornya László lektor, az egyetemi UNESCO-kör titkára. A dr. Ury Endréné művészettör­ténész által rendezett kiállítás ok­tóber 1-ig tekinthető meg. Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba Az MSZMP KB meghívására szovjet pártmunkásküldöttség érke­zett Budapestre F. D. Kulakovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága titkárának ve­zetésével. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára és Bálint Jó­zsef, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt A. M. Szorokin, a szov­jet nagykövetség ideiglenes ügyvi­vője. (MTI)

Next