Hajdú-Bihari Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
SAIGON Néhány túlélő — mindössze enynyi maradt a laoszi területre behatolt dél-vietnami zsoldosok egyik ranger zászlóaljából. Az egység akkor morzsolódott szét, amikor a Patet Lao erői a dél-vietnami—laoszi határtól nyolc kilométeres távolságban megsemmisítő csapást mértek a rangerekre. Az életben maradottak egy közeli dombtetőre igyekeztek, ahol egy másik ranger zászlóalj ásta be magát. Ez az egység azonban szintén szorongatott helyzetbe került, mert a hazafias erők körülzárták, és állandó tűz alatt tartják őket. Mint az UPI hangoztatta, a 450 fős zászlóaljból 50-en életüket vesztették, 100-an megsebesültek, 250-en pedig eltűntek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a halálos veszteségek száma 300-ra tehető. Egy másik UPI-jelentés arról számol be, hogy Dél-Laoszban 22 kilométerrel a dél-vietnami határtól, teljesen megrekedt a saigoni zsoldos hadsereg páncélos egységeinek előrenyomulása. A zsoldosok Lepone városa felé tartottak, de a hazafias erők elvágták útjukat, és ráadásul a város környéke teljesen el van aknásítva. Közben a DNFF egységei hétfőre virradóra megtámadták a Da Nang-i amerikai támaszpontot. Egy óriási teherszállító gép közvetlen találatot kapott és megsemmisült, két másik gép pedig megrongálódott. Az amerikaiak vesztesége 14 fő. A Giaip Phong hírügynökség bejelentette, hogy a Khe Sanh környékén tevékenykedő DNFF-egységek február 19-én és 20-án teljes egészében megsemmisítettek egy saigoni ranger zászlóaljat. Saigonban és Phnom Penhben bejelentették, hogy Kompong Cham kambodzsai tartományi székhely közelében holtan találtak egy francia fotóriportert. Egy saigoni katonai szóvivő hangoztatta, hogy Francis Bailly halálának oka nem ismeretes. Az újságíró 17 nappal ezelőtt tűnt el. A laoszi hazafias erők sikerei Harcok Kambodzsában és Dél-Vietnamban HANOI „A VDK-ra mért minden csapást tízszeresen kap vissza az USA” A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztériuma figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne merészeljen támadást indítani a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A VNA által közölt nyilatkozat hangoztatja, hogy a VDK-ra mért minden csapást az Egyesült Államok Dél- Vietnamban tízszeresen kap vissza. A DIFK megbélyegzi Nixonnak azt a kijelentését, hogy a Dél-Vietnamban tartózkodó agresszor csapatok védelmében az Egyesült Államoknak állítólag jogában áll támadást indítani a VDK és Indokína bármely más országa ellen. „Ez arcátlan kihívás Vietnam és Indokína népei, valamint az egész világ békeszerető emberisége ellen” — mondja a nyilatkozat, majd rámutat: az Egyesült Államok semmiféle fenyegetéssel vagy brutalitással nem képes megtörni a dél-vietnami népnek azt az eltökéltségét, hogy küzdjön Dél felszabadításáért. (MTI) Laoszi üzenet a Szovjetunióhoz és Nagy-Britanniához HANOI (MTI) Phoumi Vongvichi, a Laoszi Hazafias Front főtitkára sürgős üzenetet intézett a Szovjetunióhoz és Nagy-Britanniához, az 1962-es genfi értekezlet két társelnökéhez, tájékoztatva őket arról, hogy az Egyesült Államok felszólítására újabb thaiföldi csapatokat dobtak át laoszi területekre. Míg a laoszi határ mentén más thaiföldi csapatok állomásoznak, készen arra, hogy bármikor átlépjék a határt. Az üzenet arra kéri a Szovjetuniót és Nagy-Britanniát, hogy az Egyesült Államokat és Thaiföldet kötelezzék laoszi intervenciójuk beszüntetésére. Dél-Vietnamban észrevehetően növekszik a DNFF fegyveres erőinek nyomása az amerikai és a saigoni csapatokra. Hivatalosan