Hajdú-Bihari Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

­ HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. JANUÁR 14. Új terv, új feladatok a Debreci­nske, kísérleti ako­sni Dohánygyárba Az önállóvá vált Debreceni Dohány­gyár negyedik ötéves tervének legjellem­zőbb vonása, hogy korszerűsödik a gyártmányösszetétel. Emelkedik a füst­szűrös cigaretták részaránya, s a negyedik ötéves terv végére túlsúlyba kerül a ha­gyományos cigaretták rovására. Egyelőre a Fecske gyártása kezdődött meg a füstszűrösök közül. Egy gépcso­porton már folyik a gyártása. Az átál­lás zökkenőmentesen történt meg, hiszen jól volt megszervezve. A gyár dolgozói közül harmincan - a füstszűrös "üzemrész munkásai — az egri és pécsi dohánygyár­ban szereztek gyártási tapasztalatot, ott sajátították el a gépek kezelésének tudo­mányát. A tanultakat most a gyakorlat­ban hasznosítják, s remélik, a debreceni cigarettakedvelők meg lesznek elégedve a debreceni Fecskével is. A negyedik ötéves tervben mintegy százmillió forintot költenek gépek be­szerzésére, összesen három gépcsoportot vásárolnak, olasz, csehszlovák, NSZK- beli és francia üzletfelektől. A távolabbi tervekben szerepel új füstszűrös cigaretta gyártása is. Könnyen lehetséges, hogy kialakul egy speciális debreceni cigaretta. Képünkön a már mű­ködő füstszűrös gépcsoport csomagoló egységét látjuk, amelyet az egri és pécsi szakmai tapasztalatokkal felvértezett mun­kások kezelnek. A negyedik ötéves terv első évében az egész magyar dohányiparra ki­ható létesítmény kezdi meg működését. Az új kísérleti üzem, amely négymillió forintos beruházással épült, a debreceni gyár területén talál­ható, de itt végzik majd a többi gyárra vonatkozó kísérleteket is. Arról van szó lényegében, hogy eddig az évig a Dohányipari Kutatóintézet ku­tatási és fejlesztési témáit a laboratóriumból közvetlenül a gyárakba vit­ték kísérletre. Milyen munkák tartoznak a kísérleti üzem feladatkörébe? Részben a Dohányipari Kutatóintézet tématervében szereplő feladatok félüzemi megoldása, részben pedig a dohánygyárakban felmerült gyártástechno­lógiai problémák kiküszöbölése. Ebbe minden elképzelhető munka benne van. Melyek a soron következő munkák, amelyek a február elején be­induló kísérleti üzem előtt állnak? Nagy feladat a különböző termékek gyártási költségeinek a csökkentése. Az egyik fontos művelet, az anyag­­mozgatás nagyban befolyásolja a költségeket. A kísérleti üzem egyik el­ső munkája lesz az iparágban használt szállítóeszközök vizsgálata abból a szempontból, mennyiben felelnek meg arra a célra, amelyre használ­ják, illetve az adott szállítási feladatra melyik a leginkább használható eszköz. A kísérleti üzem berendezésein az utolsó simításokat végzik, s feb­ruárban megkezdhetik a kísérleteket. A kísérleti üzem témáiban gyártmány­fejlesztési tervek is szerepel­nek. Átnézik az eddig használatos receptúrákat, melyik dohány jobb, új dohánykeverékeket kísérleteznek ki, melyek kellemesebb ízűek vagy ol­csóbbak az eddig használt dohányoknál. A kísérleti üzemhez laboratórium is tartozik. Harmadik képünkön: A laboratórium legértékesebb műszere, a félmillió forintos klímaszek-Szöveg: Gőz József reny. Kép: Kalmár István Miniszterhelyettesi dicséret az olcsó cikkek forgalmának növeléséért A Belkereskedelmi Minisztérium tavaly kötelezően előírta az olcsó cikkek tartá­sát az élelmiszer- és