Hajdú-Bihari Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
XXVII. ÉVFOLYAM 226. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT • 1970. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Mosógép és televízió Első pillanatra talán furcsának tűnik, hogy együtt említjük a mosógépet a televízióval. Pedig valójában nincs benne semmi különös. Mindkettő közismert s lassan megszokott háztartási tartozék, s ma már nemcsak a kivételesség, a tehetősség mércéje. Az irányelvek is ilyen összefüggésben említi. ..Tömegesen elterjedtek olyan árucikkek, amelyekhez azelőtt csak a magasabb jövedelműek jutottak hozzá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziókészülék, majdnem minden harmadik családnak van villamos hűtőszekrénye és porszívógépe." Ha csak a számok nagyságrendjére figyelünk már akkor is lényeges öszszefüggéseket tapinthatunk. Legfontosabbként és mindenek előtt talán ezt: a háztartások gépesítése a modern igénynek, és követelménynek megfelelően elvesztette ünnepi jellegét. Hétköznapibb lett, de ezáltal több is lett. Rangban, minőségben. Mert mindaddig, mint azt az irányelvek is megfogalmazza „csak a magasabb fizetésűek jutottak hozzá" valahogy kikapcsolódott mindennapjaink vérkeringéséből, s azáltal, hogy volt némileg mért is és megkülönböztetett. Annak persze, hogy általánossá vált, hogy általánossá válhatott, van néhány magyarázata. Először is az a rendszeres és állandó életszínvonal emelkedés, amely tény, amely kézzel fogható valóság. Nagyobb a kereset, nagyobb a jövedelem s így ezek a gépek azzá lettek, ami eredeti funkciójuk. Használati eszközök, hozzátartozva mindennapjainkhoz a kor igényét s jelenlegi holállását kifejezve. Aztán, ami a köznapi rangot megteremtette, az már tulajdonképpen gazdaságpolitika. Nőtt a forgalomba hozott gépek száma és minősége, s ehhez olyan kedvezmény is társult, mint a részletfizetési akció. S hogy ennek mi az eredménye, azt már min- iden második háztartás bizonyítja. Dehát mi ebben a különös? - kérdezheti a szőrszálhasogató. Semmi feleljük némi csattanóval, így a természetes politikánkkal, gazdasági rendszerünkkel erre a természetességre törekszünk. Csakhogy nálunk sok esetben a természetesség állapota nagyon is az összehasonlítás tényéhez kötődik. Nem egy-egy jelenség értelmezésében, hanem az összefüggések tapintásában. Törekvésünk ugyanis minden esetben a korszerűség. Nemcsak a gyártmányok minőségében, hanem a tudat hozzáigazításában is. Igaz, az, hogy mosógép egyáltalán nem tudati kategória. De ennek az igénynek a beprogramozása, szükségletté válása már a gondolkodás mikéntjébe is tartozik. A jó program azáltal, hogy anyagi biztosítékot is teremt a leghatásosabb nevelési módszer. Mert nemcsak könnyít a munkában, hanem segít a beidegzett, a visszahúzó hagyományoktól való elszakadásra is. A közhasználatú háztartási gépek - a bonyolultak és nem bonyolultak - végül is a tudományos technikai forradalom jelenlétére utalnak. Használat közben ugyanis úgy leszünk birtokosai, hogy közben az emberi lelemény, emberi találékonyság elismerésének is adózni tudunk. Sőt többet is teszünk, önmagunk képességeit is mozgásba hozzuk, hiszen nemcsak a kíváncsiság, hanem a praktikusság is új ismeretekre ösztönöz. De ne folytassuk a gondolatsort. Messzire vezetne, hosszan lehetne elemezni. Fogadjuk el ténynek a valóságot s tegyük programmá a perspektívát. Nem véletlenül jut például eszünkbe e témakör kapcsán József Attila verse: a mosónőről, a Mamáról. „Hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen fel a padlásra.” Emlékeink nekünk sok mindent villantanak. De ezek birtokában tudjuk valóságunkat igen becsülni s örülni minden eredménynek. A kongresszusi munkaverseny jegyében SZOCIALISTABRIGÁD-VEZETŐI ÉRTEKEZLET A HAJDÚSÁGI IPARMŰVEKBEN Pénteken tartották meg a Hajdúsági Iparművekben a vállalat szocialistabrigád-vezetőinek értekezletét, amelyen a brigádvezetőkön kívül részt vettek a gazdasági és mozgalmi vezetők is. Lévai Imre igazgató vitaindító beszédében többek között elmondta, hogy különös jelentőséget az ad a brigádvezetői értekezletnek, hogy pártkongreszszus