közölték, hogy hétfőre virradóra a hazafias erők ötven amerikai és saigoni állás ellen intéztek támadást. Egy saigoni szóvivő beismerte, hogy „bizonyos egységek” közepes, vagy súlyos veszteségeket szenvedtek. (AFP, AP) Az idei rövid és enyhe tél után Prága külső képe vonzóan tavaszias. A Vencel tér, a Na Prikope és a Na Polics üzleteiben élénk a forgalom, az utcai árusok standjain nagy halmokban virít a narancs, a grape fruit, a banán, s a sörözők, büfék, kisvendéglők, falatozók zsúfoltak. Szállodai szobát alig kapni, az Európa Hotel, a Jalta, az Akron úgyszólván hetekre előre foglalt, a belvárosi mozik legtöbbje csak elővételben árusít jegyeket, így is hoszszú sorok kígyóznak a pénztárak előtt. A romantikus, kalandos, látványos filmek hihetetlenül népszerűek („Angelika és a szultán", „Tegnap, ma, holnap”, „Spartacus”), s ugyancsak előre eladott telt házak előtt fut a Vodlickova utcai Svetozot moziban Ján Rohác filmje. Ez utóbbira nem annyira címe (Az ember és háza), mint inkább módszere, a ,,kinoautomat” a jellemző: egy-egy izgalmas jelenetnél megáll a kép, s a néző egy zöld, illetve piros gomb lenyomásával szavazhat, dönthet a folytatásról, például arról, hogy a fürdőkádból kilépő Svobodáné (öltözéke mindössze egy kis lepedő) bemenjen-e a szomszédos Novák úrhoz, aki éppen feleségét várja haza . . . A Vencel-szobor és a Nemzeti Múzeum közti területen hatalmas gépek dolgoznak deszkakerítéssel körülbástyázott terepen, itt lesz a prágai metró egyik állomása. Hogy mennyire kell ez a metró, azt a prágaiak éppúgy érzik, mint a szűk utcák szédítő forgalmában bolyongó külföldiek. Közlekedési szakemberek szerint a konszolidáció - vagy ahogy itt mondják, a normalizáció - a prágai földalatti építését is meggyorsítja. Min ahogy máris meggyorsította az ipartermelést, árualapot teremtett a kereslethez (a prágai üzletekben ma viszonylag bőséges választékban elegendő áru található), stabilizálta a csehszlovák koronát. 1969 áprilisától a CSKP központi bizottsága 1970 decemberi plénumáig tartó időszakban következetesen visszaszorították és eltávolították a pártból a jobboldal képviselőit, szigorú gazdasági intézkedéseket hoztak, elemezték az 1966. évi 13. kongresszus óta kialakult válság okait, s az utóbbi elemzés szövegét „Tanulságok” címmel közzétették az 1971 februári plénum előtt. Prágába érkezésem napjaiban ez volt a párton belül és kívül is az egyik fő téma. Taggyűlések ezrein vitatták, meg, üzemekben, hivatalokban szóltak hozzá. Az érdeklődés érthető, hisz a több éves válságból kivezető út egyik fontos szakaszát zárta le, s egyúttal előkészítette a „politikai talajt” a közelgő kongreszszus számára. (Mint a híradásokból már ismert, a kongresszust májusban tartják meg, ugyanakkor lesz a CSKP megalakulásának 50. évfordulója is.) A főváros politikai légköre - amenynyire két hét alatt megbízhatóan lemérhető vagy érzékelhető - nyugodt, kiegyensúlyozott, s mint egyik prágai újságíró ismerősöm megfogalmazta, „óvatos derűlátásra” ad okot. Az óvatosságot azért hangsúlyozta, mert bár a termelés eredményei várakozáson felüliek, az emberek gondolkodásából nem tűnt el nyomtalanul a válságkorszak hatása. A szakszervezetekben, az ifjúsági szervezetekben és a művészeti szövetségekben még nem mindenütt szilárdult meg az elvi egység, noha ez a folyamat is meggyorsult az utóbbi hónapokban. A KB februári ülése előtt tartották meg a Nemzeti Front országos értekezletét, s Husák, a CSKP KB első titkára nagy beszédben vázolta a front feladatait, szerepet a csehszlovák társadalomban. Erre a tisztázásra