Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

­ Számos kérdésben azonos vagy egymáshoz közelálló a nézetünk­ ­ A tegnapi nap a külpolitikában­­ LAIRD HADÜGYMINISZTER cinikusan kijelentette, hogy az amerikai légierők valóban bombatámadást intéztek a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen. Magyarázatul megismételte, amit eddig is hangoztattak: a bombázás válasz az amerikai felderítő repülőgépek ellen intézett légvédel­mi támadásokra. Mint jelentettük korábban a VDK légelhárítása több ame­rikai felderítő repülőgépet megsemmisített, illetve megrongált. Washing­ton már akkor fenyegető hangot ütött meg, és célzott rá, hogy a VDK jogos védekezését nem hagyja megtorlatlanul. A józanabb közvélemény tiltako­zott a Pentagon terve ellen, de mint az események mutatják, az amerikai hadvezetés még mindig nem mondott le az erőszakról, és továbbra is eről­teti a katonai megoldást, holott volna lehetősége Párizsban a tárgyaló­­asztal mellett megkeresni az egyedül helyes politikai megoldás lehetősé­geit. Ez az újabb katonai lépése az agresszornak sajnos magában hordja a vietnami háború újbóli felfokozódását, és ezzel még távolabbra kerül a béke lehetősége a sokat szenvedett indokínai népektől. GUNNAR JARRING levelei — a közel-keleti háborúban érdekelt or­szágok ENSZ-megbízottaihoz — igazolták a korábbi feltevéseinket. A tár­gyalások kizárólag Izrael magatartásán buktak meg, akkor, amikor világ­szerte fokozódott a remény a párbeszéd folytatására. Kairóban sajnálatos­nak minősítették a helyzet ilyen alakulását, de azonnal leszögezték, hogy az EAK a maga részéről még mindig nem adja fel a konfliktus tárgyalásos rendezésének lehetőségét. Kairóban úgy tudják, hogy Izrael január elejéig folytatja jelenlegi időhúzó taktikáját, s közvetlenül a BT-nek benyújtandó jelentés megtárgyalása előtt tesz csak pozitív lépést, hogy a Jarring-jelen­­tés ellene irányuló élét elvegye, illetve valamelyest csökkentse a reá háruló felelősséget. Tel Aviv tehát makacsul kitart politikája mellett, holott ez csak a további politikai elszigetelődését vonhatja maga után. A FIGYELEM Szíria irányában is megnőtt. A konszolidáció jelei mind jobban láthatókká lesznek, s ez biztató jelnek tekinthető. Az arab orszá­gokban meglevő belső problémák megoldását is segíti mind az EAK bel­politikai megerősödése, mind pedig a szíriai konszolidáció. Két kommunista miniszter Asszad kabinetjében! Ez a tény arra mutat, hogy a jelenlegi szí­riai politikai vezetés szélesebb alapokon kíván politizálni, és ez egyben a külpolitikai magatartásának megváltozását, hajlékonyabbá válását is je­lentheti, s ez — mint már írtuk — nagy hasznára lehet a feltétlenül szük­séges arab egységnek is. A következő napok, hetek Szíriából érkező híreit érdeklődéssel várják a megfigyelők, és remélhető, hogy rövid időn belül megbízhatóbb, teljesebb képet kaphatunk e fontos közel-keleti országról. gyalásait a külügyminiszter kijelen­tette: — Magyarországi látogatásom so­rán az a megtiszteltetés ért, hogy fogadott Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Fock Jenő, a kor­mány elnöke, továbbá alkalmam volt eszmecserét folytatni Péter Já­nos külügyminiszter kollégámmal. Tárgyalásainkat a kölcsönös megér­tés, a nyílt és őszinte légkör jelle­mezte. Megvitattuk a nemzetközi problémákat és a kétoldalú kapcso­latainkat. Megállapítottuk, hogy számos kérdésben azonos, vagy egy­máshoz közelálló a nézetünk, s azon fáradoztunk, hogy közelebb hozzuk álláspontjainkat olyan