Hajdú-Bihari Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

XXVII. ÉVFOLYAM 226. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT • 1970. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Mosógép és televízió Első pillanatra talán furcsának tű­nik, hogy együtt említjük a mosógé­pet a televízióval. Pedig valójában nincs benne semmi különös. Mindket­tő közismert s lassan megszokott ház­tartási tartozék, s ma már nemcsak a kivételesség, a tehetősség mércéje. Az irányelvek is ilyen összefüggésben említi. ..Tömegesen elterjedtek olyan árucikkek, amelyekhez azelőtt csak a magasabb jövedelműek jutottak hoz­zá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziókészülék, majdnem minden harmadik családnak van villamos hűtőszekrénye és por­szívógépe." Ha csak a számok nagyságrendjére figyelünk már akkor is lényeges ösz­­szefüggéseket tapinthatunk. Legfonto­sabbként és mindenek előtt talán ezt: a háztartások gépesítése a modern igénynek, és követelménynek megfe­lelően elvesztette ünnepi jellegét. Hétköznapibb lett, de ezáltal több is lett. Rangban, minőségben. Mert mindaddig, mint azt az irányelvek is megfogalmazza „csak a magasabb fi­­zetésűek jutottak hozzá" valahogy ki­kapcsolódott mindennapjaink vérke­ringéséből, s azáltal, hogy volt némi­leg mért is és megkülönböztetett. Annak persze, hogy általánossá vált, hogy általánossá válhatott, van néhány magyarázata. Először is az a rendszeres és állandó életszínvonal emelkedés, amely tény, amely kézzel fogható valóság. Nagyobb a kereset, nagyobb a jövedelem s így ezek a gé­pek azzá lettek, ami eredeti funkció­juk. Használati eszközök, hozzátartoz­va mindennapjainkhoz a kor igényét s jelenlegi holállását kifejezve. Aztán, ami a köznapi rangot meg­teremtette, az már tulajdonképpen­­­ gazdaságpolitika. Nőtt a forgalomba hozott gépek száma és minősége, s ehhez olyan kedvezmény is társult,­­ mint a részletfizetési akció. S hogy­­ ennek mi az eredménye, azt már min- i­den második háztartás bizonyítja. Dehát mi ebben a különös? - kér­dezheti a szőrszálhasogató. Semmi feleljük némi csattanóval, így a ter­mészetes­­ politikánkkal, gazdasági rendszerünkkel erre a természetesség­re törekszünk. Csakhogy nálunk sok esetben a természetesség állapota na­gyon is az összehasonlítás tényéhez kötődik. Nem egy-egy jelenség értel­mezésében, hanem az összefüggések tapintásában. Törekvésünk ugyanis minden esetben a korszerűség. Nem­csak a gyártmányok minőségében, ha­nem a tudat hozzáigazításában is. Igaz, az, hogy mosógép egyáltalán nem tudati kategória. De ennek az igénynek a beprogramozása, szükség­letté válása már a gondolkodás mi­kéntjébe is tartozik. A jó program azáltal, hogy anyagi biztosítékot is teremt a leghatásosabb nevelési mód­szer. Mert nemcsak könnyít a mun­kában, hanem segít a beidegzett, a visszahúzó hagyományoktól való el­szakadásra is. A közhasználatú háztartási gépek - a bonyolultak és nem bonyolultak - végül is a tudományos technikai for­radalom jelenlétére utalnak. Haszná­lat közben ugyanis úgy leszünk bir­tokosai, hogy közben az emberi lele­mény, emberi találékonyság elismeré­sének is adózni tudunk. Sőt többet is teszünk, önmagunk képességeit is mozgásba hozzuk, hiszen nemcsak a kíváncsiság, hanem a praktikusság is új ismeretekre ösztönöz. De ne folytassuk a gondolatsort. Messzire vezetne, hosszan lehetne ele­mezni. Fogadjuk el ténynek a valósá­got s tegyük programmá a perspektí­vát. Nem véletlenül jut például eszünkbe e témakör kapcsán József Attila verse: a mosónőről, a Mamá­ról. „Hagyja a dagadt ruhát másra, engem vigyen fel a padlásra.” Emlékeink nekünk sok mindent vil­lantanak. De ezek birtokában tudjuk valóságunkat igen becsülni s örülni minden eredménynek. A kongresszusi munkaverseny jegyében SZOCIA­LISTABRIGÁD-VEZETŐI ÉRTEKEZLET A HAJDÚSÁGI IPARMŰVEKBEN Pénteken tartották meg a Hajdú­sági Iparművekben a vállalat szo­­cialistabrigád-vezetőinek értekezle­tét, amelyen a brigádvezetőkön kí­vül részt vettek a gazdasági és mozgalmi vezetők is. Lévai Imre igazgató vitaindító beszédében töb­bek között elmondta, hogy különös jelentőséget az ad a brigádvezetői értekezletnek, hogy pártkongresz­­szus előtt állunk és nagy ütemben folyik a kongresszusi munkaver­­seny. Ez a munkaverseny is nagy­részt a szocialista brigádok verse­nye, a brigádok jó vagy rossz sze­replése dönti el a sikerét. A gaz­dasági vezetők nevében az igazgató köszönetét fejezte