előtt állunk és nagy ütemben folyik a kongresszusi munkaverseny. Ez a munkaverseny is nagyrészt a szocialista brigádok versenye, a brigádok jó vagy rossz szereplése dönti el a sikerét. A gazdasági vezetők nevében az igazgató köszönetét fejezte ki a szocialista brigádoknak, hogy megoldották a rendkívüli feladatokat, amelyekkel a vállalatnak meg kellett birkóznia az elmúlt időkben. A vitaindító után Fenyvesi Sándor, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára ismertette a munkaversenyben élenjáró brigádok kitüntetésének új rendszerét. A régi felett eljárt az idő. A negyedik ötéves terv olyan nagy feladatot ró a vállalatra, hogy ezt csak új, a brigádok eddiginél hatékonyabb ösztönzésével lehet teljesíteni. Az új kitüntetési rendszer legfontosabb elve, hogy nem a brigádok megalakulásának idejétől teszi függővé az egyes fokozatok elérését, hanem a végzett munka minőségétől. A szakszervezeti bizottság titkárának ismertetője után vita következett. A felszólalók foglalkoztak a társadalmi munka jobb előkészítésével, a brigádon kívüli dolgozókkal, a kulturális vállalásokkal, a fiatal brigádokkal, a nem mindig megfelelő munkaszervezéssel és még sok, a szocialistabrigád-tagok munkájára kiható tényezővel. A vita után a vállalat jutalmait osztották szét a jól dolgozó szocialistabrigád-vezetők között. Huszonhat dolgozó kilencezer forint jutalmat kapott. (Fotó: Juhász Gyula) Módosították a termelőszövetkezeti nyugdíjról szóló törvényerejű rendeletet Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21. és szeptember 1. között tett hivatalos baráti látogatásának eredményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1960. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének felhatalmazása alapján a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiterjeszti a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figyelembe véve azokat az eltérő sajátosságokat, amelyek a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba bevont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén baleseti kártalanításra, hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra, valamint árvaellátásra szerezhetnek jogosultságot. Az ellátásra jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek számát a nyugdíj-jogszabályok a termelőszövetkezeti tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket már nem tudják megszerezni, a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén öregségi, munkaképtelenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kaphatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalombiztosítási járulékot, a szakszövetkezeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A rendelkezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondoskodás. Az új rendelet értelmében, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az igazságügyminiszter — a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — közösen kezdeményezett, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága valósult meg. (MTI) Papp Ferenc átadja a kitüntetést Gyarmati Irénnek Vasárnap kétszer annyi élelmiszerbolt tart majd nyitva Október 1-én lép életbe az üzletek nyitva tartására hozott miniszteri rendelet. Milyen főbb irányelvei vannak a rendeletnek? Milyen változások lesznek az üzletek nyitva tartásában? E kérdésekre dr. Barabás Gábortól, a Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetőjétől és Jakucs Sándortól, a Debrecen Városi Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetőjétől kértünk választ. — A miniszteri rendelet — a kormányhatározatnak megfelelően — arról intézkedik, hogy az üzleteket a tényleges, a megváltozott vásárlói igényeknek megfelelően tartsák nyitva — mondotta dr. Barabás Gábor. — Debrecenben hétköznapokon nem vált szükségessé az élelmiszerboltok nyitva tartásának módosítása — mondotta Jakucs Sándor. — Viszont változás lesz október első vasárnapjától: kétszer annyi élelmiszerbolt lesz nyitva reggel és délelőtt, mint korábban. Eddig is nyitva volt vasárnap a Vörös Hadsereg útja 40. és 19. szám alatti nagy élelmiszerbolt, az Új Élet parkban az ABC-áruház