kérdésekben, amelyekben még bizonyos eltérések mutatkoznak. Jelentős eredménynek tartom, hogy mindkét fél megerősí­tette azt a szándékát: minden tőle telhetőt megtesz a világ, különösen pedig a saját földrészük, Európa bé­kéjéért, biztonságáért. A külügyminiszter a továbbiak­ban az európai biztonság kérdésével foglalkozott. Ismeretesek — mon­dotta — a Magyar Népköztársaság­nak a konferencia összehívására tett erőfeszítései, s kijelenthetem, hogy a Török Köztársaság is pártolja a konferencia gondolatát. De nem bíz­hatjuk a véletlenre e fontos tanács­kozás eredményét, kimenetelét. Cé­lunk, hogy az utóbbi időben ez irányban tett lépések, elért eredmé­nyek tartósak legyenek. Helyesnek tartanám, hogy a földrészünk biz­tonságával összefüggő kérdéseket konferenciákon vagy konferencia­­sorozaton vitassuk meg. Meggyőző­désem, hogy ezen közösen kell mun­kálkodnunk. Azok a fejlemények, amelyekre az utóbbi időben Euró­pában sor került, biztatók és bátorí­tást jelentenek a konferencia meg­valósítására. A sajtótájékoztatón Péter János külügyminiszter török kollégája szavaihoz kapcsolódva kijelentette: véleménye szerint mind a magyar, mind a török kormány őszintén és tudatosan arra törekszik, hogy kö­zös múltbeli kapcsolataikat, azok tapasztalatait felhasználva a mai nemzetközi és társadalmi viszo­nyoknak megfelelő módon ápolják barátságukat. (MTI) Közös közlemény a magyar-török tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról) zedések alapján, békésen és tárgya­lások útján kell megoldani. Ihsan Sabri Caglayangil tájékoz­ tatta a magyar külügyminisztert a legutóbbi ciprusi fejleményekről és megismételte Törökország őszinte kívánságát, hogy a konfliktusra bé­kés megoldást találjanak a sziget függetlensége alapján. A kétoldalú kapcsolatok vizsgá­lata során a két miniszter utalt e kapcsolatok történelmi alapjaira. Őszinte szándékuk, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két fél szá­mára kölcsönösen előnyös kapcsola­tok fejlesztésére. A felek egyetértettek abban, hogy megerősítik gazdasági és kereske­delmi kacs­olataikat. Tanulmányoz­zák a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésének új lehetőségeit, hogy ösztö­nözzék az ipari együttműködés kü­lönböző formái, ezen belül közös vállalkozások létrejöttét. A felek erőfeszítéseket tesznek a kulturális kapcsolatok fejlesztésére. A miniszterek nagy megelégedés­sel nyilatkoztak a látogatás ered­ményeiről; török külügyminiszter első ízben látogatott a Magyar Nép­­köztársaságba. A látogatás a két or­szág közötti baráti kapcsolatok fej­lesztésének új, fontos szakasza.­­ Törökország külügyminisztere a maga és küldöttsége nevében őszin­te köszönetét fejezte ki a meleg fo­gadtatásért és a szívélyes vendég­látásáért, amelyben magyarországi tartózkodásuk során részesültek. Süleyman Demirel miniszterelnök nevében a Török Köztársaság kül­ügyminisztere hivatalos törökorszá­gi látogatásra hívta meg Fock Je­nőt, a Minisztertanács elnökét. Ihsan Sabri Caglayangil ugyancsak meghívta Törökországba Péter Já­nos külügyminisztert. A meghíváso­kat örömmel elfogadták. Időpontju­kat a későbbiekben diplomáciai úton állapítják meg. Budapest, 1970. november 21. (MTI) János külügyminiszter, s jelen volt Ismail Soysal, Törökország buda­pesti nagykövete. Arra a kérdésre hogyan értékeli a magyar vezetőkkel folytatott tár- Caglayangil sajtótájékoztatója Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyminisztere szom­baton a Hotel Intercontinentalban sajtóértekezleten