Hajdú-Bihari Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA­ ­­­ Lakótelepek védelme A városok arculata a hétközna­pok során tetszik ki legjobban. Lé­nyege, jellege akkor tűnik elő leg­szembetűnőbben, a mindennapi való­ság rajzolja ki sajátságos és általá­nosítható arculatát. Magyarán tehát: minden városról az a legelfogadha­tóbb kép, amit a hétfők, a keddek meg a többi köznapok vetítenek elénk. De miért jutott mindez eszünkbe? A Napló szerdai számá­ban olvasóink teszik szóvá, hogy Debrecen külső arculatán még vol­na sok javítanivaló. Idézzünk a le­vélből: „Igen jó ízléssel épült a Petőfi tér környéke. Parkírozták a rendelőintézet környéki területet is. Sajnos az utóbbinál, de a Barna ut­ca környékén is szinte teljes a gon­­dozatlanság. Nincs egy parkőr, aki megakadályozná a parkok és az új házak falainak rongálását. Utcasep­rőt sem igen lehet ezen a környéken látni, pedig erre nagy szükség lenne.” Idézhetnénk még tovább is a le­vél részleteit, de azok is csak az eddig mondottakat erősítenék meg: azt, hogy Debrecennek ez a része, a Petőfi tér környéke piszkos, el­hanyagolt. De csak a Petőfi tér? Máshonnan meg mások küldhetnének hasonló levelet, felemlegetve az ut­cák, terek közállapotát, s kérésüket ők is ugyanazzal a sürgetéssel fe­jezhetnék be, mint az idézett levél­­, írók. Debrecen köznapi arculatát figyel­ve valóban jogosnak és igaznak érez­hetjük a lakók panaszát, örvendetes, hogy a panaszokat megemeli a fél­tés és a felelősség is, bár az utób­biakhoz nem árt hozzátenni egy-két gondolatot. Arról van szó ugyanis, hogy nem kell eltúlozni a dolgokat. Igaz, van javítani való városunk tisztaságát il­letően. De ha már javítanivalóról beszélünk, akkor hadd éljünk ezzel a fordulattal: seperjünk először a ma­gunk portáján. Azaz: mindenki ve­gye számításba, figyelembe, hogy mit is tudna ő hozzátenni ehhez a nemes törekvéshez, mert hogy egy város külső tisztasága, gondozottsága első­sorban lakóinak, polgárainak maga­tartásán múlik, az vitathatatlan. Debrecen fekvése, földrajzi hely­zete közismert. Nagy síkságon épü­l s olyan mélyedésben, amelyhez a közhiedelem hozzáteszi a Nagytemp­lom tornya egy szintben van a Hor­tobágyi csárda küszöbével. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem, a tény azonban mindenképpen tény, s ez az hogy városunk huzatos, útjába esik minden széljárásnak. A földrajzi tényező azonban csak egyik része a dolognak. S nem is a legmeghatározóbb része. A lényege­sebb a polgárok, a lakosok jelenléte, hozzáállása a dologhoz. Mert ne ta­gadjuk: sok esetben mi, magunk va­gyunk az okai, hogy városunk olyan, amilyen. Elég csak elidőzni egy-egy forgalmasabb villamosmegállónál, s máris szemmel látható jelei vannak a nemtörődömségnek. Elhasznált je­gyek lombhullatai virítanak az utcán, csikkek ezreivel díszítve, körülszegve. Hát ebben ki a ludas? Nyilván azok, akik a villamoson utaznak, akik le­szabnak és felszállnak, akik egysze­rűen kényelemszeretetből, nemtörő­dömségből egyszerűbbnek tartják a közvetlen mozdulatot. Azt, ahogy el­dobják a lejárt jegyeket, széthajigál­­ják a félig szívott cigarettákat. Pedig csak egy-két lépést kellene tenniük, s máris ott vannak a felszerelt sze­méttárolók, s mindjárt enyhülne a gondon valami. Sokan most azt mondhatják, hogy azért nem lehet ennyire leegyszerű­síteni a dolgot. Le lehet. Mert a nagy dolgok itt kezdődnek. S a tiszta és virágos Debrecen a város lakói­nak nagy dolog. De csak akkor ra­gyoghat fel igazán, ha mindannyin hisszük, ha mindannyian akarjuk. S nemcsak panaszlevelekkel, hanem tet­tekkel is. Befejeződtek a magyar -csehszlovák tárgyalások Szerda délután az Országház­ban a Minisztertanács tanácster­mében befejeződtek a magyar— csehszlovák tárgyalások. Az esz­mecserén magyar részről részt vett Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnö­ke, Puja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, Vince Jó­zsef, hazánk prágai nagykövete, Várkonyi Péter, a kormány tájé­koztatási hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese és Per­­czel László, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubomír Strou­­gal miniszterelnök, Karel Kurka, a külügyminiszter első helyette­se, Frantisek Dvorsky, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete, Ka­rol Ujházy, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. A tárgyalások befejeztével kö­zös közleményt adtak ki. (Folytatás a 2. oldalon) Építőipari vállalatok igazgatóinak értekezlete Debrecenben Február 25-én és 26-án kétnapos tanácskozást rendeznek Debrecen­ben a Dunán inneni állami építő­ipari vállalatok igazgatói. A Hajdú- Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat szervezésében sorra kerülő értekezleten összesen 11 nagy építő­ipari vállalat vezetői és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium képviselői vesznek részt. A tanácskozás résztvevői megis­merkednek a Debreceni Házépítő Kombináttal, Debrecen új létesít­ményeivel, lakótelepeivel, a jelen­leg kivitelezés alatt álló nagyobb építkezésekkel, elsősorban a ház­gyári