vegyiáru-nagykereskedelmi vállalatoknál. A minisztérium abból indult ki, hogy a kisebb fizetésű emberek ezeket az olcsó közszükségleti cikkeket a boltokban mindenkor megtalálják. A Hajdú-Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru-nagykereskedelmi Vállalat kollektívája ennek érdekében arra törekedett, hogy az igényeknek megfelelő áru­alapot biztosítsák. Ilyen olcsó cikkek voltak többet között a 17 forintos háztartási keksz, a ládás gyümölcsíz, az olcsó borotvapengék, fogkrémet, fogkefék stb. Az ol­csó háztartási kekszből például igeg-hez viszonyítva igyé­ben 14 vagonnal többet adtak el. A Belkereskedelmi Minisztérium pozitíven értékelte a Hajdú-Szabolcs me­gyei nagykereskedelmi vállalat munkáját. A belkereskedelmi miniszter első helyette­se dicséretben részesítette a vállalatot törekvésének eredményességéért. Az elisme­rés annak is szól, hogy sokat tettek a szakhálózattal nem rendelkező munkáslakta te­rületek olcsó cikkekkel való ellátásáért. Kedvezményes takarmányakciók A háztáji gazdálkodás segítése Derecskéi elképzelések A háztáji gazdaságoknak egyre nagyobb jelentőségük van a termelőszövetkezetek­ben. Szerepük az utóbbi időben fokozot­tabban előtérbe került, s fontos kiegészí­tői lettek a közös gazdaságok termelésé­nek, a népgazdasági igények kielégítésé­nek. Ugyanakkor szervesen hozzájárul­nak a tsz-tagok egyéni jövedelmének ki­elégítéséhez. A háztáji gazdaságok szerepét a megyei pártértekezlet is értékelte. Az írásos be­számoló a következőket hangsúlyozza ez­zel kapcsolatban: „Figyelemre méltó, hogy a háztáji gazdaságok a felvásárlási ér­téknek 20 százalékát adják. Kedvezőtlen, hogy a juh kivételével az állomány visz­­szaesett. Az állomány csökkenése több okra vezethető vissza. A tsz-vezetők nagy része nem ismerte fel kellően, hogy a közös és háztáji gazdaságok szerves egységet alkotnak, ezért nem nyújtott kellő támogatást a háztáji gazdaságok­nak, nem kereste és nem támogatta meg­felelően az új megoldásokat. Az elmúlt években a közgazdasági és jogi szabá­lyozók sem segítették megfelelően a fejlő­dést. A fiatalabb tsz-tagok többsége nem szívesen foglalkozik otthon állattartás­sal, annál is kevésbé, mivel a tsz-tagok közösből származó jövedelme számotte­vően emelkedett.” Ez az általános helyzet. Azonban az utóbbi időben azért már több helyen és többfelé törekvéssel találkozni, olyan törekvésekkel, amelyek a háztáji állo­mány javulását, eredményességét hivatot­tak szolgálni. Az egyik figyelemre méltó módszert De­recskén a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tagságával nemrégen ismertették. A brigádgyűléseken beszélték meg és hagyták jóvá a vezetőség által kidolgo­zott elképzeléseket. Mi ennek a lényege? A szövetkezet mindazoknak a tagok­nak, akiknek a háztájiban tehenük van, tehenenként 500 négyszögöl lucernaterüle­­tet biztosít, négyszögölenként egy forint­­­ért. Ezt három tehénig adják, tehát egy háztáji gazdaságban legfeljebb 1500 négy­szögöl lucernát vehetnek igénybe összesen 1500 forintért. Ezzel szemben ennek az összes termése az övé, a tagnak csak ka­szálni kell, a szállítást is a szövetkezet végzi. Támogatást ad a szövetkezet a ház­táji sertéstenyésztés javításához is. Ko­cánként két mázsa lucernát ad, mázsáját 100 forintért, a juhászat támogatására pe­dig juhonként egy mázsa lucernát bizto­sít, ugyancsak 100 forintos áron. Ez a támogatás, a kedvezményes