Hajdú-Bihari Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aláírták a magyar-csehszlovák együttműködési vegyesbizottság jegyzőkönyvét Elutazott a csehszlovák kormányküldöttség Dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes­bizottság magyar tagozatának elnö­ke és Miloslav Hruskovic, a bizott­ság csehszlovák tagozatának elnöke, a Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titkára csütörtökön a Parlament gobelin termében aláírta az együttműködési vegyesbizottság VIII. ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, és megállapította, hogy a két ország együttműködése dinamikusan fejlő­dik. Gyors ütemben nő az árucsere­forgalom, emelkedett a kooperáción és szakosításon alapuló áruforga­lom, szorosabbá vált a műszaki-tu­dományos együttműködés és kibon­takoznak az együttműködés egyéb, új formái is. A vegyesbizottság az 1971—75. évi tervek kétoldalú egyeztetésének eredményeire és az ehhez kapcsoló­dó hosszú lejáratú áruforgalmi egyezmény előkészületeire fordította a fő figyelmet. Részletesen foglalko­zott az ipari kooperáció és a szako­sítás eddigi eredményeivel, ezek to­vábbfejlesztésének feladataival. Szá­mos intézkedést határoztak el a munkamegosztás elmélyítésére, ki­­szélesítésére, s kijelölték azokat a termelési szakágazatokat, ahol az 1975-ig terjedő időszakban koncent­rált erőfeszítéseket akarnak tenni a kapcsolatok bővítésére. Különösen fontosnak tartják az együttműkö­dést a közúti járműgyártásban, s ezen belül a csehszlovák személy­gépkocsi-gyártó ipar fejlesztésében, ezen kívül a gyenge- és erősáramú elektrotechnikában, a szerszámgé­pek, automatikus csomagológépek, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek, elektronikus adatfeldolgozó rendszerek gyártásában. A vegyes­bizottság foglalkozott azzal is, hogy a két ország milyen módon működ­hetne együtt a vegyipar egyes fon­tos ágazatainak fejlesztésében. A vegyesbizottság megvizsgált számos olyan módszert, amelyek segítségével a leghatékonyabban valósíthatják meg majd a KGST tagországai által kidolgozandó szo­cialista gazdasági integrációs prog­ramot a két ország gazdasági együtt­működésében. A csehszlovák delegáció ellátoga­tott a Székesfehérvári VIDEOTON Gyárba és a Könnyűfémműbe, a bizottság egyes tagjai ezen kívül számos más ipari üzemet is megte­kintettek. Miloslav Hruskovicot, a csehszlo­vák delegáció vezetőjét Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagykövet társaságában fogadta Fock Jenő, a Magyar Népköztársa­ság kormányának elnöke. Miloslav Hrubovic az aláírás után adott nyilatkozatában a követ­kezőket mondotta: — Delegációnk örvendetesnek tartja, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai túljutottak a hagyomá­nyos formákon, s ma már nemcsak a­ kereskedelmi árucsere bővül, ha­nem az ipari kooperáció és a szako­sítá­ is kibontakozott és gyors ütemben, fejlődik. Mostani ülés­szakunkon is az együttműködés új formáira fordítottuk a legnagyobb figyelmet. A termelési együttmű­ködésen alapuló árucsere ugyanis olyan áruk exportjára, importjára is lehetőséget nyújt, amelyeknek behozatala vagy kivitele egyébként nem volna kifizetődő. Mindenek­előtt az autóipari együttműködésre utalnék, vagyis arra, hogy Magyar­­ország bekapcsolódna a csehszlo­vák személygépkocsi-gyártás fej­lesztésébe. Ez az együttműködés le­hetővé teszi majd Csehszlovákiá­ban a gépkocsik nagyobb sorozatú, tehát jövedelmezőbb gyártását, s egyben azt, hogy több gépkocsit szállítsunk Magyarországra. Hason­lóan kedvezőnek ígérkezik mindkét ország számára az együttműködés több más iparágban. Nem utolsó­sorban a gazdasági élet immár nél­külözhetetlen eszközeinek, az elekt­ronikus adatfeldolgozó rendszerek­nek a gyártásában.