tájékoztatta az új­ságírókat a Magyarországon tett hi­vatalos látogatásának tapasztalatai­ról. Az értekezleten részt vett Péter Elutazott Budapestről a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon —, szombat délben elutazott Budapestről. A török külügyminiszter és a kí­séretében levő személyiségek bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügymi­niszter, Marjai József és Hollai Im­re külügyminiszter-helyettesek, Zá­­gor György, hazánk ankarai nagy­követe, valamint a Külügyminiszté­rium több más vezető beosztású munkatársa. Ott volt Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Péter János, hazánk külügymi­nisztere az ENSZ 25. jubileumi közgyűlésén a Magyar Népköztár­saság külpolitikai törekvéseiről többek között a következőket mon­dotta: „Magyarország külpolitiká­ját az az elv vezeti, hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen az ország élete számára, összefüggésben a nemzetközi béke és biztonság — így mindenekelőtt az európai béke és biztonság — ér­dekeivel. Magyarország ezt a kö­vetkező módon tudja a legjobban szolgálni: szoros szövetségben van elsősorban a Szovjetunióval, s vele együtt a többi szocialista ország­gal a Varsói Szerződés és a KGST keretében, ápolja kapcsolatait a fej­lődő országokkal... és szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés orszá­gokkal is a békés egymás mellett élés pontosan értelmezett elvei alapján." Következetes, elvhű külpoliti­kánk az eltelt tíz-tizenkét évben rangos helyet kapott a nagyvilág­ban. Diplomatáink komoly tekin­télynek örvendhetnek, s ahogy a dip­lomáciai nyelvben gyakran mond­ják, illetékesnek tartják őket, fi­gyelemre méltónak megnyilatkozá­saikat. Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy minden külpolitikai akciónk, kezdeményezésünk mind taktikailag, mind stratégiailag a helyén volt. Ezeket összehangoltuk barátainkkal, s nem egy esetben konzultáltunk, egyeztettük állás­pontunkat a különböző kérdések­ben. Egységesen léptünk fel az európai biztonságért folyó harcban, s ugyanígy az indokínai és a közel­­keleti igazságos békéért. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete és a külügymi­niszterek rendszeres találkozói fo­lyamatosan biztosították szándé­kaink egyeztetését, az egységes fel­lépést. Hazánk tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Budapesti Felhívás néven közis­mertté vált okmány nevében hord­ja fővárosunk nevét. E felhívás im­már nemcsak politikai, diplomáciai okmány, hanem jelkép is. Jelképe az európai békére és biztonságra tö­rekvésnek, s azok a sikerek, ame­lyeket e cél érdekében immár elér­tünk, a mi érdemünk is. Közismert, hogy külügyminiszte­rünk nagy aktivitást fejtett ki az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívása érdekében. Diplomáciai, hivatalos látogatásai, az egyetemeken és főiskolákon el­hangzott előadásai nemcsak számá­ra, de hazánk számára is megbe­csülést szereztek. Péter János egy év alatt tíz ország külügyminiszte­rével tárgyalt. Nyolc országot meg­látogatott. A múlt év végén Andrej Gromiko meghívásának tett eleget, és Moszkvába látogatott. Járt Bul­gáriában, Belgiumban, Hollandiá­ban, Norvégiában, Svédországban, Lengyelországban, az NDK-ban. Budapesten fogadta Aldo Moro olasz külügyminisztert, Jan Mar­kot, Csehszlovákia külügyminiszte­rét. Szocialista külpolitikánk komoly figyelmet szentel történelmi tapasz­talatainknak, amelyek félreérthe­tetlenül arról győznek meg ben­nünket, hogy csak akkor képviseli dolgozó népünk