azért volt nagy szükség, mert 1968 nyarán és azt követően is egy ideig téves elképzelések voltak a front szerepéről, a párthoz való „partneri” viszonyáról. Az értekezleten bejelentett személyi változás - Erban helyébe Husák- került - ugyancsak a pártvezetés megszilárdítását kívánta hangsúlyozni. Az értekezlet anyagát a Prágában tartózkodó nyugati tudósítók is élénk figyelemmel tanulmányozták, éppúgy a nem sokkal azután megtartott KB ülés beszédeit, s tudósításaikban is aláhúzták azt a tényt, hogy a párt számít a pártonkívüliek, az értelmiségiek, a vallásos tömegek együttműködésére is, velük együtt akarja megoldani az utóbbi években felgyülemlett problémákat. Nem vált be tehát az a célzatosan terjesztett jóslat, hogy a CSKP visszatér a Novotny-korszak módszereihez, és eltaszítja magától az értelmiséget. Igaz, a tagkönyvcsere során az értelmiségiek közül aránylag többen rekedtek kívül a párton. A közzétett dokumentumok, beszámolók szerint a párttagság létszáma 20-25 százalékkal csökkent, ezen belül az értelmiségiek aránya eléggé nagy. Néhány üzemben tett látogatásom viszont arról győzött meg - például a prágai Staroplamen sörgyárban s részben a libereci autóművek jabloneci központjában is-, hogy a műszakiak, mérnökök, technikusok közül aránylag keveset töröltek, s még kevesebbet zártak ki (ez utóbbi súlyosabb fokozat) a párt soraiból. S hozzá is tették a magyarázatot: „Mérnökeink és technikusaink többsége a válságos időszakban a munka folytatása, termelési, szállítási kötelezettségeik teljesítése mellett foglalt állást.” A jabloneci motorgyárat Miroslav Bohdal mérnök, a műszaki fejlesztési főosztály egyik vezetője kíséretében jártam végig. A gyár külföldi kapcsolatairól Jaromir Provazník tájékoztatott, az üzem történetével Mirko Chramosta technikus ismertetett meg. Mindhárman megerősítették, hogy munkájuk során nagy segítséget és támogatást jelent számukra, hogy az üzemi pártbizottsággal kitűnő az együttműködés. (Következik: Látogatóban Skodáiknál.) Bertalan Lajos Csehszlovákiai jegyzetek a Prágai tavasz előtt HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 1971. FEBRUÁR 23. Az izraeli válasz: elutasítás KAIRÓ, AMMAN (MTI) Az izraeli kabinet vasárnapi üléséről kiadott nyilatkozat az egyiptomi kormány hivatalos szóvivője szerint a Jarring-féle javaslatok „nyílt és kategorikus elutasítását” jelenti. Az izraeli válasz újból megerősítette, hogy Tel Aviv továbbra is ragaszkodik területrabló politikájához, szembehelyezkedve a Biztonsági Tanács ismert határozataival, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában foglalt elvekkel. Az egyiptomi kormány véleménye szerint most a Biztonsági Tanácson a sor, hogy intézkedéseket tegyen az 1967. novemberi határozatok megvalósítása érdekében. A meglehetősen kétértelműen fogalmazott izraeli válasz értékelésekor nyugati megfigyelők egyetértenek abban, hogy Izrael ismét világosan leszögezte: nem hajlandó visszavonni megszálló csapatait a hatnapos háború előtti határok mögé. Ugyanakkor első ízben fordul elő, hogy Tel Aviv egy egyiptomi kezdeményezést kénytelen volt pozitívnak minősíteni. Megfigyelők reménykeltőnek tartják azt is, hogy Izrael ezúttal nem ismételte meg a Kairó által több ízben és világosan elutasított követelését, hogy a közelkeleti konfliktusban érdekelt felek közvetlen tárgyalásokat kezdjenek egymással. Ammanban hivatalosan cáfolták, hogy ,, Husszein király lemondta csütörtökre tervezett kairói látogatását. Amman szerint a jordániai uralkodó „nem tervezett ilyen látogatást, tehát nem is mondhatta le”. Az