és a Debrecen Áruház. Október 3-tól nyitva tart vasárnap is a Dobozy lakótelepen a Tanács utcai, továbbá a Petőfi téri, a Tanácsköztársaság úti 96. számú élelmiszer-csemege volt a Sámsoni úton a szövetkezeti ABC-áruház, november végétől pedig a Szabadság telepen most épülő új szövetkezeti ABC-áruház. A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat is bekapcsolódott az akcióba: az eddigi négy helyett a jövőben nyolc egységében árusít vasárnaponként tejet és saját készítményű süteményt. A piacokon Debrecenben a közületi pavilonok 10 óra helyett 11 óráig lesznek nyitva. Hajdúszoboszlón eddig is volt egy üzlet, amely egész éven át vasárnap is nyitva tartott — folytatta dr. Barabás Gábor. — Üdülési szezonban még egy élelmiszerbolt lesz nyitva Hajdúszoboszlón vasárnaponként. Bővül a nyitva tartás azzal is, hogy Hajdúböszörményben az áruház élelmiszerrészlege, Hajdúnánáson pedig a központi élelmiszerbolt is nyitva tart vasárnap reggel, délelőtt. A vasárnap nyitva,tartó üzletekbe aznap tejet és friss kenyeret szállítanak. A két kereskedelmi osztály vezetői elmondották, hogy megváltozik az iparcikkboltok nyitva tartása is. Elsősorban csütörtöki és pénteki napokon, amikoris Debrecenben este 7 óráig lesznek nyitva iparcikkboltok, ugyancsak eddig lesz nyitva a Centrum Áruház és a Debrecen Áruház is. E két napon Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson szintén lesznek nyitva iparcikkboltok este 6 óráig. A cél az, hogy a nyitva tartási idő meghosszabbításával a családoknak munkaidő után elég idejük legyen a különféle iparcikkek — ruházati, vegyes, óra-ékszer, könyv stb. cikkek — bevásárlására. Lényegében a csütörtököt és pénteket úgynevezett bevásárló napokká akarják tenni. Ez a törekvés minden bizonnyal találkozik a vásárlók helyeslésével, hiszen ilyen irányú igény már rég fennáll. Szombati napokon Debrecenben profilonként még egy-egy iparcikk bolt délután 4 óráig tart nyitva, így a Debrecen Áruház is, a Centrum Áruház pedig szokásosan délután 5 óráig, Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson szombatonként délután 3 óráig lesz nyitva iparcikkbolt. Példás helytállás KITÜNTETTÉK AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN RÉSZTVEVŐKET Megyénk számos dolgozója vett részt a rendkívüli erőfeszítést és helytállást követelő árvízvédelmi munkában. Munkával, anyagi segítséggel, természetbeni adományokkal segítették a bajbajutottakat. A széles körű társadalmi összefogás, amely a veszély idején megmutatkozott, sikerrel járt, s legyőzte a természeti csapást. Szeptember 24-én a megyei tanácsnál tartottak ünnepséget, amelyen kitüntették a megyei, járási, városi, községi pártapparátusokban és tanácsoknál dolgozókat, akik hősiesen helytálltak a nehéz időszakban. Az ünnepségen jelent volt Gál István, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, mint az árvízvédelmi területi bizottság elnöke méltatta az árvízvédelemben résztvevők munkáját. Dr. Ambrus István a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kormánykitüntetéseket adott át: a Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta Takács Károly, a Berettyóújfalui Járási Tanács vb-elnöke, Bene Sándor, a Berettyóújfalui Járási Tanács vb-titkára, valamint Egri Jánosné, az Újházi Községi Tanács vb-elnöke. A Munkaérdemrend bronz fokozatát adományozták Fülöp Sándornak, a Berettyóújfalui Járási Pártbizottság osztályvezetőjének, Balla Gyulának, a Berettyóújfalui Járási Tanács V. B. költségvetési csoportvezetőjének, Erdélyi Kálmánnak, a Darvasi Közsségi Tanács vb-elnökének és Nagy Sándornak, a Csökmői Községi Tanács vb-elnökének. Ezenkívül dr. Ambrus István, az OVH elnökének, mint árvízvédelmi kormánybiztosnak nevében a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatával alapított „Árvízvédelemért” érmet adott át nyolcvankét dolgozónak, harmincnégyen pedig dicsérő elismerésben részesültek. Szeptember 25-én a Déri Múzeum előadótermében a Tiszántúli Vízügyi igazgatóság ünnepségén Papp Ferenc igazgató átadta százhuszonegy dolgozónak az Árvízvédelmi emlékérmet, nyolcvanöten pedig dicsérő elismerésben részesültek.