Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött a DÍVSZ kongresszusa Hétfőn délelőtt Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházának ünnepi díszt öltött nagytermében megkezdte tanácskozását a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresszusa. Száz ország 250 ifjúsági szervezetének csaknem 700 küldöttét Szűts­ Pál, a Magyar If­júság Országos Tanácsának elnöke üdvözölte, s köszöntötte a kong­resszuson megjelent magyar vendé­geket; dr. Ajtai Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, a kormány elnökhelyet­tesét, valamint Sarlós Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökét. Köszön­tötte a külföldi részvevőket, köztük Jevgenyij Mihajlovics Tyazselnyi­­kovot, a lenini Komszomol közpon­ti bizottságának első titkárát, a szovjet delegáció vezetőjét és Ana­­tolij Vasziljevics Filipcsenko űr­hajós pilótát, a Szovjetunió hősét, aki a szovjet delegáció tagjaként érkezett a kongresszusra. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üzene­tet intézett a tanácskozáshoz. Az üzenet a többi közt hangsúlyozza: „Bizalommal és reménységgel te­kintünk az Önök tanácskozása elé. Tudjuk, hogy bár a küldöttek kü­lönböző világrészekből és orszá­gokból jöttek, sokféle nyelven be­szélnek, mégis az egység, az egybe­hangolt cselekvés készségének szel­leme hatja át őket. A haladó és demokratikus fiata­lok , ha szorosabbra zárják sorai­kat, igen sokat tehetnek az anti­­imperialista harc végső győzelmé­nek kivívásáért.” . Losonjczi Pál üzenetét hosszan tartó taps fogadta, majd dr. Hor­váth István, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A DIVSZ végrehajtó bizottságá­nak nevében Angelo Oliva, a vi­lágszövetség elnöke mondott meg­nyitó beszédet. Fock Jenő fogadta Xuan Thuy államminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke hétfőn hivatalában fogadta Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgozók Pártja központi bizottságának tit­kárát,­­ államminisztert, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizs­ban tárgyaló küldöttségének veze­tőjét, aki a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívá­sára hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. A látogatáson je­len volt Péter János külügyminisz­ter és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI) A tárgyalóasztal mellett (MTI- fotó — Vigovszki Ferenc felv.—KS) A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE November 22-re befejezik a vasútvillamosítás hírközlési munkálatait Kiváló eredmények a HIM lakatosüzemében Hajdú-Bihar megye egész lakos­ságát közelről érinti a nagy vasút­vonal — Budapest—Szolnok—Deb­recen—Nyíregyháza — villamosí­tása. A Napló már többször hírt adott a nagyszabású építkezés me­netéről, a magyar és a csehszlovák szakemberek eredményes együtt­működésének sikereiről. Most újabb kezdemményezésről adhatunk számot, amely az építke­zés meggyorsítását szolgálja. Az eredeti tervek szerint ugyanis de­cember 31-re készült volna el teljes hosszban a villamosítás. Az érde­kelt közreműködő szervek között szocialista szerződés jött létre, mely a fenti határidőt december 20-ra módosítja. A Debreceni Pos­taigazgatóság dolgozói most — át­érezve a népgazdasági szinten ki­emelt munka határidő előtt történő megvalósításának politikai és gaz­dasági kihatását — a X. pártkong­resszus tiszteletére munkafelaján­lást tettek. Vállalták, hogy a villa­mos üzem előfeltételét képező hír­közlési munkálatokat 1970. n­ovem­­ber 22-re befejezik. A munkafel­ajánlás teljesítése nagy erőfeszítést követel a posta dolgozóitól. Ugyan­akkor a befejező szakasz elkészülte határidő előtt csak maximális erő­feszítés, jó munkaszervezés, odaadó és áldozatos munka és kölcsönös együttműködés folytán lehetséges. Bízhatunk abban, hogy a