Hajdú-Bihari Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

------------------------------------------------------------------------ --------------------------------------------------------------------|­ ­ N­yugdíjas­találkozó A Hajdú-Bihar megyei Vegyes­­iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat ve­zetősége, szakszervezeti bizottsága és pártszervezete a napokban nyugdí­jas-találkozót rendezett a volt válla­lati dolgozók számára, akik három éven belül mentek nyugdíjba. A vál­lalat központjába­n megrendezett ta­lálkozón huszonöt nyugdíjas vett részt, akiknek Hajdú Zoltán igazga­tóhelyettes tartott beszámolót a vál­lalat munkájáról, eredményeiről és gondjairól. A volt dolgozók nagy ér­deklődéssel foglalkoztak a vállalat munkájával, és számos hasznos javas­latot, tanácsot tettek, illetve adtak. A vállalat nyugdíjasait háromszáz-há­romszáz forinttal megajándékozta és megvendégelte. A filozófia Ha egy klasszikus mű újra megje­lenik, az ismertetésekben ki szokták emelni, hogy a tartalomhoz méltó külsőben látott napvilágot. Elmond­hatjuk ezt most is, mert Boethius könyve elegáns formájával, gondos, szép tipográfiájával hívja fel magá­ra a figyelmet. S ha ránéztünk, rögtön felvetődik a kérdés: ki volt ez az író és miért adták ki ezt a munkáját? Boethius az 5. század végén, 6. század elején élt a nyugat-római birodalom rom­jain létrehozott gót királyságban. Nagy Theodorik király magasrangú hivatalnoka, a későlatin irodalom egyik legjelentősebb alakja, az óko­ri görög és latin kultúra őrzője és átörökítője, fordítások, kommentá­rok, tankönyvek, költemények, teo­lógiai és filozófiai dolgozatok szer­zője volt. Árulás vádjával bebörtö­nözték, majd 524-ben kivégezték. A börtönben írta filozófiai főművét, amely a középkor egyik legtöbbet fordított, legolvasottabb könyve lett. Miről is szól tulajdonképpen ez a vigasztalása dialógus formában írt, versbetétek­kel ékített értekezés? A halála előtt álló embernek vigasztalására megje­lenik a megszemélyesített Filozófia, és elbeszélget vele a gondviselésről és a boldogságról, az időről és az örökkévalóságról, a szükségszerű­ségről és a véletlenről, az isteni min­dentudásról és az emberi szabad akaratról, a jó és a rossz viszonyá­ról és még sok más filozófiai és örök emberi problémákról. A mai olva­sót természetesen az utóbbiak ér­deklik inkább: az emberi erkölcsről, az élet értelméről szóló részek. Az emberi ész, a humánum, az értelmes emberi életbe vetett hit megragadó dokumentumai ezek a fejtegetések, ahol az igaz, őszinte, egy nehéz idők­ben is etikus élet eszményét fogal­mazza meg, ehhez hasonló szavak­kal: „Azért is nevezik erénynek az erényt, mert van ereje, hogy felül­kerekedjen minden nehézségen!” (Európa Kiadó — Magyar Helikon) Bényei Miklós r tervek őszre, télre, teraszra Mi újság a KISZ megyei bizottságán? Az épület tulajdonképpen hivatal. Mégis más itt a levegő, frissebb, izgatóbban vibráló. — Izgalmasan nehéz ez az év nálunk is — Czakó Zsuzsa, a Hajdú-Bi­­har megyei KISZ-bizottság titkára. — A kongresszusok, a nagy évfordulók jegyében dolgozunk. Most 25 éve, hogy megalakult a DÍVSZ. Készülünk a KISZ VIII. kongresszusára. Tavasszal szervezzük a ma már hagyomá­nyosnak mondható forradalmi ifjúsági napokat, amelynek keretében nagy ünnepeinknek állítunk emléket. — A megyében mintegy 900 politikai kör működik, 23—24 000 részve­vővel. A csoportok foglalkozásain politikai alapfogalmakkal, aktuális po­litikai kérdésekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Ezenkívül mód van olyan speciális területeket is tanulmányozni, mint a társadami kérdések, a filozófiai problémák vagy a magyar munkásmozgalom története. — Valami rendhagyó dolog nincs? — Hát... vehetjük azt hiszem rendhagyónak az általunk szervezett ifjúságkutató csoportot. Most éppen az úttörőmozgalom 25 éves történetét dolgozzák fel. A másik, sokakat érintő kérdés: a szakmunkástanulók beil­leszkedése társadalmunkba. A szakmunkástanulók felelőse, Balogh László. — Debrecenben az idei tanévet 1870 fiatal kezdte új, korszerű szak­munkásképző intézetben. A 109-es intézet KISZ-szervezete már keresi a kapcsolatot a város más