Hajdú-Bihari Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lakótelepek védelme A városok arculata a hétköznapok során tetszik ki legjobban. Lényege, jellege akkor tűnik elő legszembetűnőbben, a mindennapi valóság rajzolja ki sajátságos és általánosítható arculatát. Magyarán tehát: minden városról az a legelfogadhatóbb kép, amit a hétfők, a keddek meg a többi köznapok vetítenek elénk. De miért jutott mindez eszünkbe? A Napló szerdai számában olvasóink teszik szóvá, hogy Debrecen külső arculatán még volna sok javítanivaló. Idézzünk a levélből: „Igen jó ízléssel épült a Petőfi tér környéke. Parkírozták a rendelőintézet környéki területet is. Sajnos az utóbbinál, de a Barna utca környékén is szinte teljes a gondozatlanság. Nincs egy parkőr, aki megakadályozná a parkok és az új házak falainak rongálását. Utcaseprőt sem igen lehet ezen a környéken látni, pedig erre nagy szükség lenne.” Idézhetnénk még tovább is a levél részleteit, de azok is csak az eddig mondottakat erősítenék meg: azt, hogy Debrecennek ez a része, a Petőfi tér környéke piszkos, elhanyagolt. De csak a Petőfi tér? Máshonnan meg mások küldhetnének hasonló levelet, felemlegetve az utcák, terek közállapotát, s kérésüket ők is ugyanazzal a sürgetéssel fejezhetnék be, mint az idézett levél, írók. Debrecen köznapi arculatát figyelve valóban jogosnak és igaznak érezhetjük a lakók panaszát, örvendetes, hogy a panaszokat megemeli a féltés és a felelősség is, bár az utóbbiakhoz nem árt hozzátenni egy-két gondolatot. Arról van szó ugyanis, hogy nem kell eltúlozni a dolgokat. Igaz, van javítani való városunk tisztaságát illetően. De ha már javítanivalóról beszélünk, akkor hadd éljünk ezzel a fordulattal: seperjünk először a magunk portáján. Azaz: mindenki vegye számításba, figyelembe, hogy mit is tudna ő hozzátenni ehhez a nemes törekvéshez, mert hogy egy város külső tisztasága, gondozottsága elsősorban lakóinak, polgárainak magatartásán múlik, az vitathatatlan. Debrecen fekvése, földrajzi helyzete közismert. Nagy síkságon épül s olyan mélyedésben, amelyhez a közhiedelem hozzáteszi a Nagytemplom tornya egy szintben van a Hortobágyi csárda küszöbével. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem, a tény azonban mindenképpen tény, s ez az hogy városunk huzatos, útjába esik minden széljárásnak. A földrajzi tényező azonban csak egyik része a dolognak. S nem is a legmeghatározóbb része. A lényegesebb a polgárok, a lakosok jelenléte, hozzáállása a dologhoz. Mert ne tagadjuk: sok esetben mi, magunk vagyunk az okai, hogy városunk olyan, amilyen. Elég csak elidőzni egy-egy forgalmasabb villamosmegállónál, s máris szemmel látható jelei vannak a nemtörődömségnek. Elhasznált jegyek lombhullatai virítanak az utcán, csikkek ezreivel díszítve, körülszegve. Hát ebben ki a ludas? Nyilván azok, akik a villamoson utaznak, akik leszabnak és felszállnak, akik egyszerűen kényelemszeretetből, nemtörődömségből egyszerűbbnek tartják a közvetlen mozdulatot. Azt, ahogy eldobják a lejárt jegyeket, széthajigálják a félig szívott cigarettákat. Pedig csak egy-két lépést kellene tenniük, s máris ott vannak a felszerelt szeméttárolók, s mindjárt enyhülne a gondon valami. Sokan most azt mondhatják, hogy azért nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a dolgot. Le lehet. Mert a nagy dolgok itt kezdődnek. S a tiszta és virágos Debrecen a város lakóinak nagy dolog. De csak akkor ragyoghat fel igazán, ha mindannyin hisszük, ha mindannyian akarjuk. S nemcsak panaszlevelekkel, hanem tettekkel is. Befejeződtek a magyar -csehszlovák tárgyalások Szerda délután az Országházban a Minisztertanács tanácstermében befejeződtek a magyar— csehszlovák tárgyalások. Az eszmecserén magyar részről részt vett Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vince József, hazánk prágai nagykövete, Várkonyi Péter, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubomír Strougal miniszterelnök, Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. A tárgyalások befejeztével közös közleményt adtak ki. (Folytatás a 2. oldalon) Építőipari vállalatok igazgatóinak értekezlete Debrecenben Február 25-én és 26-án kétnapos tanácskozást rendeznek Debrecenben a Dunán inneni állami építőipari vállalatok igazgatói. A Hajdú- Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat szervezésében sorra kerülő értekezleten összesen 11 nagy építőipari vállalat vezetői és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői vesznek részt. A tanácskozás résztvevői megismerkednek a Debreceni Házépítő Kombináttal, Debrecen új létesítményeivel, lakótelepeivel, a jelenleg kivitelezés alatt álló nagyobb építkezésekkel, elsősorban a házgyári elemekből készülő új bérházakkal. Az építőiparban égető a munkaerőhiány. A Hajdú-Bihar megyei vállalat az elmúlt esztendőben