Hajdú-Bihari Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Megkezdődött az iskola-egészségügyi vándorgyűlés A Debreceni Városi Tanács V. B. egészségügyi, valamint művelődésügyi osztálya és a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság kétnapos országos iskola-egészségügyi vándorgyűlést rendezett Debrecenben, amelynek megnyitására szeptember 18-án, délelőtt fél kilenc órakor került sor Debrecenben, az Agrártudományi Egyetem nagy előadótermében. Az iskola-egészségügyi vándorgyűlésre igen szép számú résztvevő érkezett az ország minden tájáról, s megtelt a nagy előadóterem. A vándorgyűlésen részt vett többek között Katona Ibolya, az Egészségügyi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadója, Füle Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Frank Kálmán egyetemi tanár, a Budapesti OTKI Gyermekgyógyászati Tanszékének vezetője, dr. Vedres István egyetemi tanár, a budapesti Semmelweiss Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója, dr. Kulin László egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi EgyetemGyermekklinikájának vezetője, Koroknai Berta, a városi tanács v. b. művelődésügyi osztályának vezetője, valamint dr. Tarczali Dezső, a városi tanács v. b. egészségügyi osztályának vezetője. Az iskola-egészségügyi vándorgyűlésen , amelynek célja, hogy megvitassa az óvodás és iskolás korú gyermekek megelőző gyógyító ellátásának tennivalóit, az egészségügyi és oktatási-nevelési problémákat, s a napközi otthonokkal kapcsolatos gondokat, feladatokat — dr. Szily Tibor, debreceni vezető iskolaorvos köszöntötte a résztvevőket, majd Ördög László, a Debreceni Városi Tanács vb-elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Ördög László megnyitójában elmondotta, hogy a tanács végrehajtó bizottsága igen jelentősnek tartja az egészségügyi és művelődésügyi szervek azon törekvését, hogy a legfontosabb tennivalókat az iskola-egészségügy leghivatottabb reprezentánsai közreműködésével Vándorgyűlés keretében megtárgyalják. — E vándorgyűlés városunkban történő megrendezését indokolja mindenekelőtt Debrecen iskolaváros jellege. Debrecen immár több , mint négyszáz éve tölti be iskolavárosi funkcióját, egy egész tájegység — a Tiszántúl — kulturális központjaként. Orvosegyeteme és egészségügyi intézményei révén egyúttal e tájegység egészségügyi ellátásának is központja, irányítója, szervezője, segítője. Közel harmincezer azoknak az óvodásoknak, általános és középiskolai diákoknak, szakmunkástanulóknak a száma, akik városunkban szervezett iskolaorvosi ellátásban részesülnek, így az iskolaorvosok tevékenysége városunk lakóinak közel egyötödét érinti — mondotta többek között Ördög László. Majd ismertette, hogy 1946-ban csak öt főfoglalkozású iskolaorvosa volt a városnak, ma pedig tizenhat, s igen kiemelkedő munkát végeztek az egészségügyi felvilágosítás, az idült betegségben szenvedő gyermekek gondozása, a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi segítése, valamint a korszerű iskolahigiénia megvalósítása terén. Szólt arról is, hogy Debrecenben 21 gyermekorvosi körzet gondoskodik a 14 éven aluliak megfelelő egészségügyi ellátásáról, majd a vándorgyűlés munkájához sok sikert kívánva megnyitották a tanácskozást. A vándorgyűlés első napján délelőtt az óvodás és iskolás korúaknál felmerülő gondozási feladatokat vitatták meg tizenkét előadás keretében dr. Kulin László, illetve dr. Frank Kálmán egyetemi tanárok elnökletével. Előadások hangzottak el e témakörben többek között az óvodás és iskolás korúak egészségvédelméről, a debreceni gyermek-egészségügyi ellátás helyzetéről, az iskolaorvosi asszisztensnők tennivalóiról, a szívbeteggondozó intézet munkájáról, az ideggondozás, valamint a szemgondozás tapasztalatairól, az iskolafogászati problémákról. Délután a napközi otthonok időszerű egészségügyi és pedagógiai problémáiról rendeztek kerekasztalkonferenciát a vándorgyűlés több vendégének részvételével, majd a Hortobágyra látogattak el a vándorgyűlésre érkezettek. Ma tovább folytatódik a tanácskozás, s a nevelési munka és az iskolahigiénia témájához kapcsolódó előadások hangzanak el. A vándorgyűlés résztvevőinek egy csoportja Szellemi vetélkedő tízmillió forintos kulturális beruházásért Amint már arról hírt adtunk, az Autóközlekedési Tröszt MSZMP- csúcsvezetősége és szakszervezeti bizottsága a X. pártkongresszus tiszteletére szellemi vetélkedőt hirdetett a hatáskörébe tartozó vállalatok dolgozói számára. A 6. számú Debreceni VOLÁN AKÖV dolgozói körében nagy érdeklődést váltott ki a vetélkedő, ötvenhét — négyfős — csoport nevezett be a vetélkedőre, amelynek első két fordulóját a vállalatoknál rendezik meg. A tét nagy: a tröszti döntőt megnyerő csoport vállalata tízmillió forintot kap szociális, kulturális beruházási célokra. A debreceni vállalatnál januárban rendezik meg a döntőt, ahol jutalmazzák a legjobban szereplő csoportokat. Érdekes véletlen: ugyancsak 57 brigád nevezett be a „Korunk valósága” című nagy szellemi vetélkedőre is. Mintegy 500 brigádtag a körös vesz részt ebben a versengésben. A technika hónapja rendezvénysorozat keretében szeptember 18- án délelőtt 10 órakor