oktatási intézményeivel. Tudomásom szerint a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezetével szeretnének szerző­dést kötni. — Mi újság a megye többi részén? — Kapcsolatok alakulásáról itt is beszámolhatok. Derecskén a szak­munkástanulók az általános iskolákban szerveznek a pályaválasztás meg­könnyítését célzó szakköri foglalkozásokat. Nemrégiben házi vezetőkép­zőket tartottunk. Ezt a feladatot a Hajdúszoboszlói Mezőgazdasági Szak­iskola végezte el különös gonddal. Ugyancsak Hajdúszoboszlón, valamint Hajdúböszörményben új klubok alakulnak. Szekeres Melinda, a Debrecen városi KISZ-bizottság iskolafelelőse: — Mi már a sárospataki diáknapokra és a városunkban megrendezés­re kerülő országos egyetemi konferenciára készülünk. — Mit tartogatnak az 1971-es diáknapok? — Ez a találkozó már a hatodik a találkozók sorában. Érdekessége, hogy először vesznek részt rajta Budapest fiatal képviselői. Itt lesznek kül­földi testvérvárosaink küldöttségei is. — Az egyetemi konferencia? — Ezen a márciusban összehívott értekezleten szeretnénk megvitat­ni az 1966 óta eltelt időszak problémáit, eredményeit. Most először tart­ják Debrecenben a konferenciát, ezért a megyei egyetemi tanács ülésének fokozottabb jelentősége lesz. — A gimnáziumok? — Az országos ötven középfokú intézetében kísérlet folyik a KISZ jobb, a fiatalok érdekeinek inkább megfelelő kialakítására. A megyében a debreceni Mechwart András Gépipari Technikumban és Szakközépiskolá­ban és a hajdúnánási Körösi Csom­a Sándor Gimnáziumban történt meg ez az átszervezés. Más iskolákban a reform egyes elemeit még nem javasol­juk bevezetni, mégis hatással van nagyon sok gimnázium életére. A vezető­ségek és a tagok is újabb és újabb ötleteket valósítanak meg. A Kossuth Gimnáziumban a politikai oktatások területén vezettek be új módszert, vagy itt van például a Tóth Árpád Gimnázium, ahol az adminisztrációs munkát szeretnék némileg levenni a tanárok válláról. — Mindig problémák vannak a vezetőképzésben. — Már szervezzük a téli vezetőképző tábort, együtt a szakmunkás­­tanulókkal. A nyári vezetőképzők ideje is valószínűleg­­hosszabb lesz két nappal. Terge Lajos, a megyebizottság kultúrása: — Nemrégen indítottuk be a „Köszöntünk, szabadság” mozgalmat. Ennek a lényege, hogy a különböző klubok, iskolák, szakmunkásképző in­tézetek pályázatokat készítsenek el a természet-, a műszaki és a társada­lomtudományok, valamint a művészeti ágazatok területén. Az eredmé­nyes szereplésért — mert a pályázat feltétele, hogy az elkészült anyago­kat egy évadban legalább háromszor be kell mutatni , értékes díjakat osztunk ki. Fő célunk, hogy a tanyák, a kisközségek, a peremkerületek lakossága érdekes, szórakoztató, de emellett hasznos ismeretekhez jusson hozzá. A tervek még most indulnak útjukra. Mi csak a jövőben találkozunk velük, de az majdnem biztos, hogy okkal volt születésük. * Domokos L. I . Ellesett beszélgetés A villamos peronján egymáshoz préselve állnak. Hárman. És akár­mekkora is körülöttük a tömeg, akár­hányan figyelnek is rájuk, egy perc­re se hallgatnak el. *- De biztosi ". - Az hát. - Szólt­ál ! - Még nem. - Akkori Az egyik kislány szőke és kontyot hord. Ő a felénk. A másik barna, és szépiák vannak az orrán. Kicsik és kedvesek. A harmadik hosszú fekete hajat hord, és nagyon határozott. Diákok mind a hárman.­­ Magnói - Lesz. Karesz ígérte .. . A szépiák égni kezdenek a barna kislány orrán. Neki biztosan nem is a magnó, hanem „a” Karesz a fon­tos. A másik kettő neveti. Nem a szépiákét. Kareszt, aki jó fej lehet, ha magnót is ígér. - Nincs valami meccs. - Nincs. Megnéztem. Különben is: Karesz már délután lehozza a magnót. - Minek? - szeplős orr most ha­ragos piros. Nem szép attól a Ka­resztől, hogy már kora délután . . . - Csak felszalad vele. - Nem azért.. . A szőke még mindig nyugtalan. - És ha édesanyádék nem . . - Mondtam, hogy biztos. Elmen­nek és kész. Nyolcig miénk a kégli. - Hova? - Nem tudom még. Kicsinálom, hogy elmenjenek. Azért kell a mag­nó. Aki eddig nem figyelt rájuk, az mostantól figyel. - Magnó. - Az. Nem értitek? A papám utálja a zenét. Karesz felhozza a magnót. Bekapcsolom jó hangosra, hogy a