­­ Meggyőződtünk arról, hogy a kapcsolatok említett irányú elmé­lyítésének a feltételei is megvannak, illetve megteremthetők. Erre utal­tak a magyar üzemekben szerzett tapasztalataink, a kitűnő magyar szakembergárda és a mindinkább korszerűsödő technikai felszerelés. Nincs tehát akadálya annak, hogy tovább bővüljenek a két ország kapcsolatai és az eddiginél is gyor­sabb ütemben bontakozzanak ki a gazdasági együttműködés hatéko­nyabb formái. *** A csehszlovák kormányküldött­ség csütörtök délután elutazott hazánkból. (MTI) Az országgyűlés elé kerül a tanácsokról szóló törvényjavaslat Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök­helyettes beszámolt Miloslav Hrus­­koviccsal, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnökével, a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottságának titkárával folytatott tárgyalásokról. A kor­mány a beszámolót tudomásul vette. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az ország­­gyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megvitatta az igazságügyminiszter előterjesztését az 1971—1974 közötti időszak jog­alkotási feladatáról. A program el­ső részében az államélet és a szo­cialista demokrácia fejlesztését szolgáló jogszabályok szerepelnek, a második rész a gazdasági építés terén szükséges jogalkotási felada­tokról szól, a harmadik részben pe­dig a lakosság életkörülményeinek javításával, a közművelődéssel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabály megalkotására, illetve fejlesztésére vonatkozó tervek ta­lálhatók. A kormány a távlati jog­alkotási programot jóváhagyta, s intézkedett, hogy a jogszabály-elő­készítő munkát annak alapján vé­gezzék. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére a kor­mány elfogadta a Velence-tavi fej­lesztési programot, amelyet az 1969- ben jóváhagyott regionális rendezé­si terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető célkitűzése a gazdaságossági követelményeknek megfelelő és műszakilag megalapo­zott javaslat kidolgozása a tájegy­ség IV. ötéves tervidőszakában tör­ténő komplex fejlesztésére. A fej­lesztés kiterjed az üdülőterület kommunális és egyéb ellátottságá­nak, kulturális szintjének emelésé­re, a természeti és táji értékek vé­delmére. A mintegy 100 000 vendég üdültetésének biztosítása érdekében szabályozzák a tó vízszintjét, a par­tot üdülésre alkalmassá teszik, par­kosítják a környéket, bővítik a ke­reskedelmi és vendéglátóipari háló­zatot. A mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter jelentést tett a kor­mánynak a Mezőgazdasági Gépjaví­tó Tröszt és vállalatai tevékenységé­ről. A jelentés szerint ez év január elsején a Mezőgazdasági Gépjaví­tó Tröszt szervezetét úgy korszerű­sítették, hogy vállalatai révén al­kalmasabb legyen az alkatrész­­hiány és a nem megfelelő mezőgaz­dasági gépellátás megoldására. A tröszt segíti a komplex állattartó te­lepek gépesítését, a termelő üze­mek műszaki-anyagi ellátását. A gép- és alkatrészgyártás javításá­hoz­­ még további intézkedések szükségesek. A kormány a jelen­tést tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztése alapján a kor­mány jóváhagyta a dunai hajózásra vonatkozó magyar—osztrák megál­lapodás módosítását. A két kor­mány képviselői kedvezően rendez­ték a hajósok beutazását, valamint a hajós útlevél felhasználásának egyéb módjait. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Hogy kezdődött az új ötéves terv? Vállalatvezetők tanácskozása a városi pártbizottságon A debreceni városi pártbizottsá­gon tanácskozás volt csütörtökön, melyen tíz ipari, illetve közlekedé­si vállalat vezetői vettek részt. A megjelenteket Tóth Ödön, a városi pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályának munkatársa kö­szöntötte, majd ismertette az el­múlt év még nem végleges, de meg­közelítően pontos gazdasági eredmé­­nyeit, adatait. A termelés körülbe­lül 20 százalékkal növekedett 1970- ben Debrecen vállalatainál, és en­nek 70 százalékát a termelékenység növelésével biztosították. Az ex­porttermékek mennyisége 1969-hez viszonyítva 50 százalékkal nőtt, a munkabérek pedig közel 8 százalék­kal emelkedtek. Két vállalat kivé­telével nyereséggel zárták az 1970- es évet a város termelőegységei. Ezután a tíz vállalat megjelent képviselői az 1971-ben várható problémákról, gondokról számoltak be. Patkovszki Imre, a BIOGAL Gyógyszergyár igazgatója elsőként a munkafegyelemről beszélt. El­mondta, hogy az autóbusz-közle­kedés zavarai miatt a dolgozók egy része rendszeresen késve érkezik a munkahelyre. A munkaerő-gazdál­kodás gondjaival kapcsolatban meg­említette, hogy a gyár ma már ott tart, senkit sem vesznek vissza magasabb órabérrel, ennek ellené­re sokan visszatértek már azok kö­zül, akik az elmúlt években el­hagyták az üzemet. Kmetty Gyula, a debreceni 6. számú Volán Vállalat vezetője — Patkovszki Imrének is válaszolva — elmondotta: az Ikarus gyár nem tett eleget szállítási kötelezettségé­nek, így nem áll rendelkezésre any­­nyi közlekedési eszköz, amennyi szükséges lenne. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egy javítótelep meg­építése különböző okok miatt tíz éve késik. Hangsúlyozta: a közleke­dési gondok enyhítése nemcsak a vállalat problémája, több segítség lenne szükséges a városi fórumok­tól is. A műanyaggyár igazgatója, Kéri Tibor az új gazdasági szabályozók várható eredményeiről tett emlí­tést, majd elmondotta: az 1971. évi feladatok teljesítésének különösebb akadálya nincs az üzemben. Kifogá­solta viszont a gyárhoz vezető köz­lekedési út lehetetlen állapotát: sürgős intézkedésre van szükség, hogy az esetleg bekövetkező bajo­kat megelőzzék. Vágó István, az orvosi műszer­­gyár igazgatója az egyszer haszná­latos injekciós tűk gyártásáról be­szélt. Kovács Béla, a Budapesti Mező­gazdaságigép­gyár debreceni egysé­gének­ igazgatója legnagyobb gond­ként az alapanyag- és alkatrész­­ellátásról beszélt. A késői szállítás rendkívüli nehézségeket okoz a termelésben, de vannak olyan alap­anyagok, melyeknél visszaigazolást sem kap a gyár. Ilyen például az öntvény, itt szinte katasztrofális a helyzet. A Baromfiipari Vállalat debreceni gyárának főmérnöke, Fülöp Kornél a belkereskedelem irreális rendelé­seit bírálta. A Debreceni Dohánygyár igazga­tója, Márkus Béla a filterescigaret­­ta-gyártás bevezetéséről beszélt. A gyár jó úton halad, hogy megoldja az ehhez szükséges három műszak problémáit. Pozsgay Boldizsár, a ruhagyár fő­mérnöke elmondta, hogy a külföldi megrendelők munkaigényesebb ter­méket kérnek. Ehhez nagyobb ará­nyú fejlesztés lenne szükséges. Sütő László a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat debreceni gyárának igazgatója fejlesztési gondokról szá­molt be. Gál József, a Járműjavító igazga­tója hiányolta: nincs építőipari ka­pacitás az üzem fontos szociális lé­tesítményeinek kivitelezésére. Új terv, új feladatok (3. oldal) Ügy vezető portréja (4. oldal) MA ESTE 7 ÓRAKOR BEMUTATÓ A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN • DEBRECENI SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK (5. oldal) Hirdetések (6. oldal) Sport (7. oldal)

Next