Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ - BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A pártbizottság beszámolója A járási pártbizottság beszámolójában arra törekedett, hogy reális értékelést adjon azokról az eredményekről, változásokról, amelyek az elmúlt négy esztendőben a járás politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében bekövetkeztek. A beszámoló ugyanakkor őszintén, önkritikusan tárta fel azokat a gondokat, problémákat is, amelyek a munka során jelentkeztek, s amelyek megoldása a következő évek feladata lesz. Az elmúlt négy évben a pártbizottság igyekezett áttekinteni olyan fontos társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és a párt belső életével összefüggő kérdéseket, mint a tsz-parasztság, az értelmiség anyagi, társadalmi helyzete, az ifjúság és a nők helyzete, a gazdaságirányítás reformjának bevezetése, illetve annak előkészítése és tapasztalatai, a járásban élő román nemzetiségi lakosság helyzete, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak irányítása, a párttagság erkölcsi, politikai és fegyelmi helyzete és hasonlók. A pártbizottság szerint a kongresszusi határozatok, a megyei és a járási pártértekezlet állásfoglalásainak megvalósítása egészséges ütemű. Hatására a járás politikai, gazdasági és kulturális élete megfelelően fejlődik, fordultak. A termelőszövetkezetek száma — egyesülések útján -1-29- ről 20-ra csökkent. Ezáltal a gazdálkodás optimálisabb területi egységei alakultak ki. A területnövekedés mellett a közös gazdaságok egyre inkább megközelítik a modern nagyüzemi gazdálkodás szintjét, ami megmutatkozik álló- és forgóeszköz-felszereltségük javulásában, a termelés szervezettségében, a növekvő hozamokban és a gazdálkodás hatékonyságában. A termelőszövetkezetek termelése 1966. évhez viszonyítva jelentősen nőtt. Figyelemre méltó eredmény, hogy ez a termelésnövekedés nagyobbrészt a műszaki fejlesztésből és a termelékenység javulásából ered. A derecskei járási pártértekezleten Tovább szilárdultak a nagyüzemi gazdaságok A járás mezőgazdasági jellegű terület. Az ipari tevékenységet csak a szolgáltatás jelenti. Ebből eredően az a fő törekvés, hogy a tsz-ek további politikai és gazdasági szilárdítása, az önálló vállalatszerű gazdálkodás kialakításának segítése van napirenden. A beszámolás időszakában mind a mezőgazdaságban, mind az ipari üzemekben nőtt a termelés és a termelékenység, bővült az árutermelés köre és mennyisége, általában javult a gazdálkodás. A járás mezőgazdasági nagyüzemei az elmúlt négy év alatt politikailag és gazdaságilag tovább szig Felelősséggel, a járás előrehaladásáért járási pártértekezlet Derecskén A derecskei járás pártszervezeteinek küldöttei szombaton tartották tanácskozásukat Derecskén, a járási művelődési ház nagytermében. Bár a tanácskozás munka jellegű volt , hiszen a járási pártbizottság négyesztendős munkáját volt hivatva elbírálni —, a tanácskozásnak mégis ünnepi külsőt kölcsönzött az az ízlésesen megrendezett kiállítás, amelyet a tanácsok megalakulásának huszadik évfordulójára nyitottak meg a pártértekezlet színhelyén, a művelődési házban. A járás húszéves fejlődését bemutató kiállítást a küldöttek a tanácskozás megkezdése előtt nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták. A járási pártértekezletet reggel nyolc órakor Szűcs Gábor, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd ezt követően a pártértekezlet elnökségének, elnökeinek, illetve a különböző munkabizottságok megválasztására került sor. A pártértekezlet az elnökségbe választotta Cifra Lászlót, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagját, Nagy Józsefet, Lovász Jánost, Pallás Imrét, az MSZMP megyei bizottságának tagjait, Ónodi Bélát, a megyei pártbizottság munkatársát, Szűcs Gábort, a járási pártbizottság első titkárát, Gyönyörű Lajost, a járási pártbizottság titkárát, Balázs Imrét, Csiha Lászlót, Fegyveres Antalt, Kerek Lajost, Miskolci Jánost, Mocsári Sándort, Tóth Lászlót, Újlaki Gyulát, Vágó Jánosnét, a járási párt-végrehajtó bizottság tagjait, Bokor József tsz-tagot, Cigla Imréné tsz-tagot, Dobos Imréné tanítónőt, Nagy Józsefet, a járási népfrontbizottság titkárát, Pankó Jánost, a járási rendőrkapitányság vezetőjét, Papp János üzemi munkást, Répási József nyugdíjast és Vass Lajosné tsz-tagot. A pártértekezlet a