Hajdú-Bihari Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. JANUÁR 14. Új terv, új feladatok a Debrecinske, kísérleti akosni Dohánygyárba Az önállóvá vált Debreceni Dohánygyár negyedik ötéves tervének legjellemzőbb vonása, hogy korszerűsödik a gyártmányösszetétel. Emelkedik a füstszűrös cigaretták részaránya, s a negyedik ötéves terv végére túlsúlyba kerül a hagyományos cigaretták rovására. Egyelőre a Fecske gyártása kezdődött meg a füstszűrösök közül. Egy gépcsoporton már folyik a gyártása. Az átállás zökkenőmentesen történt meg, hiszen jól volt megszervezve. A gyár dolgozói közül harmincan - a füstszűrös "üzemrész munkásai — az egri és pécsi dohánygyárban szereztek gyártási tapasztalatot, ott sajátították el a gépek kezelésének tudományát. A tanultakat most a gyakorlatban hasznosítják, s remélik, a debreceni cigarettakedvelők meg lesznek elégedve a debreceni Fecskével is. A negyedik ötéves tervben mintegy százmillió forintot költenek gépek beszerzésére, összesen három gépcsoportot vásárolnak, olasz, csehszlovák, NSZK- beli és francia üzletfelektől. A távolabbi tervekben szerepel új füstszűrös cigaretta gyártása is. Könnyen lehetséges, hogy kialakul egy speciális debreceni cigaretta. Képünkön a már működő füstszűrös gépcsoport csomagoló egységét látjuk, amelyet az egri és pécsi szakmai tapasztalatokkal felvértezett munkások kezelnek. A negyedik ötéves terv első évében az egész magyar dohányiparra kiható létesítmény kezdi meg működését. Az új kísérleti üzem, amely négymillió forintos beruházással épült, a debreceni gyár területén található, de itt végzik majd a többi gyárra vonatkozó kísérleteket is. Arról van szó lényegében, hogy eddig az évig a Dohányipari Kutatóintézet kutatási és fejlesztési témáit a laboratóriumból közvetlenül a gyárakba vitték kísérletre. Milyen munkák tartoznak a kísérleti üzem feladatkörébe? Részben a Dohányipari Kutatóintézet tématervében szereplő feladatok félüzemi megoldása, részben pedig a dohánygyárakban felmerült gyártástechnológiai problémák kiküszöbölése. Ebbe minden elképzelhető munka benne van. Melyek a soron következő munkák, amelyek a február elején beinduló kísérleti üzem előtt állnak? Nagy feladat a különböző termékek gyártási költségeinek a csökkentése. Az egyik fontos művelet, az anyagmozgatás nagyban befolyásolja a költségeket. A kísérleti üzem egyik első munkája lesz az iparágban használt szállítóeszközök vizsgálata abból a szempontból, mennyiben felelnek meg arra a célra, amelyre használják, illetve az adott szállítási feladatra melyik a leginkább használható eszköz. A kísérleti üzem berendezésein az utolsó simításokat végzik, s februárban megkezdhetik a kísérleteket. A kísérleti üzem témáiban gyártmányfejlesztési tervek is szerepelnek. Átnézik az eddig használatos receptúrákat, melyik dohány jobb, új dohánykeverékeket kísérleteznek ki, melyek kellemesebb ízűek vagy olcsóbbak az eddig használt dohányoknál. A kísérleti üzemhez laboratórium is tartozik. Harmadik képünkön: A laboratórium legértékesebb műszere, a félmillió forintos klímaszek-Szöveg: Gőz József reny. Kép: Kalmár István Miniszterhelyettesi dicséret az olcsó cikkek forgalmának növeléséért A Belkereskedelmi Minisztérium tavaly kötelezően előírta az olcsó cikkek tartását az élelmiszer- és vegyiáru-nagykereskedelmi vállalatoknál. A