ta­karmánybiztosítás nagy egyetértésre ta­lált a termelőszövetkezet tagjai körében, s az előzetes felmérések alapján a szö­vetkezet úgy tervezi, hogy a jelenlegi lucernaterületének körülbelül egyharma­­dát kiadja a tagoknak a háztáji állatál­lomány segítésére, a megmaradó kéthar­mad rész­területet pedig teljesen gépe­sítve, korszerű mód­szereket alkalmazva műveli, remélhetőleg magas termésátlagot elérve. A példa azt bizonyítja, hogy a szövet­kezeti vezetők ma már gondot fordítanak a háztáji gazdaságok javítására, fellendí­tésére. Gondolkodnak, töprengenek, hogy milyen hasznos módszereket lehet találni a tagok háztáji gazdálkodási kedvének javí­ására. S hogy miért? Mert ez népgaz­dasági érdek, ezt kívánja a szövetkezet gazdálkodási eredményeinek javítása, a tagok foglalkoztatása és a tagok szemé­lyes jövedelmének emelése is. Mindezt szem előtt tartva igyekeznek a derecskei Vörös Csillagban is megvaló­sítani a háztáji állomány növelését, amellett, hogy fejlesztik a közös állatál­lományt mennyiségileg és minőségileg is. A már elmondott, konkrétan kidolgo­zott módszerek mellett újabb elgondolá­sai is vannak a szövetkezeti vezetők­nek. Azoknak a tagoknak, akik a közös munkában már nem tudnak részt venni koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva, a közösből sertéseket adnának majd ki a háztájiba hizlalásra. Természe­tesen csak azokra a helyekre, ahol olyan épületek és egyéb feltételek állnak ren­delkezésre, amelyek szükségesek az ered­ményes munkához. Ez több szempontból is eredményes lenne: segít a sertésprog [MTI megvalósításában, munkát, elfoglalt­­ságot biztosít a háztájiban még dolgozni tudó tsz-tagoknak, ennek következtében természetesen keresetet is. Ez még csak elgondolás, a kivitelezés még alapos felmérés, fontos számítások előzik meg. Mindenesetre már az elgon­dolás is dicséretes, hiszen ez ismét bizo­nyítja, hogy a tsz-vezetők gondot fordí­tanak a háztáji állatállomány javításának megoldására. És erre szükség is van. (b. o.) Jegyzetek A VESZÉLYRŐL Jó néhány család hetek óta veszélyben él Debrecenben az Új Élet park­ban. S ezt a veszélyt a gázszolgáltató vállalat teremtette. Nézzük a tényeket. A vállalat —­­a DIK megrendelésére — a lakók régi kívánságát teljesítve a konyhákban, a fürdőszobákban úgynevezett GAMAT gázfűtő készüléket sze­relt fel. A szóban forgó lakásokban a múlt év szeptemberében. Végre! Sóhajtottak fel a lakók. Hiszen ezután nem kell — a téli hideg időkben — fagyoskodni a konyhában. Nem kell esténként lavórban behordani a vizet, hogy a kisgyerekeket a meleg szobában füröszthessék meg. De az öröm korai volt. Mert... A szerelők figyelmeztették a lakókat, nem nyúlhat­nak a készülékhez, amíg nincs beszabályozva. Életveszélyes. S aki hozzányúl, saját maga viseli a felelősséget. A biztonság érdekében le is blombázták a ké­szüléket. Mondták, rövidesen jövünk. Azóta is jönnek. Szükségtelen elemezni, hogy a gázszerelőknél mint jelent a „rövidesen”. Az is mellékes most — hiszen a lakót nem érdekli —, hogy a DIK és a gáz­­szolgáltató vállalat között milyen a megállapodás. Egy tény, a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. A készüléket felszerelték, s ott áll használatlanul. Leg­feljebb a neve melegít: „gázfűtő készülék”. Több lakó ma is csak gyönyör­ködik a GAMAT-ban (s közben meleg szavakkal illeti a gázszolgáltatót). Má­sok saját