továbbiakban Miskolci János elnökletével folytatta munkáját. A járási pártbizottság négyesztendős munkájáról készített részletes beszámolót, valamint a kongresszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat tervezete vitájának tapasztalatairól készített jelentést a küldöttek napokkal a pártértekezlet előtt írásban megkapták. A pártértekezleten Szűcs Gábor, a járási pártbizottság első titkára rövid szóbeli beszámolóban tájékoztatta a pártértekezletet a vezetőségválasztások, illetve a X. pártkongresszus előkészítésének legfontosabb tapasztalatairól és néhány alapvető ,időszerű kérdésről. A járás mezőgazdasági nagyüzemei az 1966. évi megyei és járási pártértekezletek által kiemelt termelési feladatokat többségükből sikeresen valósították meg. A növénytermelés szerkezete a főbb növények esetében a beszámolási időszakban lényegesen nem változott, összességében megfelel a népgazdasági igényeknek és a járás adottságainak. A beszámoló a továbbiakban szóvá tette, hogy a zöldségtermelés fejlődése nem megfelelő, pedig ezt az ágazatot a következő években jelentősen kell fejleszteni. A járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztési ágazatában is gyors ütemű fejlődés következett be. Az állattenyésztés nagyüzemi alapjait sikerült megteremteni. Ez a pozitív vonás összefügg a közös gazdaságok általános fejlődésével és a megjelent közgazdasági szabályozókkal. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, a nagyüzemi állattenyésztés fejlődése mellett szükséges, hogy a közös és háztáji gazdaságok termelése együttesen jobban növekedjék a jelenleginél. Továbbra is nagy jelentősége van az egyszerűbb szövetkezeti, háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének, ezek a nagyüzemi árutermelésnek szerves részei, nélkülözhetetlen kiegészítői. A párt és állami szervek ennek tudatában foglaltak állást és hoztak határozatokat a háztáji termelés elősegítésére, gondokkal is meg kellett küzdeni, így pl. néhány helyen a gazdaságvezetők az önállóságot helytelenül értelmezték. Az állami felügyeleti intézkedéseket, jóakaratú javaslalatokat, tanácsokat is beavatkozásnak minősítették, esetenként jogellenes határozatokat hoznak. Előfordult olyan eset is, hogy az önállóság jegyében a csoportérdeket a népgazdasági érdek fölé helyezték, vagy törvényellenes módon jártak el mérlegbeszámolóik elkészítésénél. • Egyes gazdaságvezetők még mindig bátortalanok, nem elég kezdeményezőek, nehezen tudják eldönteni, hogy mit lehet és mit nem. Nem használják ki kellően az adott lehetőségeket, problémáik megoldását a felsőbb szervektől várják, összességében megállapítható, hogy a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünk az említett gondok ellenére is jól érvényesül a járásban. A járás gazdasági helyzetéről adott értékelés bizonyítja, hogy a pártszervek, és -szervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájában jelentős fejlődés ment végbe. A pártszervezetek többsége politikai eszközökkel jól befolyásolta és irányította a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A gazdaságirányítás reformja A gazdasági mechanizmus reformjával újszerű feladatként jelentkezett — különösen a mezőgazdasági szektorban — az önálló, vállalatszerű gazdálkodás megvalósítása. Ezen a területen már az elmúlt néhány esztendőben jelentkeztek az eredmények, de a problémák is. A beszámoló megállapította, hogy a gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt időszak kedvező tapasztalatai mellett a következő Előtérben az alapos, körültekintő munka A beszámoló részletesen foglalkozott a pártélet kérdéseivel, kiemelve olyan fontos feladatokat, mint a marxizmus-leninizmus eszméinek terjesztése, a szocialista erkölcs normáinak elfogadtatása, mint a tömegpolitikai munka nagyon lényeges területe. Javult a párttagság aktivitása, s minden területen tovább nőtt a kommunisták tekintélye. A párttagságra jellemző, hogy élen járnak és példát mutatnak a termelő(Folytatás a 3. oldalon) Megemlékezés Debrecen felszabadulásának 26. évfordulójáról (Tudósítás a 2. oldalon) pont utaló a Csokonai Színházban: GÖRÖG TRAGÉDIÁK (Kritika. az 5. oldalon) Egri Dezsd— - DVSC 2-0 (0-0) DEACSzarvasi Spartacus 4-2 (3-1) • Tizennégyezer részvevő a KISZ-kupa megyei versenyein (Sporttudósítások a 7. oldalon) II szállítási feladatok végrehajtásáért (Riport a 8. oldalon)