postatörténeti kiállítás nyílt Debrecenben, az Építők Kossuth utca 1. szám alatti kultúrotthonában. A kiállításon megjelent Kovács Imre, a Hazafias Népfront Debrecen Városi Bizottságának titkára. A megjelent számos vendéget és érdeklődőt dr. Tar Károly, a városi tanács,vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte, majd Nagy Tiborné, a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója mondott megnyitó beszédet, amelyben ismertette a posta elmúlt 25 év alatt megtett nagyarányú fejlődését, s a további terveket. A kiállítás sok érdekes látnivalót tartalmaz, fotók, grafikonok, táblázatok ismertetik a felszabadulás óta elért eredményeket, a postaforgalmat, a távíró, távbeszélő, rádió, televízió számának alakulását. A kiállítás kivitelezésében a budapesti Postamúzeum és muzeológusa, Polgár János nagy segítséget nyújtott, s így a kiállításon régiségek is láthatók: például az ősi levél útja, a papirusz tekercs, a római viasztábla, régi postai eszközök, fajsúlykészlet és régi telefonok, többek között Ferenc József telefonhírmondója. A kiállítás szeptember 30-ig tart nyitva, s megtekinthető naponta délelőtt 10 órától este 6 óráig. KíalBIfteas nyílt ebrecenben Nagy Tiborné postaigazgató megnyitja a kiállítást XT Világ proletárjai egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 220. SZÁMÁRA: 1,20 FORINT • 1970. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Száz lakás határidő előtt A Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat Bilincsi Károly építésvezetősége a napokban 100 lakást adott át két hónappal a határidő előtt a debreceni Laktanya utcában. Az itt kialakuló lakótelepen ez évben még 144 lakás épül. (Kőszeghy fotó) Szovjet vendég a konzervgyárban Alekszandr Mihajlovics Virjovkin, a Szovjetunió Országos Tervhivatalának elnökhelyettese Magyarországon töltötte szabadságát, majd utána a konzervipar vendégeként ellátogatott a Debreceni Konzervgyárba. A szovjet vendéget a gyár vezetői fogadták, ismertették a gyár történetét, munkáját és terveit. Alekszandr Mihajlovics Virjovkin a beszélgetés során többek között elmondotta, hogy a Szovjetunióban nagy tervek vannak az adminisztráció és a tervezés számítógépekre való átvitelére. A vendég megtekintette a gyárat. A pártkongresszus tiszteletére... Ifjúsági brigádok a MEDICOR-ban — Újra a szocialista munka vállalata címért A MEDICOR Művek debreceni gyárában húsz ifjúsági brigád vesz részt aktívan a szocialista munkaversenyben. A húsz kollektíva közül kettő szerzett már magasabb brigádfokozatot: a Botond és a Május 1. brigád kiváló tevékenységéért 1969-ben elnyerte az ezüstplakettet. Az orvosiműszer-gyár fiataljai is értékes felajánlásokat tettek a X. pártkongresszus tiszteletére, és sorban teljesítik vállalásaikat. A készüléküzem ifjúsági brigádja például jobb munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával igyekszik teljesíteni a felemelt tervet. Az atraumatikus sebészeti varrótűt gyártó részleg Hámán Kató ifjúsági brigádja 5 százalék normaidő-megtakarítást vállal, havonta 500 normaórát. A húsz ifjúsági brigád, illetve a fiatal dolgozók KISZ- védnökséget vállaltak egy terven felüli, rendkívül fontos új termék, a négyégős műtőlámpa gyártása fölött. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban szervezik meg a gyártást, az új gyártmányoknál jelentkező nehézségeket leküzdik és az ez évre tervezett mennyiséget biztosítják. A X. pártkongresszus tiszteletére kommunista műszakot kezdeményeztek a fiatalok: szabadszombaton olyan fontos munkák végzését vállalják, melyek a III. negyedéves terv sikeres befejezését segítik elő. A kommunista műszakban részt vesznek az ifjúsági adminisztratív, illetve műszaki brigádok: ők maguk is fizikai munkával (csomagolás, szerelés stb.) járulnak hozzá az eredményekhez. A Hajdú-Bihar megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál a szocialista munkaversenyt az aktuális gazdaságpolitikai teendőknek megfelelően — arra irányul, hogy minél nagyobb áruválaszték legyen a boltokban, s mind több legyen az olcsóbb áruk mennyisége. Ennek megfelelően a munkaverseny egyik irányvonala az, hogy a vállalat áruforgalmistái, a boltok vezetői, dolgozói törekedjenek arra, nagy legyen a kínálat, különösen olcsóbb árucikkekből, s minél többet adjanak el ezekből. A munkaverseny is eredményezte, hogy a boltokban nagy mennyiségben lehet már vásárolni olyan alacsonyabb árú, keresett ruházati cikkeket, mint pl. a gyermek és női flanellruha, olcsó férfi- és fiúöltöny. Külön jutalmat kapnak azok, akik a versenynek ezt a feltételét teljesítik: a vállalat 30 000 forint jutalmat tűzött ki a legtöbbet forgalmazó bolti kollektívának. Az eddigi eredmények alapján az 5-ös, a 9-es, a 12-es és a 23-as bolt szocialista brigádjai járnak az élen a fenti feladat teljesítésében. A vállalat az év elején, az első negyedévben nem teljesítette időszakos tervét: hétmillió forint volt a lemaradás. A munkaverseny, a dolgozók vállalásai, a felajánlások teljesítése segítségével azonban szeptember közepén már négymillió forint a tervtöbblet. A vállalat 1969-ben elnyerte a szocialista munka vállalata címet. Az idén is számítanak rá.