ki a szocialista brigádoknak, hogy megoldották a rendkívüli feladatokat, amelyekkel a vállalatnak meg kellett birkóznia az elmúlt időkben. A vitaindító után Fenyvesi Sán­dor, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára ismertette a munkaversenyben élenjáró brigá­dok­ kitüntetésének új rendszerét. A régi felett eljárt az idő. A negye­dik ötéves terv olyan nagy felada­tot ró a vállalatra, hogy ezt csak új, a brigádok eddiginél hatéko­nyabb ösztönzésével lehet teljesí­teni. Az új kitüntetési rendszer legfontosabb elve, hogy nem a bri­gádok megalakulásának idejétől te­szi függővé az egyes fokozatok el­érését, hanem a végzett munka mi­nőségétől. A szakszervezeti bizottság titká­rának ismertetője után vita követ­kezett. A felszólalók foglalkoztak a társadalmi munka jobb előkészíté­sével, a brigádon kívüli dolgozók­kal, a kulturális vállalásokkal, a fiatal brigádokkal, a nem mindig megfelelő munkaszervezéssel és még sok, a szocialistabrigád-tagok munkájára kiható tényezővel. A vi­ta után a vállalat jutalmait osztot­ták szét a jól dolgozó szocialista­­brigád-vezetők között. Huszonhat dolgozó kilencezer forint jutalmat kapott. (Fotó: Juhász Gyula) Módosították a termelőszövetkezeti nyugdíjról szóló törvényerejű rendeletet Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársa­ságban, a Tanzániai Egyesült Köz­társaságban és az Egyesült­ Arab Köztársaságban ez év augusztus 21. és szeptember 1. között tett hivata­los baráti látogatásának eredmé­nyeiről és tapasztalatairól. Az El­nöki Tanács a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyug­díjbiztosításáról szóló 1960. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletének felhatalmazása alap­ján a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetke­zeti tagra kiterjeszti a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeti tagokra vo­natkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figyelembe véve azo­kat az eltérő sajátosságokat, ame­lyek a termelőszövetkezetek és szak­­szövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba bevont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi bal­eset­ esetén baleseti kártalanításra, hozzátartozóik pedig özvegyi nyug­díjra, szülői nyugdíjra, valamint ár­vaellátásra szerezhetnek jogosult­ságot. Az ellátásra jogosultsághoz szük­séges nyugdíjévek számát a nyug­díj-jogszabályok a termelőszövetke­zeti tagokéval azonos mértékben ha­tározzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk, vagy munkakép­telenségük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket már nem tudják megszerezni, a jogszabály­ban meghatározott feltételek meg­léte esetén öregségi, munkaképte­lenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kaphatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1970. január 1-től társadalombiztosítási járulékot, a szakszövetkezeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A ren­delkezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akik­ről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíj­biztosítás keretében történik gon­­­doskodás. Az új rendelet értelmében, ame­lyet a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és az igazságügyminiszter — a munkaügyi miniszterrel, a mező­­gazdasági és élelmezésügyi minisz­terrel, a pénzügyminiszterrel, vala­mint a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértésben — kö­zösen kezdeményezett, a mezőgaz­dasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága valósult meg. (MTI) Papp Ferenc átadja a kitün­tetést Gyarmati Irénnek Vasárnap kétszer annyi élelmiszerbolt tart majd nyitva Október 1-én lép életbe az üzle­tek nyitva tartására hozott minisz­teri rendelet. Milyen főbb irányel­vei vannak a rendeletnek? Milyen változások lesznek az üzletek nyit­va tartásában? E kérdésekre dr. Barabás Gábortól, a Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetőjétől és Jakucs Sándortól, a Debrecen Városi Ta­nács V. B. kereskedelmi osztályá­nak vezetőjétől kértünk választ. — A miniszteri rendelet — a kormányhatározatnak megfelelően — arról intézkedik, hogy az üzlete­ket a tényleges, a megváltozott vá­sárlói igényeknek megfelelően tart­sák nyitva — mondotta dr. Bara­bás Gábor. — Debrecenben hétköznapokon nem vált szükségessé az élelmi­szerboltok nyitva tartásának módo­sítása — mondotta Jakucs Sándor. — Viszont változás lesz október el­ső vasárnapjától: kétszer annyi élelmiszerbolt