Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-26 / 277. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának harmadik napja A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az ülést az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyitotta meg. Bejelentette, hogy újabb testvérpártok juttatták el üdvözletüket a Magyar A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, valamint a kongreszszus elé terjesztett jelentése sokoldalúan foglalkoztak a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelentőségével, helyzetével és továbbfejlesztésének feladataival. Teljes mértékben egyetértve a bennük foglaltakkal, néhány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdésekhez — mondotta többek között. A demokratizmus helyes irányú szocialista jellegű továbbfejlesztésének fontos követelménye, hogy a fogalom jelentését, mindenekelőtt a demokrácia osztály tartalmát valamennyien egységesen, marxista— leninista módon értelmezzük. Közismert, hogy osztályoktól független demokrácia nincs, és nem is lehetséges. A demokratizmus eredeti jelentése, a népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szocializmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. Társadalmunkban, osztálypolitikánknak megfelelően a szocialista demokrácia fő célja az, hogy tovább erősödjék általa a munkásosztály hatalma az egész dolgozó nép érdekében, hogy hatékonyabb Szocialista Munkáspárt X. kongresszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Chilei Komban érvényesüljön a munkásosztálynak és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek közéleti aktivitása. Ebből a nézőpontból szükséges megítélnünk a demokratizmus minden problémáját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódjanak meg. Az ezért folyó küzdelmet csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesztője, szervezője a szocialista demokráciának A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésének biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit és feladatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevékeny közreműködésére, cselekvő közéleti részvételre van szükség. Annál erősebb a rendszerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesznek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában.munista Párt, a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben köszönetét fejezte ki a testvérpártok szívélyes üdvözleteiért. Ezután Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Hol dönthetett demokratikusan a munkás a gyár ügyeiben, a dolgozó paraszt, a földmunkás a nagybirtok bármely kérdésében, a város vagy a falu dolgaiban az ezt megelőző társadalmakban? Csak a szocializmus képes százak, ezrek és tízezrek, párttagok és pártonkívüliek, a tömegek alkotó részvételét biztosítani a döntésekben. Ennek előmozdítása és szüntelen ösztönzése a párt alapvető politikai feladatai közé tartozik. A demokratizmus sokoldalú fejlesztését a szocializmus építése törvényszerűségének tekintjük, ez az új társadalom teljes felépítésének egyik legfontosabb eszköze. Helytelen volna, ha a pártdemokrácia erősítését kizárólag a párt belső ügyének tekintenénk, illetve elválasztanánk a szocializmus építésének általános feltételeitől és követelményeitől. Hazánkban a kibékíthetetlen osztályellentétek és osztályösszeütközések korszaka már a múlté, de az osztály nélküli társadalom létrehozása még sok-sok évig tartó folyamat. Ennek következtében léteznek és hatnak a szövetséges osztályok, valamint a társadalom különböző rétegei közötti érdekkülönbségek. Az előadó ezután arról beszélt, hogy ezzel a jelenséggel számolni kell a politikában is, majd így folytatta : Minél teljesebben érvényesül a demokrácia, annál nagyobb lehetőség nyílik a politika és a szocialista építés folyamatainak társadalmi ellenőrzésére, a hibák gyors feltárására, a nehézségek leküzdésére, a problémák megoldására. Pártunk olyan kormányzó párt, amelynek a kritika funkcióját is magára kell vállalnia. A párt csak úgy töltheti be ezt a szerepét, ha a társadalom tapasztalataira támaszkodik, állandóan figyel tagságára, és annak segítségével az egész ország közvéleményére, általánosítja a tanulságokat, és gondoskodik érvényesítésükről. A tömegek tapasztalatai elsősorban a szocialista demokrácia révén jutnak el sokoldalúan, teljesebben a vezetéshez. Biszku elvtárs ezután a demokrácia és centralizmus összefüggéseiről beszélt. Pártunkban a demokratikus centralizmus egységes, összefüggő, egymásba kapcsolódó irányítási rendszert biztosít, ez a Központi Bizottságtól a helyi szervezetekig érvényesül, nélkülözhetetlen része és ösztönzője a helyi szervek öntevékenységének, a helyi kezdeményezések kibontakoztatásának, vagyis a politikai tevékenység demokratizmusának. Pártunk IX. kongresszusa megbízta a Központi Bizottságot; elméletileg kutassuk a pártdemokrácia fejlesztésének új lehetőségeit, és ennek eredményeit formáljuk konkrét döntésekké. Így került sor arra, hogy több éves előkészítő munka után a Központi Bizottság 1969 novemberében átfogóan megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét. A párt vezető szerepének erősítésével, a pártdemokrácia kiszélesítésével kapcsolatban nagyon fontos a vezetők kiválasztása, képzése és nevelése. A lenini útmutatások szellemében az utóbbi másfél évtizedben hasznosítani törekedtünk fontos történelmi tapasztalatokat a vezetők kiválasztásában és nevelésében. Fontos vonása ennek a nyíltság a tömegek iránt, még akkor is, ha pillanatnyilag népszerűtlen feladatokról van szó, mert minden kérdésben igazi érdekeiket kell képviselnünk. Számoljunk tehát véleményükkel, legyünk türelmesek, mert a hatalom nem személyeké, hanem az osztályé, a népé. Nem lehet jó vezető az, aki a közérdeket nem tudja emberséges módon, munkatársai megbecsülésével együtt képviselni. Az elmúlt másfél évtizedben kiváló vezetők ezrei nevelődtek ki, és dolgoznak eredményesen az élet különböző területein. Ugyanakkor megoldásra váró feladatunk, hogy tanult, közéleti tapasztalattal felvértezett munkáso kat, dolgozó parasztembereket, párttagokat még következetesebben vonjunk be a kollektív vezető testületekbe. Hasonló gondot okozó, vezetők indokolt és szükséges cseréje felelős párt-, állami, társadalmi posztokon, méghozzá oly módon, hogy a változással a politikai vonal stabilitása ne szenvedjen csorbát, s a jól dolgozó vezető közéleti megbecsülése is megmaradjon. A vezetők cseréjének többsége — ha jól dolgozunk — nem lehet elsősorban csak leváltás. A cserének az egyén fejlődését is kell szolgálnia. További külön megbecsülést érdemelnek azok, akik élettoruk, egészségi állapotuk miatt válnak meg munkakörüktől. Fontos tanulság, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez olyan rátermett vezetőkre van szükség, akik jól képviselik a munkásosztály ügyét, akik „felfelé” is vitába mernek szállni, s egyben „oldalt” és „lefelé” maximális türelmet tanúsítanak. A kongresszust megelőző tanácskozásokon és itt a kongresszuson is bírálat érte politikánk végrehajtását. Ha helyes a politika — márpedig, erről elismerően szóltak —, minden a végrehajtáson, a vezető(Folytatás a 2. oldalon) Biszku Béla: Pártunk munkáját a magasabb követelményekhez kell igazítanunk Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára (Napló-telefotó — KS) KÉPEK A KONGRESSZUSRÓL