felaján­láshoz valamennyi közreműködő szerv csatlakozik. A Hajdúsági Iparművekben az ez évi kongresszusi versenyben ki­tűnt kiváló eredményeivel a laka­tosüzem kollektívája — írja tudósí­tónk, Szinkulics István. — A há­romnegyedévben 89 százalékra tel­jesítették a programot, ami a ter­vezetthez viszonyítva jó eredmény, ugyanakkor teljesítményük 110 szá­zalék körül mozog. Nagymértékben csökkentették a selejtet az üzem­ben (48 000 forinttal), és 14 száza­lékkal csökkent az igazolatlan hiányzások száma is. A kongresz­­szusi időszak alatt 2000 óta társa­dalmi munkát vállaltak, és eddig már 2208 órát teljesítettek. Két présgép felújításával 20 százalékkal növelték a termelékenységet. Az üzem kollektívája aktívan részt vesz az újítómozgalomban, és újítá­saikkal ez évben 118 000 forint megtakarítást értek el. Jó munka­szervezéssel elérték azt, hogy az üzemben dolgozó 73 nő közül 21 ré­szére megszűnt a három műszak, s ezzel elősegítették a KB-határozat megvalósítását a gyárban. Az üzem­ben 12 szocialista brigád műkö­dik, számukra tanfolyamot szervez­tek, politikai, gazdasági ismeretek bővítésére. A szakszervezeti jogok érvényesüléséről tárgyalt a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székházában. A ta­nácskozás elé terjesztett javasla­tok alapján a szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól és a szakszervezeti taggyűlések helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyaltak. A SZOT elnöksége ha­tározottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyűlést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fórumának kell tekinteni. A válasz­tott vezető testületeknek e tanács­kozáson kell a szervezett dolgozóit véleményét kísérni és a korábbi határozatok végrehajtásáról beszá­molni. Indokolt azonban, hogy a szakszervezeti taggyűlések kötelező megtartásában több szabadkezet kapjanak az alapszervezetek. Lehe­tővé kell tenni, hogy évente ne négyszer, hanem kétszer legyen kö­telező a taggyűlés, azzal a fenntar­tással, hogy minden esetben, ami­kor a döntésre kerülő téma indo­kolja, össze lehessen hívni a tag­gyűlést. Ezt a javaslatot majd a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa elé terjesztik. Az új Munka Törvénykönyvé­ben rögzített szakszervezeti jogok hatályba lépése óta csaknem három év telt el. Megállapították, hogy a vállalati kollektívák megelégedés­sel fogadták a kibővített szakszer­vezeti jogokat, élnek velük, gyako­rolják őket. A szakszervezetek eddig a közös szabályozási, a döntési és az egyet­értési jogkört gyakorolták legin­kább. Sokan nem ismerték még fel, hogy a véleményezési, az ellenőrzé­si és a beszámoltatási jog is jelen­tős eszköz az üzemi demokratiz­mus fejlesztésében. Találkozni az­zal a szemlélettel is, amely a vétó­jogot tekinti alapvetőnek, e felfo­gás híveit meg kell győzni arról, hogy ez csak a­ végső eszköz a dol­gozók jogainak­ védelmében. A vi­tákat elsősorban egyeztetéssel kell megoldani. A SZOT elnöksége megállapítot­ta, hogy a szakszervezeti jogok kö­re elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglevőket kell határozottabban alkalmazni. A fel­sőbb szintű szakszervezeti testüle­tek az eddiginél hatékonyabb ok­tató-nevelő és irányító munkával gondoskodjanak arról, hogy a vál­lalati szakszervezeti szervek az ér­dekvédelem és az üzemi demokrá­cia éppen olyan fontos részének tekintsék az ellenőrzési és a véle­ményezési­­jogkört, mint az egyet­értési és döntési hatáskört. (MTI) ­A HIM Egyetértés lakatosbrigádja már kétszer kapta meg az aranyplakettet (Juhász Gyula felv.) . Gromiko Londonba érkezett o Dr. Kari Schiller Budapesten (2. oldal) Látogatóban (3. oldal) Olvasóink írják (4. oldal) ÉSZAKI LEGÉNYEK KÖZÖTT (5. oldal) Z enei é letünk (5. oldal) Győzött a DVSC krónika (8. oldal)

Next