érdekeit, ha nem­zeti és nemzetközi érdekeinket gondosan egyezteti. Nem kell külö­nösebb bizonyíték arra, hogy saját magának, tekintélyének, népe ér­dekeinek árt az az ország, amely letér az internacionalizmus útjá­ról, és vélt vagy valós konjunktu­rális előnyök miatt első helyre te­szi, a nem egy esetben, nacionalista érdekeit, céljait. Ezt nagyon gondosan szem előtt tartva fejlesszük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. E kapcso­latok máris gazdag eredményeket hoztak. Hazánk bizonyította, hogy pontos, jó és megbízható partner. Nem véletlen tehát, hogy a legna­gyobb kapitalista cégek is szívesen tárgyalnak a különböző kooperá­ciókról, és hasonlóképp szívesen ad­ják át a legkülönfélébb licence­­ket is. E politikánk sikerét is jelenti — csak a közelmúltból említett pél­dákkal élve — Jonas osztrák elnök látogatása, Tímár Mátyás minisz­terelnök-helyettes olaszországi láto­gatása vagy Karl Schiller, az NSZK gazdasági miniszterének budapesti tárgyalásai. Azokkal az országokkal, ame­lyekkel kapcsolataink nem voltak mentesek a vitáktól, arra töreked­tünk, hogy szilárd elvi alapon foko­zatosan javítsuk a kapcsolatok mi­nőségét. E tekintetben gyakran tet­tünk kezdeményező lépéseket is, s nem egy kedvező visszhangra talált ott, ahol a politikai vezetők reáli­sabban nézik országaik életét. Ma már 86 országgal van diplo­máciai kapcsolatunk. Ebből 85 or­szággal nagyköveti szinten, ami a legmagasabb diplomáciai rangot adja képviseleteinknek. Egy or­szággal, Brazíliával van csak követi szintű kapcsolatunk. Csupán a párt IX. kongresszusa óta 16 országgal vettük fel a diplomáciai kapcsola­tokat. S ez utóbbiak többsége a fej­lődő országokkal történt. Csak né­hány példa: Nagykövet képviseli hazánkat a Dél-Jemeni Népi Köz­társaságban, Egyenlítői Guineában, Elefántcsontparton, Felső-Voltá­ban, a Kongói Népi Köztársaság­ban, Líbiában, Peruban, Malaysiá­ban, Singapore-ban. Népköztársaságunk tekintélyét jelentették és öregbítették a kor­mány- és államfői szintű látogatá­sok is. Losonczi Pál az elmúlt év­ben az EAK-ban, Szudánban és Tanzániában járt. A múlt évben tett látogatást Indiában és Iránban. Fogadta Budapesten többek között India elnökét és az iráni uralko­dót. Végül említsük meg, hogy hazánk képviselői hatszáz nemzetközi szer­vezetben hallatják hangjukat, s ezek mindegyike alkalmas, jó fó­rum bizonyítani békés, jószándé­kú törekvéseinket. (Szöllősy Tibor) Külpolitikánk, tekintélyünk a nagyvilágban HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. NOVEMBER 22. Az USA felújította a VDK elleni terrorbombázásokat HANOI A vietnami néphadsereg főpa­rancsnoksága szombaton kiadott közleménye szerint 1970. november 21-én 02.30 órától 03.30 óráig az amerikai imperialisták repülőgépei­ket több csoportban a Vietnami De­mokratikus Köztársaság légiterébe küldték Hai Phong, Quang Ninh, Ha Tay és Hoa Binh tartományok területe felett. Az amerikai gépek provokációs támadásokat intéztek egyes sűrűn lakott területek ellen, halálos veszteségeket okozva a pol­gári lakosságnak. Támadás érte Észak-Vietnamban foglyul ejtett amerikai pilóták egy táborát is, ahol többen megsebesültek. A lég­védelem, a fegyveres erők és a la­kosság az amerikai agresszorok há­rom bombázógépét és egy helikop­terét lelőtte és több repülőgépet megrongált. A vietnami néphadsereg főpa­rancsnoksága figyelmeztetést inté­zett az amerikai imperialistákhoz: amennyiben folytatják a provoká­ciós kalandorakciókat a VDK ellen, az ország egész lakossága és