minisztérium abból indult ki, hogy a kisebb fizetésű emberek ezeket az olcsó közszükségleti cikkeket a boltokban mindenkor megtalálják. A Hajdú-Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru-nagykereskedelmi Vállalat kollektívája ennek érdekében arra törekedett, hogy az igényeknek megfelelő árualapot biztosítsák. Ilyen olcsó cikkek voltak többet között a 17 forintos háztartási keksz, a ládás gyümölcsíz, az olcsó borotvapengék, fogkrémet, fogkefék stb. Az olcsó háztartási kekszből például igeg-hez viszonyítva igyében 14 vagonnal többet adtak el. A Belkereskedelmi Minisztérium pozitíven értékelte a Hajdú-Szabolcs megyei nagykereskedelmi vállalat munkáját. A belkereskedelmi miniszter első helyettese dicséretben részesítette a vállalatot törekvésének eredményességéért. Az elismerés annak is szól, hogy sokat tettek a szakhálózattal nem rendelkező munkáslakta területek olcsó cikkekkel való ellátásáért. Kedvezményes takarmányakciók A háztáji gazdálkodás segítése Derecskéi elképzelések A háztáji gazdaságoknak egyre nagyobb jelentőségük van a termelőszövetkezetekben. Szerepük az utóbbi időben fokozottabban előtérbe került, s fontos kiegészítői lettek a közös gazdaságok termelésének, a népgazdasági igények kielégítésének. Ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a tsz-tagok egyéni jövedelmének kielégítéséhez. A háztáji gazdaságok szerepét a megyei pártértekezlet is értékelte. Az írásos beszámoló a következőket hangsúlyozza ezzel kapcsolatban: „Figyelemre méltó, hogy a háztáji gazdaságok a felvásárlási értéknek 20 százalékát adják. Kedvezőtlen, hogy a juh kivételével az állomány viszszaesett. Az állomány csökkenése több okra vezethető vissza. A tsz-vezetők nagy része nem ismerte fel kellően, hogy a közös és háztáji gazdaságok szerves egységet alkotnak, ezért nem nyújtott kellő támogatást a háztáji gazdaságoknak, nem kereste és nem támogatta megfelelően az új megoldásokat. Az elmúlt években a közgazdasági és jogi szabályozók sem segítették megfelelően a fejlődést. A fiatalabb tsz-tagok többsége nem szívesen foglalkozik otthon állattartással, annál is kevésbé, mivel a tsz-tagok közösből származó jövedelme számottevően emelkedett.” Ez az általános helyzet. Azonban az utóbbi időben azért már több helyen és többfelé törekvéssel találkozni, olyan törekvésekkel, amelyek a háztáji állomány javulását, eredményességét hivatottak szolgálni. Az egyik figyelemre méltó módszert Derecskén a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagságával nemrégen ismertették. A brigádgyűléseken beszélték meg és hagyták jóvá a vezetőség által kidolgozott elképzeléseket. Mi ennek a lényege? A szövetkezet mindazoknak a tagoknak, akiknek a háztájiban tehenük van, tehenenként 500 négyszögöl lucernaterületet biztosít, négyszögölenként egy forintért. Ezt három tehénig adják, tehát egy háztáji gazdaságban legfeljebb 1500 négyszögöl lucernát vehetnek igénybe összesen 1500 forintért. Ezzel szemben ennek az összes termése az övé, a tagnak csak kaszálni kell, a szállítást is a szövetkezet végzi. Támogatást ad a szövetkezet a háztáji sertéstenyésztés javításához is. Kocánként két mázsa lucernát ad, mázsáját 100 forintért, a juhászat támogatására pedig juhonként egy mázsa lucernát biztosít, ugyancsak 100 forintos áron. Ez a támogatás, a kedvezményes takarmánybiztosítás