felelősségükre, letörték a blombát. Beszabályozás nélkül működte­tik a készüléket, kitéve magukat és családjukat a robbanásveszélynek. Ez­zel minden következményt magukra vállalva. Még azt is, hogy — a jótállási jegy szerint — elvesztették a garanciát. Tudom, jogilag nincs mentség a blombát leszedő lakókra. Sőt a veszélyért vállalniuk kell a felelősséget. De mit vállal a gázszolgáltató vállalat? Aradért becsapta a lakókat, amiért nem teljesítette ígéretét. Amiért olyan helyze­tet teremtett, hogy télen nem lehet használni a fürdőszobákat. A SZALADGÁLÓ EMBEREKRŐL Bizonyára sok tízezer ember starton már Debrecenben, az Al­földi Palota és az Aranybika közötti gyalogátkelőhely, amikor zöldre vált a villanyrendőr. Start. Átjutni 25—27 másodperc alatt. Az első vonalnak sikerül. De a hátul állóknak — különösen latya­kos vagy felfagyott úton — már aligha. Ne kerülgessük a lénye­get: kevés az idő, amelyet még akkor állapítottak meg, amikor a Csapó utcáról a járműveknek ki lehetett balra fordulni a Vörös Hadsereg útjára. De hát azóta már jó fél esztendő eltelt. Semmi sem indokolja ezt a rövid zöld utat. Annál is inkább nem, mert a­­járdaszigetnél továbbra is szabad utat kapnak a gyalogosok. Tehát járműforgalom — ez idő alatt — nincs a főutca ezen szakaszán. Ha már a villanyrendőrnél tartunk, mondjuk el a másik té­mát, hogy a járdaszigetnél, az IBUSZ felőli oldalon, a Nagytemp­lom felől, ha a jármű az utolsó zöld villogásba még belemegy, az Aranybika előtti gyalogátkelőnél már a lelépő gyalogosokkal ta­lálja magát szembe. Történt már emiatt éppen ott baleset. Debre­cen rendőrkapitányától hallottam, hogy már két levelet írtak eb­ben az ügyben a városi tanács építési osztályához. Nyomatékosan felhíva a figyelmet erre a balesetveszélyre. Szerintem, jó, helyes a villanyrendőr. Zöld, piros, sárga fényei­vel mindannyiunk közlekedésének biztonságát szolgálja. Ezért is elvárható, hogy tökéletesítést szolgáló javaslatokat, a tanács építési osztályán is — zöld utat kapjanak FERDE LYUKAKRÓL A problémát az okozza, hogy az a­szonyos lyuk nem egyenes. Félre fúrták. Valahol egy gyárban. Ott, ahol azokat az 460 forintos konyhaasztalokat készítették. Az asztalokat árulják Debrecenben is m a, Széchenyi utcai bútorüzletben. A vevő megveszi, s az eladó tényleg udvariasan figyelmezteti, a lábak rögzítésére szolgáló csa­varok lyukjai nem egyenesek, így a csavart nem lehet beletenni. Szíveskedjen a kedves vevő elvinni valamelyik ktsz-hez. És felso­rolnak nyolcat, azokat, amelyek a garanciális javításokra ki vannak jelölve a megyében. Mondhatná az olvasó, ilyen ferde lyuk ügyben miért fog tollat az újságíró. Hiszen vannak életünknek égetőbb kérdései is. Ez igaz. De ebből a ferde lyukból én azt a következtetést vonom le, hogy bennünket vásárlókat, a mi vásárlói rangunkat irtó furcsán értel­mezik egyes gyártó cégek, kereskedelmi vállalatok. Mert saját maguk torpedózzák meg a „mindent a vevőkért” elvet. Pontosab­ban sajátosan értelmezik, úgy, hogy a „mindent” alatt azt is értik, hogy hibás árut adnak, teljes áron a vevőnek. Hallottam már fél­kész torta és más hasonló akcióról. De félkész bútor? Az még korai. Még nem áll nálunk olyan magas fokon a csináld magad mozga­lom. Különben is én ezekre a ferde lyukakra csak ferde szemmel tudok nézni. Bár ezt tette volna az asztalt átvevő meós vagy ke­reskedelmi szakember is. Király Ferenc

Next