másik szobában is hallják. - És? - Úgy üvölt, hogy mindig elmen­tek még tőle. Egy félórát elég, ha bírják, az én szobámban meg azt csi­nálok, amit akarok . . . - Jó! - Kizenéled őket? - Már háromszor sikerült. Lemez­játszóval jobb, mert akkor mindig ugyanazt teszem fel nekik, de a mag­nó se rossz ■ ■ ■ A villamos lassít. Ketten leszáll­­nak. - Akkor hatkori - Hatkor. - És biztos. - Persze ■ ■ ■ Csak a feketehajú magnós marad a villamoson. Néhányan aggódva nézzük, nehogy elővegyen a zsebéből egy táskarádiót, és tizenhét éves élet­­ism­erettel lezenéljen minket a villa­mosról. Bartha Gábor ŐSZ A VÖRÖSMARTY TSZ-BEN Népes a határ ezekben a napokban a debreceni Vörösmarty Tsz földjein. Kukoricabetakarító és csőtörő gépek járják fáradhatatlanul a szinte vége nincs táblákat. A géptelepen serényen folyik a munka­eszközök karbantartása, javítása. A már letakarított földeken traktor köröz fáradhatatlanul, és a hatalmas hordókkal benépesített borpincé­ben már erejét mutogatva forr a bor. A szövetkezet tagjainak az idén 800 hold tengerit kell letörni, betakarítani, több mint 75 hold burgo­nyát zsákba tenni és 800 hold kenyérgabonát elvetni, hogy csak né­hány fontosabb adatot említsünk. Emellett nagy ütemben épül már a tsz új, korszerű, évente kb. 7000 sertést kibocsátó és több mint har­mincmillió forintos beruházással létesülő állatnevelő, hizlaló kombi­nátja. Képeink a Vörösmarty Tsz tagjainak, dolgozóinak őszi szor­goskodásáról készültek. Harminc mázsás átlagtermést várnak kukoricából (morzsoltan) az idén Debrecen második legnagyobb szövetkezetének vezetői, tagjai. Jelenleg egy ilyen adapter és két ZMAI-típusú csőtörőgép végzi — gyakorlott vezetők­­irányításával — munkáját. Az adapter naponta 10— 15 holdról takarítja be a termést, és kb. 50—60 ember munkáját he­lyettesítve 800 mázsa szemes tengeri raktárba szállítását teszi lehető­vé. A gép eddig már, Szolnoki Sándorral a nyeregben, több mint száz holdon végezte el a kukorica betakarítását sikerrel. A tsz-nek saját géptelepe van. Húszan dolgoznak itt sokszor tíz órát is naponta (ha így kívánja a munka) Diószegi Ferenc gépészmérnök irányításával. Bár a géppark vegyes, eléggé elavult, továbbá a hiá­nyos alkatrészellátás is sok gondot okoz, mégis a géptelepen tevé­kenykedők mindent elkövetnek az eredményes őszi betakarítás, a szántás, vetés sikeréért. A serelők és karbantartók tevékenységét több megmunkáló gép segíti. Már állnak az 1973-ban teljes kapacitással üzemelő sertéshizlalda fa­lai. Az építkezést 1970 áprilisában kezdte meg a tsz saját építőbri­gádja, Brucner Ernő építésvezető és Korniss Imre művezető irányí­tásával. A magtárral, takarmányelőkészítővel, takarmánykeverővel is rendelkező beruházás terveit a MEZŐBER készítette. A hizlalás hét épületben folyik majd. Egy-egy épületben 360 sertést helyeznek el, illetve hizlalnak meg a tervezett üzemelési ciklus szerint. A további épületekben (többek között) fiaztató, koca-, kanszálláshely stb. lesz. A modern elvek szerint működő hizlaldában — ha üzemelni kezd — naponta 75—80 mázsa, évente pedig 250 vagon takarmányt használnak fel etetés céljára. Az első malacok nevelése már 1971 első felében meg­kezdődik. 1972-ben 3000 hízott sertés kibocsátására számítanak, míg 1973-ban már teljes kapacitással üzemel a tsz mind ez ideig legna­gyobb beruházással készülő állattelepe. Igaz, az idei szőlőtermés a vártnál jóval gyengébb, a must édes leve­se csörgött különösképp bőségesen, mégis a közös borpincéjének katonás rendben sorakozó óriás hordói tiszteletet parancsolnak. Ebben a birodalomban most 400 hektoliter bor forr, pezseg, tisztul,, várva jövendő fogyasztóit. Persze emellett még a múlt évi termésből is van itt 30 ezer liter, jó ízű, kitűnő zamatú homoki. Aki ide még véletlenül is betéved, az is tagadhatatlan jókedvvel szemléli a vígság nedűjének készülését. Ma már az 50 holdnyi szőlő is a növényterme­léssel, az állattenyésztéssel, a baromfineveléssel, a kertészettel, s a melléküzemágakkal együtt, fontos bevételi forrása a Vörösmartyban tömörült 700 szövetkezeti gazdának. Kovács Tibor HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. NOVEMBER 24.

Next