Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­K­Á­S­P­Á­R­T H­A­J­D­Ú - B­I­H­A­R MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A pártbizottság beszámolója A járási pártbizottság beszámoló­jában arra törekedett, hogy reális értékelést adjon azokról az ered­ményekről, változásokról, amelyek az elmúlt négy esztendőben a járás politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében bekövetkeztek. A beszámoló ugyanakkor őszintén, önkritikusan tárta fel azokat a gondokat, problémákat is, amelyek a munka során jelentkeztek, s ame­lyek megoldása a következő évek feladata lesz. Az elmúlt négy évben a pártbi­zottság igyekezett áttekinteni olyan fontos társadalompolitikai, gazda­ságpolitikai és a párt belső életé­vel összefüggő kérdéseket, mint a tsz-parasztság, az értelmiség anya­gi, társadalmi helyzete, az ifjúság és a nők helyzete, a gazdaságirányí­tás reformjának bevezetése, illetve annak előkészítése és tapasztalatai, a járásban élő román nemzetiségi lakosság helyzete, a tömegszerveze­tek és tömegmozgalmak irányítása, a párttagság erkölcsi, politikai és fegyelmi helyzete és hasonlók. A pártbizottság szerint a kongresszusi határozatok, a megyei és a járási pártértekezlet állásfoglalásainak megvalósítása egészséges ütemű. Hatására a járás politikai, gazdasági és kulturális élete megfelelően fej­lődik, fordultak. A termelőszövetkezetek­ száma — egyesülések útján -1-­29- ről 20-ra csökkent. Ezáltal a gazdál­kodás optimálisabb területi egységei alakultak ki. A területnövekedés mellett a kö­zös gazdaságok egyre inkább meg­közelítik a modern nagyüzemi gaz­dálkodás szintjét, ami megmutatko­zik álló- és forgóeszköz-felszerelt­ségük javulásában, a termelés szer­vezettségében, a növekvő hozamok­ban és a gazdálkodás hatékonysá­gában. A termelőszövetkezetek termelése 1966. évhez viszonyítva jelentősen nőtt. Figyelemre méltó eredmény, hogy ez a termelésnövekedés na­gyobbrészt a műszaki fejlesztésből és a termelékenység javulásából ered. A derecskei járási pártértekezleten ­ Tovább szilárdultak a nagyüzemi gazdaságok A járás mezőgazdasági jellegű te­rület. Az ipari tevékenységet csak a szolgáltatás jelenti. Ebből eredően az a fő törekvés, hogy a tsz-ek to­vábbi politikai és gazdasági szilár­dítása, az önálló vállalatszerű gaz­­dálkodás kialakításának segítése van napirenden. A beszámolás idő­szakában mind a mezőgazdaságban, mind az ipari üzemekben nőtt a termelés és a termelékenység, bő­vült az árutermelés köre és mennyi­sége, általában javult a gazdálko­dás. A járás mezőgazdasági nagyüze­mei az elmúlt négy év alatt politi­kailag és gazdaságilag tovább szig Felelősséggel, a járás előrehaladásáért járási pártértekezlet Derecskén A derecskei járás pártszervezeteinek küldöttei szombaton tartották tanácskozásukat Derecskén, a járási művelődési ház nagytermében. Bár a tanácskozás munka jellegű volt , hiszen a járási pártbizottság négy­esztendős munkáját volt hivatva elbírálni —, a tanácskozásnak mégis ünnepi külsőt kölcsönzött az az ízlésesen megrendezett kiállítás, amelyet a tanácsok megalakulásának huszadik évfordulójára nyitottak meg a pártértekezlet színhelyén, a művelődési házban. A járás húszéves fejlő­dését bemutató kiállítást a küldöttek a tanácskozás megkezdése előtt nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták. A járási pártértekezletet reggel nyolc órakor Szűcs Gábor, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd ezt követően a pártérte­kezlet elnökségének, elnökeinek, il­letve a különböző munkabizottságok megválasztására került sor. A párt­értekezlet az elnökségbe választot­ta Cifra Lászlót, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagját, Nagy Józsefet, Lovász Jánost, Pal­lás Imrét, az MSZMP megyei bizott­ságának tagjait, Ónodi Bélát, a me­gyei pártbizottság munkatársát, Szűcs Gábort, a járási pártbizott­ság első titkárát, Gyönyörű Lajost, a járási pártbizottság titkárát, Ba­lázs Imrét, Csiha Lászlót, Fegyveres Antalt, Kerek Lajost, Miskolci Já­nost, Mocsári Sándort, Tóth Lász­lót, Újlaki Gyulát, Vágó Jánosnét, a járási párt-végrehajtó bizottság tagjait, Bokor József tsz-tagot, Cigla Imréné tsz-tagot, Dobos Imréné ta­nítónőt, Nagy Józsefet, a járási népfrontbizottság titkárát, Pankó Jánost, a járási rendőrkapitányság vezetőjét, Papp János üzemi mun­kást, Répási József nyugdíjast és Vass Lajosné tsz-tagot. A pártértekezlet a