fegyve­res erői még súlyosabb büntető csa­pásokat mérnek majd rájuk. Megalakult az új szíriai kormány Két kommunista a kabinetben BEJRÚT Az új szíriai kabinet tizenkét mi­nisztere első ízben tagja a kormány­nak. A MENA damaszkuszi tudósí­tója szerint a kabinet két kommu­nista tagja Jusszef Fejszal állam­miniszter, illetve Omar Sebai, a táv­közlési ügyek minisztere. A főváros utcáin szombaton dél­előtt többezres tömeg tüntetett az új szíriai kormány mellett. A 26 tagú új szíriai kabinet ösz­­szeállítását közölték a hírügynöksé­gek. Miniszterelnök és hadügyminisz­ter: Hafez Asszad, miniszterelnök­helyettes, földművelés- és földre­formügyi miniszter: Mohamed Ta­­lab Hilal; miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter: Abdel Halim Khaddam; miniszterelnök-helyettes és közoktatásügyi miniszter:­­Mah­mud al Ajubi. A fontosabb tárcákat az alábbiak kapták: Olaj- és villamosiparügyi miniszter: Musztafa Haddad; tájé­koztatásügyi miniszter: Nagi Dara­­visa; frontvonal területeinek mi­nisztere: Ahmed Kabalan; belügy­miniszter: Abdel Rahman Kalafavi. (MTI) Az EAK és Jarring kész a tárgyalások folytatására KAIRO az EAK hivatalos szóvivője és az egyiptomi közvélemény egyaránt kedve­zőtlen előjelnek tekinti, hogy Jarring ENSZ-megbízott Svédország nagykövete­ként visszatért moszkvai állomáshelyére. Ez az elhatározás logikus következmé­nye annak, hogy Izrael — Egyiptommal és Jordániával ellentétben — nem fo­gadta el az ENSZ-közgyűlés legutóbbi közel-keleti határozatát, az új 500 mil­lió dollár értékű amerikai katonai se­gély arra bátorítja az izraeli kormányt, hogy továbbra is szabotálja a Biztonsá­gi Tanács rendezési határozatát, s el­fogadhatatlan tételeket szabva akadá­lyozza a Jarring-misszió felújítását. Az EAK ennek ellenére sem adta fel a re­ményt, sőt az Al Gumhurija szerint ar­ra készül, hogy széles körű diplomáciai kampányt indít a közgyűlés határozata alapján, annak megvalósításáért. Ezen­kívül, értesülések szerint kezdeményez­ni fogja, hogy a Biztonsági Tanács vizs­gálja meg a közel-keleti helyzetet an­nak a jelentésnek a fényében, amely­ben U Thant ENSZ-főtitkára számol be a Jarring-misszió eddig sorsáról. Zajjat, az egyiptomi ENSZ-küldöttség vezetője levélben válaszolt Jarringnak arra az üzenetére, hogy New Yorkból visszatér Moszkvába. Zajjat köszönetét fejezte ki azért, hogy Jarring elismerés­sel nyilatkozott az EAK közreműködésé­ről, majd közölte, hogy kormánya to­vábbra is kész a Biztonsági Tanács ha­tározatának végrehajtására, s politiká­jának célja az igazságos és tartós közel­­keleti béke megteremtése. Az EAK kö­veteli a megszálló izraeli csapatok visz­­szavonását és a Palesztinai nép jogai­nak helyreállítását. Az egyiptomi ENSZ- megbízott végül kijelentette, hogy bár­mikor kész találkozni Jarringgal és fel­újítani vele a tárgyalási kapcsolatokat. NEW YORK Gunnar Jarring, az ENSZ főtitkárának közel-keleti megbízottja értésre adta, hogy Izraelt­ tart­ja felelősnek a közve­tett béketárgyalások tervének kudar­cáért. Tájékozott források szerint a svéd diplomata levelet intézett El Farra jor­­dániai, illetve Zajjat egyiptomi ENSZ- delegátushoz: a levélben közli, hogy visszatér Moszkvába, de kedvező izraeli válasz esetén 24 órán belül hajlandó fel­újítani közel-keleti megbízatását. ENSZ-körökben úgy tudják, hogy Jar­ring szerdán Abba Eban izraeli külügy­miniszterhez intézett levelében ismétel­ten felszólította az izraeli kormányt: térjen vissza a közvetett béketárgyalá­sokhoz. (Reuter)

Next