a termelés növekedését száz százalékban a termelékenység emelkedésével biztosította. Jó tapasztalatai vannak tehát. A nagyvállalatok igazgatói munkaértekezletén éppen ezek alapján elsősorban a megyei ÁÉV munkaerő- és bérgazdálkodásának, a dolgozók egészségügyi, szociális ellátásának helyzetét és tapasztalatait beszélik meg. Ma kezdődik Debrecenben az országos népművelési tanácskozás módszertani (népművelési) tanácsadóvezetők kétnapos országos értekezlete kezdődik a Művész mozi és a fotóklub helyiségében. Az értekezlet résztvevői megtekintik az 1970. évi virágkarneválról készült filmet, majd Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazgatója ad tájékoztatást a művelődési otthont igazgatók országos konferenciájának előkészületeiről. Drucker Tibor, a Fővárosi Művelődési Központ igazgatója a skandináv országok közművelődését ismerteti, délután pedig a Népfrontklubban és a Kossuth utca 1. sz. alatti kiállító- és pódiumteremben a Debreceni és Hajdú-Bihar megyei Művelődési Központ tevékenységéről tartanak szemléltetett beszámolót Gyarmati Kálmán igazgató és az intézmény együttesei és munkatársai. Másnap, 26-án, pénteken a Közgazdászklubban (Kossuth u. 3.) Bodnár István, a Népművelési Intézet munkatársa vezeti az értekezlet vitáját a továbbképzésről. A Népművelési Intézet és a Megyei Művelődési Központ rendezésében ma reggel 9 órakor a megyei művelődési központok igazgatói és Magyar-dán kulturális egyezmény Szerdán délelőtt Koppenhágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kulturális egyezményt. Magyar részről a megállapodást Péter János külügyminiszter, dán részről pedig Poul Hartling külügyminiszter írta alá. A 15 cikkelyből álló megállapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kíséretében levő személyiségek elmondották — a jelenlegi hivatalos látogatás egyik fontos eredménye. A skandináv országok közül hazánknak eddig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megállapodása, s az a készség, amellyel a dán fél ennek az egyezménynek a létrejöttében közreműködött, meggyőző bizonyítéka a kétoldali kapcsolatokban feltáruló további lehetőségeknek is. 18 százalékkal nő az élőállat-felvásárlás Hogyan alakul ez évben az élőállat-felvásárlás? Milyen feladatok várnak ezzel kapcsolatban a termelőszövetkezetekre és a vállalatra? Ennek a megbeszélésére tanácskozást tart a Hajdú-Bihar megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a megyei termelőszövetkezeteinek vezetőivel, szakembereivel, szövetségi vezetőivel. Minden területi szövetség tagszövetkezeteivel egy-egy napon tárgyalják meg a tennivalókat, a jobb együttműködés lehetőségeit, az egyenlő partneri viszony elve alapján. Szerdán a Hajdúsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetői és tagszövetkezeteinek elnökei, állattenyésztői találkoztak Debrecenben a tsz-üdülőben a vállalatiakkal. Fazekas Károly, a területi szövetség titkára bevezetőjében elmondotta: szükséges és hasznos a gondolatok kicserélése, a termeléssel és átvétellel kapcsolatos tapasztalatok ismertetése. Annál inkább szükség van erre, mert a termelőszövetkezetek a legnagyobb összegű árut — több mint egymilliárd forint értékben — az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak adják el. Parti Imre, a vállalat megyei igazgatója adott tájékoztatást a múlt évi eredményekről és az idei felvásárlási előirányzatokról. A tervek szerint az idén 18 százalékkal több élő állatot vásárolnak fel Hajdú- Biharban, mint 1970-ben. A vállalat tervében szerepel 220 000 sertés, 31 000 vágómarha és 68 000 juh felvásárlása. Ezeknek csaknem 80 százalékára már megkötötték a szerződést is. A legnagyobb mennyiségű árut a termelőszövetkezetek értékesítik, de sokat várnak a háztájiból is. A korszerűbb eljárások, technológiák és fajták meghonosítására több mint 30 tsz-szel van kapcsolatban a vállalat, végeznek rendszeres szaktanácsadást. A nagyobb menynyiségű áru feldolgozása érdekében korszerűsítették a debreceni vágóhidat, nagy teljesítményű sertés- és szarvasmarha-vágó vonalat helyeztek üzembe. A negyedik ötéves tervben szerepel 350 vagonos szalámigyár építése, amely 1976-ban kezdi meg a termelést. A termelőszövetkezeti szakemberek a vállalat és a termelőüzemek közötti szorosabb és egyenlő kapcsolatokat, partneri viszonyt sürgették. Azt javasolták, hogy a vállalat anyagiakkal is legyen közvetlenül érdekelt a termelésben, nagyobb feladatok megvalósítására egyesítsék az anyagi erőket. KÖZLEMÉNY A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK TÁRGYALÁSOKRÓL (2. oldal) Gyárigazgatók, főmérnökök egy iskolapadban (3. oldal) Kevesebb tűzeset volt, de több kár (4. oldal) Dózsa 30*nos kiállítása Kaposvárott HIRDETÉSEK (6. oldal) Sport (7. oldal) MIK N SHGZOTTAI. FL A SAKKSZÖVETSÉGEKEJ? krónika (8. oldal) s 11