elemekből készülő új bérhá­zakkal. Az építőiparban égető a munka­erőhiány. A Hajdú-Bihar megyei vállalat az elmúlt esztendőben a termelés növekedését száz százalék­ban a termelékenység emelkedésé­vel biztosította. Jó tapasztalatai vannak tehát. A nagyvállalatok igazgatói mun­kaértekezletén éppen ezek alapján elsősorban a megyei ÁÉV munka­erő- és bérgazdálkodásának, a dol­gozók egészségügyi, szociális ellá­tásának helyzetét és tapasztalatait beszélik meg. Ma kezdődik Debrecenben az országos népművelési tanácskozás módszertani (népművelési) tanács­adóvezetők kétnapos országos érte­kezlete kezdődik a Művész mozi és a fotóklub helyiségében. Az értekezlet résztvevői megte­kintik az 1970. évi virágkarneválról készült filmet, majd Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazgatója ad­­ tájékoztatást a művelődési otthont igazgatók országos konferenciájá­nak előkészületeiről. Drucker Tibor, a Fővárosi Művelődési Központ igazgatója a skandináv országok közművelődését ismerteti, délután pedig a Népfrontklubban és a Kos­suth utca 1. sz. alatti kiállító- és pó­diumteremben a Debreceni és Haj­dú-Bihar megyei Művelődési Köz­pont tevékenységéről tartanak szemléltetett beszámolót Gyarmati Kálmán igazgató és az intézmény együttesei és munkatársai.­­ Más­nap, 26-án, pénteken a Közgazdász­klubban (Kossuth u. 3.) Bodnár Ist­ván, a Népművelési Intézet munka­társa vezeti az értekezlet vitáját a továbbképzésről. A Népművelési Intézet és a Me­gyei Művelődési Központ rendezé­sében ma reggel 9 órakor a megyei művelődési központok igazgatói és Magyar-dán kulturális egyezmény Szerdán délelőtt Koppenhágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kor­­­mánya közötti első államközi kultu­rális egyezményt. Magyar részről a megállapodást Péter János külügyminiszter, dán részről pedig Poul Hartling külügy­miniszter írta alá. A 15 cikkelyből álló megállapo­dás aláírása — mint a magyar kül­ügyminiszter kíséretében levő sze­mélyiségek elmondották — a jelen­legi hivatalos látogatás egyik fontos eredménye. A skandináv országok közül hazánknak eddig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megállapodása, s az a készség, amellyel a dán fél ennek az egyez­ménynek a létrejöttében közremű­ködött, meggyőző bizonyítéka a két­oldali kapcsolatokban feltáruló to­vábbi lehetőségeknek is. 18 százalékkal nő az élőállat-felvásárlás Hogyan alakul ez évben az élőál­lat-felvásárlás? Milyen feladatok várnak ezzel kapcsolatban a terme­lőszövetkezetekre és a vállalatra? Ennek a megbeszélésére tanácsko­zást tart a Hajdú-Bihar megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat a megyei termelőszövetkezeteinek ve­zetőivel, szakembereivel, szövetségi vezetőivel. Minden területi szövet­ség tagszövetkezeteivel egy-egy na­pon tárgyalják meg a tennivalókat, a jobb együttműködés lehetőségeit, az egyenlő partneri viszony elve alapján. Szerdán a Hajdúsági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetségének vezetői és tagszövetkezeteinek elnö­kei, állattenyésztői találkoztak Deb­recenben a tsz-üdülőben a vállala­tiakkal. Fazekas Károly, a területi szövet­ség titkára bevezetőjében elmon­dotta: szükséges és hasznos a gon­dolatok kicserélése, a termeléssel és átvétellel kapcsolatos tapasztalatok ismertetése. Annál inkább szükség van erre, mert a termelőszövetke­zetek a legnagyobb összegű árut — több mint egymilliárd forint érték­ben — az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak adják el. Parti Imre, a vállalat megyei igazgatója adott tájékoztatást a múlt évi eredményekről és az idei felvá­sárlási előirányzatokról. A tervek szerint az idén 18 százalékkal több élő állatot vásárolnak fel Hajdú- Biharban, mint 1970-ben. A vállalat tervében szerepel 220 000 sertés, 31 000 vágómarha és 68 000 juh fel­vásárlása. Ezeknek csaknem 80 szá­zalékára már megkötötték a szerző­dést is. A legnagyobb mennyiségű árut a termelőszövetkezetek értéke­sítik, de sokat várnak a háztájiból is. A korszerűbb eljárások, techno­lógiák és fajták meghonosítására több mint 30 tsz-szel van kapcsolat­ban a vállalat, végeznek rendszeres szaktanácsadást. A nagyobb meny­­nyiségű áru feldolgozása érdekében korszerűsítették a debreceni vágó­hidat, nagy teljesítményű sertés- és szarvasmarha-vágó vonalat helyez­tek üzembe. A negyedik ötéves tervben szerepel 350 vagonos szalá­migyár építése, amely 1976-ban kez­di meg a termelést. A termelőszövetkezeti szakembe­rek a vállalat és a termelőüzemek közötti szorosabb és egyenlő kapcso­latokat, partneri viszonyt sürgették. Azt javasolták, hogy a vállalat anyagiakkal is legyen közvetlenül érdekelt a termelésben, nagyobb fel­adatok megvalósítására egyesítsék az anyagi erőket. KÖZLEMÉNY A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK TÁRGYALÁSOKRÓL (2. oldal) Gyárigazgatók, főmérnökök egy iskolapadban (3. oldal) Kevesebb tűzeset volt, de több kár (4. oldal) Dózsa 30*nos kiállítása Kaposvárott HIRDETÉSEK (6. oldal) Sport (7. oldal) MIK N­ SHGZOTTAI­. FL A SAKKSZÖVETSÉGEKE­J? krónika (8. oldal) s 11

Next