Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
Nagygyűlés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (Folytatás az 1. oldalról) dr. Buzási Károly, a szakszervezeti bizottság titkára fogadták a küldöttséget. Az egyetem díszudvara teljesen megtelt. Mintegy háromezren vettek részt a barátsági nagygyűlésen. A nagygyűlés elnökének, Karakas Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitó szavai után dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban üdvözölte a szovjet küldöttség tagjait. Beszélt azokról a változásokról, amelyek végbementek a magyar nép életében a Szovjetunió felszabadító harca nyomán, azokról az együttműködési formákról, amelyek a két nép kapcsolatait jellemzik. Beszédének ebben a részében megemlítette: országaink kapcsolatait — mint a szocialista világrendszer más államaihoz fűződő baráti viszonyunkat is — népeink közös érdekeinek és céljainak egységére, a proletár internacionalizmusra, a testvéri szolidaritás marxi—lenini eszméire építjük. A Szovjetunióhoz fűződő gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális kapcsolatainkból a magyar nép számára fakadó előnyök kétségbevonhatatlanok. A Szovjetunió szállítja hazánknak a legtöbb ipari nyersanyagot, például vasércet, kőolajat, kohókokszot, fenyő fűrészárut, gyapotot. S a magyar ipari termékeknek is a Szovjetunió a legfontosabb és legbiztosabb exportpiaca, amelynek felvevőképessége a mi teljesítőképességünkhöz mérten korlátlan. Dr. Ambrus István ezután a szovjet tudomány és technika fejlődéséről beszélt, amelynek egyik kiteljesedése napjainkban az űrhajózás, így fejezte be beszédét dr. Ambrus István: — E a mai találkozás is szép példája és egyik állomása a magyar— szovjet barátság megnyilvánulásának. Annak a testvéri, baráti kapcsolatnak, amelyről Kádár János elvtárs mondotta: „Nemzeti érdekeink teljesen egybeesnek proletár internacionalista céljainkkal, a szovjet—magyar barátsággal. Barátságunkat erősíti a szovjet—magyar gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés, az országainkat összekötő katonai szövetség, de a szovjet—magyar barátság legfőbb biztosítéka az elvi tartalom, az elvi közösség, az egységünk alapja. Azért vagyunk szovjetbarátok, mert proletár internacionalisták vagyunk . ..” Ezen őszinte barátság gondolatának jegyében köszöntöm még egyszer szovjet vendégeinket, s további munkájukhoz megyénk dolgozóinak nevében sok sikert kívánok. Jót kívánó szavait a szovjet űrkutatás és a küldöttség nevében Borisz Boriszovics Jegorov köszönte meg. Többek között ezeket mondotta : — Kellemes feladat volt eljönni az Önök városába. Ami még kellemesebbé tette ezt az utat, az a tudat, hogy Debrecen forradalmi hagyományokkal rendelkezik; gondolok itt a város 1849-es és 1944-es szerepére az ország életében. Meghívtak bennünket ide az egyetemre. Azt gondoltam, hogy csupa idős emberrel fogok találkozni. De mint látom a legfiatalabbak is képviseltetik magukat. Éppen ezért elsősorban hozzájuk beszélek. Hozzájuk kell elsősorban szólnom, hiszen akárhogy is nézzük, az évek telnek, és a fiatalok hamarosan kezükbe veszik mindannak továbbvitelét, amit mi elkezdtünk. Legfontosabb dolgunk velük szemben, hogy megőrizzük számukra a békét. Erre az egyetlen lehetőség, hogy fejlesszük gazdasági-kulturális életünket. Mi a tudomány emberei vagyunk. A tudományt fel lehet arra is használni, hogy előbbre vigyük vele az emberiség sorsát, de arra is, hogy megakadályozzuk a fejlődést. A mi eszménk: előretartó. Nyelvünkben nagyon kevés a közös vonás. Annál több azonban az a közös érzés, ami a szívünk mélyén van. Ezért vagyunk mi most itt, s ezért köszöntöm Önöket a szovjet űrhajósok, tudósok és az egész szovjet nép nevében — fejezte be beszédét Borisz Jegorov. Ezután dr. Rapcsák András, a KLTE rektora és Hegedűs Imre, a Magyar Gördülőcsapágy Művek vezérigazgatója lépett a mikrofonhoz. Bejelentették, hogy az általuk képviselt intézmény és üzem tagcsoportként csatlakozik a Magyar— Szovjet Baráti Társasághoz. Dr. Lévai János, az MSZBT országos elnökségének tagja elfogadta ezt a csatlakozást. A nagygyűlés lelkes hangulatban ért véget. Az este folyamán a küldöttség visszautazott Hajdúszoboszlóra. „Legfontosabb, hogy megőrizzük a békét” — mondotta a nagygyűlésen Jegorov űrhajós HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. ÁPRILIS 8. Folytatja munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa „Teljesítjük és túlteljesítjük az új ötéves tervet* A