lesz nyitva reggel és délelőtt, mint korábban. Eddig is nyitva volt vasárnap a Vörös Had­sereg útja 40. és 19. szám alatti nagy élelmiszerbolt, az Új Élet parkban az ABC-áruház és a Deb­recen Áruház. Október 3-tól nyit­va tart vasárnap is a Dobozy lakó­telepen a Tanács utcai, továbbá a Petőfi téri, a Tanácsköztársaság úti 96. számú élelmiszer-csemege volt a Sámsoni úton a szövetkezeti ABC-áruház, november végétől pe­dig a Szabadság telepen most épülő új szövetkezeti ABC-áruház. A Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat is bekapcsolódott az akció­ba: az eddigi négy helyett a jövő­ben nyolc egységében árusít vasár­naponként tejet és saját készítmé­­nyű süteményt. A piacokon Debre­cenben a közületi pavilonok 10 óra helyett 11 óráig lesznek nyitva.­­ Hajdúszoboszlón eddig is volt egy üzlet, amely egész éven át va­sárnap is nyitva tartott — folytatta dr. Barabás Gábor. — Üdülési sze­zonban még egy élelmiszerbolt lesz nyitva Hajdúszoboszlón vasárna­ponként. Bővül a nyitva tartás az­zal is, hogy Hajdúböszörményben az áruház élelmiszerrészlege, Haj­dúnánáson pedig a központi élelmi­szerbolt is nyitva tart vasárnap reggel, délelőtt. A vasárnap nyitva,tartó üzletek­be aznap tejet és friss kenyeret szállítanak. A két kereskedelmi osztály ve­zetői elmondották, hogy megválto­zik az iparcikkboltok nyitva tartá­sa is. Elsősorban csütörtöki és pén­teki napokon, amikoris Debrecen­ben este 7 óráig lesznek nyitva iparcikkboltok, ugyancsak eddig lesz nyitva a Centrum Áruház és a Debrecen Áruház is. E két na­pon Hajdúszoboszlón, Hajdúböször­ményben és Hajdúnánáson szintén lesznek nyitva iparcikkboltok este 6 óráig. A cél az, hogy a nyitva tar­tási idő meghosszabbításával a csa­ládoknak munkaidő után elég ide­jük legyen a különféle iparcikkek — ruházati, vegyes, óra-ékszer, könyv stb. cikkek — bevásárlására. Lényegében a csütörtököt és pénte­ket úgynevezett bevásárló napokká akarják tenni. Ez a törekvés min­den bizonnyal találkozik a vásárlók helyeslésével, hiszen ilyen irányú igény már rég fennáll. Szombati napokon Debrecenben profilonként még egy-egy iparcikk bolt délután 4 óráig tart nyitva, így a Debrecen Áruház is, a Centrum Áruház pe­dig szokásosan délután 5 óráig, Hajdúszoboszlón, Hajdúböször­ményben és Hajdúnánáson szom­batonként délután 3 óráig lesz nyitva iparcikkbolt. Példás helytállás KITÜNTETTÉK AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN RÉSZTVEVŐKET Megyénk számos dolgozója vett részt a rendkívüli erőfeszítést és helytállást követelő árvízvédelmi munkában. Munkával, anyagi se­gítséggel, természetbeni adomá­nyokkal segítették a bajbajutotta­kat. A széles körű társadalmi össze­fogás, amely a veszély idején meg­mutatkozott, sikerrel járt, s legyőz­te a természeti csapást. Szeptember 24-én a megyei ta­nácsnál tartottak ünnepséget, ame­lyen kitüntették a megyei, járási, városi, községi pártapparátusokban és tanácsoknál dolgozókat, akik hő­siesen helytálltak a nehéz időszak­ban. Az ünnepségen jelent volt Gál István, a megyei pártbizottság tit­kára. Dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, mint az árvízvé­delmi területi bizottság elnöke mél­tatta az árvízvédelemben résztve­vők munkáját. Dr. Ambrus István a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa nevében kor­­mány­kitüntetéseket adott át: a Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta Takács Károly, a Berettyó­újfalui Járási Tanács vb-elnöke, Bene Sándor, a Berettyóújfalui Já­rási Tanács vb-titkára, valamint Egri Jánosné, az Újh­ázi Községi Tanács vb-elnöke. A Munkaérdem­rend bronz fokozatát adományoz­ták Fülöp Sándornak, a Berettyó­újfalui Járási Pártbizottság osztály­­vezetőjének, Balla Gyulának, a Be­rettyóújfalui Járási Tanács V. B. költségvetési csoportvezetőjének, Erdélyi Kálmánnak, a Darvasi Köz­­s­ségi Tanács vb-elnökének és Nagy Sándornak, a Csökmői Községi Ta­nács vb-elnökének. Ezenkívül dr. Ambrus István, az OVH elnökének, mint árvízvédelmi kormánybiztos­nak nevében a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határo­zatával alapított „Árvízvédelemért” érmet adott át nyolcvankét dolgo­zónak, harmincnégyen pedig di­csérő elismerésben részesültek. Szeptember 25-én a Déri Múzeum előadótermében a Tiszántúli Víz­ügyi igazgatóság ünnepségén Papp Ferenc igazgató átadta százhuszon­egy dolgozónak az Árvízvédelmi emlékérmet, nyolcvanöten pedig dicsérő elismerésben részesültek.

Next