továbbiakban Miskolci János elnökletével folytat­ta munkáját. A járási pártbizottság négyesztendős munkájáról készített részletes beszámolót, valamint a kongresszusi irányelvek és a szer­vezeti szabályzat tervezete vitájá­nak tapasztalatairól készített jelen­tést a küldöttek napokkal a párt­értekezlet előtt írásban megkapták. A pártértekezleten Szűcs Gábor, a járási pártbizottság első titkára rö­vid szóbeli beszámolóban tájékoz­tatta a pártértekezletet a vezetőség­választások, illetve a X. pártkong­resszus előkészítésének legfontosabb tapasztalatairól és néhány alapvető ,időszerű kérdésről. A járás mezőgazdasági nagyüze­mei az 1966. évi megyei és járási pártértekezletek által kiemelt ter­melési feladatokat többségükből si­keresen valósították meg. A növénytermelés szerkezete a főbb növények esetében a beszámo­lási időszakban lényegesen nem vál­tozott, összességében megfelel a népgazdasági igényeknek és a járás adottságainak. A beszámoló a továbbiakban szó­vá tette, hogy a zöldségtermelés fej­lődése nem megfelelő, pedig ezt az ágazatot a következő években je­lentősen kell fejleszteni. A járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztési ágazatában is gyors ütemű fejlődés következett be. Az állattenyésztés nagyüzemi alapjait sikerült megteremteni. Ez a pozitív vonás összefügg a közös gazdaságok általános fejlődésével és a megje­lent közgazdasági szabályozókkal. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás­ban, a nagyüzemi állattenyésztés fejlődése mellett szükséges, hogy a közös és háztáji gazdaságok terme­lése együttesen jobban növekedjék a jelenleginél. Továbbra is nagy jelentősége van az egyszerűbb szö­vetkezeti, háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének, ezek a nagy­üzemi árutermelésnek szerves ré­szei, nélkülözhetetlen kiegészítői. A párt és állami szervek ennek tu­datában foglaltak állást és hoztak határozatokat a háztáji termelés elősegítésére, gondokkal is meg kellett küzdeni, így pl. néhány helyen a gazdaság­vezetők az önállóságot helytelenül értelmezték. Az állami felügyeleti intézkedéseket, jó­akaratú javasla­­latokat, tanácsokat is beavatkozás­nak minősítették, esetenként jogel­lenes határozatokat hoznak. Előfor­dult olyan eset is, hogy az önálló­ság jegyében a csoportérdeket a népgazdasági érdek fölé helyezték, vagy törvényellenes módon jártak el mérlegbeszámolóik elkészítésé­nél. • Egyes gazdaságvezetők még min­dig bátortalanok, nem elég kezde­­ményezőek, nehezen tudják eldön­teni, hogy mit lehet és mit nem. Nem használják ki kellően az adott lehetőségeket, problémáik megoldá­sát a felsőbb szervektől várják, összességében megállapítható, hogy a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünk az említett gondok el­lenére is jól érvényesül a járásban. A járás gazdasági helyzetéről adott értékelés bizonyítja, hogy a pártszervek, és -szervezetek gazda­ságszervező, irányító és ellenőrző munkájában jelentős fejlődés ment végbe. A pártszervezetek többsége politikai eszközökkel jól befolyásol­ta és irányította a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A gazdaság­irányítás reformja A gazdasági mechanizmus re­formjával újszerű feladatként je­lentkezett — különösen a mezőgaz­dasági szektorban — az önálló, vállalatszerű gazdálkodás megvaló­sítása. Ezen a területen már az el­múlt néhány esztendőben jelentkez­tek az eredmények, de a problémák is. A beszámoló megállapította, hogy a gazdasági mechanizmus be­vezetése óta eltelt időszak kedvező tapasztalatai mellett a következő Előtérben az alapos, körültekintő munka A beszámoló részletesen foglalko­zott a pártélet kérdéseivel, kiemel­ve olyan fontos feladatokat, mint a marxizmus-leninizmus eszméinek terjesztése, a szocialista erkölcs nor­máinak elfogadtatása, mint a tö­megpolitikai munka nagyon lénye­ges területe. Javult a párttagság ak­tivitása, s minden területen tovább nőtt a kommunisták tekintélye. A párttagságra jellemző, hogy élen jár­nak és példát mutatnak a termelő­(Folytatás a 3. oldalon) Megemlékezés Debrecen felszabadulásának 26. évfordulójáról (Tudósítás a 2. oldalon) pont utaló a Csokonai Színházban: GÖRÖG TRAGÉDIÁK (Kritik­a. az­ 5. oldalon) Egri Dezs­d­— - DVSC 2-0 (0-0) DEAC­Szarvasi Spartacus­ 4-2 (3-1) • Tizennégyezer részvevő a KISZ-kupa megyei versenyein (Sporttudósítások a 7. oldalon) II szállítási feladatok végrehajtásáért (Riport a 8. oldalon)

Next