Hajdú-Bihari Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aláírták a magyar-csehszlovák együttműködési vegyesbizottság jegyzőkönyvét Elutazott a csehszlovák kormányküldöttség Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke és Miloslav Hruskovic, a bizottság csehszlovák tagozatának elnöke, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára csütörtökön a Parlament gobelin termében aláírta az együttműködési vegyesbizottság VIII. ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, és megállapította, hogy a két ország együttműködése dinamikusan fejlődik. Gyors ütemben nő az árucsereforgalom, emelkedett a kooperáción és szakosításon alapuló áruforgalom, szorosabbá vált a műszaki-tudományos együttműködés és kibontakoznak az együttműködés egyéb, új formái is. A vegyesbizottság az 1971—75. évi tervek kétoldalú egyeztetésének eredményeire és az ehhez kapcsolódó hosszú lejáratú áruforgalmi egyezmény előkészületeire fordította a fő figyelmet. Részletesen foglalkozott az ipari kooperáció és a szakosítás eddigi eredményeivel, ezek továbbfejlesztésének feladataival. Számos intézkedést határoztak el a munkamegosztás elmélyítésére, kiszélesítésére, s kijelölték azokat a termelési szakágazatokat, ahol az 1975-ig terjedő időszakban koncentrált erőfeszítéseket akarnak tenni a kapcsolatok bővítésére. Különösen fontosnak tartják az együttműködést a közúti járműgyártásban, s ezen belül a csehszlovák személygépkocsi-gyártó ipar fejlesztésében, ezen kívül a gyenge- és erősáramú elektrotechnikában, a szerszámgépek, automatikus csomagológépek, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek, elektronikus adatfeldolgozó rendszerek gyártásában. A vegyesbizottság foglalkozott azzal is, hogy a két ország milyen módon működhetne együtt a vegyipar egyes fontos ágazatainak fejlesztésében. A vegyesbizottság megvizsgált számos olyan módszert, amelyek segítségével a leghatékonyabban valósíthatják meg majd a KGST tagországai által kidolgozandó szocialista gazdasági integrációs programot a két ország gazdasági együttműködésében. A csehszlovák delegáció ellátogatott a Székesfehérvári VIDEOTON Gyárba és a Könnyűfémműbe, a bizottság egyes tagjai ezen kívül számos más ipari üzemet is megtekintettek. Miloslav Hruskovicot, a csehszlovák delegáció vezetőjét Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagykövet társaságában fogadta Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke. Miloslav Hrubovic az aláírás után adott nyilatkozatában a következőket mondotta: — Delegációnk örvendetesnek tartja, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai túljutottak a hagyományos formákon, s ma már nemcsak a kereskedelmi árucsere bővül, hanem az ipari kooperáció és a szakosítá is kibontakozott és gyors ütemben, fejlődik. Mostani ülésszakunkon is az együttműködés új formáira fordítottuk a legnagyobb figyelmet. A termelési együttműködésen alapuló árucsere ugyanis olyan áruk exportjára, importjára is lehetőséget nyújt, amelyeknek behozatala vagy kivitele egyébként nem volna kifizetődő. Mindenekelőtt az autóipari együttműködésre utalnék, vagyis arra, hogy Magyarország bekapcsolódna a csehszlovák személygépkocsi-gyártás fejlesztésébe. Ez az együttműködés lehetővé teszi majd Csehszlovákiában a gépkocsik nagyobb sorozatú, tehát jövedelmezőbb gyártását, s egyben azt, hogy több gépkocsit szállítsunk Magyarországra. Hasonlóan kedvezőnek ígérkezik mindkét ország számára az együttműködés több más iparágban. Nem utolsósorban a gazdasági élet immár nélkülözhetetlen eszközeinek, az elektronikus adatfeldolgozó rendszereknek a gyártásában. Meggyőződtünk arról, hogy a kapcsolatok említett irányú elmélyítésének a feltételei is megvannak, illetve megteremthetők. Erre utaltak a magyar üzemekben szerzett tapasztalataink, a kitűnő magyar szakembergárda és a mindinkább korszerűsödő technikai felszerelés. Nincs tehát akadálya annak, hogy tovább bővüljenek a két ország kapcsolatai és az eddiginél is gyorsabb ütemben bontakozzanak ki a gazdasági együttműködés hatékonyabb formái. *** A csehszlovák kormányküldöttség csütörtök délután elutazott hazánkból. (MTI) Az országgyűlés elé kerül a tanácsokról szóló törvényjavaslat Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Ajtai Miklós miniszterelnökhelyettes beszámolt Miloslav Hruskoviccsal, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnökével, a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottságának titkárával folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megvitatta az igazságügyminiszter előterjesztését az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási feladatáról. A program első részében az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését szolgáló jogszabályok szerepelnek, a második rész a gazdasági építés terén szükséges jogalkotási feladatokról szól, a harmadik részben pedig a lakosság életkörülményeinek javításával, a közművelődéssel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabály megalkotására, illetve fejlesztésére vonatkozó tervek találhatók. A kormány a távlati jogalkotási programot jóváhagyta, s intézkedett, hogy a jogszabály-előkészítő munkát annak alapján végezzék. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére a kormány elfogadta a Velence-tavi fejlesztési programot, amelyet az 1969- ben jóváhagyott regionális rendezési terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető célkitűzése a gazdaságossági követelményeknek megfelelő és műszakilag megalapozott javaslat kidolgozása a tájegység IV. ötéves tervidőszakában történő komplex fejlesztésére. A fejlesztés kiterjed az üdülőterület kommunális és egyéb ellátottságának, kulturális szintjének emelésére, a természeti és táji értékek védelmére. A mintegy 100 000 vendég üdültetésének biztosítása érdekében szabályozzák a tó vízszintjét, a partot üdülésre alkalmassá teszik, parkosítják a környéket, bővítik a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt és vállalatai tevékenységéről. A jelentés szerint ez év január elsején a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt szervezetét úgy korszerűsítették, hogy vállalatai révén alkalmasabb legyen az alkatrészhiány és a nem megfelelő mezőgazdasági gépellátás megoldására. A tröszt segíti a komplex állattartó telepek gépesítését, a termelő üzemek műszaki-anyagi ellátását. A gép- és alkatrészgyártás javításához még további intézkedések szükségesek. A kormány a jelentést tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a dunai hajózásra vonatkozó magyar—osztrák megállapodás módosítását. A két kormány képviselői kedvezően rendezték a hajósok beutazását, valamint a hajós útlevél felhasználásának egyéb módjait. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hogy kezdődött az új ötéves terv? Vállalatvezetők tanácskozása a városi pártbizottságon A debreceni városi pártbizottságon tanácskozás volt csütörtökön, melyen tíz ipari, illetve közlekedési vállalat vezetői vettek részt. A megjelenteket Tóth Ödön, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa köszöntötte, majd ismertette az elmúlt év még nem végleges, de megközelítően pontos gazdasági eredményeit, adatait. A termelés körülbelül 20 százalékkal növekedett 1970- ben Debrecen vállalatainál, és ennek 70 százalékát a termelékenység növelésével biztosították. Az exporttermékek mennyisége 1969-hez viszonyítva 50 százalékkal nőtt, a munkabérek pedig közel 8 százalékkal emelkedtek. Két vállalat kivételével nyereséggel zárták az 1970- es évet a város termelőegységei. Ezután a tíz vállalat megjelent képviselői az 1971-ben várható problémákról, gondokról számoltak be. Patkovszki Imre, a BIOGAL Gyógyszergyár igazgatója elsőként a munkafegyelemről beszélt. Elmondta, hogy az autóbusz-közlekedés zavarai miatt a dolgozók egy része rendszeresen késve érkezik a munkahelyre. A munkaerő-gazdálkodás gondjaival kapcsolatban megemlítette, hogy a gyár ma már ott tart, senkit sem vesznek vissza magasabb órabérrel, ennek ellenére sokan visszatértek már azok közül, akik az elmúlt években elhagyták az üzemet. Kmetty Gyula, a debreceni 6. számú Volán Vállalat vezetője — Patkovszki Imrének is válaszolva — elmondotta: az Ikarus gyár nem tett eleget szállítási kötelezettségének, így nem áll rendelkezésre anynyi közlekedési eszköz, amennyi szükséges lenne. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egy javítótelep megépítése különböző okok miatt tíz éve késik. Hangsúlyozta: a közlekedési gondok enyhítése nemcsak a vállalat problémája, több segítség lenne szükséges a városi fórumoktól is. A műanyaggyár igazgatója, Kéri Tibor az új gazdasági szabályozók várható eredményeiről tett említést, majd elmondotta: az 1971. évi feladatok teljesítésének különösebb akadálya nincs az üzemben. Kifogásolta viszont a gyárhoz vezető közlekedési út lehetetlen állapotát: sürgős intézkedésre van szükség, hogy az esetleg bekövetkező bajokat megelőzzék. Vágó István, az orvosi műszergyár igazgatója az egyszer használatos injekciós tűk gyártásáról beszélt. Kovács Béla, a Budapesti Mezőgazdaságigépgyár debreceni egységének igazgatója legnagyobb gondként az alapanyag- és alkatrészellátásról beszélt. A késői szállítás rendkívüli nehézségeket okoz a termelésben, de vannak olyan alapanyagok, melyeknél visszaigazolást sem kap a gyár. Ilyen például az öntvény, itt szinte katasztrofális a helyzet. A Baromfiipari Vállalat debreceni gyárának főmérnöke, Fülöp Kornél a belkereskedelem irreális rendeléseit bírálta. A Debreceni Dohánygyár igazgatója, Márkus Béla a filterescigaretta-gyártás bevezetéséről beszélt. A gyár jó úton halad, hogy megoldja az ehhez szükséges három műszak problémáit. Pozsgay Boldizsár, a ruhagyár főmérnöke elmondta, hogy a külföldi megrendelők munkaigényesebb terméket kérnek. Ehhez nagyobb arányú fejlesztés lenne szükséges. Sütő László a Szék- és Kárpitosipari Vállalat debreceni gyárának igazgatója fejlesztési gondokról számolt be. Gál József, a Járműjavító igazgatója hiányolta: nincs építőipari kapacitás az üzem fontos szociális létesítményeinek kivitelezésére. Új terv, új feladatok (3. oldal) Ügy vezető portréja (4. oldal) MA ESTE 7 ÓRAKOR BEMUTATÓ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN • DEBRECENI SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK (5. oldal) Hirdetések (6. oldal) Sport (7. oldal)