nagy egyetértésre talált a termelőszövetkezet tagjai körében, s az előzetes felmérések alapján a szövetkezet úgy tervezi, hogy a jelenlegi lucernaterületének körülbelül egyharmadát kiadja a tagoknak a háztáji állatállomány segítésére, a megmaradó kétharmad részterületet pedig teljesen gépesítve, korszerű módszereket alkalmazva műveli, remélhetőleg magas termésátlagot elérve. A példa azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti vezetők ma már gondot fordítanak a háztáji gazdaságok javítására, fellendítésére. Gondolkodnak, töprengenek, hogy milyen hasznos módszereket lehet találni a tagok háztáji gazdálkodási kedvének javíására. S hogy miért? Mert ez népgazdasági érdek, ezt kívánja a szövetkezet gazdálkodási eredményeinek javítása, a tagok foglalkoztatása és a tagok személyes jövedelmének emelése is. Mindezt szem előtt tartva igyekeznek a derecskei Vörös Csillagban is megvalósítani a háztáji állomány növelését, amellett, hogy fejlesztik a közös állatállományt mennyiségileg és minőségileg is. A már elmondott, konkrétan kidolgozott módszerek mellett újabb elgondolásai is vannak a szövetkezeti vezetőknek. Azoknak a tagoknak, akik a közös munkában már nem tudnak részt venni koruknál vagy egészségi állapotuknál fogva, a közösből sertéseket adnának majd ki a háztájiba hizlalásra. Természetesen csak azokra a helyekre, ahol olyan épületek és egyéb feltételek állnak rendelkezésre, amelyek szükségesek az eredményes munkához. Ez több szempontból is eredményes lenne: segít a sertésprog [MTI megvalósításában, munkát, elfoglaltságot biztosít a háztájiban még dolgozni tudó tsz-tagoknak, ennek következtében természetesen keresetet is. Ez még csak elgondolás, a kivitelezés még alapos felmérés, fontos számítások előzik meg. Mindenesetre már az elgondolás is dicséretes, hiszen ez ismét bizonyítja, hogy a tsz-vezetők gondot fordítanak a háztáji állatállomány javításának megoldására. És erre szükség is van. (b. o.) Jegyzetek A VESZÉLYRŐL Jó néhány család hetek óta veszélyben él Debrecenben az Új Élet parkban. S ezt a veszélyt a gázszolgáltató vállalat teremtette. Nézzük a tényeket. A vállalat —a DIK megrendelésére — a lakók régi kívánságát teljesítve a konyhákban, a fürdőszobákban úgynevezett GAMAT gázfűtő készüléket szerelt fel. A szóban forgó lakásokban a múlt év szeptemberében. Végre! Sóhajtottak fel a lakók. Hiszen ezután nem kell — a téli hideg időkben — fagyoskodni a konyhában. Nem kell esténként lavórban behordani a vizet, hogy a kisgyerekeket a meleg szobában füröszthessék meg. De az öröm korai volt. Mert... A szerelők figyelmeztették a lakókat, nem nyúlhatnak a készülékhez, amíg nincs beszabályozva. Életveszélyes. S aki hozzányúl, saját maga viseli a felelősséget. A biztonság érdekében le is blombázták a készüléket. Mondták, rövidesen jövünk. Azóta is jönnek. Szükségtelen elemezni, hogy a gázszerelőknél mint jelent a „rövidesen”. Az is mellékes most — hiszen a lakót nem érdekli —, hogy a DIK és a gázszolgáltató vállalat között milyen a megállapodás. Egy tény, a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. A készüléket felszerelték, s ott áll használatlanul. Legfeljebb a neve melegít: „gázfűtő készülék”. Több lakó ma is csak gyönyörködik a GAMAT-ban (s közben meleg szavakkal illeti a gázszolgáltatót). Mások saját felelősségükre, letörték