Kremlben szerdán folytatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. Valamivel 10 óra előtt nagy taps fogadta a kongresszus elnökségének a terembe lépő tagjait. „Teljesítjük és túlteljesítjük az új ötéves tervet” — kiáltották felállva a küldöttek. Eközben a tanácskozási terem számos pontján „mini-ünnepségek” zajlottak: a küldöttek azokat a társaikat köszöntötték, akik a kongresszus idején kapták meg a Szocialista Munka Hőse kitüntető címet. Ezt követően Pjotr Maserov, az SZKP KB politikai bizottságának póttagja, a délelőtti ülés elnöke Pjotr Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási minisztert szólította a szónoki emelvényre. Nyeporozsnyij részletesen szólt a villamosipar fejlődéséről, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az elmúlt öt év során a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970- ben a Szovjetunió 740 milliárd kilowattóra villamosságot termelt, s ezt az eredményt 200—300 kilowatt kapacitású erőművekkel érte el. A jövő feladatairól szólva Nyeporozsnyij hangoztatta, hogy egységes villamossági és távvezetékrendszert kell kiépíteni, amelynek a fejlesztése nemcsak a Szovjetunión, hanem a szocialista gazdasági integráción belül is feladat. Példaként hozta fel a miniszter a Béke-távvezetéket, amelybe a Szovjetunión kívül Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária is beletartozik. Ezután Vaszilij Prohorov, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen kivették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveket, számos javaslatot terjesztettek elő, amelyeket figyelmesen megvizsgált az SZKP központi bizottsága és a minisztertanács. A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fejlesztésének új szociális-gazdasági programját — mondotta Prohorov. A következő felszólaló a moszkvai Lihacsov Autógyár igazgatója, Pavel Borogyin volt. Majd Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZK miniszterelnök-helyettese és tervbizottságának elnöke felszólalásában hangsúlyozta: helyesnek tartja a pártnak a köztársaság keleti körzetei gazdasági potenciáljának növelését, természeti kincseinek gyorsított ütemű kihasználását célzó irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Szibéria az új ötéves tervben az ország legnagyobb kőolaj- és földgázbázisává válik. Szi- A kongresszus szünetében Kérában és a Távol-Keleten tovább fejlődik a fémkohászat, a gépgyártás, a fafeldolgozó- és könnyűipar, valamint több más iparág. Geraszimov tájékoztatta a kongresszust arról, hogy a köztársaságban valamennyi terület, határterület és autonóm köztársaság ipara határidőre teljesítette az 1971. első negyedére szóló terveket. Amilcar Cabral, a Portugál Guinea és a Zöldfoki Szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára felszólalásában kijelentette: Lenin halhatatlan lángelméje és tanítása olyan hatalmas erő, amely segíti és állandóan ösztönzi az igazi antiimperialista harcosokat. „A győzelembe vetett hitünket növeli, hogy az SZKP központi bizottsága főtitkárának szavaival újra megerősítette a Szovjetunió Kommunista Pártjának eltökéltségét a felszabadító mozgalmak erkölcsi, politikai és anyagi segítésére. Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője kongreszszusi felszólalásában megállapította : Mi, chilei szocialisták nem érezzük idegeneknek és kívülállóknak magunkat a Szovjetunióban. Az önökkel való sok éves barátság lehetővé tette, hogy megismerjük a szocializmus vívmányait. Nem érezzük idegennek magunkat azért sem, mert a marxista-leninista tanításon alapuló elméleti nézeteink egybeesnek. Nisizava Tomio, a Japán Kommunista Párt központi bizottságának titkára üdvözlő beszédében pártjának harci szolidaritásáról biztosította a kongresszusi küldötteket, az SZKP tagjait és a szovjet népet. A szónok sajnálattal állapította meg, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban bonyodalmak vannak. Kijelentette: ha minden marxista-leninista párt szigorúan be fogja tartani a kölcsönös kapcsolatok általánosan elismert normáit, akkor „még a számos fontos kérdésben meglevő véleményeltérések mellett is lehetségesek az együttes akciók a közös ellenség ellen vívott küzdelemben”. Nyikolaj Taraszon szovjet könynyűipari miniszter felszólalásában az üzemek műszaki korszerűsítésének problémáival foglalkozott. Marc Drumaux, a Belga Kommunista Párt elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az SZKP kongresszusa nagy hatást gyakorol és a jövőben is gyakorolni