Al Ahram ugyanakkor hétfői számában megállapítja, hogy Kairó tájékoztatta Husszeint: örömmel várja látogatását és az egyiptomi vezetőkkel folytatandó politikai megbeszéléseket, ugyanakkor nem tartja az időpontot alkalmasnak arra, hogy fogadja az uralkodó kíséretében érkező Vaszfi Teli miniszterelnököt. Nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy Jordánia kairói nagykövete vasárnap hazautazott Ammanba, hogy tisztázza kormányával a látogatás körüli nézeteltéréseket. A jeruzsálemi városi tanács vasárnap jóváhagyta az izraeli építésügyi minisztérium terveit, amelynek értelmében az elkövetkező öt évben több mint 20 000 lakást építenek Jeruzsálem jordániai szektorában. Ismeretes, hogy a város státusát megsértő intézkedés ellen a jordániai tiltakozás mellett felemelte szavát U Thani ENSZ-főtitkár is. TEL AVIV (MTI) :Jiqliak Rabin, Izrael washingtoni nagykövete hétfőn visszautazott állomáshelyére. Rabint pénteken rendelték haza Tel Avivba. A nagykövet érkezésekor tagadta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolna az izraeli vezetésre álláspontjának „rugalmasabbá tétele” céljából. Elutazásakor adott nyilatkozatában pedig mindössze annak leszögezésére szorítkozott, hogy nem visz magával „semmiféle különleges üzenetet” Washington címére. (UPI) NEW YORK A Time Magazin legújabb (hétfői) száma befolyásos izraeli körökrehivatkozva ismerteti a békeszerződésben megvonandó közel-keleti határok Tel Aviv-i tervét. A lap szerint az alábbiak a visszavonulás „abszolút maximumát”, tehát a minimális területi követeléseket jelentik: SINAI-FÉLSZIGET: visszavonulás arra a vonalra, amely Elaris-től Sarm-El- Sejk-ig húzódik. Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy csapatokat állomásoztasson a Tiran-szoros bejáratát ellenőrző erődben. A JORDAN-FOLYÓ NYUGATI PARTJA: Izrael kész visszavonni csapatait az 1967. június 5-e előtti vonalakra — de csak az Allon-terv keretében. Ez a terv fegyvermentesítést irányoz elő egész Ciszjordániára és félkatonai izraeli településláncolatot a Jordán-folyó mentén. GOLAN-MAGASLATOK: Izrael hajlandó nyugati irányba valamelyest visszavonulni, de ragaszkodik a hegygerinchez. JERUZSÁLEM: Egész Jeruzsálem Izraelé maradna, a szent helyek szabad megközelítésének biztosításával. (MTI) Tel Aviv-i terv a közel-keleti határokra TILTAKOZNAK A RENDŐRTERROR ELLEN A SVÁJCI FIATALOK A zürichi Bahnhofstrassen, a város főutcáján fiatalok tüntetnek a rendőrség terrorja ellen. (Telefotó : AP— MTI—RL) Khatib lemondott DAMASZKUSZ Ahmed El-Khatib, a Szíriai Arab Köztársaság ideiglenes államfője hétfőn este az újonnan kinevezett parlament első ülésén lemondott tisztségéről. Khatibot, aki az elmúlt év novemberében háromhónapos államfői megbízatást kapott, ugyanezen az ülésen a parlament elnökévé választották. + ** A szíriai ideiglenes alkotmány értelmében az államfő lemondásával a legmagasabb közjogi tisztséggel járó feladatokat a miniszterelnök látja el. Annak idején damaszkuszi körökben jelezték, hogy Aszszad tábornok, miniszterelnök e kettős funkció birtoklásával gyakorlatilag a márciusra tervezett elnökválasztás egyetlen jelöltjévé lépelő. A múlt heti szíriai alkotmánymódosítás értelmében az államfői tiszt megszűnik, és elnöki rendszer lép életbe. (MTI) POLITIKAI TÜNTETÉS LONDONBAN Londonban nagyszabású tüntetésre került sor a kormány sztrájkkorlátozó törvényjavaslata ellen. Képünkön: a felvonulók egy csoportja. Jobbról Vic Feather, a Szakszervezeti Főtanács főtitkára, aki később beszédet mondott a Trafalgar-téri nagygyűlésen. (Telefotó — AP—MTI—RS)