a blombát. Beszabályozás nélkül működtetik a készüléket, kitéve magukat és családjukat a robbanásveszélynek. Ezzel minden következményt magukra vállalva. Még azt is, hogy — a jótállási jegy szerint — elvesztették a garanciát. Tudom, jogilag nincs mentség a blombát leszedő lakókra. Sőt a veszélyért vállalniuk kell a felelősséget. De mit vállal a gázszolgáltató vállalat? Aradért becsapta a lakókat, amiért nem teljesítette ígéretét. Amiért olyan helyzetet teremtett, hogy télen nem lehet használni a fürdőszobákat. A SZALADGÁLÓ EMBEREKRŐL Bizonyára sok tízezer ember starton már Debrecenben, az Alföldi Palota és az Aranybika közötti gyalogátkelőhely, amikor zöldre vált a villanyrendőr. Start. Átjutni 25—27 másodperc alatt. Az első vonalnak sikerül. De a hátul állóknak — különösen latyakos vagy felfagyott úton — már aligha. Ne kerülgessük a lényeget: kevés az idő, amelyet még akkor állapítottak meg, amikor a Csapó utcáról a járműveknek ki lehetett balra fordulni a Vörös Hadsereg útjára. De hát azóta már jó fél esztendő eltelt. Semmi sem indokolja ezt a rövid zöld utat. Annál is inkább nem, mert ajárdaszigetnél továbbra is szabad utat kapnak a gyalogosok. Tehát járműforgalom — ez idő alatt — nincs a főutca ezen szakaszán. Ha már a villanyrendőrnél tartunk, mondjuk el a másik témát, hogy a járdaszigetnél, az IBUSZ felőli oldalon, a Nagytemplom felől, ha a jármű az utolsó zöld villogásba még belemegy, az Aranybika előtti gyalogátkelőnél már a lelépő gyalogosokkal találja magát szembe. Történt már emiatt éppen ott baleset. Debrecen rendőrkapitányától hallottam, hogy már két levelet írtak ebben az ügyben a városi tanács építési osztályához. Nyomatékosan felhíva a figyelmet erre a balesetveszélyre. Szerintem, jó, helyes a villanyrendőr. Zöld, piros, sárga fényeivel mindannyiunk közlekedésének biztonságát szolgálja. Ezért is elvárható, hogy tökéletesítést szolgáló javaslatokat, a tanács építési osztályán is — zöld utat kapjanak FERDE LYUKAKRÓL A problémát az okozza, hogy az aszonyos lyuk nem egyenes. Félre fúrták. Valahol egy gyárban. Ott, ahol azokat az 460 forintos konyhaasztalokat készítették. Az asztalokat árulják Debrecenben is m a, Széchenyi utcai bútorüzletben. A vevő megveszi, s az eladó tényleg udvariasan figyelmezteti, a lábak rögzítésére szolgáló csavarok lyukjai nem egyenesek, így a csavart nem lehet beletenni. Szíveskedjen a kedves vevő elvinni valamelyik ktsz-hez. És felsorolnak nyolcat, azokat, amelyek a garanciális javításokra ki vannak jelölve a megyében. Mondhatná az olvasó, ilyen ferde lyuk ügyben miért fog tollat az újságíró. Hiszen vannak életünknek égetőbb kérdései is. Ez igaz. De ebből a ferde lyukból én azt a következtetést vonom le, hogy bennünket vásárlókat, a mi vásárlói rangunkat irtó furcsán értelmezik egyes gyártó cégek, kereskedelmi vállalatok. Mert saját maguk torpedózzák meg a „mindent a vevőkért” elvet. Pontosabban sajátosan értelmezik, úgy, hogy a „mindent” alatt azt is értik, hogy hibás árut adnak, teljes áron a vevőnek. Hallottam már félkész torta és más hasonló akcióról. De félkész bútor? Az még korai. Még nem áll nálunk olyan magas fokon a csináld magad mozgalom. Különben is én ezekre a ferde lyukakra csak ferde szemmel tudok nézni. Bár ezt tette volna az asztalt átvevő meós vagy kereskedelmi szakember is. Király Ferenc