fog a békéért, demokráciáért, haladásért és a szocializmusért vívott harc menetére. Nicolas Saul, a Libanoni Kommunista Párt főtitkára felszólalásában az SZKP XXIV. kongresszusa és a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozása közötti szoros kapcsolatra hívta fel hallgatósága figyelmét. Alekszandra Monahova, a „Kommunarka” szovhoz igazgatója elmondotta, hogy az új ötéves tér irányelveit megvitatták az általa vezetett szovhozban. Gavriil Csirjajev, Jakutia pártszervezetének vezetője a következő felszólaló, a szovjet észak természeti kincseinél kiaknázását, Ismolaj Cmouk e kincsekben gazdag vidéken vannak a Szovjetunió legfőbb arany-, gyémánt- és nikkellelőhelyei, jelentősek a kőolaj, a gáz és más hasznos ásványi anyagok készletei Csirjajev közölte, hogy hatalmas bányaipar alakult a Jakut Autonóm Szovjet Köztársaságban. Az SZKP XXIV. kongresszusa délután folytatta a vitát Alekszej Koszigin előadói beszédéről. A vitában felszólalt Mihail Prokofjev, a Szovjetunió közoktatásügyi minisztere, Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke. Felszólalt Franz Muhri, az Oszrák Kommunista Párt elnöke is, aki kijelentette: a Szovjetunió a béke legfontosabb tényezője, a nemzetközi küzdőtéren a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló erők legfőbb támasza. Az Osztrák Kommunista Párt véleménye szerint az imperializmus és a nyugatnémet revansizmus elleni következetes harccal el lehet érni az európai biztonság problémáinak kedvező megoldását, s ez elválaszthatatlanul összefügg a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az Európában fennálló határok teljes és minden vonatkozású elismerésével. A kongresszust üdvözlő beszédében Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt központi bizottságának első titkára többek között ezeket mondotta: Pártunk az Októberi Forradalom országával, a nagy Lenin pártjával való megbonthatatlan szolidaritást mindig valódi proletár internacionalizmus és az igazi hazafiság megvalósulásának tekintette. Jorge Colle Cuero, a Bolíviai Kommunista Párt központi bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa előmozdítja a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősödését. Meir Wilner, az Izraeli Kommunista Párt központi bizottságának főtitkára kijelentette, hogy az izraeli kormánykörök és cionista vezetők „fékevesztett szovjetellenes propagandát folytatnak”. Ezzel bemocskolják a hitlerista fenevadak által megsemmisített hatmillió zsidó emlékét, és az imperialista államok legagresszívebb, legreakciósabb köreivel fognak össze.” Wilner rámutatott arra, hogy a közös ügynek nagy kárára van a kínai vezetők szovjetellenes, megosztó politikája. „Saját tapasztalatunkból tudjuk, mennyire fontos közös harcunk szempontjából a nemzetközi kommunista és minden imperialistaellenes mozgalom egysége, és milyen káros és veszélyes a nacionalizmus, a „baloldali” és jobboldali revizionizmus és a szovjetellenesség.” A ciprusi nép kitartó harcot folytat az imperializmus és cinkosai ellen, a minden imperialista függőség alóli felszabadulásért — jelentette ki Ezekiel Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkára. A délutáni ülésen 115 tagú bizottságot választottak a Szovjetunió 1971—75-ös népgazdaság-fejlesztési tervének irányvonal-tervezetével kapcsolatos módosítások és javaslatok megvitatására. Az SZKP XXIV. kongresszusa csütörtökön folytatja munkáját. (MTI) Kádár János látogatása a „Csillagvárosban” MOSZKVA Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, az SZKP XXIV. kongresszusán résztvevő magyar pártküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a „Csillagvárosban”, ahol a szovjet űrhajósok élnek és dolgoznak. A magyar vendégek megtekinthették a „Csillagváros” nevezetességeit, felkeresték a Jurij Gagarin Múzeumot, s levetítették nekik „A mi Gagarinunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről készült. A múzeum emlékkönyvébe Kádár János a következőket jegyezte be: „Tiszta szívemből minden jót, újabb sikereket kívánok a szovjet űrhajósoknak, oktatóiknak és parancsnokaiknak tevékenységükhöz, amely a szovjet nép, minden nép, az egész emberiség javát szolgálja." Kádár Jánost és Rapai Gyulát Georgij Beregovoj, Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrhajós vezette körül a Csillagvárosban. A vendégeket elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Pavel Kutahov légimarsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese. (MTI)